Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1921-10-01 / 41. szám
III. évfolyam, Szekszárdi 1921 október 1. 41. szám, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési ár: egész évre 80 K, félévre 42 K. negyedévre 24 K Vidéken: 88 K, 46 K, 26 K. — Egyes szám ára 2 K. Szerkeszt«: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 30 korona A hirdetés es utolsó oldalon egy 60 mlllmeter széles hasábon mlllméter soronként 2 korona, a szövegoldalou 3 korona, a hírrovatban elhelyezeti reklémhlr valamint a nyllttér soronként 20 koronába kerül. Családi hlrak és véllalaU hirdetések külön árszabás szerint. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Az építés utján. Tolnamegyóben pár órára elült a politika. Ezt a kis, de általunk sokra értékelt szünetet a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület és annak egyik alosztálya lelkes vezetőségének köszönhetjük. A bonyhádi tájfajta ünnepélyes bemutatása, az ott látottak és hallottak, tagadhatatlanul igen jelentős értékűek megcsonkított hazánk állat- j tenyésztését illetőleg, de mi ebből a bonyhádi találkozóból többet is láttunk és többet is merünk következtetni. Bennünket, akik sóba sem voltunk az osztályok harcának, hanem az osztályok összefogó munkájának a szószólói, örömmel tölt el ez a bonyhádi találkozó és annak eseményei, mert úgy érezzük, hogy egy áthidalásnak az első oszlopkövei rakattak le, amely oszlopok tovább emelésével, összeboltozásával lehet a nagy- és kisbirtokos osztályt, az értelmiséget és a tiszta eszü, de műveltségben tagadhatatlanul hátramaradt és igy könnyen téves útra vezethető polgárságot a gyűlölködés pocsolyáján átvezetni, a demagógiát pedig bhgyni ott, ahol fakadt és született: a piszokban, a szenyben. . . A vörös uralom őrületének letörése után azt hittük, hogy ennek a rettenetes dulásnak tanulságait le tudják szűrni az egész vonalon. Azt hittük, hogy a kastélyok urai tudatára ébredtek, hogy a néppel való foglalkozás, annak vezetése, tanács csal való ellátása a nehéz időkben érezhető hatást vált ki és arról ál modtunk, hogy a kisgazdák, a parasztság, akiknek ajkéról annyiszor hallottuk susogni, amikor - a kormányzótanácsi megbízottak és népbiztosok terrorja alatt nyögtek, „ha még egyszer visszajönnének a mi jó iraink“, reá eszmélnek arra, hogy nekik nem hízelgő, elhódító szavakra Tan szükségük, hanem arra, hogy a velük élő, tagadhatatlan igen sok esetben együttérző uraiknak, az értelmi osztálynak tanácsait, vezetését elfogadják. Bizonyos elcsüggedéssel állapíthatjuk meg, hogy hitünk csak álom volt, mennél tovább jutottunk a tényleges testi szenvedésektől, annál erősebben oszlott az álmunk és annál kétségbeejtőbb lett a valóság. Akik az alatt a pár hónap alatt azt hitték, hogy elveszett mindaz, amit egy ezredév kiváltságként biz toBÍtott részünkre, a nagy vihar el vonultával magukba zárkózottabbak, isi jogaikhoz merevebben ragaszkodók lettek, mint eddig és a polgárság, akiket a vörösök a magántulajdon elvételével halálra ijesztettek, a felszabadulás pedig a legkiterjedtebb jogokhoz juttatott, nem elégedett meg a nyertekkel, fürdeni kivánt a jogokban, de kötelességek nélkül. Ez a két ellentétes irányzat, amely nem annyira a nemzetgyűlés termében, hanem a vidék kis életeiben niind élesebb lett, kétségbeeséssel töltötte és méltán tölthette el azok szi- | vét, akik nem a pártok bekötött, ha* j nem nemzetünk íentmaradhatásáért I remegő, jövőbe tekintő könyes szemével nézték az eseményeket. Es ebbe a kínos sötétségbe, az első jobbágyszabaditó földön, Tolna- megyében, egy gazdasági ünnep keretében, bele világított az a fénykéve, amely megmutatja, hogy melyik ut vezet a megértéshez. Aki a magyar ember természetrajzával foglalkozott, az tapasztalhatta, hogy benne hatalmas mértékben, minden más érzést túlságosan elnyomó fokban van kifejlődve az állat szeretet. Bonyhádon ez az érzés hozta ösz- sze a nagy- és kisgazdákat és az ott látottakból, az ott hallottakból ébredtek tudatára, hogy nekik egymásra nem gyűlölködő Bzemmel kell nézniök, hanem a megbecsülés, a megértés és megillető tisztelet érzésével. Úgy érezzük, hogy Hoyos gróf lelkes szavainak hatása alatt fogott tüzet ez a szikra és bizakodó bittel reméljük, hogy ez a tűz nem szalma láng lesz, hanem egy terjedő, többé ki nem alvó örök tűz, mert ezt az országot nem gyűlölködő politikával, hanem minden rangú és rendű fiának összefogó, lelkes, áldozatkész munkájával lehet csak talpraállítani. 8 A Kafliollkus népszövetség. Irta: Borián Ferenc, a Katholikus Népszövetség titkára. A forradalmak tanulságai után fokozottan érdekel bennünket minden népmüvelődési vagy a nép gazdasági és politikai életébe nyúló mozgalom. Ezek között keletkezésének idejére és a hozzákapcsolódó tömegek számarányánál fogva, első a Katholikus Népszövetség. Csak a katholikus tömegeket foglalja ugyan össze, 'a katholikus nép vallási, kulturális és gazdasági igényeit tartja számon, de hovatovább mindannyinnk előtt világosan áll, hogy az egyes felekezetek heléletében a vallási érzés elmélyítése és megőrzése : nemzeti missziót szolgál. Az állami és társadalmi élet felforgatásának leghatbatósabb ellenszere, ba az állam polgárainak lelkében eleve nen él a valláserkölcsi érzés. S ba ez a vailáserkölcsi érzés nem hatja át a társadalom egészét^ a valláserkölcs alapján álló rétegeknek szervezetten, vagyis hatalmi tényezőként kell fel- lépniök a felforgatók romboló törekvéseivel szemben. A Katholikus Népszövetség alapításának indító oka nem a felekezetek egymáshoz való viszonyában, egymás kárára történő fellépésében, hanem abban a mind veszedelmesebb mozgalomban leli magyarázatát, mely a vallási és nemzeti eszmék s elsősorban a katholikus egyház ellen intézte ostromát. A Katholikus Népszövetség tehát nem a régi téves értelemben vett felekezeti mozgalom volt, hanem a destruktiv törekvések visszaverésének falanksza. Mindinkább világossá vált, hogy ha támadják a katholicizmust, ez a támadás árt a vallási eszmének, tehát a többi felekezetek vallási életének és árt a nemzeti eszméknek is. Ezért a Katholikus Népszövetség hez hasonló intenciókkal alakult a protestáns felekezetek között a Kál! vin Szövetség és Evangélikus Sző vétség, melyek a protestáns gondolatot védték az általános elvallástala nodásnak a szociáldemokraták, szabadkőművesek által támasztott hullámverésében. A Katholikus Népszövetséget e fő szempontokon felül az a szükségesség hozta létre, hogy a katholibusok között többé-kevésbbé hiányzott az ÖBSzetartozandóság érzete. A többi felekezetek között ez az összetarto- zandóság érzése kiépitetten meg volt. A Katholikus Népszövetség tehát a katholikus nép összetartozandóságá- nak, kulturális és gazdasági előrehaladásának szerveként jött létre. A Katholikus Népszövetség alapitói már 15 évvel ezelőtt észrevették, hogy a feltörekvő destrukcióval, a szociáldemokrácia, a szabadkőművesség nemzetbontó munkájával szemben tömegmozgalom ébresztése szükséges. VA Katholikus Népszövetség a forradalmak bekövetkezésének útját nem tudta ugyan elvágni, mert amikor — a katonaszökevényekre és a ló gókra alapítva — a szociáldemokra ták megfujták a forradalom kürtjét, a Katholikus Népszövetség tagjai, a nép erkölcsi elitje, még a frontokon volt, vagy már a föld alatt. A Katii, Népezövetségnek mégis nagy érdeme van abban, bogy a falusi nép nem hódolt be a kommunizmusnak, hanem ellenállt, mert a Katholikus Népszövetség tagjainak a szociáldemokráciáról, kommunizmusról már beiskolázott, t szta fogalmai voltak. Az ellen- forradalmak is ott kaptak lángra, ahol a Katholikus Népszövetségnek erős szervezetei állottak. A kommunista uralom eltakarodásakor a Kath. Népszövetség vezérférfiai igazolt múlttal és biztos kézzel fogtak az ország- építő munkához. Ez volt a Katholikus Népszövetség múltja és ba minden magyar ember becsülésére érdemes múltja volt, akkor jövőjének is kell lennie. Népnevelő munkára sohasem volt akkora szükség, mint a mai időkben A népjogok kiterjesztése Bulyos kötelességeket ró mindazokra, akik a nép kulturális és erkölcsi színvonalának emelésére hivatást éreznek. A Katholikus Nép- szövetség, az ő kiadványaival, irto- gatja a tömegek lelkét belepő gyomot és eszétvevő demagógiát. Mert a népjogok kiterjesztése a demagógia ingoványát szabadítja rá a tömegekre s Magyarországon — különösen az ország mai szerencsétlen helyzetében — egyenesen katasztófális veszedelem volna, ha a demagógpolitika hínárja fogná be a nép lelkét s tenné ingataggá az állami és társadalmi élet rendjét. A katholicizn us erkölcsi erőforrásait beleépíteni a társadalmi életbe, a nemzet kulturális színvonalának emelésébe, a magyar jövendőbe: ez a hivatása a Katholikus "Népszövet ségnek. Nagy és nemes bivatas, melyet lelkes igyekvéssel kell elősegíteniük mindazoknak, akiket egy tisz tább kifejlődésnek gondja foglalkoztat. A Katholikus Népszövetség az ősz folyamán újból erőteljes akciót foganatosít szervezeteinek megerősi tése céljából. Évi tagdíj 20 korona, melynek fejeben jár a most megjelent naptár, időszaki füzetek, gazdasági és jogi tanácsok. A Katholikus Nép- Bzövetség központja, bora a szervezet alakulását, tagjelentéseket küldeni kell: Budapest, IV. kér., Ferenciek- tere 7. Őrffy Imre és a magyar biräk. A fővárosi jogi szakirodalom már hetekkel azelőtt jelezte, bogy a képviselőnk nagy akciót inditott a bírák és ügyészek anyagi helyzetének javítása érdekében. Az igazságszolgáltatási pótilleték eszméjét propagálta s ennek a tervnek lépésről-lépésre,, az irányadó köröket meg is nyerte. Tudvalevő, hogy Tomcsányi igazságügyminiszter is magáévá tette Orffy eszméjét, a nemzetgyűlés pénzügyi bizottságában ily irányú konkrét indítványt tett is. Pénzügyi jogi Ó3 technikai okokból azonban a bizottság a javaslatot nem fogadta el. őrffyt a látszólagos sikertelenség nem lankasztotta el s a pénzügyminisztériummal, valsmint a miniszterelnökkel sürgősen tárgyalásokba bocsátkozott s mire az indemnitási javaslat a nemzetgyűlés plénuma elé került, kész indítvánnyal állt elő, mely a magyar bírákra és ügyészekre igen jelentős anyagi sikert biztosit s melyet a nemzetgyűlés egyhangúlag el is fogadott, ami a nem kormány által benyújtott indítványoknál ritkaság számba megy. Különös örömünkre szolgál képviselőnk elért sikere, mert a bírói kar nehéz helyzetének könnyítésére égetően sürgősnek és feltétlenül szükségesnek tartottuk és tartjuk. A mai nehéz megélhetési viszonyok között a birói és ügyészi karnak tisztán csekély fizetéaéből kellett eddig megélnie, illetőleg nyomorognia. Ez a nyomorgás már a végső határhoz ért el. Az igazságszolgáltatás presztízsének tett hasznos szolgálatot kerületünk képviselője, amikor ennek az igazságos ügynek bátor szószólójává lett. Csak anyagi gondoktól mentes és a politikától távol álló birói. kar tudja és tudhatja az igazságszolgáltatás fontos hivatását méltóan teljesíteni. Állattenyésztési uándor- SyQlés Bonyhádon. Állattenyésztésünk fejlesztésének fontos célját szolgálta a Bonyhádon folyó hó 25 én megtartott vándorgyűlés, amelyen a vármegye területéről, de az ország minden részéből egybesereglettek a magyar mezőgazdaság emelésén dolgozó szakembereink, szorgalmas gazdáink s a munkájukat megbecsülő érdeklődők nagyszámú csoportjai Úgy volt, hogy Mayer János földmivelésügyi államtitkár is lejöo, de érkezése, közbejött akadályok miatt elmaradt. A vidéki vendégek soraiban ott láttuk a földművelésügyi minisztérium részéről dr Károly Rezső miniszteri tanácsost az ÖMGE.-tól Döry Húgét a állattenyésztési s btró Inkey Pált, a tejtermelést szakosztály veze öjéi, gróf Hoyos Miksát, a Somogy vármegyei Gazdasági Egyesület elnökét, dr. Szily Tamás volt főispánt Varmegyénkből Forster Zoltán alispán, br. Fiáth Tibor, a gazdasági egyesület I elnöke, báró Schell Józset, báró i Jeszenszky Andor, Wébi-r Janos, | ifj. Leopold Lajos, Stö s József, dr.
