Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1921-09-10 / 38. szám
III. évfolyam Szekszárd, 1921 szeptember 10. 38. szám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. A vasat hamupipőkéié, a szekszárdi vasútvonal. Közlekedése, vasúti menetrendje még ma is olyan gyatra, olyan kezdetleges és kényelmetlen, mint három évtizeddel ezelőtt volt. Tudjuk, hogy az összeomlás és a román rablás a lehető legnehezebb feladatok elé állította a vasutigazga- tást, amely emberfeletti erővel igyekszik feladatát teljesíteni. Azonban abba még sem tudunk belenyugodni, kogy vármegyénk székhelyének és környékének olyan kedvezőtlen legyen a vasúti összeköttetése, minta milyen a mostani. Ebben a kicsinyre összezsugorodott országban alig vannak számbavehető távolságok. Szekszárd százötven kiló méternyire vau a fővárostól, amely mégis három napi járóíöldre van ide oda. Ha valakinek üzleti, vagy ügyes bajos dolgai vannak Budapesten, délben felül a vonatra és csak alkonyaikor ér végcéljához. Sokan vannak, akik csak a délutáni vonattal indulhatnak. Ezeknek késő éjszaka, villanyos közlekedés és bérkocsi hiányában, gyalog kell botorkálniok fogadóról-fogadóra, amíg éjjeli szállást találhatnak. Az éjjel érkező utas kényszerhelyzetben van és a szállodák élelmes személy zeíe bizony bőséges baksist szed azért, hogy nagy kegyesen nyugvóhelyet ad a szekszárdi vándornak. Ha a másnap délelőttöt vásárlás- sal, vagy hivatalos dolgok intézésé vei töltöttük, délután már nem jöhe tünk ki Budapestről, mert a vonatok «sak reggel 5 óra 30 perckor és este 20 órakor indulnak onnan. Az előb bivel 12 óra után érkezünk Szek- szárdra, az utóbbival pedig órákig kell fetrengenünk a minden kritikán alóli Sárbogárd állomáson, ahol az I. osztályú várótermet már évekkel ez előtt megszüntették, a szűk II. osztályú várótermet pedig elfoglalja a III. osztályú utasok nagy tömege. Az állomási vendéglőt, ahol tisztes séges étel helyett csak bort és pálinkát árulnak, már a kora éjjeli órákban bezárják és az utas, ha nem akarja a túlzsúfolt II. osztályú váró terem romlott levegőjét szívni, .kény télén hajnalig a perronon bandukolva dideregni. Mert leülni ott sem tud, hiszen padot, lócát, amelyre leülhetne, nem talál. Hasonló a vasúti összeköttetésünk a vármegye másik felével, a báta- szék—dombóvári vonallal is, úgyszintén a tőlünk alig 40 kilométernyire fekvő Bajával, a kicsivé zsugorodott, hajdan oly nagy Bácskának a mostani metropolisával, amelyet pedig a felszabadulása óta szinte megszámlálhatatlan érdekszál iüz Szekszárdhoz. Köztudomású, hogy a bajai és a bácsalmási járásbíróságok felebbezési fóruma gyanánt a^ legutóbbi kormányrendelet a szekszárdi törvényszéket jelölte ki. — Szinte boBzantó, hogy az, akinek Baján, vagy azon túl akad Valami dolga, aznap nem tud onnan Szekszárdra vergődni és a bajaiak is csak úgy kerülhetnek innen aznap haza, ha Szekszárdon sikerül a teendőiket délig elintézni, mert a vonat innen már 12 óra 46 perckor tovább indul Bá- taszék felé. Nem külömb a sorsuk azoknak sem, akiknek a sok felsőbb egyházi, katonai és polgári hatóságok szék- he yére, Pécsre kell utazniok.-Pedig sokan, nagyon sokan vannak az itteni lakosság közül olyanok, akiknek ott van elintézni valójuk. Nem csalódunk, ha azt állítjuk, hogy jó menetrendet, minden igényt és érdeket kielégítő vasúti összeköttetést is lehet csinálni azokkal az eszközökkel, amelyek a vasútnak már most is a rendelkezésére állanak. Az államvasutaknak budapesti műhelyei akcióképesek. Munkás van elegendő, javító anyag is rendelkezésre áll és a vasútnál alkalmazott iparosok munkakészsége és szorgalma szinte példaszerű. Hiszen hihetetlenül rövid idő alatt sikerült üzemképes állapotba hozni a háború alatt lerongyolódott mozdony- és kocsiparkot. A M A V. gépgyár már uj mozdonyokat is gyártás számos uj mozdonyt kaptunk Svájcból és Németországból is. — Mi akadálya sincs tehát, bogy ennek, a mindig elhagyatott és a hamupipőke szerepére kárhoztatott vi déknek az érdekei szerényen kielé- gittessenek. A közigazgatási és egyéb hatóságok kötelessége, hogy ezekre a lehetetlen állapotokra a kormány és vasutigazgatás figyelmét felhívják és teljes erejükből oda törekedjenek, hogy Tolnavármegyének jelentőség ben Iannyira meggyarapodott székhelye, valamint 1 székhely környéké kedvező vasúti összeköttetést kapjon. Ha a hatóságok ennek a fontos és sürgős kérdésnek a rendezését kellő nyomatékkai követelni fogják, hamarosan sikerülni fog a vasúti menetrendnek olyan módosítása, amely a mostani leszállított igényeket is minden tekintetben kielégítheti. V. s. \j-yn-i-mvyVi‘ * —iwii-r—4^——r-* É * - * nagyatádi Szabó István a vármegyéről. A földmivelésügyi miniszter a múlt hót végét és e hét elejét Kalocsán és környékén töltötte, ahol a vizleveze tési es ármentesitő müveket és tervezőieket tanulmányozta. A miniszter Kalocsán tartózkodása alatt az érsek vendége volt és résztvett Szabóky Jenőnek, a kerület nemzetgyűlési képviselőjének beszámolóján. A kis gazdapárt vezére a beszámolón nagy fontosságú politikai nyilatkozatokat tett, amelyekből közöljük a következőket : — A kisgazdapárt a maga részéről elébe áll minden tárgyilagos bírálatnak, ha. az jóhiszemű és meggyőződésből fakad. A személyi érdekeket szolgáló kritikát' azonban, amelyet vezető szerepeikből kiesett régi politikusok fordítanak a kisgazdapárt ellen, vissza kell utasítanunk. — A parasztdiktatura vádja ellen élő bizonyítók többek között a kalocsaiak képviselője, aki sok más társával együtt az intelligencia soraiból . került a kisgazdapártba. — Az egységes. pártról sokat beszélnek mostanában. Megpróbáltuk La közelmúltban az egyesitest, azon j ban voltak, akik közöttünk nem I érezték jól magukat. Kijelentem, ! hogy a kisgazdapárt a maga részéről I a nemzet érdekében minden áldozatra kész, de eredeti programmját egyes akadékoskodó politikusok kedvéért nem hajlandó feladni. Hogy egyébre ne utaljak, a baranyamegyei kisgazdapárt megmutatta a szerb meg szállás idején, hogy az állami rendnek és erőnek elsőrendű oszlopa, amely a legteljesebb értékelést érdemli. — Se személyben, se a keresztény vallásfelekezetüek között különbséget a kisgazdapárt nem tesz és aki tisztességes szándékkal akar hozzánk csatlakozni, mindig szívesen látják. De a kisgazdapártot — ismétlem — beolvasztani nem engedjük sehova. — A vármegye ujjáalkotásának kérdésében a megyék régi urai tiltakozó gyűléseket hívnak egybe. Aggodalmuk felesleges, mert mi nem akarjuk felforgatni az ősi megyét, csupán meg akarjuk~szün- tetni a születési előjogokat és át akarjuk azt alakítani, mint a nemzetgyűlést. Somogyvármegye, amelynek törvényhatóságában évtizednél hosszabb ideje ül benn százharminc kisgazda — élő példa arra, hogy egyetlen társadalmi réteg sem szenved hátrányt a kisgazdák, tűi s-ulya-folyíá-n. A tolnomesyei ffildigtizról. Irta: Gaál István dr. egyetemi h. tanár. Amióta a földigáz (metán) tekintetében o y gazdagnak bizonyult erdélyi területeket ellenséges hatalom bitorolja, a magas kalóriája fűtőanyagokban amúgy is szegény Csonka- Magyarországon sokszoros figyelmet érdemel miuden nyom vagy jelenség, amely a szénhydrogének (kőszén, metán, petroleum) jelenlétére utal. — Régóta tudjuk, hogy a Nagy Alföld sok hegyén sikerült a földigáz jelenletét kétségtelenül kimutatni (Püspökladány, Arad, Szárvas stb.), sőt némi kis mértékben fűtési és világítási célokra föl is használni. S miután a Tuladuna tekintélyes darabja földianibg igen szorosan kap csolódik a Nagy-A (földhöz, egyszerű következtetéssel is valószínűnek mondhatjuk, hogy főként Tolna, Baranya, Somogy," Zala és Fehér vármegyék egyes pontjain kitermelésre érdemes mennyiségű földigázra számithaiuok. További feladatunk ezek szerint az lenne, hogy a fúrásra, illetve gáz kút nyitásra legalkalmasabb pontokat kikeressük. Ebben az irányban még a háború folyamán, — sőt Zdaban előbb is — történt néhány kezdeményező lépés, amelyet Böckh Hágó dr. irányított volt. Sajnos, ezeket a lépéseket e sorok Írója, aki a Böckh féle gázkntatási elmélet sarkalatos hibáira több ízben rámutatott, célra vezetőknek nem tekintheti.' Szűkre szabott terem nem engedi, hogy a gázkutató módszerekre kiterh-ssek s röviden csak azt óhajom meg jegyezni, hogy Böckh Hugó Mr zec oláh geológus Útmutatásait követve, a Föld ráncainak, gyürődött rétegeinek domborulataiban (antikünnlis) keresi a földigázt. Az az egyrkt-t geológus tehát, aki Böckh H. elme lete szerint keresi a gázföihalmozó- dásokat, a Föld rétegeinek elhelyez kedését, dűlt vagy vízszintes telepü lesét kutatja. A pénzügyminisztérium bányakutató osztályának egyik alkalmazottja Tolna vármegyében is megtalálni vélte a Föld gyűrődéseit, ráncait s amint néhány év előtti hírlapi közleményekből olvashattuk, Szekszárd és Kurd környékét mondta földigáz fúi'á8ra legalkalmasabbnak. A Földtani Intézet osztálygeológusa, Kadió Ottokár dr. a legközelebbi napokban végzett részletes földtani fölvételei során megállapította, hogy Szekszárd környékén a Föld rétegei nem mutatnak észrevehető gyűrő- dőttáéget. Eddig tehát semmi pozitív adatunk nincs az itteni íöldigázra vonatkozólag. Amint ösmeretes, Kurd közelében egy angol kutató társaság • mélyfúrásba is fogott, sőt amint halljuk, már néhány száz méternyire le is hatolt. — Ha a jelek nem csalnak, ez a fúrás is csalódást fog okozni, mint valamennyi eddigi magyarországi gázfurás, amelyet a Mrazec— Böckh elmélet alapján telepítettek. Hiába, a házépítést is fundamentum- ásással, nem pedig kémény rakással lehet csak kezdeni. — A Dunántúl földtani szerkezetét még csak hosz- szahh idei, s a m. kir. Földtani Intézet geológusait jellemző alapos kutatás után fogjuk annyira .megismerhetni, hogy azután a földigáz rezar- voirjait föltárhassuk. — S tekintve, hogy a Földtani Intézet alig megcsappant személyzettel dolgozik, harmadára összezsngoritott hazánk egyes rétegeit aránylag hamarosan megvizsgálhatja. Sajnálom, de a vérmes reményűé- két le kell tehát hütenem, hogy sem a legközelebbi, de még jó néhány további télen sem füthetnek szekszárdi vagy kurdi földigázzal. Rendeljenek tehat idejében jóféle pecsvidéki kőszenet, vágy alkalmazzák a termé szetes légfűtést, mint mi — szén- és fajegyekkel ellátott — boldog pestiek. A szekszárdi syógyszerész- syüies. Közismert dolog, hogy a modern -állan ok közegészség ügye a legszorosabb összefüggésben van az illető országok gyógyszerszolgáltatásának tudományos és ethikai színvonalával. ÁM ez agy a gyógyszerészképzésre, mint a gyógyszertári szolgalattal ösz- szefüggő társadalompolitikai kérdésekre, valamiut a gyógyszertárak hatósági el enőrzésere egy .ránt. A magyar gyógyszerészek, akik az uj Magyarorszag társadalmának értékes részét képezik és akik lelkiismeretesség dolgában a hires nemet gyógyszereszek mellett allanak, már régóta arra törekedtek, hogy kari erdekei két egyöntetűen intézzék és már az 1872. evbjsn megalakították a Magyarországi Gyógyszerész Egyesületet, amely mellett még néhány ha sonló céiu tes üi t létesült Hogy a közös érdekék megvédéséhez szükséges erők szél ne turgácsoiodjanak, Csonka-Magy roi>zag gyógyszereszei elhatárolták, hogy z ösoz s eddigi egyleteket beolvasztják a Magyar- országi Gyó^y z-resz Egyesü «it»e. A központ ets/.ervezés© még mama havában megtöri *r>t, azóta azonban j a vezetőség * v déket szervezi Szol I nők, Sopron, S-ombtthely, Kecske— KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési ér: egész évre 80 K, félévre 42 K, negyedévre 24 K. Vidéken: 88 K, 46 K, 26 K. — Egyes szám ára 2 K. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 30 korona A hirdetés sx utolsó oldalon egy 60 mlllmeter széles hasábon mlllméler soronként 2 korom, • szövegoldalon 3 korona, a hírrovatban elhelyezeti reklámhír valamint a nyllttér soronként 20 körönébe kerül. Családi hírek és vétlalsU hirdetések külön érszabés szerint
