Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1921-08-06 / 32. szám

1921 augusztus 6.

miért ? Csak azért, hogy Jáva szigetén Poerworedjóban (Púróretyó- ban) egy pogánnyal több térjen a Krisztushoz. íme ez a nagy keresztyén szolidaritás ad ezeknek az embereknek erőt a jóra. S ez ad sok magyar kis gyermeknek kenyeret.

De te azt mondod talán, hogy ez más lapra tartozik. Legyen! Tehát majd más lapra irom. Már úgyis alkocyodik. A csengő ebédre szélit. Meg talán neked az én apró betűimből elég is ennyi!

Isten veled! A szekszárdi jó embereket szeretettel üdvözlöm, téged ölellek,

Nijkerk, 1921 julius 19

szerető barátod

Gödé Lajos.

I

Dr Herczegh Gyulai

18Ö2—1921.

Hétfőn reggel valamennyi szekszárdi középület ormára felröpült a fekete lobogó, jelezve, hogy a városnak nagy halottja van? Hamarosan elterjedt a szomorú hír, hogy dr. Herczegh Gyula közkórházi főorvos hosszú, kínos szenvedés után meg szűnt élni. Régóta birkózott az alattomos kórral, a májrákkal, amely alig hat hete döntötte ágyba és kiöl-' tóttá nemes életét, mélységes gyászba döntve szerető hitvesét, rokonságát és barátainak nagy seregét.

Dr. Herczegh Gyula régi magyar nemesi családból származott, ősei tősgyökeres kálvinista papok voltak, akik egymást váltották fel a dunántúli szeremlei eklézsia katedráján. A megboldogult a szomszédos Sárpilisen született és a gimnáziumot Baján és Halason végezte. A budapesti tudományegyetemre abban a korban került, mikor a legnemesebb verseny fejlődött ki & bécsi éB a budapesti orvosi fakultás tanárai és hallgatói között arra, hogy honnan kerüljenek ki az értékesebb orvosok. A fiatal medikus ősmagyar szívóssággal feküdt neki a nehéz stúdiumoknak és ifjúsága sok éjszakáját áldozta tudományszomjának. Neki ugyanis előbb németül is meg kellett tanulnia, mért abban az időben magyarnyelvű orvosi tankönyvek még nem voltak.

Az orvosi diplomát megszerezve önkéntesi évének leszolgálása után előbb a budapesti Erzsébet kórházban volt gyakorlaton, majd évekig dolgozott a nagyhírű dr. Hadzsy bácstopolyai orvos szanatóriumában, ahol különösen szemészeti és nőorvosi tudásával tűnt fel. Bácskából azonban a szive visszahúzta a szük.ebb hazájába és nemsokára Szekszárdon telepedett le. Néhai dr. Hangéi Ignác kórházi igazgató (későbbi vármegyei tiszti főorvos) hivta meg őt rendelő orvosnak a szekszárdi Ferenc köz- kórházba, ahol a belgyógyászati, szemészeti és a venereás osztály főorvosa lett. Nehéz viszonyok között munkálkodott dr. Hangellel és dr. Tanárkyval együtt az elmeosztály modernizálásán és a szülészeti osztály és a bábaképző intézet reorganizálásán.

Óriási kórházi elfoglaltsága és lekötöttsége mellett azonban arra is időt szakított magának, hogy a szekszárdi munkásbetegsegélyző pénztárt is megszervezze, ő volt a főorvosa és ő fejlesztette idők folyamán naggyá. Két évtizeddel ezelőtt a magyar kir. államvasutaknak is pályaorvosa, később orvosi tanácsadója lett.

Elismert orvosi tudása révén olyan nagy magánpraxisa volt, hogy az sokszor már a terhére is esett és ilyenkor néha-néha idegeskedett is. Jó ságos szivének alaptermészetét azonban ritkán tudta palástolni és ellágyulva, sokszor kiesett a magára öltött haragos szerepből. Igazán csak akkor tudott haragudni, ha azt tapasztalta, hogy a beteg állapotát az emberi tudatlanság, ostobaság, kuruzs- lás, vagy a babona súlyosbította.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

3

Alaptermészete volt az igazságos- ság, a szivjóság és nemes lelke minden szépért és jóért egyaránt rajongott. Szinte példátlan nagy szeretettel vette körül az édesanyját és csak az ő halála után alapított magának családi tűzhelyet, nőül véve Dicenty Flórát, aki életének utolsó éveit oly boldoggá tette. Erős keresztény érzésű, kemény derekú, büszke magyar ember volt és a jellemének ez az imponáló tulajdonsága már mint gyermekben is megnyilatkozott. Gimná- zista korában az osztálytársai valami csinyt követtek el és az igazgató megneszelte, hogy a kis Herczegh Gyula ismeri a tetteseket. Maga elé citálta és azt mondta neki, hogy kicsapatja az iskolából, ha el nem árulja a bűnösöket. Az önérzetes fiú habozás nélkül odavágta az igazghtónak, hogy spicliszerepre nem vállal kozik, arra keressenek valami^ellem- telen firmát. Egyúttal azonnal be is jelentette, hogy az intézetből a saját akarata folytán kilép. A következő héten pedig már a másik gimnáziumnak volt a szorgalmas növendéke. Ez a kis adat is rávilágít az ő egész életére. Amilyen volt gyerekkorában, olyan kemény maradt férfinak is.

Sok nemes tulajdonságáért szerették, becsülték és büszke volt, aki a barátságával dicsekedhetetett. Tagja volt a város képviselőtestületének, a várm jgye th. bizottságának, a szekszárdi kaszinó választmányának, elnöke a Mezőgazdasági-Kereskedelmi Részvénytársaság fel bizottságának tagja, a Move Fogyasztási Szövetkezet igazgatóságának és — mint laprészvénytársaságunk igazgatósági tagja — elnöke vólt a szerkesz ő- bizottságnak is. — Temetése e hó 3-án délelőtt folyt le a szekszárdi és környékbeli közönség imponáló rész vételével. Gödé Lajos szekszárdi ref. lelkész Hollandiában lévén, a gyász- szertartást Szőnyi Lajos dunaszent- györgyi ref. s. lelkész végezte.

Mikor a kegyeletes megemlékezés e néhány göröngyét ráhallatom a koporsójára, meg kell állapítanom, hogy városunk keresztény közéletének egyik legértékesebb tagját veszítettük el az ő halálával. b. f.

JesyzOsydlés Simontornyűn.

< A Tolnavármegyei Községi és Körjegyzők Egyesülete julius hó 26-án tartotta rendes közgyűlését Simon- tornyán Illés Gyula aleinök vezetése mellett. A gyűlésen megjelentek dr. Éri Márton vármegyei főjegyző, dr. Berze Nagy János kir. tanfelügyelő, Haypál István nemzetgyűlési képviselő, az Országos Jegyzői Árvaház részéről Brogli József igazgató, Ko moróczy Péter titkár és a jegyzőegyletnek 6Q tagja. A tartalmas és a közigazgatás minden mozzanatára kiterjedő elnöki megnyitó beszéd és az elnöki jelentés után a közigazga- |

tás ügykörébe tartozó tizenhat fontos tárgyra vonatkozó beható viták után hozatott meg az érdemleges határozat.

Dr. Éri Márton az elnök szívélyes üdvözlését megköszönve bejelentette, hogy Forster Zoltán alispán a nagymérvű elfoglaltsága miatt legnagyobb sajnálatára nem jelenhetett meg. — Brogli József és Komoróczy Péter az Országos Jegyzői Árvaház névé ben tett előterjesztései után Tolnavármegye Jegyző Egyesülete elhatározta, hogy a létesítendő Jegyző Otthonban két ágyas megszálló szobát rendez be 25,000 korona költséggel, mely összeget a következőképen veti ki az összes jelenleg szolgálatban álló jegyzőkre : minden vezető jegyzőre 60 százalék, minden beosztott önálló hatáskörű jegyzőre 30 százalék és minden al- és segédjegyzőre 10 százalék.

Elhatározta a közgyűlés, hogy gróf Tisza István nevére az Országos Jegyző Árvabáz részére 2500 koronás alapítványt létesít és kimondotta, hogy évi rendes közgyűlését ezután minden évben más más járásban fogja megtartani, hogy igy alkalom adassák arra, hogy a közgyűléseken az egyes vidékek jegyzői is tömörülhessenek, másrészt pedig azoknak is alkalom adassák, akik a nagy távolságok miatt néha a megjelenésben gátolva voltak, vagy vannak. A jövő évi közgyűlés már most Dunaföld- várra tűzetett ki. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a Falu Tájékoztató Iroda a felek bármely ügyének elintézését díjtalanul végzi a ennek fejében csak önkéntes adományokat fogad el a jegyzői árvaház javára. Erre való tekintettel a közgyűlés a jegyzői kart ezen nemes intézmény támogatására felhívja. Az árvaházi hat alapítvány kamatát a kérelmezőknek kiutalta.

Súlyos és régi nehézséget kívánt megoldani a nyugdijszabályrendele- tek egységesitése ügyében. A nyugdíj mizériák mindig fájók voltak a jegyzői karban. Állami nyugdíj alap nem volt. Minden vármegye külön nyugdíjalappal rendelkezett és ez Bok- szor viszás helyzetet teremtett, mert az egyes vármegyék nyugdíj-alapja között nagy volt az eltérés és nem volt meg a viszonosság. Különösen most érzik ezt a menekült jegyzők. Ennek szanálása érdekében kimondta a közgyűlés, hogy minél előbb meg kell teremteni az országos közös, minden vármegyére egyforma nyugdíj alap szabályrendeletet. Ez ügyben megkeresést intéztek az Országos Jegyzőegyesülethez.

A közgyűlés után, mely a Himnusz eléneklésóvel fejeződött be, a simon tornyai kaszinó helyiségében közebéd volt, melyen Illés Gyula a távollevő Förster Zoltán alispánt és a jelenlevő dr. Éri Márton főjegyzőt, Vár- konyi Imre az Országos Jegyző Árvaház vezetőit Brogli József igazVI/

VI/

VI/

VI/

V«/

VI/

VI/

VI/

V«/

VI/

VI/

VI/

VI/

VI/

VI/

VI/

VI/

VI/

BirtokeliiMsI hirdetmény.

Alulírott dr. Kálmán Jenő ügyvéd, mint a néhai özv. Rumbach Gézáné hagyatéka részére biróilag kirendelt zárgond nők, közhírré teszem, hogy a hagyatékot képező, Kötcse községhez tartozó, u. n. Medgyespuszta (Somogymegye) 719 (Hét- száztizenkilenc) kát. hold területtel egészben, szabad kézből, de a hagyatékra igényt bejelentők által kiküldött bizottság hozzájárulásától és hagyatéki bíróság jóváhagyásától feltételezetten készpénzfizetés mellett eladatik. A birtok f. óvi szeptember 30-ig bérben van.

Az eladás részletes feltételei nálam (Tabon, Somogymegye) tekinthetők meg s velem kötendők meg írásban az ideiglenes inegállápodások is 1921 augusztus hó 7. napjáig.

Közvetítésért a hagyaték dijat csak a teljesedésbe ment ügylet után, a velem írásban megkötendő okirat szerint fog fizetni.

Tab, 1921 julius hó 19.

Dr. Mimin Jenő ügyvéd,

zárgondnok.

VI/

VI/

VI/

VI/

VI/

VI/

VI/

VI/

VI/

VI/

VI/

VI/

VI/

VI/

VI/

vt/

VI/

VI/

VI/

gatót és Komoróczy Péter titkárt, Muth Henrik a jelenlevő vendégeket éltette; dr. Eri Márton vármegyei főjegyző Haypál István nemzetgyűlési képviselőt, Fábián Fausztin simontornyai zárdafőnök és Nagy Lajos simontornyai ref. lelkész Tolnavármegye magyar érzelmű jegyzői karát, a jegyzők kitartását és kari érdekük összetartását éltették, Komoróczy Péter dr. Berze Nagy János kir. tanfelügyelőt éltette Dr. Berze Nagy János Tolnavármegye jegyzői karát a magyarság és haza- szeretet, mellett való további tántoríthatatlan kitartásra buzdította. Szép beszédben éltette Brogli József Tolnavármegye jegyzői karát, amely az Országos Árvaház Egyesületnek leglelkesebb bajnoka és első alapítója volt. Győré Pál a tolnamegyei jegy- zőnékre ürítette poharát, akik hűséges munkatársak az Orsz. Jegyző Árvaház tető alá hozatalánál. Kész- ler Károly a vendéglátó házigazdát, Bereczk István simontornyai főjegyzőt, Bereczk István pedig a megjelent vendégeket és jegyzőket üdvözölte.

Tolnavármegye Vitézi Székének megalakulása.

Julius hó 16-iki számunkban már megemlékeztünk arról, hogy a Kormányzó ur OfőméltÓBága elnöklete alatt tartott tanácskozáson a Vitézi Szék a Vármegyei Vitézi Székek felállítását határozta el.

Megvalósult ób formát öltött ezen határozat julius hó 30-án, amikor Tipula Szilárd százados székkapitány meghívása folytán, a Vármegyei Vitézi Szék megalakuló ülésére megjelentek : a Kormányzó Ur ófőmél- lósága képviseletében Vitézi igmándi Hegyesay Géza m. kir. testőrőrnagy, a 8. számú Vitézi törzsszék kapitánya, Forster Zoltán főispáni teendőkkel megbízott vármegyei alispán, telegdi Csanády Lajos ezredes, a népgondozó kirendeltség igazgatója, báró Fiáth Tibor a gazdasági egyesület elnöke, dr. Fent Ferenc apátplébános és Bálint György ref. lelkész, mint a tábori lelkészi hivatal vezetői, dr. Drágíts Imre vármegyei tiszti főorvos, Eördögh Zoltán m. kir. gazdasági felügyelő, Bajó Pál és Hágymássy Zoltán főszolgabirák.

Forster Zoltán alispán üdvözölte a megjelenteket, megnyitotta az ülést és röviden ismertette az ország jelenlegi Bzomoru helyzetét, rámutatott a Vitézi Rend kiépítésének jelentőségére és szükséges voltára.

HegyesBy őrnagy, majd- Tipula százados ismertették a Vitézi Rend szervezetét a vármegyei Vitézi Szék jelentőségét és ennek teendőit.

Tipula százados székkapitány indítványára a vármegyei Vitézi Szék kimondta megalakulását.

A legközelebbi teendők megvitatása után a Vitézi Szék magáévá tette és egyhangúlag elfogadta He- gyessy őrnagy azon indítványát, hogy a Kormányzó ur Őfőméltóságát a Vármegyei Vitézi Szék megalakulása alkalmából mint a Vitézi Rend meg teremtőjét táviratilag üdvözöljék.

Báró Fiáth Tibor a gazd. egyesület elnöke a vármegyei gazdák legmesszebbmenő jóindulatáról biztosította a vármegyei Vitézi Széket.

Erősen hisszük, hogy Tolnavár- megye mindig hazafiasán gondolkodó gazdaközönsége, a Vitézi Intézmény nemes és hazafias céljait szem előtt tartva most is, mint mindig, ha hazafiul kötelességről — áldozatkészségről — volt szó, nem fognak elzárkózni az országos érdeket szolgáló áldozattól.

Tolnavármegye gazdaközönsége nem maradhat Csonkamagyarország többi vármegyéi mögött, ahol száz hold szám történnek felajánlások Vitézi telkek létesítésére; bizton reméljük, hogy Tolnavármegye is kiveszi részét az építő munkából, kiveszi részét azon hősök megjutalma- zásából, kik vitézségük, tántoritha-