Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1921-09-17 / 39. szám

111. évfolyam. Szekszárd, 1921 szeptember 17. 39. szám. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS gzerkMztfiség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Elgflzetési ár: egész évre 80 K,félévre42K.negyedévre24K Vidéken: 88 K, 46 K, 26 K. — Egyes szám ára 2 K. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hlrdattsek árai: A legkisebb hirdetés dija 30 korom A hirdetés az ntolsó oldalon egy 60 mlllmeter széles hasábon mlllméter soronként 2 korona, a szovegoldalon 3 korona, a hírrovatban elhelyezett reklámhlr valamint a nytltter soronként 20 koronába kerül. Családi hírek és vállalati hir­detések külön árszabás szerint. A szekszárdi városi felsőkereskedelmi Iskola megnyitása. / Az 1921. évi szeptember 14-ét méltán sorozhatjuk városunk és vár­megyénk történetének legfontosabb napjai közé. Ezen a napon nyílt meg a Szekszárd város áldozatkészségé­ből felállított felsőkereskedelmi iskola, amely úgy kulturális, mint közgaz­dasági tekintetben fordulópontot jelent az ország e nagyjelentőségű vidéké­nek életében. Közismert és általános a panasz, hogy ifjaink különös előszeretettel inkább az elvont tudományok iránt érdeklődtek és olyan tanulmányokat folytattak, amelyek az úgynevezett biztos állásokra képesítettek. Az életét mindenki hivatalban akarta leélni és nagyon kevesen voltak azok, akik a maguk erejére és tudására támaszkodva a legjövedelmezőbb szabad pályákat, a kereskedői és ipari foglalkozást választották volna életük ééljául. Most, az ország meg­csonkítása után látjuk esak, mekkora hiba volt ez. Mindenki, aki csak - tehette, gimnáziumot, vagy reál­iskolát végeztetett a gyermekéivel, akiknek azután a közismert úri nyomorúság lett az osztályrészük. Kellett valamit tenni, hogy ez az állappt ne folytatódjék tovább, mert hisz ez az ország katasztrófáját jelentené. Szükséges volt, hogy mind­két nembeli ifjaink a gyakorlati pályák felé. tereitessenek. ‘Szinte csodálatos, hogy ebben a vármegyé­ben, ahol az ország egyik legjobb borát a legmodernebb eljárások szerint termelik, ahol az ország egyik legértékesebb állatanyagát, a bony­hádi tájfajtát kitenyésztettók, ahol a mezőgazdasági, gyakorlat terén napról napra újabb szenzációkkal találkozunk: csak most nyílik meg az első gyakorlati irányú iskola. Minden elismerést megérdemelnek a kezdeményezők, akik Szekszárd város áldozatkész közönségének figyelmét felhívták az uj iskola szükségessé­gére és akik fáradságot nem kiméivé úgy itt, mint Budapesten a kormány­körökben igyekeztek elháritani min­den akadályt, amely ezen intézmény­nek útjában állott. * Az uj iskola. A szekszárd-városi felsőkereske­delmi iskolának még nincsen saját külön hajléka. Egyelőre a főgimná­zium ad helyiséget a fiunövendé- keknek, mig a leánytanulók a pol gári leányiskola épületébe járnak. Az intézet igazgatói teendőit egyelőre dr. Reach Aurél főgyimn. igazgató látja el, a szakoktatás tárgyait pe­dig a helyettes igazgató: Gedeon Béla, a kolozsvári kereskedelmi aka­démia menekült tanára adja elő. Áz általános műveltséggel kapcsolatos tantárgyak tanítására a helybeli főgimnázium legkiválóbb tanerői: Dingha, Zelenka és Menz stb. tanárok vállalkoztak. Az osztályok számának emelkedésével az iskola struktúrája 4 év alatt fog teljesen kiépülni. A megnyitás. E hó 14-én reggel 8 órakor Veni Sanctera gyülekeztek össze az inté­zet növendékei a belvárosi róm. kath. templomban, ahonnan átvonultak a városháza nagytermébe, a megnyitó ünnepélyre. Az iskolát fentartó város e nevezetes eseményhez meghívta közéletünk összes vezető embereit, valamint a szülőket is. Az igazgató beszéde.. Dr. Resch Aurél id. igazgató hosz- szabb beszédben foglalkozott az is­kola megalapításának előzményeivel, keletkezésével és céljával. Az intéző- körök eredetileg mezőgazdasági kö­zépiskolát akartak létesíteni. Az ere­deti terv meghiúsulván, a meglevő gyakorlati irányú nevelést adó felső­kereskedelmi iskola mellett döntöt­tek. Ez a megoldás nem áll ellen­tétben az alapitó város első tervével. Mezőgazdaságunk az utóbbi eszten­dőkben visszanyerte az ő súlyát, amely milliók erőfeszítését, az igazi nem­zeti munkát jelenti. Mezőgazdaságun­kat a becsületes ipar és kereskede­lem erejével emelni kell. Ez termé­kenyebbé, értékesebbé fogja tenni a nemzeti törekvéseket, uj virágzással fogja jutalmazni a fáradozásokat. Ily meggondolások vezettek az uj iskola megteremtésére. A felsőkereskedelmi iskola elvi programmja: alapos általános művelt­séggel párosult szakmiveltsóget adni. A nemzetek harcában — úgymond az igazgató — azok a népek fognak győzedelmeskedni, amelyek művelt­ségűkkel kiemelkednek és gazdasági életükben lehetőleg önállóak, szaba­dok. Ennélfogva az iskola a magyar nemzet életérdekeiért folyó küzde­lemből is akarja kivenni a maga részét. Megemlékezett az igazgató Szek­szárd város közönségének áldozat készségéről, a polgármester és a nem­zetgyűlési képviselő fáradozásairól. E három jelentékeny tényező együtt­működése nélkül nem születhetett volna meg az iskola. A közgazdasági élet különböző terein működő vezéregyéniségeket felkérte arra, hogy Útmutatásaikkal, tanácsaikkal támogassák az iskola működését. Majd a tanulókhoz szólván ki­emelte, hogy az eredményes iskolai munkának feltételei: az engedelmes­ség, rend, fegyelem, szorgalom és a jószándék. A tanári testület felelőssége tudatában szigorúsággal meg fogja követelni a tanulóktól a komoly, odaadó munkát, amely nélkül az iskola célját tévesztette volna. Az igazgató megnyitó szavai után szólásra emelkedett dr. ŐrfTy Imre nemzetgyűlési képviselő, akinek a legnagyobb érdemei vannak az uj iskola felállítása körül. Pompás beszédet mondott az iskola vezetői­hez, akik alapvető munkát végeznek és lelkesen szólott a tanuló ifjúság hoz. Hangsúlyozta, hogy az intézet legelső növendékeire gyönyörű fel­adat vár. Nekik kell megteremteni az intézet jó hírnevét, az iskola hagyományait. Annak a reményének adott kifejezést, hogy az intézet növendékei majdan közgazdasági életünk keresztény világ felfogású, nagy nemzeti feladatainkért küz­deni tudó harcosai lesznek. A képviselőnek nagy tetszéssel j fogadott hazafias beszéde után dr. Éry Márton vármegyei főjegyző, Tolnavármegye közönsége nevében üdvözölte az uj iskolát, mig dr. Bús Lajos városi tanácsos, Szekszárd város közönsége résséről szögezte le az intézet fontosságát. Végül Schneider János a Szekszárdi Népbank és a Mező- gazdasági Kereskedelmi R.-T. igaz­gatója, mint a közgazdasági pályán működők képviselője kívánt sikert az uj intézménynek, amelyhez méltán fűzzük mindnyájan a legszebb remé­nyeket. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. Pedlow kapitány Szekszárdon. Az érkezés. Az amerikai vörös-kereszt egye­sület közismert budapesti főmegbi- z'ottja, a magyar gyermekek őszinte és igaz barátja, akit Szekszárd vá­ros képviselőtestülete díszpolgárává választott, a lapunkban már közölt programm szerint e hó 10-én dél­után érkezett Szekszárd határába, ahol Vendl István h. polgármester és ifj. Leopold Lajos fogadták. Az automobilon érkezett vendég átült a város hintájára és azon hajtatott be a közönség és a kivonult iskolás gyermekek lelkes ünneplése közben a városba. A városházán Pedlow kapitány ifj. Leopold La joshoz szállott és fél hét órakor küldöttség kíséretében ment át a városháza nagytermébe, ahol elfog­lalta a díszhelyet. Mellette volt ma­gyar titkárja, Szabó György, aki egyúttal tolmácsként is szerepelt. Az Az ünnepi aktusra szinültig megtelt közgyűlési teremben Vendl István b. polgármester üdvözölte őt és át­adta neki a művészi kivitelű dísz­polgári oklevelet, amelynek pompás kiállítása a helybeli Molnár féle nyom­dai r.-t. müizlését dicséri. A díszpolgári oklevél szövege a következő: „Szekszárd r. t. város képviselő­testülete a Szervezési Szabályrende­let- 5. §-ának 32. pontjában biztosí­tott jogánál fogva J. G. Pedlow urat, az amerikai vöröskereszt kapitányát a város közönsége és a magyar nem­zet érdekében kifejtett felejthetetlen működésének elismerése jeléül Szek­szárd r. t. város díszpolgárának egy­hangú lelkesedéssel megválasztja. Megbízza ennélfogva a képviselő­testület a város polgármesterét, hogy az erről szóló közgyűlési véghatáro­zatot megfelelő alakban készíttesse el és azt J. G. Pedlow urnák adja át. Indokok :^J, G. Pedlow kapitány urat, a világ leghatalmasabb nmber- baráti egyesületének az Amerikai Vöröskeresztnek magyarországi meg­hatalmazottját a magyarság hálás szeretete veszi körül. Az amerikai nép milliárdokra menő adományait Pedlow kapitány erélye és pártatlan­sága mindenkor a legmegfelelőbb helyre juttatta, ő, ki az evangélium­ból tanulta meg az ajándékozás alá­zatos művészetét, leh itővé tette, hogy a magyarság szerencsétlen rétegei pirulás nélkül fogadhassák el Ame­rika áldozatkészségét. Szekszárd vá­ros szegényei, emberbaráti intézetei, kórháza és menhelyei már 1920 tele óta őrzik emlékükben Pedlow kapi­tány munkáját, mely nélkül arány­talanul nagyobb lett volna Szekszárd nyomora és szenvedése. S midőn most nagy hazája politikailag is békejobbot nyújtott országunknak, Szekszárd ősi város közönsége fe­lejthetetlen jótevőjét, Pedlow kapi­tányt a legszebb polgári kitüntetés­ben részesítve, diszpolgárává vá­lasztja. Úgy érezzük, hogy az Ame­rikai Vöröskeresztet és nemes kapi­tányát nem csupán a semleges genfi symbolum kapcsolja ki abból a há­borús tragédiából, mely végeredmé­nyében Magyarország pusztulásához vezetett. Habár szigorúan távolma­radt minden politikai vonatkozástól az Amerikai Vöröskereszt, működése mégis hatalmasan túlnőtt a jótékony­ság hétköznapi méretein. Uj diplo­máciát kezdeményezett az Amerikai Vöröskereszt: a humanizmus diplo­máciáját, amely felszeretné építeni mindazt, &mi a háború folyamán Európa és Amerika közös civilizáció­jából tönkrement. Magyarország nem alamizsnát lát abban, amit Ameriká­tól kap, hanem megmozdulását egy nemes lelkiismeretnek : a közös er­kölcsi és kulturális alap újból fel­ébredt tudatát. Ebben a szellemben nyújtja át Szekszárd város a dísz­polgári oklevelet Pedlow kapitány­nak. Nemes alakjára hálával és büsz­keséggel néznek szekszárdi polgár­társai.“ Pedlow beszéde. Pedlow kapitány meghatva mon­dott köszönetét a kitüntetésért és hangsúlyozta azt a meleg szimpátiát, amellyel Amerika nemcsak a segít­ségre szoruló magyar gyermekek,, hanem általában a magyarság iránt is viseltetik. Az ország jövő reménye és majdani nagyságának záloga a gyermeksereg, azért minden erővel követni kell a külföldi jótékony egyesületek példáját és akinek Isten vagyont,, jövedelmet adott, annak elsősorban az a kötelessége, hogy ne hagyja veszni hazája gyermekéit, akik hivatva vannak a szebb jövő megalapozására. A szép kitüntetést újból megköszönve fejezte be Pedlow angol beszédét, melyet ifj. Leopold Lajos tolmácsolt a közönségnek, amely lelkesen és szeretettel ünne­pelte legújabb díszpolgárát. Az üdvözlések* A polgármesteri szalonban üdvö­zölték Pedlow kapitányt a helybeli társadalmi egyletek vezetői, akiket Vendl h. polgármester mutatott be neki. A róm. kath. iskolaszéket dr Fent Ferenc, a ref, iskolaszéket Gödé Lajos, a polgári iskola- tanári karát és a Tolnamegyei Nőegyletet Kovácsné 'N-gy Lujza, a Szociális Missziótársulatot F<jős Imréné, az Izr Nőegyletet dr. Rubinstein Má­tyás, a Ref. Nőegyletet Gödé Lajos, a Vörös-kereszt egylet helybeli fiók­ját Forster Zoltán alispán, a Szék szárdi Óvóda-Egyesület br. Schell Józsefné és a Move szekszárdi nő- I csoportját dr. Éri Mártonná vezette. I Vacsorára a kapitány az alispán I vendége volt.

Next

/
Thumbnails
Contents