Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1921-07-16 / 29. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1921- julius 15. Mivel azonban e soroknak nem a már rég ismert akadályok újból fel­fedezése a célja, hanem az azokkal való megbirkózás, azok csökkentése, illetve leküzdése, — bontsak e kér­dést elemeire és nézzük meg, lehet­séges-e az óhajból »karatot, a nega­tívumokból pozitívumot csinálni. Normális időkben, mint köztudo­mású, bérházakat, illetve bérlakáso­kat csakis a magánvállalkozás épí­tett. Természete, hogy sokkal für­gébb, alkalmazkodóbb, mint a nehéz adminisztrációt maga után vonszoló, bürokratizmussal irányított állami vállalkozás. Ma azonban és talán még további 2—3 esztendeig sajnos, szóba sem jöhet e téren a magán- vállalkozás, hiszen a rentabilitás biz­tosításának még a minimuma is ha­tártalan nehézségekbe ütközik. Hogy miért ? Többek közt főleg azért, mert egyik, ‘ a kivételes állapotok cimén alkotott háborús rendelet eltiltotta a lakásbéreknek a többi elsőrendű szükségletek fokozatos drágulásával lépést tartó mérsékelt emelését, de­rékba törve ezzel azt a statisztikai törvényszerűséget is, hogy a min­denkori kereset úgy aránylik a min­denkori lakásbérhez, mint 7 arány­lik az 1 hez. (7 : 1) Következménye pedig e rendeletnek, hogy ugyanaz a munkás, kishivatalnok, vagy ál­lami tisztviselő, aki örömmel fizette ki keresetének egyheted részét az ő igényeit kielégítő lakásért, ugyan­azok ma ugyanazért a lakásért mos­tani keresetük egyhuszad, sőt egy- harmincad részét is sokalják. Ab­szurd állapot. Lakásokat építeni azonban ezek dacára, egyszer csak mégis muszáj, tehát magánvállalkozás hiányában az államra, megyére és a városokra há­ramlik a kötelesség, az égetően sürgős lakáskérdés mielőbbi helyes megol­dása. A kérdés tárgyalásához termé­szetesen több alapvető tényező elő­zetes megoldása szükséges, már csak azért is, mert egész más szempon­tok kell, hogy irányítsák pl. Szék- szárd városát egy esetleges épilési akciónál, mint X. Y. tőkepénzest. Nevezetesen a lakásbérek arányosí­tása, az épitési tőke megszerzése, egy esetleges hitel felvétele, a tör­lesztés, illetve amortizáció mikéntjé­nek megállapítása, az épitési telek megszerzése, illetve kisajátítása, mind financiális kérdések, ezenkivül pedig a technikai kérdések letárgyalása. Például a telekkiválasztás, az épitési programm megállapítása, a telek be­építése mikéntjének eldöntése, a lakás- típusok megbeszélése, az épitési mód­szer eldöntése, az épitési anyagok megválasztása stb., stb. Mindmeg- annyi fontos kérdés, amelyeknek rész­letezése azonban egy cikk kereteit messzire túl lépik. Azonban e kér­dések legérdekesebbjeivel, az uj be­építési rendszerek, az uj építési anya­gok és a németországi ez irányú ta­pasztalatok ismertetésével legköze­lebb fogok foglalkozni. 8. Gy. RSrlsliosarat, anyarozsot és mindenféle gyógynövényt vá­sárol a legmagasabb napi áron Magyar Gyógynövény R.-T. Budapest, Vili., Baross u. 13. Mintázott ajánlatot kérünk, Egy legújabb stilü hdlihzoim Mór eladó Katz István müasztalosnál Szekszárd, Alkotmánya-utca 271. Földbirtokosok! Búza, rozsy árpa s minden mezőgazdasági terményeiket csakis az Uradalmak Takarmányértékesitésének Köz­ponti Irodájának adják el, mert az képviseli legjobban az uradalmak érdekeit. Forduljon a Központi Irodához s mindig tájékozva lesz. Munkájuk gyümölcsét ne más, hanem a ter­melő élvezze 1 — Uradalmak Terményértéke- sitésének Köz- ||fi||«M Erfn igazgató, ponti Irodája, IlUIlcF EU« Budapest, Király-utca 52. sz. Hírek. Cssnka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. Utak. A Te utad csupa virág és derű. Hisz’ minden egyes kicsi, égő dalom vérpiros rózsa és szikrázó napfény ezen a hófehér, irigyelt utón. Lásd, az én ösvényem sötét, elhagyót!, azon nem ragyog csillogó fáklyafény. Ezen az utón csak vérző szivemet és lelkem terhét viszem görnyedten én. Ezt az utat ne ismerd Te soha meg. Ne tudjad mi a szenvedés, a bánat s szép szemednek borús, hulló könnyei se szántsák végig sose az orcádat. ösvényeden e virágdíszért, fényért, amit dúsan szór szét reszkető kezem, egy apró mosolyt kér csupán cserébe, elhagyott utján haladva, bús szivem I Julius 15. __ FRANCI. — A rendőrség körébői. A bel­ügyminiszter dr. Péterfy Zoltán m. kir. államrendőrségi s. fogalmazót a szekszárdi rendőrkapitányságtól a belügyminisztérium központi nyomozó osztályának állományába vételével az újonnan felállított kerületi nyomozó- csoporthoz Kaposvárra rendelte ki. — Kinevezés. Az Országos Köz­ponti Árvizsgáló Bizottság elnöke a törvényhatósági átvizsgáló bizottság­nak Halász Géza erdőtanácsos le­mondásával megüresedett elnökhe­lyettesi tisztségére László Aladár m. kir. főmérnököt nevezte ki. — A közigazgatási bizottság ülése. A vármegyei közigazgatási bizottság f. hó 13 án a főispán akadályozta­tása folytán Forster Zoltán alispán elnöklete alatt tartotta havi ülését, amelyen dr. Éry Márton vm. főjegyző, Steinfeld Béla árvaszéki elnök, dr. Drágíts Imre vm. t. főorvos, dr. Orffy Gyula vm. t. főügyész, Kaminszky János h. pénzügyigazgató, Tóth Hen­rik kir. műszaki főtanácsos, Legény Oszkár vm. kir. gazdasági felügyelő, Jung Miklós kir. s. tanfelügyelő, dr. KardoBS Kálmán, Fekete Ágoston és br. Fiáth Tibor bizottsági tagok vettek részt. A tudomásul vett alispáni je­lentés után az egyes közigazgatási ágak főnökeinek havi jelentéseit hall­gatta meg a bizottság, majd elintézte a napirendre tűzött ügyeket. — A teljes ülés után az adóügyi, a gazda­sági albizottság és a fegyelmi választ mány ülésezett. — Állami polgári leányiskola Pak­son. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a paksi magán polgári leányiskola áliamositásáboz hozzájá­rult s így az az iskola már a jövő tanévtől kezdve mint állami taninté­zet fog működni. — A szekszárdi lakáshivatal uj vezetője. Dr. Hilbert István ügyvéd, a szekszárdi lakáshivatai uj vezetője a napokban megkezdi működését. — Fegyelmi Ítélet. A közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya f. bó 13 iki ülésében foglalkozott Kelemen Izsó polg. isk. tanár fegyelmi ügyé vei. Azt hisszük, neve még ma is eléggé hírhedt a vármegyében. Izsó­nak ugyanis kezdetben magán polgári fiúiskolája volt Dunaföldváron, de a vörös világ beköszöntése után szűk lett neki Földvár és a kommunista vezetők jóvoltából itt Szekazárdon boldogította a vármegyét, mint a direktórium művelődési osztályának vezetője, csinálta a tanítók forradal­masítását s hintette széjjel a kom- maoista „nevelés“ konkolyát. El tekintve attól, hogy a gazságra épí­tett uralomnak egyik legodaadóbb hive volt, az által is nevezetessé vált, hogy elrendelte a tanszemélyzet tagjai között a tegeződést, hogy a proletár­testvéri viszony külsőleg is nyilván­való legyen. Érdemeinek elismeréséül a fegyelmi választmány most iskola- fentartási jogától való megfosztásra ítélte s kimondta, hogy az ítélet jog­erőre emelkedésétől számított öt éven belül tanári vagy tanítói állást el nem foglalhat. Az Ítéletet azonban Izsó elvtársnak, sajnos, nem lehetett kézbe­síteni, mert a komminizmus bukása után meglépett s most valahol meg­szállt területen ábrándozhat a vörös dicsőségről, ahonnan, ha netalán mégis visszahozná valami, azt hisszük, méltó fogadtatásban és illő, ha nem is a „szovjetházi“-hoz hasonlóan szívélyes vendégszeretetben és szives marasz­talásban lenne része. — Házasság. Bilkei Pap Zoltán dr. bogyiszlói községi orvos, Pap István theologiai tanár, volt mórágyi ref. lelkész fia folyó hó 9 én tartotta esküvőjét Farkas Idával a Kalvin- tóri ref. templomban. Az esketést a vőlegény fivére dr. Pap Lajos végezte. — Változások a tanszemélyzetben. Bálint Károly menekült állami tanító a gyulaji r. kath elemi iskolához, Nyirő Amália, Kusztus Sándor a bölcskei áll. elemi iskolához beosz­tott állami tanító a csanádmegyei Ambrőzfalvára, Huber Antal bokodi áll. tanító a bátaapáti üveghutai ág. h. ev. elemi iskolához helyeztetett át, Puskás Ferenc állami és Kiss Mózes menekült ref. el. isk. tanító véglegesen a pénzügyi szolgálatba vétettek át, Nyirő Amália rákospa­lotai megbízott polg. isk. tanárnő pedig a dunafoldvári községi polgári leányiskolához osztatott be további szolgálati ételre. — A szekszárdi kereskedelmi is­kola ügyében Wendl István b. pol­gármester a napokban Budapesten járt Ó3 tanácskozást folytatott Imre Sándor államtitkárral, aki kijelen­tette, hogy a legrövidebb időn belül értesíti a várost a kereskedelmi is­kola felállításának a mikéntjéről. — Turista mozgalom. Vasárnap 13 és fél órakor turista kirándulás lesz a szálkai erdőbe. Akik a kirándulá­son részt venni kívánnak, gyülekez­zenek a városháza előtti téren. Éle­lemről kiki maga gondoskodik. — A tűzoltó felszerelés kevÓB vá­rosban pusztult el annyira, mint Szek- szárdon. A legutóbbi tüzeset hatása alatt a közgyűlés felhatalmazta a ta­nácsot, hogy a legszükségesebb tűz­oltó eszközöket azonnal szerezze be. Wendl István h. polgármester, aki Budapesten tanácskozott a szekszárdi tűzoltóság reorganizálásáról, ez al­kalommal a legszükségesebb kellé­keket is megvásárolta. — Leesett a háztetőről. Bencsics Ferenc szekszárdi gyerek játék köz ben leesett a háztetőről és életve­J-szélyesen megsérülve vitték a kór­| házba. A nyomozás megindult arra, hogy kit terhel ebben a balesetben I a felelősség. 111 a .......* ............... 11111111 * Hí zott sertést kisebb-nagyobb mennyiségben, 10 darabtól kezdve veszek legmagasabb napi árban. A termelőktől értesítést kérek a sertésminőség megjelölésével. ; Zsidy István Táviratcím: Zsidy hentes Győr zs'r és kolbászáru gyára Telefon: 367. GYŐR. I — A vármegyei vitézi székek fgl- álljtáia. A Vitézi Szék junius 25 én a Kormányzó ur Ofőméltósága, mint a vitézek főkapitánya elnöklete »latt tartott tanácskozáson elhatározta, hogy ‘ minden vármegyében Vitézi Széket állít fel. A Vitézi Szék ugyan­ekkor Tolnavármegye székkapitányi teendőinek ideiglenes ellátásával Tipula Szilárd századost, a volt cs. és kir. 52. gyalogezrednek kiváló tisztjét bízta meg, akit városunkhoz — A Bocskay cserkészek útig. A múlt pénteken Szekgzárdról a Bala­ton felé indult Bocskay cserkész- csapatot, amellyel a kormányzó ur őfőméltósága fia, Horthy István is kirándul, ünnepélyesen fogadták Kő­iéi den is. Kölesd előtt a fiuk nem igen tudtak a Sió sodróbb árjával- megbirkózni, azért aztán elébük küld­ték a Sió szabályozási vállalat csa­vargőzösét, amely felvontatta őket Medinától Kölesdig, ahol báró Je­szenszky Andorék kertjében az egész Kölesd szine java várta és üdvözölte őket. Vacsorára báró JeszensZkyék vendégei voltak és másnap mentek tovább Űzd és Sárszentlőrine felé. — Az elemi iskolák téli szénellá­tása- A közigazgatási bizottság f. hó 13 iki ülésén Fekete Ágoston indít­ványára elhatározta, hogy felír a kultuszminiszterhez az összes állami, felekezeti és községi elemi iskolák téli szénszükségletének biztosítása érdekében. A bizottság egyben a kir. tanfelügyelőt felhívta, hogy a nem állami iskolák szénszükségletét is sür­gősen jelentse be és erről az állami iskolákéval együtt tegyen jelentést a kultuszminiszterhez. — Bezárt tanintézetek. A szakcsi r. kath. elemi iskolát és állami óvo­dát a hatóság a községben fellépett járvány miatt bezárta. — A szekszárdi mozi engedélyese. A belügyminiszter a mozgóképszín­házak reviziója során a szekszárdi mozi engedélyét a Nyugdíjas Katona­tisztek Országos Szövetségének ado­mányozta. A Méhészek Gazdasági Központja. Több méhészeti szervezet vezetősége, valamint egyes nagynevű, méhészek közös elhatározással megalakították a „Központi Méhgazdasági Szövetke­zetét“, melynek többek között egyik legfontosabb célja az is, hogy a meg­lévő apróbb erődet egyesítse és hogy a méhészeknek olyan gazdasági ala­pot teremtsen, amely lehetővé teszi a legfontosabb méhészeti problémák megoldását. A szövetkezet élén a régi méhészvezérek Niedermann An­tal pt. főigazgató, a Tiszántúli Mó- hészegylet (Nagyvárad) volt elnöke, Győrffy István, theológiai tanár, az Erdélyi Méhészegylet Méhészeti Köz­löny főszerkesztőjfe és Ilosvay Lajos Károly igazgató, a Magyar Méhé­szek Dzierzon Egyletének elnöke, állanak, akiknek eddigi eredményes működésük és fényes méhészeti múlt­juk garanciát nyújtanak a vállalko­zás komolyságához. Egy rendes üz­letrész ára 100 korona, alapítványi üzletrész 1000 korona. Érdeklődők­nek levélben is ad felvilágosítást az igazgatóság. Cim: Központi Méh- gazdaeági Szövetkezet Budapest, VI-, Frangepán-utca 33. — A vörös századparancsnok. A * napokban tárgyalja a szekszárdi tör­vényszék Bohus Pál magánhivatal­nok, volt vörös századparancsnok bünperét, aki a kommüu alatt Győr- köny, Tengelicz és Nagydorog kör-, nyékén garázdálkodott a katonáival. Kovács Józséfnét Huszár Évát fel­akasztással, ifj. Kovács Józsefét agyonlövéssel fenyegette és legidő­sebb Kovács Józsefet néhány társá­val letartóztatta és napokig fogva tartotta. Azonkívül igen sok embert- megzsarolt. — Buzalopás. A szekszárdi állam- rendőrség több egyént elfogott, akik a mezőn búzát és szénát loptak. A hatóság figyelmezteti a közönséget, hogy hasonló tettektől tartózkodjék, mert ezért a legszigorub büntetés jár.

Next

/
Thumbnails
Contents