Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1921-10-01 / 41. szám

III. évfolyam, Szekszárdi 1921 október 1. 41. szám, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési ár: egész évre 80 K, félévre 42 K. negyedévre 24 K Vidéken: 88 K, 46 K, 26 K. — Egyes szám ára 2 K. Szerkeszt«: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 30 korona A hirdetés es utolsó oldalon egy 60 mlllmeter széles hasábon mlllméter soronként 2 korona, a szövegoldalou 3 korona, a hírrovatban elhelyezeti reklémhlr valamint a nyllttér soronként 20 koronába kerül. Családi hlrak és véllalaU hir­detések külön árszabás szerint. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Az építés utján. Tolnamegyóben pár órára elült a politika. Ezt a kis, de általunk sokra értékelt szünetet a Tolnamegyei Gaz­dasági Egyesület és annak egyik al­osztálya lelkes vezetőségének köszön­hetjük. A bonyhádi tájfajta ünnepélyes be­mutatása, az ott látottak és hallot­tak, tagadhatatlanul igen jelentős ér­tékűek megcsonkított hazánk állat- j tenyésztését illetőleg, de mi ebből a bonyhádi találkozóból többet is lát­tunk és többet is merünk következ­tetni. Bennünket, akik sóba sem vol­tunk az osztályok harcának, hanem az osztályok összefogó munkájának a szószólói, örömmel tölt el ez a bonyhádi találkozó és annak esemé­nyei, mert úgy érezzük, hogy egy áthidalásnak az első oszlopkövei ra­kattak le, amely oszlopok tovább emelésével, összeboltozásával lehet a nagy- és kisbirtokos osztályt, az ér­telmiséget és a tiszta eszü, de művelt­ségben tagadhatatlanul hátramaradt és igy könnyen téves útra vezethető polgárságot a gyűlölködés pocsolyá­ján átvezetni, a demagógiát pedig bhgyni ott, ahol fakadt és született: a piszokban, a szenyben. . . A vörös uralom őrületének letö­rése után azt hittük, hogy ennek a rettenetes dulásnak tanulságait le tudják szűrni az egész vonalon. Azt hittük, hogy a kastélyok urai tuda­tára ébredtek, hogy a néppel való foglalkozás, annak vezetése, tanács csal való ellátása a nehéz időkben érezhető hatást vált ki és arról ál modtunk, hogy a kisgazdák, a pa­rasztság, akiknek ajkéról annyiszor hallottuk susogni, amikor - a kor­mányzótanácsi megbízottak és nép­biztosok terrorja alatt nyögtek, „ha még egyszer visszajönnének a mi jó iraink“, reá eszmélnek arra, hogy ne­kik nem hízelgő, elhódító szavakra Tan szükségük, hanem arra, hogy a velük élő, tagadhatatlan igen sok eset­ben együttérző uraiknak, az értelmi osztálynak tanácsait, vezetését elfo­gadják. Bizonyos elcsüggedéssel állapíthat­juk meg, hogy hitünk csak álom volt, mennél tovább jutottunk a tény­leges testi szenvedésektől, annál erő­sebben oszlott az álmunk és annál kétségbeejtőbb lett a valóság. Akik az alatt a pár hónap alatt azt hitték, hogy elveszett mindaz, amit egy ezredév kiváltságként biz toBÍtott részünkre, a nagy vihar el vonultával magukba zárkózottabbak, isi jogaikhoz merevebben ragaszko­dók lettek, mint eddig és a polgár­ság, akiket a vörösök a magántulaj­don elvételével halálra ijesztettek, a felszabadulás pedig a legkiterjedtebb jogokhoz juttatott, nem elégedett meg a nyertekkel, fürdeni kivánt a jo­gokban, de kötelességek nélkül. Ez a két ellentétes irányzat, amely nem annyira a nemzetgyűlés termé­ben, hanem a vidék kis életeiben niind élesebb lett, kétségbeeséssel töl­tötte és méltán tölthette el azok szi- | vét, akik nem a pártok bekötött, ha* j nem nemzetünk íentmaradhatásáért I remegő, jövőbe tekintő könyes sze­mével nézték az eseményeket. Es ebbe a kínos sötétségbe, az első jobbágyszabaditó földön, Tolna- megyében, egy gazdasági ünnep ke­retében, bele világított az a fény­kéve, amely megmutatja, hogy melyik ut vezet a megértéshez. Aki a magyar ember természet­rajzával foglalkozott, az tapasztal­hatta, hogy benne hatalmas mérték­ben, minden más érzést túlságosan el­nyomó fokban van kifejlődve az ál­lat szeretet. Bonyhádon ez az érzés hozta ösz- sze a nagy- és kisgazdákat és az ott látottakból, az ott hallottakból ébredtek tudatára, hogy nekik egy­másra nem gyűlölködő Bzemmel kell nézniök, hanem a megbecsülés, a meg­értés és megillető tisztelet érzésével. Úgy érezzük, hogy Hoyos gróf lelkes szavainak hatása alatt fogott tüzet ez a szikra és bizakodó bittel reméljük, hogy ez a tűz nem szalma láng lesz, hanem egy terjedő, többé ki nem alvó örök tűz, mert ezt az országot nem gyűlölködő politikával, hanem minden rangú és rendű fiának összefogó, lelkes, áldozatkész mun­kájával lehet csak talpraállítani. 8 A Kafliollkus népszövetség. Irta: Borián Ferenc, a Katholikus Népszövetség titkára. A forradalmak tanulságai után fo­kozottan érdekel bennünket minden népmüvelődési vagy a nép gazdasági és politikai életébe nyúló mozgalom. Ezek között keletkezésének idejére és a hozzákapcsolódó tömegek szám­arányánál fogva, első a Katholikus Népszövetség. Csak a katholikus tömegeket fog­lalja ugyan össze, 'a katholikus nép vallási, kulturális és gazdasági igé­nyeit tartja számon, de hovatovább mindannyinnk előtt világosan áll, hogy az egyes felekezetek heléletében a vallási érzés elmélyítése és meg­őrzése : nemzeti missziót szolgál. Az állami és társadalmi élet felforgatá­sának leghatbatósabb ellenszere, ba az állam polgárainak lelkében eleve nen él a valláserkölcsi érzés. S ba ez a vailáserkölcsi érzés nem hatja át a társadalom egészét^ a valláserkölcs alapján álló rétegeknek szervezetten, vagyis hatalmi tényezőként kell fel- lépniök a felforgatók romboló törek­véseivel szemben. A Katholikus Népszövetség alapí­tásának indító oka nem a felekezetek egymáshoz való viszonyában, egymás kárára történő fellépésében, hanem abban a mind veszedelmesebb moz­galomban leli magyarázatát, mely a vallási és nemzeti eszmék s elsősor­ban a katholikus egyház ellen intézte ostromát. A Katholikus Népszövetség tehát nem a régi téves értelemben vett felekezeti mozgalom volt, hanem a destruktiv törekvések visszaverésének falanksza. Mindinkább világossá vált, hogy ha támadják a katholicizmust, ez a támadás árt a vallási eszmének, tehát a többi felekezetek vallási éle­tének és árt a nemzeti eszméknek is. Ezért a Katholikus Népszövetség hez hasonló intenciókkal alakult a protestáns felekezetek között a Kál­! vin Szövetség és Evangélikus Sző vétség, melyek a protestáns gondola­tot védték az általános elvallástala nodásnak a szociáldemokraták, sza­badkőművesek által támasztott hul­lámverésében. A Katholikus Népszövetséget e fő szempontokon felül az a szükségesség hozta létre, hogy a katholibusok kö­zött többé-kevésbbé hiányzott az ÖBSzetartozandóság érzete. A többi felekezetek között ez az összetarto- zandóság érzése kiépitetten meg volt. A Katholikus Népszövetség tehát a katholikus nép összetartozandóságá- nak, kulturális és gazdasági előre­haladásának szerveként jött létre. A Katholikus Népszövetség alapitói már 15 évvel ezelőtt észrevették, hogy a feltörekvő destrukcióval, a szociáldemokrácia, a szabadkőműves­ség nemzetbontó munkájával szemben tömegmozgalom ébresztése szükséges. VA Katholikus Népszövetség a forra­dalmak bekövetkezésének útját nem tudta ugyan elvágni, mert amikor — a katonaszökevényekre és a ló gókra alapítva — a szociáldemokra ták megfujták a forradalom kürtjét, a Katholikus Népszövetség tagjai, a nép erkölcsi elitje, még a frontokon volt, vagy már a föld alatt. A Katii, Népezövetségnek mégis nagy érdeme van abban, bogy a falusi nép nem hódolt be a kommunizmusnak, hanem ellenállt, mert a Katholikus Népszö­vetség tagjainak a szociáldemokráci­áról, kommunizmusról már beiskolá­zott, t szta fogalmai voltak. Az ellen- forradalmak is ott kaptak lángra, ahol a Katholikus Népszövetségnek erős szervezetei állottak. A kommu­nista uralom eltakarodásakor a Kath. Népszövetség vezérférfiai igazolt múlt­tal és biztos kézzel fogtak az ország- építő munkához. Ez volt a Katholikus Népszövetség múltja és ba minden magyar ember becsülésére érdemes múltja volt, akkor jövőjének is kell lennie. Népnevelő munkára sohasem volt akkora szük­ség, mint a mai időkben A népjogok kiterjesztése Bulyos kötelességeket ró mindazokra, akik a nép kulturális és erkölcsi színvonalának emelésére hi­vatást éreznek. A Katholikus Nép- szövetség, az ő kiadványaival, irto- gatja a tömegek lelkét belepő gyo­mot és eszétvevő demagógiát. Mert a népjogok kiterjesztése a demagógia ingoványát szabadítja rá a tömegekre s Magyarországon — különösen az ország mai szerencsétlen helyzetében — egyenesen katasztófális veszede­lem volna, ha a demagógpolitika hí­nárja fogná be a nép lelkét s tenné ingataggá az állami és társadalmi élet rendjét. A katholicizn us erkölcsi erőforrá­sait beleépíteni a társadalmi életbe, a nemzet kulturális színvonalának emelésébe, a magyar jövendőbe: ez a hivatása a Katholikus "Népszövet ségnek. Nagy és nemes bivatas, me­lyet lelkes igyekvéssel kell elősegí­teniük mindazoknak, akiket egy tisz tább kifejlődésnek gondja foglalkoz­tat. A Katholikus Népszövetség az ősz folyamán újból erőteljes akciót foganatosít szervezeteinek megerősi tése céljából. Évi tagdíj 20 korona, melynek fejeben jár a most megjelent naptár, időszaki füzetek, gazdasági és jogi tanácsok. A Katholikus Nép- Bzövetség központja, bora a szerve­zet alakulását, tagjelentéseket küldeni kell: Budapest, IV. kér., Ferenciek- tere 7. Őrffy Imre és a magyar biräk. A fővárosi jogi szakirodalom már hetekkel azelőtt jelezte, bogy a kép­viselőnk nagy akciót inditott a bírák és ügyészek anyagi helyzetének ja­vítása érdekében. Az igazságszolgál­tatási pótilleték eszméjét propagálta s ennek a tervnek lépésről-lépésre,, az irányadó köröket meg is nyerte. Tudvalevő, hogy Tomcsányi igazság­ügyminiszter is magáévá tette Orffy eszméjét, a nemzetgyűlés pénzügyi bizottságában ily irányú konkrét in­dítványt tett is. Pénzügyi jogi Ó3 technikai okokból azonban a bizott­ság a javaslatot nem fogadta el. őrffyt a látszólagos sikertelenség nem lankasztotta el s a pénzügyminiszté­riummal, valsmint a miniszterelnök­kel sürgősen tárgyalásokba bocsát­kozott s mire az indemnitási javaslat a nemzetgyűlés plénuma elé került, kész indítvánnyal állt elő, mely a magyar bírákra és ügyészekre igen jelentős anyagi sikert biztosit s me­lyet a nemzetgyűlés egyhangúlag el is fogadott, ami a nem kormány által benyújtott indítványoknál ritka­ság számba megy. Különös örömünkre szolgál képvi­selőnk elért sikere, mert a bírói kar nehéz helyzetének könnyítésére ége­tően sürgősnek és feltétlenül szüksé­gesnek tartottuk és tartjuk. A mai nehéz megélhetési viszonyok között a birói és ügyészi karnak tisztán csekély fizetéaéből kellett eddig meg­élnie, illetőleg nyomorognia. Ez a nyomorgás már a végső határhoz ért el. Az igazságszolgáltatás presztízsé­nek tett hasznos szolgálatot kerüle­tünk képviselője, amikor ennek az igazságos ügynek bátor szószólójává lett. Csak anyagi gondoktól mentes és a politikától távol álló birói. kar tudja és tudhatja az igazságszolgál­tatás fontos hivatását méltóan telje­síteni. Állattenyésztési uándor- SyQlés Bonyhádon. Állattenyésztésünk fejlesztésének fontos célját szolgálta a Bonyhádon folyó hó 25 én megtartott vándor­gyűlés, amelyen a vármegye terüle­téről, de az ország minden részéből egybesereglettek a magyar mezőgaz­daság emelésén dolgozó szakembere­ink, szorgalmas gazdáink s a munká­jukat megbecsülő érdeklődők nagy­számú csoportjai Úgy volt, hogy Mayer János földmivelésügyi állam­titkár is lejöo, de érkezése, közbejött akadályok miatt elmaradt. A vidéki vendégek soraiban ott láttuk a föld­művelésügyi minisztérium részéről dr Károly Rezső miniszteri tanácsost az ÖMGE.-tól Döry Húgét a állat­tenyésztési s btró Inkey Pált, a tej­termelést szakosztály veze öjéi, gróf Hoyos Miksát, a Somogy vármegyei Gazdasági Egyesület elnökét, dr. Szily Tamás volt főispánt Varme­gyénkből Forster Zoltán alispán, br. Fiáth Tibor, a gazdasági egyesület I elnöke, báró Schell Józset, báró i Jeszenszky Andor, Wébi-r Janos, | ifj. Leopold Lajos, Stö s József, dr.

Next

/
Thumbnails
Contents