Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1921-07-09 / 28. szám

III. évfolyam

Szekszárdi 1921 Julius 9.

28. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszára 85 és 102.

Előfizetési ár: egész évre 80 K,félévre42 K,negyedévre24 K. Vidéken: 88 K, 46 K, 26 K. — Egyes szám ára 2 K.

Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS.

A lap megjelenik minden szombaton.

Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.

j

Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 30 korona A hirdetés ai utolsó oldalon egy 60 mlllméier széles hasábon mlllméter soronként 2 korona, a szövegoldalon 3. korona, a hírrovatban elhelyezett reklámhlr valamint a nylltter soronként 20 koronába kerül. Családi hírek és vállalati bír* detések külön árszabás szerint.

Iskolaprogrammunk.

Irta: Dr. Őrffy Imre.

Amióta a politika porondjára sodort az élet, »agyon kevés kérdés van, amely cselekvésre jobban késztetne, mint közoktatásügyünk reformjáé.

Ennek a bámulatosan sokoldalú problémának egyik külön kérdésről, az állampolgári nevelés feladatai rél nagyon megértő és szépszámú hallgatóság előtt volt szerencsém már egyszer szabad . előadást tartanom Szekszárdon. Szeretném, ha városunk kitűnő pedagógusai az akkor mondottakat megszívlelve tényleg tettek volna kísérleteket' s egyikmásik tanítványukban felébresztették volna a közületi életben való rész- , vétel iránti érzéket s az ezzel járó nagyszerű kötelességeknek, igy elsősorban a politikai felelősségérzetnek csiráját. Ha 'megtették, bizonyára közelebb hozták tantermüket az élethez, amivel tökéletesen elértem kitűzött célomat.

Jelen soraimmal is az a banalitásnak látszó törekvés vezet, hogy az iskoláknak az élethez való közelebb vitelére, ennek szükségességére, valamint arra mutassa k rá, bogy vármegyénkben milyen iskolai akció lefolytatását véltem a magam részéről legsürgősebben szükségesnek. ..Mandátumom'elnyerése után rövidesen két oktatásügyi feladatot tűztem ki magam részére és pedig egy, a földműves társadalom mezőgazda- sági képzettségét fokozó kisgazdaképző iskolának, azután egy közép-, fokú, lehetőleg kereskedelmi szak- képzettséget nyújtó gazdasági iskolának létesítését. \

Ha nem csalódom, kettős akcióm túl van a kezdet nehézség in.

Az első, tudniillik a kisgazdaképző iskola létesítésére a földművelésügyi kormány már le is kötötte magát s értesülésem szerint immár bizonyos, hogy addig is, mig az építkezéshez hozzáfoghat az állam, ősz: szel le fognak jönni a kijelölt szakerők, kiknek megbízatásuk egyréfezt a szakoktatás megkezdése, másrészt az iskolaépítés, felszerelés stb. munkájának előkészítése lesz.

Lehet, hogy ezek a szakerők a szekszárdi lakásínség miatt a tolnai árvaházban helyeztetnek el s onnét fognak Szekszárdra bejárni, de ez, ha meg is történnék, csak ideiglenes megoldás lesz.

A második, a kereskedelmi, esetleg gazdasági középiskola kérdése szintén erősen foglalkoztatja az irányadó. köröket. Ennek az iskolának íentartási költségei, Bzemben a tervezett kisgazdaképzővel, a helyi érdekeltségnek, igy elsősorban Szek- szárd városának kell viselnie d* ez az egyedüli nehézség. A létesítés kérdése szorosan összefügg egy másikkal, tudniillik a szekszárdi polgári iskola sorsával, amelyet — a felett kétség sehol nincs — a mai .összetételében fenntartani lehetetlen. Ügy tudom, a város e kérdésben újabb felterjesztést tesz a kultusz- kormányhoz, ahol ezt a felterjesztést már várják is.

* Szekszárd — mit tagadjuk — az utóbbi évtizedekben nem fejlődött , oly mértékben, mint azt a hasonló helyzetű és nagyságú magyar városnál tapasztalhatjuk.

Meg kell tehát ragadnunk minden alkalmat, mely a város fejlesztésére, a városi élet fellendítésére alkalmas. Már pedig, hogy a tervezett két iskolával sokat, nagyon sokat nyernénk, az egészen kétségtelen. NAn tudom tehát elég nyomatékosan kérni az érdekelt köröket, hogy a kérdés napirenden tartása, előmozdítása érdekében tegyenek meg mindent.

A Szekszárdi Kisgazda Egylet, a tolnamegyei hasonló szervezetek közt vezető orgánum, kezdjen propaganda munkát a megye testvér- alakulatainál 's egyrészt az eszmét népszerűsítse, másrészt hasson oda, hogy az összek hasonló alakulatok írjanak fel a földmivelésügyi miniszterhez a kisgazdaképző iskola sürgős megvalósítása érdekében.

A város és vármegye értelmessége, valamint az ipari, kereskedelmi és főrészt a gazdatársadalomnak az a része pedig, mely gyermekeit magasabb gazdasági szakképzettségben akarja részesíteni, keressen a kezdeményező. szekszárdi városi tanáccsal érintkezést és tegye lehetségessé, hogy a középfokú gazdasági iskola mentői előbb — tehát még az ősszel szintén megkezdje működését.

Lassankint mégis csak meg kell kezdenünk az építő munkát, nem elégedhetünk meg az örökös sirán kozással 1

Turista-mozgalom SzekszMn.

E lap legutóbbi számában szakavatott cikk jelent meg Dr. R. A. tollából a modem testfejlesztés jelentőségéről és.a cikkíró nagy sikerrel mutatta ki, hogy a testnevelésre soha - sem volt jobban egy nemzetnek szüksége, mint nekünk magyaroknak most. Kifejtette az összes sportok testnevelő, akarata, jellem- és kedélyfejlesztő hatását és pár szót szentelt a turisztikának is, természetesen a cikk céljának megfelelő keretben.

Ezt a keretet kivánom én most kitágítani s kiemelni a turisztikának nemcsak testnevelési, de minden téren való hasznosságát.

Bár a turistaság Magyarországon fiatal intézmény, alig van az egész földkerekségen ilyen természetű ország, mely a különböző természeti szépségekben annyira bővelkednék, mint a mi hazánk. Én természetesen édes hazánk alatt azt a régi Magyarországot értem, amelyet őseink vérrel szereztek meg. Hogy a turisztika hazánkban csak nehezen tudott gyökeret verni s hogy ezen a téren csak. oly eredményeket tudtunk elérni, a melyekkel a külföldhöz képest nem nagyon dicsekedhetünk, tagadhatatlanul az az oka, hogy a magyar alaptermészet a turisztikával nem nagyon rokonszenvez.

Aki tudja, hogy mi a turisztika, annak nem is kell magyarázni, hogy a Teremtő nagy művébe az anyatermészetbe való kirándulás, csak azért, hogy annak kiapadhatatlan s örökkévalóságukban is folyton változó szépségeit megbámuljuk, a napi munkában. elfáradt szervezetünkre mily üditően, mily felemelően hat. Bár a síkságnak épp úgy megvan a maga szépsége, mint a hegynek és völgynek, mégis a turisztikának megfelelőbb a hegyes vidék, mert a vérbeli turista lehetőleg a föld legkimagaslóbb pontjait keresi fel, csak azért, hogy minél nagyobb és változatosabb panorámában gyönyörködhessék.

Egyrészt a turisztika jellem- és kedély- fejlesztő hatásának a felismerése, másrészt a trianoni békének igazságtalansága, mellyel hazánk testéről leszakít olyan területeket, melyekhez szomszédainknak‘semmi jogcímük nincs, nemkülönben az a hő óhaj, hogy e területek mindegyikével rmnél több magyar ember minél közvetlenebbül megismerked- hessék s e gyönyörű vidékek láttán belerögződjék mindenkibe az a szilárd elhatározás,. hogy ha kell, £lete árán is visszaszerzi, illete elvenni nem is engedi azokat,: tették ma aktuálissá a turistaságot és adnak neki minden más sportágat felülmúló létjogosult- sagot.

A turistaságnak ezt az aktualitását felismerve határozta el fotyó hó 4-én a városháza nagytermébe összehívott értekezlet, hogy

Szekszárd városában is turista-mozgalmat in- | di| és a Turul Sport Egylet alosztályaként kívánja a turistaság ügyét szolgálni. Ennek mielőbbi megvalósítására bizottságot küldött ki, melynek feladata lesz a - megalakulás, illetve a Turul Sport Egyletbe való mielőbbi beilleszkedés.

Addig is azonban, hogy az idei nyárnak a turistaságra alkalmas időjárása kellőképen kihasználható legyen, elhatározták azt is, hogy egyelőre minden szervezet nélkül már a jövő vasárnap, vagyis folyó hó 10-én 13 és fél órakor — természetesen csak jó idő esetén — a városháza előtt való gyülekezéssel a Sötétvölgybe kirándulnak. Kívánatos volna, hogy ezen az első tömeges kiránduláson minél többen vegyenek részt és hogy élelem és ital szempontjából is térjenek el az eddigi szokástól, mikor a feltétlenül szükséges ételnél és italnál négyszer annyit vittek, illetve szállíttattak ki egy előre kiküldött kocsin. A jó turistát igénytelenség és bizonyos fokig aszkétaság jellemzi ételben, .italian, ruhában, fekvőhelyben egyaránt és igy már a kezdet-kezdeténél is törekedjünk erre.

Aki tehát e véleményt osztja s a turistaság prqgrammját magáévá teszi, ha még nem is tagja a Turul egyesületnek, lépjen be a tagok sorába s akkor a többi sportokon felül a turisztikából is kiveheti a részét. — Mondanom sem kell, hogy a tagok sorában szívesen látjuk a hölgyeket is, akiknek részvételére és támogatására feltétlenül számítunk nemcsak azért, mert magyar honleányainktól megszoktuk, hogy minden szépért és jóért s igy a turistaságért is lelkesüljenek, de azért is, mert Szekszárd társadalmi élete a közelmúltban meggyőződhetett arról, hogy amit mi férfiak hosszú évek során nem tudtunk tető alá hozni, az városunk lelkes hölgyeinek mintegy varázsütésre sikerült.

Hírek.

Csonka Magyarország nem ország,

Egész Magyarország — mennyország.

VÁGYAK.

Ha dalos kis madárka volnék, szobádnak ablakára szállva, pirkadó hajnalhasadásra, forró szerelmes dalt dalolnék.

Király ha volnék, fejedelem, ha gőgös, büszke zsarnok lennék, fejedre szent koronát tennék, s csókom égne fehér kezeden.

Ha öcsikéd lehétnék, gyermek, mig mesét mond az öreg dajka, fürtös fejem nyugvóra hajtva, esténként imádkoznék Érted.

S ha én lehetnék édes jó Anyád: szőke fejed fölé hajolva reszkető ajkam forró csókja védve, óva, áldva hullna Rád.

Julius 2.

FRANCI.

— Renczes képviselő beszámolói. Renczes János, a tolnai kerület nemzetgyűlési képviselője az elmúlt héten Zombán és Mözsün tartott választói előtt beszámolót. A közszeretetben álló képviselő kiterjeszkedett az összes aktuális politikai és társadalmi kérdésekre és részletesen tájékoztatta Választóit a nemzetgyűlés munkájáról, az eddig alkotott törvényekről, azok céljáról. Tudtul adta, hogy a rekvirálás megszűnik és az idei gabonatermés a szabad forgalom tárgya lesz. Részletesen beszélt az adótörvényről és ismertette a vagyon váltság javaslatot, amelyet azonban a gazdaközönség jogos érdekeinek a megvédésére és az ország mezőgazdaságának a megmentésére jelentékenyen meg kell változtatni. Renczes képviselő felvilágosította választóit a külpolitikai kérdésekről is és lelkűkre kötötte az ország bölcs irányítója, Horthy Miklós kormányzó nr őfőméltósága iránt való köteles

hűséget és a magyar nemzeti hadsereg iránt való sz^retetet. Renczes képviselőt választói mindenütt ünnepélyesen fogadták és lelkes melegséggel ünnepelték. .

— Esküvő. Üzoni Pünkösty Károly szekszárdi államrendőrségi tiszt folyó hó 9 én délután 6 órakor tartja a belvárosi rk. templomban esküvőjét Horváth Mancika szekszárdi tanítónővel, Horváth Ignác igazgató- tanító leányával.

— A vasárnapi hirlapkézbesités.

A helybeli postahivatal arról értesíti lapnnk utján a közönséget, hogy a hírlapokat ezentúl vasárnap is kézbesíteni fogják az előfizetőknek.

— A vármegyei gazdasági egyesület közgyűlése a folyó évi jnlius hó 16 ára ül össze a vármegyeházán. A gyűlésen töltik be az egyesület üresedésben levő titkári állását, amelyre legnagyobb esélye az egyesület eddigi érdemes s. titkárának, John Sándornak van.

— Orvosgyülés. Az >OOSz. tolnavármegyei fiókja« folyó hó 3-án délelőtt 10 órakor tartotta rendes évi közgyűlését a szekszárdi Ferencz közkórház igazgatói helyiségében, melyen a fiókszövetség tagjai közül Banyák, Berde, Blum, Dallmann, Drágíts, Freyler, Orünfeld, Grünwald, Kapp, Kelemen, Kertész, Kramolin, Lichtenberg, Mol- dovány, Nesztor, Sommer, Spitzer, Sztanó, Tanárky, Treer, Vargha és Várhelyi doktorok vettek részt. Az előző közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után dr. Dragits Imre elnök' kimerítő jelentésben számolt be a fiókszövetség eseményeiről és meleg kegyelettel emlékezett meg dr. Zavaros Gyula és dr. Komáromy Gyula időközben elhunyt tagtársakról, kiknek emléke jegy-^. zőkönyvileg megörökittetett. A fiókszövetségnek jelenleg 49 tagja van. A pénztári jelentés 5291 K 09 fillér bevétel, 844 K 50 fillér kiadás és 4446 K59 fillér maradvánnyal [tudomásul vétetett. Elénk eszmecsere fejlődött az orvosi rend tengeri kígyója — a betegsegélyzőpénztári ügy — körül, melyre nézve is a belépési cenzusnak napi 160 korona, illetőleg 48.000 korona évi jövedelemre tervezett fél|jnelését fnint az orvosok exis- téhciáját megsemmisítsél fenyegető intézkedést, mély elkeseredtésel vették tudomásul és határozatba ment, hogy az Országos Szövetségi Központ utján, a belépési cenzusnak városokban legfeljebb 24.000, vidéken pedig 12.000 korona évi jövedelemben való megállapítását szorgalmazzák. Határozatba ment a Csilléry-íéle rendelet visszavonásának a központ utján való kérelmezése is, hogy a községi és körorvosok a pénztári teendők vállalására hivatalból kényszeríthetők ne legyenek, valamint az, hogy a mai viszonyok között valósággal szégyenletesnek mondható, megajánlott betegpénztári díjazás (tagonkint és évenkint 20 korona I) magános tagok után évi 80 korona, családok után évi 150 koronára emeltetnék. Az életbiztositótársaságok részére végzett orvosi vizsgálatok díjazásának kérdésében a fiókszövetség az országos központ álláspontjára helyezkedik és ragaszkodik a budapesti központ feltételeihez. Egyúttal megbotránkozva vette a közgyűlés tudomásul, hogy még igen magasrangu fővárosi orvosok is akadnak, akik a kartársak ezen jogos követeléseinek letörésére a biztosítótársaságoknak segédkezet nyújtanak és magas rangjukkal össze- egyeztethetőnek tartják, hogy vigéc-módra a vidékre házalni kiszálljanak és — az orvosi gyakorlatra vonatkozó törvényes szabályok megsértésével is — alacsonyabb díjtételek mellett, házaló, biztosítási vizsgálatokat teljesítsenek!? A községi és körorvos kartársak érdekképviseletében elhatározta a fiókszövetség, hog^ az alispánhoz folyamodik a lakbérilletmények újbóli megállapításának (felemelésének) elrendelése végett, valamint fűtőanyag kiutaltatása iránt ugyanazok részére, mert nem követelhető, hogy a kőrorvosok, akiknek rendelőszobája és váróhelyisége hivatalos helyiséget képez, akár csak a községi jegyző va|jy bíró irodája, évi törzsfizetésflk többszörösét legyenek kénytelenek elkölteni a hivatalos rendelő helyiségek fűtésére. A betegsége miatt távollevő dr. Herczeah Gyula kartárs kollegiális, távirati részvétüdvözlése és személyi ügyek elintézése után a gyűlés véget ért. A gyűlést a Mozi-vendéglőben sikerült társasebéd követte. —n*