Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1921-01-01 / 1. szám
III. évfolyam. Szekszárdi 1921 január 1. 1. szám. TOLNMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szerkeszffiség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szám 85 és ll92. Előfizetési ár: egész évre 80 K. félévre 42 Kanegyedévre 24 K. Vidéken: 88 K, 46 K, 26 K. — Egyes szán ára 2 K. Szerkeszt«: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik miséén szombatén. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illet« közlemények a szerkesztőséghez küldendők. BrtStwk árai: A laakUabb blrditia dija 30 koreai A blrdatés az itallá o Maisa egy 00 ■lltmito- udles mii In éter toronként 1 kor. M f*. a ntncwlaloi 2 korona, a hírrovatban alkalmait rekMoklr rrlmiat a aylltter aoroakéal 10 karoséba kerti. Családi kirak és váTMtB űréit étek kOlta érnakés nertat. A tisztviselők cukra. Mióta a pénzünk értéke olyan rét« tenetes nagyot zuhant, az állam páriái, a tisztviselői kar, a legrettenetesebb nyomornak néznének elébe, ha a mindenkori kormányok fizetésemelés helyett természetbeni járandóságok- , kai: konvenció számba menő eleső liszttel, zsírral, cukorral és sóval nem segítenék a közszolgálat eme szánalomra méltó cselédjeit. Mert cselédek ők csakugyan. Hűséges cselédek, a Ifiket sorsuk odakötött a legborzasztóbb bajokkal küzdő gazdához: a magyar államhoz; Hogy reánk szakadt a fájdalmas csapás, annak mind* annyian érezzük a súlyát. De senki jobban, mint az olvasott, csekély pénzből élő tisztviselő. — Es mégis akadnak minduntalan, akik az éhező, nyomorgó1 hivatalnokoktól még azokat a falatokat is irigylík, amelyekből ezek az élelüket úgy — ahogy, tengetni kénytelenek. . Jómódban élő,, vagyonos földraive- sek tették szóvá legutóbb, hogy a tisztviselők a beszerzési csoport utján olpsó lisztet, zsírt, de főleg olCSÓ Cukrot kapnak és hogy a tisztviselőknek ezzel az állam sokkal több kedvezményt nyújt, mint egyéb lakosságának* Hisszük,, hógy. azok, a ezt hirdetik. _tájékozatlanságból iz gatnak e tisztviselői kedvezmények ellen és bálvány fogalmuk sincsen arról, hogy milyen öyo x Qruságos éhbéyen tengődnék a hivatalnokok, akik évtizedeken keresztül folytatott fáradságos és költséges tanulmányokkal szereztek képesítést arra, hogy az állami élet ezerféle ágazataiban & köz javára dolgozzanak, a haza üdvéért működjenek. Nem mondunk valótlanságot .akkor, ha azt állítjuk, hogy előkelő állami hivatalnokok, olyan rangban, amilyenbe csak sok évtizedes hosszú szolgálat után kerülnek, nyomorúságosabban vannak javadalmazva, mint az uradalmi kocsis, vagy béres: az úgynevezett gazdasági cseléd. ’ ' Mert nézzük csak, mit kap például egy 50 éves korban levő nős, 2 gyermekes bíró, pénzügyi főtiszt- viselő, mérnök, vagy tanár egy esztendőre ? Körülbelül 24,000 korona az az összeg, amit törzsfizetés, hadi, drágasági és családi pótlék, valamint lakbér gyanánt neki kifizetnek. Kap ezenfelül havonta igen mérsékelt áron személyenként 72 kg. lisztet (legnagyobb része korpás kenyérliszt), 1 kg. sőt, 80 deka sózott zsirszalonnát, 60 deka cukrot, amelynek a piaci ára fejenként és havonként körülbelül 250 korona. Ez tehát egy 2 gyermekes és cselédet is tartó tisztviselő családnál évente körülbelül tizenötezer koronára tehető. Vagyis egy előkelő, VII. rangosztáiybeli köz- tisztviselő összes pénz és. természetbeli, illetménye kereken évi 40,000 koronára értékelhető. , Hogy vagyunk ezzel szemben a gazdasági cselédekkel, a béresekkel és a kocsisokkal ? Beszereztük Tolnamegye uradalmaiból az adatokat és helyszűke miatt csak öt gazdaság béreseinek és kocsisainak a konvencióját állítjuk szembe az egyetemi képzettségű tisztviselők jövedelmeivel. Azonban beszéljenek a számok: A gróf Apponyi-féle hogy eszi uradalomban a kocsis és a béres kap 6 mm. búzát, 8 mm. rozsot, 3 mm. árpát, 1 tehéntartást, 1 növendék- tartást, 1 öreg sertéstartást, 4 drb. süldő* és 4 drb. malactartást, 1 és fél hold tengeri földet, egynyolcad hpld kertet, 2 és fél öl fát, 8 kg. sót és 400 korona készpénzt. Ennek a mostani forgalmi értéke 55,000 korona. — Gróf'Apponyi Sándor lengyeli birtokán: 400 korona készpénz, 6 hektoliter búza, 14 hl. rozs, 2 hl. árpa, egynyolcad hold kert, 1 hold, tavaszi vetés, 12 kg. kősó, 3 öl gömbfa,' 4 drb. sertéstartás és villanyvilágítás a konvenció, körülbelül 53,000 korona értékben. — Báró Fiáth hidjai uradalmában: a kocsis, vagy béres 150 koronát, 5*80 hí. búzát; 13’20 hl. rozsot, 4 hl. árpát, 24 kg. sót, 1 hold tengeri, fél hold burgonya földet, egynyolcad hold kertet, 4 drb. sertéstartást, va lamint szabad tüzelőt és adómentességet kap körülbelül 50>000 korona értékben. —1 A Bernrieder birio- kön : a konvenció 200 korona, 20 kg. só, 7 hl. búza, 15 hl. rozs, 2 hl. \árpa, T5Ó0 öl tengeri, 500. öt burgonyaföld és 100 öl kert, valamint 1 tehén- és 3 sertéstartás. Ez szintén 50,000 koronára ^értékelhető. Ozsáki jbérgazdaságbati: a béres .1000 koronát, 8 hl. búzát, 12 hlJ rozsot, 1500 ö! tengeri, 300 öl bur- -gooja főidet* 200 öl kertet, §j göK? és annak szaporulatára való tartást, 1 drb. marhatartást, 28 kg. sót és 8 köbméter tűzifát kapott, amelynek mostani piaci ára, szerényen számítva, 51,000 koronára tehető. Tehát az ötven éves főhivatalnok 40,000 koronájával szemben a legkisebb rendű uradalmi cseléd konvenciója sehol sem marad az 50,000 koronán alul. Pedig még nem is számítottuk azt a hasznot, ami az állat- szaporulatból az illetők körültekintő gondossága szerint szinte 10—20,000 koronára tehető. Nem akaijuk ezzel azt mondani, hogy az uradalmi cselédeknek valami fényes jövedelmük volna. Megélni azonban — Istennek hála — meg tudnak a jövedelmükből, sőt takarékoskodhatnak is belőle. Azonban ezzel szemben áll az, hogy azok a tisztviselők, akik utolsó ékszerüket, bútorukat, jobb ruháikat is eladogatják, hogy maguknak és családjuknak a mindennapi kenyeret megszerezhessék : utolsóbbak a legutolsó gazdasági cselédnél. Mindezeket pedig földmivelő polgártársaink felvilágosítására azért tartottuk szükségesnek elmondani, hogy saját szemeikkel győződjenek meg róla, mennyire nincsen igazuk akkor, amikor a tisztviselőktől, az állam eme cselédeitől, irigylik a természetbeli ellátást:1 a. cáelédkon- ^'P.ííCiÖír b. f. A népszámlálás elömunkálatayt háború áldozatainak, az elesetteknek, a most is fogságban levőknek, a rokkantaknak, a hadiözvegyeknek •s hadiárváknak a száma, hogy teljes mértékben előttünk álljon az a borzasztó csapás, amely a háborúval éB az Ország igazságtalan megcsonkításával a nemzet legbecsesebb alkatelémét, az embert érte ésihogy odatarthassuk a müveit világ s közöttük hatalmas legyőzőink elé a rettentő képet, talán megmozdul lelkiismeretük. Hazafias kötelessége ezért mindenkinek, hogy annak idején pontos és az igazságnak megfelelő adatok bevallásával a népszámlálás sikerét előmozdítja. Az amerikai szeretetadomány. Száll, száll a fenyő illat, balzsamos a levegő , az. egész városban. Alig egy éve, hogy Budapertről Auguszta nővér egy pici ágacskát hoeett a szeretet fájáról s azt elültetve hatalmas törzszsé fejlődött. A fa most bontotta ki koronáját. A Szociális Misszió Társulat szekszárdi szervezetének az idén volt az első karácsony estéje. — Decemberi ködös délután, a misszió fáradhatatlan üfr-vT’?*ctő '«azgatói«, aki épeit jjís Éiappailá téve dolgozott, utnakin- ditptta a nagy ládákat a róm. kath. Ilulvasókör felé. Az utcán járó embe- ’ rek arcán egy-egy fénysugár jelent meg ; amott egy Szőke; kék. szemű kis leány fehér ruhácskájában, itt meg, mint egy pennyből leszállt angyalka glóriás fejével int kis társnőinek, hogy ma jön a Jézuska. Az ősz töpörödött anyókák, a féliábu bénák és vakok' sietnek a piszkos, ködös Utcákon keresztül, igen, ma nekik is jön a Jézuska, ma nekik is jut egy kis fehér kenyér, egy meleg ruha s pár korona a felivé őrzött, régen üres erszénybe. A felebaráti szeretet küldötte Amerikából’ azt a nagy ruhaadományt, melyből a város apraja-nagyjá részesült. Menekült, tisztviselő, munkás egyaránt. *' Csodálatos dolog .. . Azok a szép kis baba kelengyék. Fiatal a'nyák, kik születendő gyermekeiteket burkoljátok azokba a patyolat fehér holmikba — vigyázzatok! Oltsátok korán piciny sziveikbe, hogy a szeretet, a krisztusi szeretet az, ami naggyá és hatalmassá téheti még ezt a szegény országot! . . . Messze, messze Hollandiába repül a lelkünk és imáinkba foglaljuk a nevét annak, ki ma talán azért nincs közöttünk, hogy elkerülje a sok hálás köszönetét. A szegénygondozó froda vezetője, meleg szép szavakkal elmondta, hegy Ok is szegények; pénzt nem adhattak, de dolgoztak,, gyűjtöttek, adtak s adnak azt, ami mindennél értékesebb, szeretetet, önzetlen igaz szere- tetet. Most félcsillog a szép karácsonyfa, előtte jászolban a kicsi Jézus s a glóriák angyalka ... Kigyulnak a gyermekarcok, könybe lábadnak az aggok szemei. Igen, ők is gyermekek lettek újra, ők is várják' a Jézuskát i felhangzik :; „Dicsőség, di- psőség menyben az Istennek ! Békesség, békesség földön a jó embereknek.“ 6? dff. A törvényhozás az 1920. évi 33. törvénycikkei elrendelte a népszámlálás megtartását. — A népszámlálás most is a sziveszteréji állapot szerint január hó 1. és 10. között fog lefolyni. E nagy művelethez, mely 10* évenként szokott megtörténni s a melynek most sokkal nagyobb jelentősége van, mint a rendes körülmé- uyek között, az előmunkálatok, szorgosan folynak nemcsak a m. kir. központi statisztikai hivatalnál, hanem a városokban és a vidékijegy- zőségek irodáiban is. Az összeírásra szükséges összes nyomtatványok már elkészültek, sőt a központi statisztikai hivatal valamennyi városnak és községnek már szót is küldte a felvételi nyomtatványokat. A statisztikai hivatalnak ez alkalommal volt bizonyos támpontja a kiküldendő számlálólapok számának megállapításánál, mert a folyó évi április havában a közélelmezési célokra történt népö’sszeirás adatait vette alapul, amelyhez képest elég nsk mutatkozott 5 százaléknál több lapdt nyomatni és kiküldeni. Nem hihető ugyanis, hogy a mai viszonyok között bárhol is 5 százaléknál nagyobb népszaporulat állhatott be 8 hónap alatt, hacsak valamely rendkívüli esemény, vagy intézkedés (menekültek, internáltak elszállásolása, katonák odahelyezése) nem szaporította meg nagyobb mértékben a lakosság számát. Egyébként a statisztikai hivatal indokolt kérelmére azonnal küld nyomtatványkiegé- szitést. Most folyik- országszerte a számlálóbiztosok kiszemelése és kinevezése, amely utóbbi jog a városokban a polgármesternek, a járásokban I főszolgabiráknak van fentartva. Mint mindig, úgy most is a számlálóbiztosok zömét a tanítók fogják tenni, különösen a falvakban, míg a városokban a tanítókon kívül a me nekült tisztviselők is némi mellék- jövedelemhez juthatnak, sőt felajánlotta tagjainak közreműködését a NYUKOSZ (Nyugalmazvtt Katonatisztek Országos Szövetsége) is, nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is. Magának a számlálólapnak hasonló kérdései lesznek, mint 10 év előtt, uj kérdések is vannak azonban, a melyek leginkább a világháború okozta' karokat kívánják megvilágítani. — így kérdezi a számlálólap, hogy a megszámlált egyénnek a világháború következtében foglalkozása változott-e, vágy a világháború előtt hol volt rendes lakóhelye. Külön kérdés van a hadiözvegyek és hadiárvákra vonatkozólag, egy kérdés pedig a végzett szakiskolákat tudakolja. Egy kérdéssorozat a világháborúban katonaköteles korosztályok katonai szolgálata iránt tesz fel kérdéseket. Arra nézve, hogy mindenki csak a valóságnak megfelelő adatokat .szolgáltathatja, az 1917. évi XXXV. törvénycikk rendelkezései maradnak éryényben, de emellett biztosítja a törvény azt is, hogy a bevallott adatok adókivetés alapjául nem vehetők, magánosoknak ki nem szolgáltathatók és egyénenként közzé nem tehetők. Rendes körülmények között is valóságos leltári művelet, a nemzet erőpróbája egy ilyen népszámlálás lés igy fontos esemény a nemzet életében. Nem kell tehát-külön hangsúlyozni, hogy milyen nagy jelentősége van most, amikor az ország iuegcsonkitása után vérző szívvel , kelt számba venni értékeinkből a legbecsesebbet: az embert.- Meg kell állapítanunk, hogy milyen kora és némü és milyen összetételű emberanyagunk maradt , meg, mennyi
