Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1921-08-27 / 36. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1921 augusztus 27. szomorú időszak utolsó ténykedése és a balkáni hiénák eltűntek az éj sötétjében . . . A magyar vitézek bevonulása. Bátaszék és Alsónyék népe remegő szívvel várta az elnyomók kitakaró* dósát és a felszabadítók bevonulását. Még szombat délután fenyőgalyakat szedtek össze és két diadalkaput akartak építeni a főutcában. A szer- bek azonban megtiltották a diadal- kapuk felállítását és gyújtogatással fenyegetődztek. Az előkészületeket tehát abba kellett hagyni és csak éjfélkor a kitakarodás után folytatták a diadalívek feldíszítését. A lakosság a szombatról vasárnapra hajló éjjelen alig aludt valamit. Alig szűr* kült, kora hajnalban már talpon volt mindenki. Reggel 5 órakor már a község apraja nagyja* künn nyüzs- gött az utcákon és hatalmas tömegben hullámzott a nép — a leányok egy része magyar ruhában, pártásan — a bevonuló katonaság elé, akik Herschmann őrnagy parancsnoksága alatt érkeztek. Alsónyék határában lovaBbandérium élén Mező László jegyző és H a r c z i László üdvözölte a harcosokat és a parancsnoknak Bocskay Bözsike virágbokrétát nyújtott át. — B át aszókén a diadal - kapunál várta a közönség a magyar vitézehet, akiket a képviselőtestület élén Purth István főjegyző meleg beszédben üdvözölt. A tüzoltózenekar a hymnuszt intonálta és a több éves lidércnyomás alól felszabadult lakosság boldogan énekelte nemzeti imádságunkat. A katonák a zenekar indulói mellett vonultak azután a községbe, ahol elszállásolták és megvendégelték őket. A közigazgatás átvétele. A katonasággal együtt vonult be a felszabadult területekre a magyar közigazgatás is: Forster Zoltán alispán, Bajó Pál főszolgabíró és dr. Berze Nagy János kir. tanfelügyelő, akik a vármegye és a kormány üdvözletét tolmácsolták a magyar hazához visszacsatolt lakosságnak és azonnal intézkedtek, hogy a jogbiztonság megóvására a hatóságok minden lehetőt elkövessenek. Az isteni tisztelet. Tíz órakor ünnepi isteni tiszteletre gyűlt össze a közönség a gyönyörű góth stilü bátaszéki templomban, amelynek első padsoraiban ott láttuk a közigazgatás tisztviselőit Förster alispánnal és a tisztikart Herschmann őrnaggyal az élükön. Hradek esperes-plébános két lelkész segédletével ünnepi misét mondott és a kóruson a remekül fegyelmezett gyermekkar orgona- és zenekisérettel gyönyörű énekeket adott elő. A misét a Hym- nusz zárta be. A népgyűlés. Tizenegy óra után egész Bátaszék és Alsónyék közönsége a templom előtti téren felállitott tribün körül gyűlt össze. A szónoki emelvényt a katonaság és a község előkelőségei vették körül'. Lelkes taps üdvözölte az emelvényen megjelent Pécsy Erzsiké magyar ruhás tanítónőt, aki nemes páthosszal, bensőséges érzéssel és igaz magyar szívvel adott elő egy gyönyörű irredenta költeményt, amelynek az elnyomott vidékeken szokatlan hangja mélyen meghatotta a hallgatóságot, amely szűnni nem akaró tapsokkal jutalmazta a jeles fizavalónőt. Az ünnepi beszéd. Óvári és szentmiklósi Pongrácz Lajos bátaszéki gyógyszerész, a bátaszéki társadalomnak köz*becslésben álló vezéregyénisége lépett ezután a közönség elé és a következő nagy hatású beszédet mondotta el: Kedves magyar Testvéreim! Bátaszék polgársága megbízásából Isten nevében keresztényi üdvözlettel köszöntöm Önöket. Teszem ezt azért, mert még soha oly közel nem állottunk Istenhez, soha az Istent anynyira nem kívántak, mint ezekben á rettenetes időkben a már már véget érni nem akaró megszállás alatt. Minden gondolatunk, minden sóhajunk Hozzá száll, egyrészt hogy végtelen hálánknak adjunk kifejezést azért, hogy megengedte érnünk azt a pillanatot, hogy Európa e legsze- metebb népének uralma alól felsza- . badultunk, másrészt alázatos kérésünket küldjük Hozzá azért, hogy a még megszállás alatt lévő magyar testvéreinknek is mielőbb megadassák a miénkhez hasonló öröm. Végsőkig felcsigázott és megfeszített türelmünk és kitartásunk végre is megérlelte az első gyümölcsöket s amit közel három éven keresztül büntetlenül kimondani nem lehetett, de amit fájó érzéssel, ökölbe szorított kézzel, összeszoritott ajkakkal még álmunkban is éreztünk, ma ismét nyíltan, örömmel, büszkén és hangosan kiálthatjuk oda a világnak: magyarok vagyunk! Tagjai egy mindenkitől elhagyott, tagjai egy meggyötört, megalázott, kinpadra feszített nemzetnek, de a melyet minden gyötrelmeken, minden megpróbáltatáson keresztül híven szolgálni és szeretni Boha meg nem szűntünk. Tagjai vagyunk egy még nem is olyan régen hatalmas nemzetnek, melynek valamikor Európa sorsára döntő befolyása volt. Ma rombadőlt hatalmának pusztulása helyén, testének szétdarabolt részei fölött Európa csőcseléke, hiénái osztoszkodnak. —. S ha meg nem dörzsöljük szemeinket s fel nem ébredünk nyomasztó álmainkból, elmúlik egy két évtized s a következő generáció talán már tudni sem fogja, hogy ama vérrel öntött rónák, völgyek és bércek fölött valamikor egy hóditó nemzet hatalmának és egységének rettegett jelvénye: a kettős kereszt ragyogott. Ez történik most. És alig több százesztendejénél, hogy egy nálunk területre és lélekszámra egyaránt nagyobb nemzet: Lengyelország, könnyű szerrel feldarabol tatolt s az önálló életet élő és számottevő* nemzetek sorából töröltetett. — Ki ne látná, vagy . ki tagadhatná, hogy a pusztulás oka mindkét esetben egy és ugyanaz. Ezek a népek nem ismerték fel a létért való küzde- delemnek bünhődés nélkül el nem hanyagolható komoly feladatait s az egységre, összetartásra s a vállvetett munkára való törekvés helyett a meghasonlds, a bomlás, a széthúzás, osztályharc dúl soraik sorhik között, szóval, hogy egymás ellen küzdöttek, ahelyett, hogy együtt küzdöttek volna nemzetük létérdekeikért. A mi megtörtént azt visszacsinálni nem lehet, de a mi lerombolódott, lehet újra fölépíteni, a mit elvesztettünk lehet újra megszerezni. Ez csak tőlünk, csak a mi törhetetlen akaratunktól függ. Világosan beszélő históriai intelmek ezek kedves magyar testvéreim, s ez ünnepélyes pillanatban úgy érzem, kötelességem rámutatni erre, hogy tanulságaik ne maradjanak okulás nélkül. Mi ez alatt a közel három év alatt megtanultunk magyarságainkért türn i, szenvedni s megtanultunk gondolkodni a fölött, hogyan jutottunk idáig, s meggyőződhettünk róla, hogy áldjon vagy verjen sors keze, e röghöz ragaszkodnunk, itt élnünk halnunk kell. Soha idők nem tanítottak jobban a szabadságok megbecsülésére, mint ez emberiség salakjának uralma. Most látjuk jobban, mint valaha láthattuk, hogy népet edzetté, erőssé, kitartóvá, lelkessé, önfeláldozóvá és kötelesség- tádóvá semmi - sem tehet jobban, mint a haza és szabadságszeretet s ennek kitartó kultusza. Mi bennünk durva erőszakkal el akarták nyomni az érzelmeket, de ma elementáris erővel tör utat ismét, az eddig láncra- vert szabad véleménynyilvánítás, hogy mi mindannyian egy anya szülöttei a magyar föld szülöttei, magyarok vagyünk. Ma a mikor újra édes hazánk gyermekeinek tudjuk ^ magunkat, legyen előttünk folyton az a gondolat, hogy nemzetünk sorsa* csak fiaink erényén fordul meg. Támasszuk, fel magunkban a magyarság ősi hazaszeretetét, sziklakemény bátorságát, büszke-önbizalmát, nagyszerű munkaerejét, mely tulajdonságával legyőzte és túlélte egy ezredév miniden támadását és támadóját. Ti pedig magyar testvéreink, akik eljöttetek hozzánk, hogy megváltsatok bennünket a rabszolgaság alól, legyetek meggyőződve, hogy itt kivétel nélkül magyarokat találtok, akik általam szent esküvéssel fogadják, hogy mindent elkövetnek szegény meggyötört hazánk felvirágoztatására, akik szivrepesve vártak és szeretettel köszöntenek. Isten hozott benneteket. Isten éltesse szegény hazánkat. Isten óvja és áldja országunk kormányzóját, Horthy Miklós Őfőméltó- ságát és növelje naggyá és hatalmassá mindnyájunk reménységét, a dicső nemzeti hadsereget. Szem nem maradt szárazon a gyönyörű szónoklat alatt és sokan voltak, akik egyes passzusoknál hangosan felzokogtak. Lelkesen megéljenezték a szónokot, aki gyönyörű gondolatokban gazdag hazafias beszéde után alig győzte fogadni a könnyes szemű gratulálókat. A hitvallás. Klósz Téruska magyar ruhás pártás alakja lépett ezután a közönség elé és elképzelhetetlen nagy hatással adta elő Papp-Váry Elemérné „Hitvallás“ át, a magyar „Hiszekegy^-et, amely mindnyájunk imája lett. A szűnni nem akaró éljenzés után a népgyülést a Hymnus zárta be. A lakoma. A népgyülés után a községházán összegyűltek a képviselőtestületi ta gok és az alispán és a főszolgabíró jelenlétében értekezletet tartottak a legsürgősebb teendőkről. Az értekezlet után a Népkörben 300 teritékes bankett volt, amelyen a felszabadultak szebbnél szebb szónoklatokban üdvözölték a megszabaditókat. Bevonulás Bátára. Hétfőn reggel vonultak be csapataink és a közigazgatás tisztviselői Bátára, ahol a község elöljáróságával az élén, szintén a leglelkesebb fogadtatásban részesítette a rég várt vendégeket, akiket a gavallér bátaiak fényesen megvendégeltek, A bajai bevonulás. A szerbek kivonulása. Bajáról csütörtökön, 18-án délután vonult ki a katonaság. 4 órakor indult el az utolsó vonat. Baján Dem fosztogattak, csupán a hajóállomást szerelték le. A Bzerbek kivonulá után két francia tiszt maradt Baiátv A nemzeti hadsereg első osztás« szt. István napján délután érkezett Bajára. Egy részük megszállta dunai hidat s a zsilipeket, 25 bement a városba. Baján szombat délutánra, majd éjfélre várták a katonák megérkező sét. Az éjszakai pihenését feláldozó közönség kitartott reggelig, mikor a hajókon érkezett a hadsereg a szer- bek által kifosztott hajóállomásra. A fogadás. Ersekesanádról reggel 4 óra 35. perckor indultak el a hajók. Elől a Badacsony őrhajó Schiavona korvett- kapitánnyal. Ezen a hajón utazott Meskó Zoltán miniszteri biztos és Keresztény Gyula törvényszéki biró. A Visegrád gőzösön a nemzeti hadsereg fél zászlóalja s a hivatalos személyek dr. Kiszely Gyula kormánybiztossal, ki az utolsó két napot Kalocsán töltötte. Amint a Visegrád hajó a kikötőbe ért, a parton felhangzott a Himnusz. A parton álló óriási népáradatban, valóságos örömmámor tört ki. Megkezdődött a bevonulás a városba. Elől a katonaság, utána a kocsisor. Az első kocsin Szalay József rendőrkerületi főkapitány és Trenka Kálmán rendőrtanácsos, a bajai államrendőrség vezetője. • A városháza hatalmas terén valóságos emberáradat hömpölygött. Pepiár alezredes hazafias tüzü, rövid beszéd kíséretében átadta a várost Vojnich Ferenc polgármesternek, aki a közönség fel-feltörő zokogása közben szép beszédben üdvözölte felszabadított városát. Czeizlinger Lajos adminisztrátor magyarruhás lányok kíséretében lépett Pepiár alezredes elé és hatásos beszéd kíséretében gyönyörű fehér selyem Máriás-zászlót nyújtott át a hadseregnek, Imrék Sámuel evangélikus lelkész' üdvözölte a polgármestert és a koi’mány- hiztost. Hálaadó istentisztelet a bevonuláskor nem volt. Ennek megtartására Várady L. Árpád kalocsai érseket kérte föl a felszabadult bajai háromszög lakossága. Az ünnepélyes hálaadást aug. 25-én tartották. Az üdvözlés után a városházán Keresztény Gyula törvényszéki biró, mint a kalocsai törvényszék h. elnöke kihirdette a statáriumot, majd megkezdődött a különféle közigazgatási és egyéb hivatalok szervezése. Az ünneplő Baja. Vasárnap este fáklyásmenet' járta be a kivilágított város utcáit. Szerenádot adtak Vojnich polgármester lakása s a plébánia előtt. Káprázatosán volt feldíszítve a zárda épülete. Hétfőn is még ünnepelt a lakosság. Az üzletek is zárva voltak. Szedik le a cirilbetüs szerb feliratokat s a falakról kapargatják le a szerb uralom emlékeit. Egyéb munka utcaszerte alig látható. Annál lázasabb munka folyik a hivatalokban — Rendkívüli kiadásunk. Hogy lapunk helybeli előfizetőit és Szek- szárd közönségét a hírszolgálattól megkivántató gyorsasággal tájékoztassuk a vármegye megszállva volt részének a felszabadulásáról: hétfőn a kora délutáni órákban rendkívüli kiadásunkban számoltunk be a szenzációs események lefolyásáról.. Hogy a külön kiadás anyagát vidéki előfizetőink is kézhez vehessék, azt —- részben — mostani számunkban is leközöljük. E helyen egyúttal szóvá tesszük azt a sajnálatos körülményt is, hogy az illetékes hatóságok szerkesztőségünkkel szemben nem tanúsították azt a köteles előzékenységet, amely bennünket nemcsak lapunk nagy elterjedtségénél, hanem mindez- ideig tisztességesen végzett becsüle* tes ujságirói munkánknál fogva is megillet. Amig például a bevonulás egyéb pontjain a hatóságok a helyi sajtó képviselőit pártállásra való te Az összes elemi és középiskolákban használatos, uj kiadású TANKÖNYVEK iró- és rajzszerek, irkák, füzetek és az összes iskolai cikkek kitűnő minőségben, dús választékban, a legjutányosabb áron * • beszerezhetők a Molnár-féle rt. könyv- és papirkereskedésében Szekszárd, Kaszinó-bazár. Vidéki megrendelések postafordultával eíintéztetnek
