Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1921-07-16 / 29. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1921- julius 15. Mivel azonban e soroknak nem a már rég ismert akadályok újból felfedezése a célja, hanem az azokkal való megbirkózás, azok csökkentése, illetve leküzdése, — bontsak e kérdést elemeire és nézzük meg, lehetséges-e az óhajból »karatot, a negatívumokból pozitívumot csinálni. Normális időkben, mint köztudomású, bérházakat, illetve bérlakásokat csakis a magánvállalkozás épített. Természete, hogy sokkal fürgébb, alkalmazkodóbb, mint a nehéz adminisztrációt maga után vonszoló, bürokratizmussal irányított állami vállalkozás. Ma azonban és talán még további 2—3 esztendeig sajnos, szóba sem jöhet e téren a magán- vállalkozás, hiszen a rentabilitás biztosításának még a minimuma is határtalan nehézségekbe ütközik. Hogy miért ? Többek közt főleg azért, mert egyik, ‘ a kivételes állapotok cimén alkotott háborús rendelet eltiltotta a lakásbéreknek a többi elsőrendű szükségletek fokozatos drágulásával lépést tartó mérsékelt emelését, derékba törve ezzel azt a statisztikai törvényszerűséget is, hogy a mindenkori kereset úgy aránylik a mindenkori lakásbérhez, mint 7 aránylik az 1 hez. (7 : 1) Következménye pedig e rendeletnek, hogy ugyanaz a munkás, kishivatalnok, vagy állami tisztviselő, aki örömmel fizette ki keresetének egyheted részét az ő igényeit kielégítő lakásért, ugyanazok ma ugyanazért a lakásért mostani keresetük egyhuszad, sőt egy- harmincad részét is sokalják. Abszurd állapot. Lakásokat építeni azonban ezek dacára, egyszer csak mégis muszáj, tehát magánvállalkozás hiányában az államra, megyére és a városokra háramlik a kötelesség, az égetően sürgős lakáskérdés mielőbbi helyes megoldása. A kérdés tárgyalásához természetesen több alapvető tényező előzetes megoldása szükséges, már csak azért is, mert egész más szempontok kell, hogy irányítsák pl. Szék- szárd városát egy esetleges épilési akciónál, mint X. Y. tőkepénzest. Nevezetesen a lakásbérek arányosítása, az épitési tőke megszerzése, egy esetleges hitel felvétele, a törlesztés, illetve amortizáció mikéntjének megállapítása, az épitési telek megszerzése, illetve kisajátítása, mind financiális kérdések, ezenkivül pedig a technikai kérdések letárgyalása. Például a telekkiválasztás, az épitési programm megállapítása, a telek beépítése mikéntjének eldöntése, a lakás- típusok megbeszélése, az épitési módszer eldöntése, az épitési anyagok megválasztása stb., stb. Mindmeg- annyi fontos kérdés, amelyeknek részletezése azonban egy cikk kereteit messzire túl lépik. Azonban e kérdések legérdekesebbjeivel, az uj beépítési rendszerek, az uj építési anyagok és a németországi ez irányú tapasztalatok ismertetésével legközelebb fogok foglalkozni. 8. Gy. RSrlsliosarat, anyarozsot és mindenféle gyógynövényt vásárol a legmagasabb napi áron Magyar Gyógynövény R.-T. Budapest, Vili., Baross u. 13. Mintázott ajánlatot kérünk, Egy legújabb stilü hdlihzoim Mór eladó Katz István müasztalosnál Szekszárd, Alkotmánya-utca 271. Földbirtokosok! Búza, rozsy árpa s minden mezőgazdasági terményeiket csakis az Uradalmak Takarmányértékesitésének Központi Irodájának adják el, mert az képviseli legjobban az uradalmak érdekeit. Forduljon a Központi Irodához s mindig tájékozva lesz. Munkájuk gyümölcsét ne más, hanem a termelő élvezze 1 — Uradalmak Terményértéke- sitésének Köz- ||fi||«M Erfn igazgató, ponti Irodája, IlUIlcF EU« Budapest, Király-utca 52. sz. Hírek. Cssnka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. Utak. A Te utad csupa virág és derű. Hisz’ minden egyes kicsi, égő dalom vérpiros rózsa és szikrázó napfény ezen a hófehér, irigyelt utón. Lásd, az én ösvényem sötét, elhagyót!, azon nem ragyog csillogó fáklyafény. Ezen az utón csak vérző szivemet és lelkem terhét viszem görnyedten én. Ezt az utat ne ismerd Te soha meg. Ne tudjad mi a szenvedés, a bánat s szép szemednek borús, hulló könnyei se szántsák végig sose az orcádat. ösvényeden e virágdíszért, fényért, amit dúsan szór szét reszkető kezem, egy apró mosolyt kér csupán cserébe, elhagyott utján haladva, bús szivem I Julius 15. __ FRANCI. — A rendőrség körébői. A belügyminiszter dr. Péterfy Zoltán m. kir. államrendőrségi s. fogalmazót a szekszárdi rendőrkapitányságtól a belügyminisztérium központi nyomozó osztályának állományába vételével az újonnan felállított kerületi nyomozó- csoporthoz Kaposvárra rendelte ki. — Kinevezés. Az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság elnöke a törvényhatósági átvizsgáló bizottságnak Halász Géza erdőtanácsos lemondásával megüresedett elnökhelyettesi tisztségére László Aladár m. kir. főmérnököt nevezte ki. — A közigazgatási bizottság ülése. A vármegyei közigazgatási bizottság f. hó 13 án a főispán akadályoztatása folytán Forster Zoltán alispán elnöklete alatt tartotta havi ülését, amelyen dr. Éry Márton vm. főjegyző, Steinfeld Béla árvaszéki elnök, dr. Drágíts Imre vm. t. főorvos, dr. Orffy Gyula vm. t. főügyész, Kaminszky János h. pénzügyigazgató, Tóth Henrik kir. műszaki főtanácsos, Legény Oszkár vm. kir. gazdasági felügyelő, Jung Miklós kir. s. tanfelügyelő, dr. KardoBS Kálmán, Fekete Ágoston és br. Fiáth Tibor bizottsági tagok vettek részt. A tudomásul vett alispáni jelentés után az egyes közigazgatási ágak főnökeinek havi jelentéseit hallgatta meg a bizottság, majd elintézte a napirendre tűzött ügyeket. — A teljes ülés után az adóügyi, a gazdasági albizottság és a fegyelmi választ mány ülésezett. — Állami polgári leányiskola Pakson. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a paksi magán polgári leányiskola áliamositásáboz hozzájárult s így az az iskola már a jövő tanévtől kezdve mint állami tanintézet fog működni. — A szekszárdi lakáshivatal uj vezetője. Dr. Hilbert István ügyvéd, a szekszárdi lakáshivatai uj vezetője a napokban megkezdi működését. — Fegyelmi Ítélet. A közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya f. bó 13 iki ülésében foglalkozott Kelemen Izsó polg. isk. tanár fegyelmi ügyé vei. Azt hisszük, neve még ma is eléggé hírhedt a vármegyében. Izsónak ugyanis kezdetben magán polgári fiúiskolája volt Dunaföldváron, de a vörös világ beköszöntése után szűk lett neki Földvár és a kommunista vezetők jóvoltából itt Szekazárdon boldogította a vármegyét, mint a direktórium művelődési osztályának vezetője, csinálta a tanítók forradalmasítását s hintette széjjel a kom- maoista „nevelés“ konkolyát. El tekintve attól, hogy a gazságra épített uralomnak egyik legodaadóbb hive volt, az által is nevezetessé vált, hogy elrendelte a tanszemélyzet tagjai között a tegeződést, hogy a proletártestvéri viszony külsőleg is nyilvánvaló legyen. Érdemeinek elismeréséül a fegyelmi választmány most iskola- fentartási jogától való megfosztásra ítélte s kimondta, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül tanári vagy tanítói állást el nem foglalhat. Az Ítéletet azonban Izsó elvtársnak, sajnos, nem lehetett kézbesíteni, mert a komminizmus bukása után meglépett s most valahol megszállt területen ábrándozhat a vörös dicsőségről, ahonnan, ha netalán mégis visszahozná valami, azt hisszük, méltó fogadtatásban és illő, ha nem is a „szovjetházi“-hoz hasonlóan szívélyes vendégszeretetben és szives marasztalásban lenne része. — Házasság. Bilkei Pap Zoltán dr. bogyiszlói községi orvos, Pap István theologiai tanár, volt mórágyi ref. lelkész fia folyó hó 9 én tartotta esküvőjét Farkas Idával a Kalvin- tóri ref. templomban. Az esketést a vőlegény fivére dr. Pap Lajos végezte. — Változások a tanszemélyzetben. Bálint Károly menekült állami tanító a gyulaji r. kath elemi iskolához, Nyirő Amália, Kusztus Sándor a bölcskei áll. elemi iskolához beosztott állami tanító a csanádmegyei Ambrőzfalvára, Huber Antal bokodi áll. tanító a bátaapáti üveghutai ág. h. ev. elemi iskolához helyeztetett át, Puskás Ferenc állami és Kiss Mózes menekült ref. el. isk. tanító véglegesen a pénzügyi szolgálatba vétettek át, Nyirő Amália rákospalotai megbízott polg. isk. tanárnő pedig a dunafoldvári községi polgári leányiskolához osztatott be további szolgálati ételre. — A szekszárdi kereskedelmi iskola ügyében Wendl István b. polgármester a napokban Budapesten járt Ó3 tanácskozást folytatott Imre Sándor államtitkárral, aki kijelentette, hogy a legrövidebb időn belül értesíti a várost a kereskedelmi iskola felállításának a mikéntjéről. — Turista mozgalom. Vasárnap 13 és fél órakor turista kirándulás lesz a szálkai erdőbe. Akik a kiránduláson részt venni kívánnak, gyülekezzenek a városháza előtti téren. Élelemről kiki maga gondoskodik. — A tűzoltó felszerelés kevÓB városban pusztult el annyira, mint Szek- szárdon. A legutóbbi tüzeset hatása alatt a közgyűlés felhatalmazta a tanácsot, hogy a legszükségesebb tűzoltó eszközöket azonnal szerezze be. Wendl István h. polgármester, aki Budapesten tanácskozott a szekszárdi tűzoltóság reorganizálásáról, ez alkalommal a legszükségesebb kellékeket is megvásárolta. — Leesett a háztetőről. Bencsics Ferenc szekszárdi gyerek játék köz ben leesett a háztetőről és életveJ-szélyesen megsérülve vitték a kór| házba. A nyomozás megindult arra, hogy kit terhel ebben a balesetben I a felelősség. 111 a .......* ............... 11111111 * Hí zott sertést kisebb-nagyobb mennyiségben, 10 darabtól kezdve veszek legmagasabb napi árban. A termelőktől értesítést kérek a sertésminőség megjelölésével. ; Zsidy István Táviratcím: Zsidy hentes Győr zs'r és kolbászáru gyára Telefon: 367. GYŐR. I — A vármegyei vitézi székek fgl- álljtáia. A Vitézi Szék junius 25 én a Kormányzó ur Ofőméltósága, mint a vitézek főkapitánya elnöklete »latt tartott tanácskozáson elhatározta, hogy ‘ minden vármegyében Vitézi Széket állít fel. A Vitézi Szék ugyanekkor Tolnavármegye székkapitányi teendőinek ideiglenes ellátásával Tipula Szilárd századost, a volt cs. és kir. 52. gyalogezrednek kiváló tisztjét bízta meg, akit városunkhoz — A Bocskay cserkészek útig. A múlt pénteken Szekgzárdról a Balaton felé indult Bocskay cserkész- csapatot, amellyel a kormányzó ur őfőméltósága fia, Horthy István is kirándul, ünnepélyesen fogadták Kőiéi den is. Kölesd előtt a fiuk nem igen tudtak a Sió sodróbb árjával- megbirkózni, azért aztán elébük küldték a Sió szabályozási vállalat csavargőzösét, amely felvontatta őket Medinától Kölesdig, ahol báró Jeszenszky Andorék kertjében az egész Kölesd szine java várta és üdvözölte őket. Vacsorára báró JeszensZkyék vendégei voltak és másnap mentek tovább Űzd és Sárszentlőrine felé. — Az elemi iskolák téli szénellátása- A közigazgatási bizottság f. hó 13 iki ülésén Fekete Ágoston indítványára elhatározta, hogy felír a kultuszminiszterhez az összes állami, felekezeti és községi elemi iskolák téli szénszükségletének biztosítása érdekében. A bizottság egyben a kir. tanfelügyelőt felhívta, hogy a nem állami iskolák szénszükségletét is sürgősen jelentse be és erről az állami iskolákéval együtt tegyen jelentést a kultuszminiszterhez. — Bezárt tanintézetek. A szakcsi r. kath. elemi iskolát és állami óvodát a hatóság a községben fellépett járvány miatt bezárta. — A szekszárdi mozi engedélyese. A belügyminiszter a mozgóképszínházak reviziója során a szekszárdi mozi engedélyét a Nyugdíjas Katonatisztek Országos Szövetségének adományozta. A Méhészek Gazdasági Központja. Több méhészeti szervezet vezetősége, valamint egyes nagynevű, méhészek közös elhatározással megalakították a „Központi Méhgazdasági Szövetkezetét“, melynek többek között egyik legfontosabb célja az is, hogy a meglévő apróbb erődet egyesítse és hogy a méhészeknek olyan gazdasági alapot teremtsen, amely lehetővé teszi a legfontosabb méhészeti problémák megoldását. A szövetkezet élén a régi méhészvezérek Niedermann Antal pt. főigazgató, a Tiszántúli Mó- hészegylet (Nagyvárad) volt elnöke, Győrffy István, theológiai tanár, az Erdélyi Méhészegylet Méhészeti Közlöny főszerkesztőjfe és Ilosvay Lajos Károly igazgató, a Magyar Méhészek Dzierzon Egyletének elnöke, állanak, akiknek eddigi eredményes működésük és fényes méhészeti múltjuk garanciát nyújtanak a vállalkozás komolyságához. Egy rendes üzletrész ára 100 korona, alapítványi üzletrész 1000 korona. Érdeklődőknek levélben is ad felvilágosítást az igazgatóság. Cim: Központi Méh- gazdaeági Szövetkezet Budapest, VI-, Frangepán-utca 33. — A vörös századparancsnok. A * napokban tárgyalja a szekszárdi törvényszék Bohus Pál magánhivatalnok, volt vörös századparancsnok bünperét, aki a kommüu alatt Győr- köny, Tengelicz és Nagydorog kör-, nyékén garázdálkodott a katonáival. Kovács Józséfnét Huszár Évát felakasztással, ifj. Kovács Józsefét agyonlövéssel fenyegette és legidősebb Kovács Józsefet néhány társával letartóztatta és napokig fogva tartotta. Azonkívül igen sok embert- megzsarolt. — Buzalopás. A szekszárdi állam- rendőrség több egyént elfogott, akik a mezőn búzát és szénát loptak. A hatóság figyelmezteti a közönséget, hogy hasonló tettektől tartózkodjék, mert ezért a legszigorub büntetés jár.