Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1921-08-13 / 33. szám
33. szám. III. évfolyam. Szekszárd, 1921 augusztus 13. Szerkesztősig és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési ár: egész évre 80 K, félévre42K,negyedévre24 K. Vidéken: 88 K, 46 K, 26 K. — Egyes szám ára 2 K. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések ára]: A ItgUsebb hirdetés dija 30 koroaa A hirdetés ax utolsó oldalon egy 60 mlllmeier széles hasábon mltlméter soronként 2 korona, a szOvagoldalon 3 korona, a hírrovatban elhelyezett rektémhlr valamint a nytlttér soronként 20 koronába kerül. Családi hírek és vállalati hír* detések külön árszabás szerint Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. Kislakások építése Szekszárdon. Wendl István h. polgármester szerdán délután értekezletre hivta össze Dicenty László, Frey János, Kamarás Béla, dr. Kelemen József, Leicht Lajos, drí Leopold Kornél, Székelyi József, Tóth Henrik, dr. Török Ottó és dr. Cs. Pap Jenő városi bizottsági tagokat, hogy velük megbeszélje a kormány lakásépítő akciójának Szék- szárdra vonatkozó részleteit, amelyeket a képviselőtestületnek még e héten le kell tárgyalni. — A bizottság örömmel vett tudomást az akcióról és a helybeli pénzintézetek két képviselője a 'legnagyobb előzékenységgel kijelentette, hogy a szükséges kölcsönt a városnak rendelkezésére bocsájtja, A tervbe vett 65 ház építésére alkalmas telkeket a bizottság még e héten megszemléli és határozni fog a telep helyéről. Az értekezlet tárgya egyébként a következő volt: Az állam 300 milliót szavazott meg kislakások épitésére. Ez az összeg azonban az országos lakásépítési tanács nézete szerint a legszükségesebb építkezésekre sem elegendő. Az állam által megkezdett lakásépítési akció tehát elsősorban is buzdítás akar lenni a magánvállalatok részére. — Hogy a magánvállalatok építkezése minél előbb megkezdődjék, rendkívüli kedvezményeket biztosit az állam a magánosok által történt épit kenéseknél. Nevezetesen, ha a vállalatok, illetve magánszemélyek boltot, irodát, raktárt stb. alakítanak át la kásokká, vagy ha földszintes épületeket emeletesekre építenek fel, akkor az átalakított helyiségek után 20 éves adómentességet biztositott az állam. Teljesen uj épületeknél az adó- mentesség tartama 30 év. További kedvezmények lennének a tulajdonosok részére a rekvirálás (igénybevétel) alóli mentesség, a bérlő szabad megválasztása és a bérösszeg tetszés szerinti megállapítása. A köz (állam, illetve város) ál tál emelendő épületeknél kétféle módozat kínálkozik. Az első módozat szerint a telket és a közmüveket (járdákat, utcatereket, kutakat stb.) a város köteles adni, illetve létesíteni, A házakat az állam építené, azok ennek tulajdonait képeznék 25 évig és ezen idő alatt az állam húzná a bérjövedelmeket. A 25 év után mennének csak a házak a város tulajdonába és ezért a város köteles lenne az állami tulajdoni idő alatt az épületeken az összes jókarban tartásokat (renoválásokat) a saját költségen eszközöltetni. A második módozat szerint az építendő házak költségeinek 50 szá zalékát az állam kölcsön adná, a má[ Tolnavármegye Közönségéhez! A Tolnamegyei Újság rövidesen befejezi második évi müködé- ■ sét. Az évfordulót még sohasem látott politikai, közgazdasági és társadalmi nehézségek között üli meg ez az érdemes újság. Nem rajta mait, hogy ez az évforduló nem olyan, mint amilyennek azt a lap megindultakor reméltük. Nem rajta múlt, hogy olvasói ezrei és tízezreinek lelkében sokkal kevesebb remény él ma, mint akkor ... Az sem rajta mull, hogy vármegyénk gyönyörű egysége, mely a vörös uralom megdőlte után nekünk annyi örömöt okozott, szerte az országban pedig annyi megérdemelt elismerést vívott ki magának, veszendőben van. S mindez miért ? Idegenek jöttek közénk, embereink és viszonyaink nem ismerői, féktelen ambícióval és kevés megértési szándékkal. Csak az lehet az oka, hogy egyre jobban terjed köztünk napról napra a viszálykodás s maholnap felemészti közéletünk minden alkotó tényező jének erejét. Ezt tétlenül tovább néznünk a legsúlyosabb kötelességmulasztás lenne! Minket a mérséklet politikájútól semmiféle harci riadók kai és szélsőséges jelszavakkal letériteni nem fognak. És éppen ezért mindent elkövetünk, hogy megyei sajtóorgánumunk, amely ezt a politikánkat önzetlenül támogatta, még elterjedtebbé és kedveltebbé váljék megyénkben. Felhívjuk tehát a vármegye egész Közönségét társadalmi tagozódásra, osztályra, nemzetiségre, vagyonra való különbség nélkül, hogy lapunkat a keresztény, nemzeti és agrár alapon álló Tolna- megyei Újságot minden anyagi és erkölcsi erejével támogassa, mert meggyőződésünk, hogy ennek a lapnak mérsékelt, osztálygyülölség- től mentes hangja az egyedüli, amely a konszolidáció érdekeit Szolgálni képes. Különösért inlő szavunk van a vármegye földműves társadalmához. Karolja fel a lapot, melynek vezetősége telve van a kisgazda és földműves társadalom érdekeit szolgáló törekvésekkel. Lépjen vele mielőbb érintkezésbe és — ha ez eddig teljes mértékben talán nem is sikerült — hódítsa azt meg egészen magának. Felkérjük a megye vezető embereit, veyyétc kezükbe a lap terjesztésének ügyét, szerezzenek neki sok uj barátot, hogy hivatásának teljes erővel megfelelhessen. Mutassa most meg minden hazafiason érző polgára a vármegyének, hogy a megbomlott egység helyreállítása legkomolyabb törekvése, hisz az erejében megfagyott, területében megcsappant csonka ország csak igy támadhat jel sírjából. Budapest, 1921 augusztus hava. A vármegye nemzetgyűlési képviselői: Bodor György s. k. Dr. őrffy Imre s. k. Haypál István s. k. Renczes János s. k. Nagy János s. k. Weber János s. k. sík 50 százalékot pedig a város viselné, akár pénzösszegben, akár építőanyagok adásával. A jelen, esetben is a város adná a telkeket, illetve a közmüveket, amelyeknek értéke azonban a város által nyújtandó 50 százalékba nem számítható be. , Az állam által adott 50 százalék kölcsönért 25—30 évig 2—21/a szá^ zalekot fizetne a város. Az ily módon épített házak azonnal a város tulajdonaivá válnának. Természetesen az állam által nyújtott adómentesség és egyéb kedvezmények a város által épített házakra is .vonatkoznának és ez kérhetne a házak után annyi bért, hogy a bérjövedelem a befektetett tőke amortizációját és egyéb kiadásokat biztosítaná. Amennyiben a város által nyújtandó 50 százalékot illetően tőke nem állana rendelkezésre, úgy az kölcsön- képpen volna felveendő. A kölcsön biztosítékát képeznék a bérjövedelmek és a forgalmi és fényüzési adó ból a várost megillető részesedés. (A forgalmi adóból a várost, megillető részesedés tekintélyes összegre megy, ugy> hogy ennek esetleg 50 százaléka is elegendő biztosítékot nyújtana.) Ha a helyi pénzintézetek a város részéről igényleodő (az 50 százaié kos hozzájáiuláshoz szükséges) kölcsönöket nyújtani nem akarnák, vagy nem bírnák, úgy az állam a hitel folyósítását kieszközli valamelyik bu dapesti pénzintézetnél. — A házakat helyi iparosokkal a városok maguk építtetnék. Építési terveket az állam nem adna, hanem csak vázlatokat, amelyeket a városok a saját helyi viszonyaiknak megfe élőén módosíthatnának. Az egyes házak költségeinek nagysága bár a költségvetéshez igazodik, mégis a végleges leszámolás fogad- tatik el az építkezés befejeztével. Az állami költségtervezet minden egyes esetben a mellékhelyiségekkel együtt 1 szobás lakásnál 120.000, 2 szobás lakásnál 180 000, 3 szobás lakásnál 250 000 koronában van előirányozva. Szekszárdi város, részére 5 darab 3 szobás, 30 darab 2 szobás és 30 darab 1 szobás lakás építése engedélyeztetnék. EletbeléptettéK a városi fényüzési adót. Szekszárd város képviselőtestülete a múlt év junius havában elhatározta, hogy a vendéglőkben, kávéházakbau, sörcsarnokokban és cukrázdákban minden egyes vendég bárminemű étel vagy ital fogyasztásakor 50 fillér fényüzési adót köteles fizetni, úgy, hogy a befolyó jövedelem egyrészt a városi Bzegény-alapot, másrészt a tüdőbeteg gondozó intézet alapját illeti. A város képviselőtestületének e határozata felsőbb jóváhagyást nyervén, azt a városi tanács 7 étől kéz- dődőleg életbe is léptette. Folyó bó 5 én dr. Cs. Papp Jenő városi tanácsos értekezletre bivta össze az összes érdekelteket, hogy e Inxusadó életbeléptetése és a lerovása módozatait velük közölje. A vendéglősök kezdetben éles kritika alá vették a határozatot, kifogásolták, hogy az adó nincs tekintettel a fogyasztás értékére, hangsúlyozták, hogy súlyos megterhelés volna vendégük részére ezen adózási kötelezettség, ha a városi tanács nem alkalmazza a kaszinóra, körökre éB egyletekre, ahol szintén étel és ital kiszolgálás van. Kérdést intéztünk dr. Cs. Papp Jenő városi tanácsoshoz, az ügy ,re- ferenséhez, hogy kiktől kell e luxus- adót levonni és mennyi jövedelmet várhat e cimen a város. A tanácsos tói a következő felvilágosítást kaptuk :-— A fényüzési adót minden vendéglőben, kávébázban, cukrázdaban, sörcsarnokban az ételek, vagy italok fogyasztásakor le kell róni és a vámosi tanács intenciója szerint a kaszinóra, körökre és egyletekre ezen adózáBÍ kötelezettség szintén fennáll, mert ott vendéglői, illetve italmerői iparjoggal bíró egyének nap nap után eteteket és italokat mérnek ki. Indokolatlan is volna az e helyiségekben történő fogyasztást az .50 filléres adó alól mentesíteni. így egyesek kifogása, bogy a kaszinó, körök és egyletek magánjellegű intézmények és igy mentesitendők volnának a luxus adó alól, nem áll meg, mert ott fogyasztani nem szükséges es az ottani kimérők szintén vendéglős iparjoggal bírnák. Aki nem alkalmazza a rendeletet, attól az italmérő engedély bevonása iránt lépéseket teszünk. Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy nem tartozik luxus adót fizetői, aki az ételeket és italokat az etnli tett helyiségekből elviszi és az sem, a ki rendes ahonem, föltéve, ha ugyanakkor italokat is nem fogyaszt. A varos szegény-alapjanak, a tüdőbeteg gondozó-alapnak e. cimen évente 160.000 korona jövedelmet várunk Oy összegez, amehyei egy éven .belül a város viszonyainak megfelelő Szegényházat és Tüdőbeteg Otthont létesíthetünk.- A v: rost tanács re méh, hogy a közönség be fogja látni a nagy hord reiéi eien adózásnak, amely nagy tűrhet nem ró a fogyasztókra és bele fog rövidesen törődni a dologba. Mert nem Telefon 20 Géposztály 49 legmagasabb napi áron vesz és elad mindennemű gabonát és magvat. A mezőgazdaság gépeinek, kötéláruinak, olajnemüinek s egyéb szükségleteinek, építőanyagoknak legolcsóbb bevásárlási forrása. - Géposztálya: Garay-térén. Fatelepe: Gubóbeváltóban. »Futurs“ tfraforänlmi rt. kirendeltség ?.?.eEsi!í!S!í?
