Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1921-08-06 / 32. szám

1921 augusztus 6. miért ? Csak azért, hogy Jáva szi­getén Poerworedjóban (Púróretyó- ban) egy pogánnyal több térjen a Krisztushoz. íme ez a nagy keresz­tyén szolidaritás ad ezeknek az em­bereknek erőt a jóra. S ez ad sok magyar kis gyermeknek kenyeret. De te azt mondod talán, hogy ez más lapra tartozik. Legyen! Tehát majd más lapra irom. Már úgyis alkocyodik. A csengő ebédre szélit. Meg talán neked az én apró betűim­ből elég is ennyi! Isten veled! A szekszárdi jó em­bereket szeretettel üdvözlöm, téged ölellek, Nijkerk, 1921 julius 19 szerető barátod Gödé Lajos. I Dr Herczegh Gyulai 18Ö2—1921. Hétfőn reggel valamennyi szek­szárdi középület ormára felröpült a fekete lobogó, jelezve, hogy a város­nak nagy halottja van? Hamarosan elterjedt a szomorú hír, hogy dr. Herczegh Gyula közkórházi főorvos hosszú, kínos szenvedés után meg szűnt élni. Régóta birkózott az alat­tomos kórral, a májrákkal, amely alig hat hete döntötte ágyba és kiöl-' tóttá nemes életét, mélységes gyászba döntve szerető hitvesét, rokonságát és barátainak nagy seregét. Dr. Herczegh Gyula régi ma­gyar nemesi családból származott, ősei tősgyökeres kálvinista papok voltak, akik egymást váltották fel a dunántúli szeremlei eklézsia katedrá­ján. A megboldogult a szomszédos Sárpilisen született és a gimnáziumot Baján és Halason végezte. A buda­pesti tudományegyetemre abban a korban került, mikor a legnemesebb verseny fejlődött ki & bécsi éB a budapesti orvosi fakultás tanárai és hallgatói között arra, hogy honnan kerüljenek ki az értékesebb orvosok. A fiatal medikus ősmagyar szívós­sággal feküdt neki a nehéz stúdi­umoknak és ifjúsága sok éjszakáját áldozta tudományszomjának. Neki ugyanis előbb németül is meg kel­lett tanulnia, mért abban az időben magyarnyelvű orvosi tankönyvek még nem voltak. Az orvosi diplomát megszerezve önkéntesi évének leszolgálása után előbb a budapesti Erzsébet kórház­ban volt gyakorlaton, majd évekig dolgozott a nagyhírű dr. Hadzsy bácstopolyai orvos szanatóriumában, ahol különösen szemészeti és nőorvosi tudásával tűnt fel. Bácskából azon­ban a szive visszahúzta a szük.ebb hazájába és nemsokára Szekszárdon telepedett le. Néhai dr. Hangéi Ignác kórházi igazgató (későbbi vármegyei tiszti főorvos) hivta meg őt rendelő orvosnak a szekszárdi Ferenc köz- kórházba, ahol a belgyógyászati, sze­mészeti és a venereás osztály főor­vosa lett. Nehéz viszonyok között munkálkodott dr. Hangellel és dr. Tanárkyval együtt az elmeosztály modernizálásán és a szülészeti osztály és a bábaképző intézet reorganizá­lásán. Óriási kórházi elfoglaltsága és le­kötöttsége mellett azonban arra is időt szakított magának, hogy a szek­szárdi munkásbetegsegélyző pénztárt is megszervezze, ő volt a főorvosa és ő fejlesztette idők folyamán naggyá. Két évtizeddel ezelőtt a magyar kir. államvasutaknak is pályaorvosa, ké­sőbb orvosi tanácsadója lett. Elismert orvosi tudása révén olyan nagy magánpraxisa volt, hogy az sokszor már a terhére is esett és ilyen­kor néha-néha idegeskedett is. Jó ságos szivének alaptermészetét azon­ban ritkán tudta palástolni és el­lágyulva, sokszor kiesett a magára öltött haragos szerepből. Igazán csak akkor tudott haragudni, ha azt ta­pasztalta, hogy a beteg állapotát az emberi tudatlanság, ostobaság, kuruzs- lás, vagy a babona súlyosbította. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Alaptermészete volt az igazságos- ság, a szivjóság és nemes lelke min­den szépért és jóért egyaránt rajon­gott. Szinte példátlan nagy szeretettel vette körül az édesanyját és csak az ő halála után alapított magának családi tűzhelyet, nőül véve Dicenty Flórát, aki életének utolsó éveit oly boldoggá tette. Erős keresztény ér­zésű, kemény derekú, büszke magyar ember volt és a jellemének ez az imponáló tulajdonsága már mint gyer­mekben is megnyilatkozott. Gimná- zista korában az osztálytársai valami csinyt követtek el és az igazgató megneszelte, hogy a kis Herczegh Gyula ismeri a tetteseket. Maga elé citálta és azt mondta neki, hogy ki­csapatja az iskolából, ha el nem árulja a bűnösöket. Az önérzetes fiú habozás nélkül odavágta az igazghtó­nak, hogy spicliszerepre nem vállal kozik, arra keressenek valami^ellem- telen firmát. Egyúttal azonnal be is jelentette, hogy az intézetből a saját akarata folytán kilép. A következő héten pedig már a másik gimnázium­nak volt a szorgalmas növendéke. Ez a kis adat is rávilágít az ő egész életére. Amilyen volt gyerekkorában, olyan kemény maradt férfinak is. Sok nemes tulajdonságáért szeret­ték, becsülték és büszke volt, aki a barátságával dicsekedhetetett. Tagja volt a város képviselőtestületének, a várm jgye th. bizottságának, a szek­szárdi kaszinó választmányának, el­nöke a Mezőgazdasági-Kereskedelmi Részvénytársaság fel bizottságának tagja, a Move Fogyasztási Szövet­kezet igazgatóságának és — mint laprészvénytársaságunk igazgatósági tagja — elnöke vólt a szerkesz ő- bizottságnak is. — Temetése e hó 3-án délelőtt folyt le a szekszárdi és környékbeli közönség imponáló rész vételével. Gödé Lajos szekszárdi ref. lelkész Hollandiában lévén, a gyász- szertartást Szőnyi Lajos dunaszent- györgyi ref. s. lelkész végezte. Mikor a kegyeletes megemlékezés e néhány göröngyét ráhallatom a koporsójára, meg kell állapítanom, hogy városunk keresztény közéletének egyik legértékesebb tagját veszítettük el az ő halálával. b. f. JesyzOsydlés Simontornyűn. < A Tolnavármegyei Községi és Kör­jegyzők Egyesülete julius hó 26-án tartotta rendes közgyűlését Simon- tornyán Illés Gyula aleinök vezetése mellett. A gyűlésen megjelentek dr. Éri Márton vármegyei főjegyző, dr. Berze Nagy János kir. tanfelügyelő, Haypál István nemzetgyűlési képvi­selő, az Országos Jegyzői Árvaház részéről Brogli József igazgató, Ko moróczy Péter titkár és a jegyző­egyletnek 6Q tagja. A tartalmas és a közigazgatás minden mozzanatára kiterjedő elnöki megnyitó beszéd és az elnöki jelentés után a közigazga- | tás ügykörébe tartozó tizenhat fon­tos tárgyra vonatkozó beható viták után hozatott meg az érdemleges ha­tározat. Dr. Éri Márton az elnök szívélyes üdvözlését megköszönve bejelentette, hogy Forster Zoltán alispán a nagy­mérvű elfoglaltsága miatt legnagyobb sajnálatára nem jelenhetett meg. — Brogli József és Komoróczy Péter az Országos Jegyzői Árvaház névé ben tett előterjesztései után Tolna­vármegye Jegyző Egyesülete elhatá­rozta, hogy a létesítendő Jegyző Ott­honban két ágyas megszálló szobát rendez be 25,000 korona költséggel, mely összeget a következőképen veti ki az összes jelenleg szolgálatban álló jegyzőkre : minden vezető jegyzőre 60 százalék, minden beosztott önálló ha­táskörű jegyzőre 30 százalék és min­den al- és segédjegyzőre 10 százalék. Elhatározta a közgyűlés, hogy gróf Tisza István nevére az Országos Jegyző Árvabáz részére 2500 koro­nás alapítványt létesít és kimondotta, hogy évi rendes közgyűlését ezután minden évben más más járásban fogja megtartani, hogy igy alkalom adas­sák arra, hogy a közgyűléseken az egyes vidékek jegyzői is tömörülhes­senek, másrészt pedig azoknak is alkalom adassák, akik a nagy távol­ságok miatt néha a megjelenésben gátolva voltak, vagy vannak. A jövő évi közgyűlés már most Dunaföld- várra tűzetett ki. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a Falu Tájékoz­tató Iroda a felek bármely ügyének elintézését díjtalanul végzi a ennek fejében csak önkéntes adományokat fogad el a jegyzői árvaház javára. Erre való tekintettel a közgyűlés a jegyzői kart ezen nemes intézmény támogatására felhívja. Az árvaházi hat alapítvány kamatát a kérelme­zőknek kiutalta. Súlyos és régi nehézséget kívánt megoldani a nyugdijszabályrendele- tek egységesitése ügyében. A nyug­díj mizériák mindig fájók voltak a jegyzői karban. Állami nyugdíj alap nem volt. Minden vármegye külön nyugdíjalappal rendelkezett és ez Bok- szor viszás helyzetet teremtett, mert az egyes vármegyék nyugdíj-alapja között nagy volt az eltérés és nem volt meg a viszonosság. Különösen most érzik ezt a menekült jegyzők. Ennek szanálása érdekében kimondta a közgyűlés, hogy minél előbb meg kell teremteni az országos közös, minden vármegyére egyforma nyug­díj alap szabályrendeletet. Ez ügy­ben megkeresést intéztek az Orszá­gos Jegyzőegyesülethez. A közgyűlés után, mely a Himnusz eléneklésóvel fejeződött be, a simon tornyai kaszinó helyiségében közebéd volt, melyen Illés Gyula a távollevő Förster Zoltán alispánt és a jelen­levő dr. Éri Márton főjegyzőt, Vár- konyi Imre az Országos Jegyző Ár­vaház vezetőit Brogli József igaz­VI/ VI/ VI/ VI/ V«/ VI/ VI/ VI/ V«/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ BirtokeliiMsI hirdetmény. Alulírott dr. Kálmán Jenő ügyvéd, mint a néhai özv. Rumbach Gézáné hagyatéka részére biróilag kirendelt zárgond nők, közhírré teszem, hogy a hagyatékot képező, Kötcse köz­séghez tartozó, u. n. Medgyespuszta (Somogymegye) 719 (Hét- száztizenkilenc) kát. hold területtel egészben, szabad kézből, de a hagyatékra igényt bejelentők által kiküldött bizottság hozzá­járulásától és hagyatéki bíróság jóváhagyásától feltételezetten készpénzfizetés mellett eladatik. A birtok f. óvi szeptember 30-ig bérben van. Az eladás részletes feltételei nálam (Tabon, Somogymegye) tekinthetők meg s velem kötendők meg írásban az ideiglenes inegállápodások is 1921 augusztus hó 7. napjáig. Közvetítésért a hagyaték dijat csak a teljesedésbe ment ügylet után, a velem írásban megkötendő okirat szerint fog fizetni. Tab, 1921 julius hó 19. Dr. Mimin Jenő ügyvéd, zárgondnok. VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ VI/ vt/ VI/ VI/ VI/ gatót és Komoróczy Péter titkárt, Muth Henrik a jelenlevő vendége­ket éltette; dr. Eri Márton várme­gyei főjegyző Haypál István nem­zetgyűlési képviselőt, Fábián Fausztin simontornyai zárdafőnök és Nagy Lajos simontornyai ref. lelkész Tol­navármegye magyar érzelmű jegyzői karát, a jegyzők kitartását és kari érdekük összetartását éltették, Ko­moróczy Péter dr. Berze Nagy Já­nos kir. tanfelügyelőt éltette Dr. Berze Nagy János Tolnavármegye jegyzői karát a magyarság és haza- szeretet, mellett való további tánto­ríthatatlan kitartásra buzdította. Szép beszédben éltette Brogli József Tol­navármegye jegyzői karát, amely az Országos Árvaház Egyesületnek leg­lelkesebb bajnoka és első alapítója volt. Győré Pál a tolnamegyei jegy- zőnékre ürítette poharát, akik hűsé­ges munkatársak az Orsz. Jegyző Árvaház tető alá hozatalánál. Kész- ler Károly a vendéglátó házigazdát, Bereczk István simontornyai főjegy­zőt, Bereczk István pedig a meg­jelent vendégeket és jegyzőket üd­vözölte. Tolnavármegye Vitézi Székének megalakulása. Julius hó 16-iki számunkban már megemlékeztünk arról, hogy a Kor­mányzó ur OfőméltÓBága elnöklete alatt tartott tanácskozáson a Vitézi Szék a Vármegyei Vitézi Székek felállítását határozta el. Megvalósult ób formát öltött ezen határozat julius hó 30-án, amikor Tipula Szilárd százados székkapitány meghívása folytán, a Vármegyei Vi­tézi Szék megalakuló ülésére meg­jelentek : a Kormányzó Ur ófőmél- lósága képviseletében Vitézi igmándi Hegyesay Géza m. kir. testőrőrnagy, a 8. számú Vitézi törzsszék kapitá­nya, Forster Zoltán főispáni teendők­kel megbízott vármegyei alispán, telegdi Csanády Lajos ezredes, a népgondozó kirendeltség igazgatója, báró Fiáth Tibor a gazdasági egyesü­let elnöke, dr. Fent Ferenc apát­plébános és Bálint György ref. lel­kész, mint a tábori lelkészi hivatal vezetői, dr. Drágíts Imre vármegyei tiszti főorvos, Eördögh Zoltán m. kir. gazdasági felügyelő, Bajó Pál és Hágymássy Zoltán főszolgabirák. Forster Zoltán alispán üdvözölte a megjelenteket, megnyitotta az ülést és röviden ismertette az ország je­lenlegi Bzomoru helyzetét, rámutatott a Vitézi Rend kiépítésének jelentő­ségére és szükséges voltára. HegyesBy őrnagy, majd- Tipula százados ismertették a Vitézi Rend szervezetét a vármegyei Vitézi Szék jelentőségét és ennek teendőit. Tipula százados székkapitány in­dítványára a vármegyei Vitézi Szék kimondta megalakulását. A legközelebbi teendők megvita­tása után a Vitézi Szék magáévá tette és egyhangúlag elfogadta He- gyessy őrnagy azon indítványát, hogy a Kormányzó ur Őfőméltóságát a Vármegyei Vitézi Szék megalakulása alkalmából mint a Vitézi Rend meg teremtőjét táviratilag üdvözöljék. Báró Fiáth Tibor a gazd. egyesü­let elnöke a vármegyei gazdák leg­messzebbmenő jóindulatáról biztosí­totta a vármegyei Vitézi Széket. Erősen hisszük, hogy Tolnavár- megye mindig hazafiasán gondolkodó gazdaközönsége, a Vitézi Intézmény nemes és hazafias céljait szem előtt tartva most is, mint mindig, ha ha­zafiul kötelességről — áldozatkész­ségről — volt szó, nem fognak el­zárkózni az országos érdeket szol­gáló áldozattól. Tolnavármegye gazdaközönsége nem maradhat Csonkamagyarország többi vármegyéi mögött, ahol száz hold szám történnek felajánlások Vitézi telkek létesítésére; bizton re­méljük, hogy Tolnavármegye is ki­veszi részét az építő munkából, ki­veszi részét azon hősök megjutalma- zásából, kik vitézségük, tántoritha-

Next

/
Thumbnails
Contents