Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1921-06-11 / 24. szám
III. évfolyam Szekszárd, 1921 junius 11. 24. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szára 85 és 102. Előfizetési ár: egész évre 80 K,félévre42K, negyedévre24T. Vidéken: 88 K, 46 K, 26 K. — Egyes szára ára 2 K. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetéseit arai: A leglcliebb hirdetés dija 30 korona A hirdetés ax utolsó oldalon egy 60 mlltméier azélas hasábon mlliméter soronként 2 korona, a sxfivegoldalon 3 korona, a hírrovatban elhelyezett reklémblr valamint a nytlttér soronként 20 koronéba kerül. Családi hírek és vállalati hír* detásek külön érszabás szerint Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. fi jegyzők az özvegyekért és Mkért. A „Jegyzők Országos Árvaház- EgyeBületó“-nek hivatalos lapja: a „Jegyző-Árvaházi Közlöny“ nyomán jóleső megelégedéssel és örömmel mutatunk rá arra a figyelemreméltó szép eredményre, amelyet a községi jegyzői kar együttérzésével, összetartással, a jegyzők özvegyei és árvái sorsán őszintén segíteni akaró keresztényi szeretetével és egymást megértésével elért. Az egyesületnek Budapesten f. évi április hó 14-én tartott rendes közgyűléséről felvett jegyzőkönyv szerint az egyesület tiszta vagyona, amelynek alapját tudvalevőleg néh. Klimes Antal volt hőgyészi főjegyző buzgól- kodásának eredményeképpen Tolnavármegye jegyzői egyesülete rakta le, 1.735,258 K 77 fillér. Az egye-^ sülét Budapesten, József-körut 41. szám alatt előnyös feltételek mellett — még béke idejében — egy palotát szerzett. Amint azt a lakbérrendele- tek megengedik, ezt a' palotát az egyesület saját céljaira veszi használatba, hogy abban a következő jegyzői intézményeket helyezze el, illetve létesítse: í. A Jégyzők Orsz. Árvaház-Egyesülete hivatalait; 2. az Országos Jegyzői Egyesület hivatalát; 3. a jegyzők Budapesten tanuló főiskolai hallgató fiai részére felállítandó, lakással és teljes ellátással egybekötött, erkölcsi felügyelet alatti internátust; 4. a jegyző-árvák elhelyezését ; 5. elaggott, hozzátartozók nélküli jegyzők elhelyezését; 6. annyi szobát rendez be és szerel fel, amennyi a Budapestre hivatalos célból vagy látogatóba feljövő jegyzők és azok családtagjai részére megszállásra szükséges ; 7. közös olvasó-, társalgó- és szórakozó szoba berendezése; 8. a faluról feljövő jegyzők részére egy elsőrendű ételeket és italokat kiszolgáltató venoéglőt állít fel; 9. az egyesület tisztviselőinek természetbeni lakást ad, és 10. az esetleg még fenmaradó lakrészeket bérletileg értékesíti. Ezek a célok fokozatosan valósulnak meg,, Hogy az internátus felállítása s az árvák és elaggott, hozzátartozók nélküli jegyzők elhelyezése is mielőbb valósággá lehessen, az egylet közgyűlése országos akciónak megindítását határozta el, amelynek sikere érdekében községi jegyzők nejeiből hölgy bizottságot alakított. Az akció célja, hogy a szükséges anyagi kellékeket gyűjtéssel és társadalmi utón megszerezzé. Élhatározta a közgyűlés azt is, hogy minden év junius havának első vasárnapja az egész ország jegyzői karának együttes akarata folytán a jegyzők árvái és özvegyei javára használandó fel. Ezen a napon a jegyzőárvák és -özvegyek javára mindenhol az ország területén táncmulatságot vagy műkedvelői előadásokat rendeznek, melyeknek tiszta jövedelme az egyesület céljaira lesz fordítandó. Igaz érzésünknek adunk kifejezést, amikor az ország jegyzői karának és az Árvaházegyesületnek azt kívánjuk, hogy tervezett intézményei s jelesen az árvaház és internátus is mielőbb sikerrel működjenek és virágozzanak. Hisz a háború, az ezt követő forradalom és kommunizmus alatt olyan sok jobb sorsra érdemes közeégi és közjegyző lett áldozatává az odiozus reá erőszakolt háborús feladatoknak és a destruktiv lapok lázitásának, oly sok özvegy és árva siratja a derék férjet, illetve gondos, szerető apát, hogy, amikor most immár tisztán Jatjuk. hogy a háború a forradalom alatt milyen, bár népszerűtlen, de hazafias és milyen nehéz, emberfölötti munkát végezteklközségi jegyzőink, minden jó hazafinak azon célok elérésében, amelyeket a Jegyzők Országos Árvaház Egyesülete maga elé kitűzött, az Egyesületet támogatnia kell. Ezeket a célokat és intézményeket ajánljuk mi is olvasóink jóakarata támogatására, hogy áldozat- készségük utján mielőbb megváló- ■ sulhassanak és virágozzanak. Néhány szó a szekszárdi kereskedelmi iskola programmjához. A „Tolnamegyei Újság“ egyik száma megismertette a Szekszárdim felállítani tervezett két évfolyamú kereskedelmi iskola tantervét. Bár mennyire megfelelő ez pedagógiailag, az iskola célját tekintve gyakorlati szempontból hézagos. A múltban a hazai középfokú kereskedelmi szakoktatás nem igen alkalmazkodott a szorosan vett kereskedői gyakorlat követelményeihez, hanem inkább a kereskedelem szolgálatában szükségelt irodai segéderőket juttatta megfelelő alapismeretekhez és igy alkalmas volt arra, hogy ifjúságunkat elterelve az igazi kereskedői hivatástól, irodistákban tulprodukciót idézzen elő. Hasonló hibában szenvedett a felsőbb szakoktatás (akadémiai tagozat), mely nagy elméleti anyagával inkább köz- gazdasági szakerőket, adminisztrátorokat nevelt, akift főleg a nagy vállalatok adminisztratív ágainál igyekeztek elhelyezkedni. A fizikai strapával is járó igazi Üzleti élet ezekből az abituriensekből nagyon keveset kapott. A forgalom szabaddá tételével a konjunkturális nagy hasznoknak s egyszersmind a kontárkodásnak is végé s aki ezután a kereskedelmi pályán kívánja egyszerű megélhetését megtalálni, annak elsősorban alapos szakembernek kell lennie, már pedig a hazai kereskedelmi szakoktatás mai modernizált anyaga még mindig nem képes ifjúságunkat a kereskedői pályával megkedveltetni s arra szakszerűen előkészíteni, mert hiányoznak belőle az igazi szaktárgyak* gyakorlati szakférfiaktól előadatva. A könyvvitel tudása kereskedőknek nélkülözhetetlen, a stenografia, gépírás, szépírás előnyös, de ne hagy juk figyelmen kivül azt, hogy ezek mind csak segódismeretek a kereskedő szempontjából, amelyekre egyedül támaszkodva még nem vagyunk kereskedők. Felesleges tehát ezekre több heti órát pazarolni, mert a tanuló több éven át heti egy óra alatt is elsajátít annyit, amennyire ezek* A most felállított gazdasági egyetemnek is ez a baja. Sok a felesleges tantárgy és kevés idő jut a legszükségesebb dolgokra. bői alapként majd szüksége lehet. Legnagyobb súly az üzleti forgalmi ismeretekre helyezendő s ezek a való üzleti életnek megfelelően az első évfolyamban általánosan, a másodikban szakmák szerint külön- külön a vonatkozó, áruismerettel kapcsolatosan gyakorló kereskedővel vol nának előadandók. Szekszárdon pl. specialiter a gabona s borkereskedelem technikájával kellene foglalkozni, hogy az egyes Bzakmák iránt a tanuló érdeklődése felkeltessék. Csak az igy előkészített ifjút fogja vonzani az igazi üzleti élet és ez által kevesebb lesz a protekciót hajszoló irodatisztviselő, de annál több az önállóságra vágyó, alkotó munkás. Pogány Miklós* Hírek. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. A Keresztény sajtóért. „Ha ma erkölcsileg, vallásilag, mü- velődésileg és gazdaságilag roncsok és romok vagyunk, ennek hihetetlen mértékben az a titkosan és lassan ölő méreg az oka, melyet a modern liberális és zsidó sajtó évtizedeken át napi, sőt naponta kétszeri, háromszori adagolásával millió és millió keresztény embernek vérébe csepegtetett.“ É súlyosan vádló sorokat egyik újabb müvében P. Bangha Béla írja, aki még a liberalizmus fénykorában élesszemü megiátója volt annak a romboló munkának, amellyel átkos kezek a porba döntötték ezer esztendő viharaival dacoló államiságunkat. De riasztó szavára, sajnos, csak kevesen figyeltek fel. A destruktiv liberális, zsidó sajtó lármás orchestere tulharsogta a vészt hirdető sziréna bugását ... A megjósolt katasztrófa^ bekövetkezett, utána azonban elemi erővel viharzott fel a keresztény, nemzeti reakció. A destruktiv sajtó akkor szavát sem találta, de ma már az ahasvéri álarc alól újra csábitó, nemzetrontó szirénhangok törnek elő. Hisszük, hogy a keresztény, nemzeti Magyarország kormánya tudni fogja kötelességét az országgyujtogatókkal szemben. A szemünk, a lelkünk rajta függ. A mi kötelességünk viszont minden erőnkkel támogatni a nemzeti reneaisanceban diadalmasan feltámadt keresztény sajtót, amelynek egyik lánglelkü apostolát, P. Bangha Bélát, abból az alkalomból, hogy a folyó hó 12-iki sajtóestre körünkbe érkezik, lelkes büszkeséggel köszöntjük városunk falai között. P. * Már a múlt számunkban megírtuk, hogy a Központi Sajtóvállalat szombaton este 9 órakor a Kaszinó helyiségében művészi sajtóestélyt rendez, amelyre ismételten felhívjuk olvasóközönségünk figyelmét azzal, hogy az estély jegyeit a Move sajtóválla- latánái és este a pénztárnál lehet vásárolni. A sajtóestély fénypontja P. Bangha Béla nagy előadása lesz a keresztény sajtóról. Szobihard M. énekmtivésznő ifj. Toldi: Haide, Lőwe: Titkon jó á csók, és Dienzl: Liliomszál cimü dalait fogja előadni, mig Toronyi Gyula operaénekes Puccini Tosca operájából a nagy áriát, Sztojanovics Jenő Ninon dalművéből a bordalt, valamint Kurucz Jánosnak Sir a nóta és Zokogástól hangos cimü dalait fogja énekelni. A művészi estélyt tánc követi. P. Bangha a belvárosi templomban szombaton este 6 órakor és vasárnap délelőtt fél 11 órakor konferencia beszédet fog tartani. Porzlk a porond. Péter-Pál napja mozgalmas napja lesz Szekszárd városának: torna- verseny lesz. Háborúk, forradalmak után után itt a fehér holló; valóban a rendes haladáB jele. Vármegyénk hét intézetének iQusága gyülekezik össze s méri össze fiatal erejét. Hatszáz üde szittya szív fog dobogni a verseny nemes füzétől. Jönnek a zászlók, Béri Balogh Ádám zászlajának suhogásával s az ősi gyep örömmel veti fel illatát, öreg Bartina gondolkozva tekint majd alá s meg- hatottan üdvözli, akik megjelentek. A gazdag programm, szép beosztás és rendezés becsületére válhatnék nagyobbszabásu sport eseménynek is. Elszállásolásról, ellátásról a Tolnavármegyei Testnevelési Bizottság gondoskodik. A főgimnázium épülete egy napra átalakul az ifjúság kaszárnyájává. Délelőtt templom, próba, előmérkőzések, s délután fél háromtól az igazi verseny. Gyülekezés, indúlás a vármegyeház elől; valóban stílusos dolog: ódon dór oszlopok tövéből indulni a*gimnasztika porondjára. Zenés . szabadgyakorlatokkal kezdődik á verseny, s utánuk jön a tizenhatos mintacsapatok dolga: távolugrás, stafétafutás, rudmászás. Pompás produkciókat Ígér az egyéni összetett verseny: korlát, nyújtó, sikfutás. A négyes csapatok súly- dobásban, magasugrásban és staféta- futásban vesznek részt. Füleslabda- mérkőzéssel zárul a sor. A győztesek rendre ezüst, nagy bronz, kis bronz érmet kapnak s csapatuk oklevelet. A tizenhatos csapatok örökös vándordija: nemzeti Bzinü selyem zászló, mit a vármegye nőegyletei ajándékoznak; a négyes csapatoké pedig: ezüst bakérkoszoru, a vármegyei pénzintézetek ajándéka. Az élet megszokott napjainak sorában valóban üditőleg hat, ha az ember gondolata megállapodhatik egynél, ami — valamit igér. Szerencsés dolog, ha az nap még társadalmi, s hazafias érzéseket is kiválthat. Itt Csonka-Magyarország „határán“ különösen kell dobbanniok az itju izmos athleta lábaknak és annak a dobbanásnak visszhangoznia kell öreg szivekben is. Adná Hadar, hogy Péter Pál napja emlékezr'% napja maradna minden nemes tekuftetben Szekszárd városának! — Gróf Apponyi Albertet Dunafőldvár község képviselőtestülete f. hó 7-én egyhangú lelkesedéssel Danaföldvár díszpolgárává választotta. — Tiltakozó népgyülés Szekszárdim Nyugat-Magyarország elszáki- tása elten. Vasárnap délelőtt 11 órakor nagyszámú szekszárdi polgár jelenlétével tiltakozó népgyülés volt a városháza nagytermében Nyugat Magyarország elszakitása ellen. A tiltakozó nópgyülést Vendl István h. polgármester nyitotta meg, utána Gödé Lajos a Tertiletvédő Liga szekszárdi körének elnöke ismertette lelkes sza-
