Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1920-01-17 / 3. szám

II. évfolyam. Szekszárd, 1920 január 17. 3. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Elflflzeté«i ár: egész évre 40 K, (élésre -2 K, negyedévre 12 K. Vidéke» 5, illetve 2—2 K-val több. Megjelenik mindé» szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telelonszám 85 és 102. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A Szajna árad . .. Irta: BODNÁR ISTVÁN. Frankoki Párisi Árad a Szajna! Uj hab tolul a hab tarajra, Vad örvények mély kutat vájnak — S. szemük nem lát a franciáknak? — A Szajna — árad I Arad I Iszap már sok bulváron S az ó 3zemük csak a — gloáron S a fény mellett nem látnak — árnyat: Bús, tört arcát az — Igazságnak . . . — A Szajna árad I • Egy uj folyó ömlik beléje: • Ezer esztendő szenvedése Könyekben tör utat magának ... Egy nemzet sír ... S ők néznek, állnak: Nem sejtik, a — Szajna mért árad ? I Ünnepi harangszó... ' Vf „■ *•«. s. <*>.neik nanguiatba ringatja as ttfW : L,. . - méláiul* és mégis disdi.Ima* ■ 0 messze szárnyaló, áhítatra keltő hang, mely ünnepek reggelén bontogatja, nyitogatja a lelkek ablakait . . . hadd áradjon be a megújhodás tisstitó levegője, as imádságos ünnepi hangulat nap sugara ... Hágám honleányai 1 Hőslelktl női 1 Nem szólt-e még ekkoráig a ti szivetekhez a nemzet jövőjé­nek hívogató, diadalmas harangszava ? Nem érin­tette, égette-e meg sziveteket az a láng, mely a magyar nemzet legendás Nagyasszonyainak keblét hevitette mindhalálig?... A „régi dicsőség“ lo­bogó lelkű honleányai nem sugták-e meg nektek, hogy: Itt az idő! Itt járnak a napok közelünk­ben, amidőn ti is, mindannyian, — örege, ifja — oda fogtok lépni, oda kell lépnetek a szavazók sorába, hogy a becstletes, derék mi.gyár férfiak­kal egy sorba állva, megalapíthassuk, megerősít­hessük azon oszlopokat, amelyeken a jövő Keresztény Magyarország felemelkedhessék magasra, maga- j sabbra, mint eddig volt, olyan magasra, hogy ! ország-világ tiszteletteljes hódolattal tekintsen föl a kettős kereszttel ékes Szent Koronánkra ! Hazám becsületben megőszült tisztes Matrónái! Itt van az a történelmi, fenséges idő: amidőn szinte újra visszaszáll telketekre a dicsőséges Múlt, Szűz Máriás zásziát lengeti hős daliáival, tüneményes regéivel, amelv«- oly sokszor elandalodott, múltban élő, múlton merengő szivetek. Itt van megujhodva az a varázslaté:; megifjitó nap, amidőn ti is, mint vé.ecekhó! »».í * régi Nagyasszonyaink sere­géhez r't ' ; félben hagyjátok egy kicsinyig a* _ukát, a varrás-fonást; a szoba és k-’* * jip csöpp dolgait és jöttök, mert a Haza a Haza vár! hogy megerősítsétek magyar -zivvel, szent akarattal, — azt a sziklakemény védőbástyát, amelyen megújul, megizmosodik és diadalmasan fog uralkodni a keresztény Magyar- ország. Szóljatok bele ti is a férfiak szavába, s vegyétek ki részeteket az -alkotmányos munkából mindannyian, mert ilyen Dagyértékü kincs birto­kában még magyar nő sohsem volt! Ne mond játok fáradt lélekkel, becsukódott szívvel, ti öreg szülék: „én már öreg vagyok, az én egy szavam nem kokat számit!“ — Számit! ezerszer többet, semmint gondoljátok! Sok „egyu bői épül föl a nagy mennyiség. Ti is vegyétek reszkető kezetekbe a tollat és írjátok meg nemes szivetek szeretetével a Vr íz tény Magyarország második vérszerző d gy sorba állva fiaitokkal, unokáitokkal!-rátok is szólok, ti kisirt szgmü özvegyok, ár akik a legdrágább ajándékot áldoztátok föl _ oltárán : oltalmazó férjeteket, kenyérkereső apátokat. Ne 6Írjatok már! Emelkedjék föl lecsüg-. gedt f b-i'-k. Fontsatok ki könnyes telketek szár nyejt és egy fejjel magasabbra emelkedve, álljatok ti is, mint koronásfejtt mártiranyák, a többi magyar nő sorába és szólaljon meg hallgatag ajkaitokon a magyar öntudat, a keresztény eszmék harangos szava. ... És ti ifjú leányok! A jövendő Magyar­ország rózsabokros reményei! Ti se hiányozzatok abból az eleven gyöngysorból, amelyet egész csa­ládotok, rokonságtok, atyafiaitok — egymás mellé állva, — alkotnak. Emlékeztek e még arra az imára, melyet az iskolában reggelenként elrebeg- tetek ; szólt az ima: .. .Add, megértsem * befogadjam oktatóim jó szavát. i . . . Adj eredményt tanulásunk minden egyes napjain . . . S „tettben* lássad egykoron: Mit most ígérnek ajkaim . . . Itt van sz idő, midőn az ajk szava letté, cselekedetté, eleven valósággá vál. Gyenge keze tek megerősödött már a háborús esztendők * nehéz munkájában. Szintúgy megacélosodott telketek is a szenvedések »yáasfatyoles éveibeu. Jöjjetek mind, egytől egyig! Legyetek ti is a megujbodó keresz­tény Magyarország hitvallé, igazi öntudatos hon­leányai! Lám, mennyit nem adtatojc volna azokért az aranyveretü történelmi időkért, melyekről az iskolában hallottatok. Ha visszajöttek voina s fel­támadnának újra a Dobé Katicák, a hősi leventék önfeláldozó mátkái, a Gyulny Pál „Nővérei“! íme, a dicső Múlt felébred évezredes álmai, ból éz vafóra vált, ami még a régmúltban is csak álom volt: az ország sorsénak intézéiébe a magyar nők ép úgy beleszólhatnak, amint azt eddig csak a férfiak tehették ! Álljatok sorfalat a keresztény Magyarország diadalmas trónusa körül. A kettős kereszt és hár­mas balom drága földjét, szent portáját álljatok körül, mint valami rózsasövény! S aki el akarna benneteket távolítani, mutassátok meg, hogy a ró­zsának tövise is van, mellyel virágait óvja, védi az alattomos ellenség támadó kezétől! De álljunk meg esak egy pillanatra! Valami restelkedő“? akar fölszállni a telkemből, valami kérdés, hogy miért is írtam én meg mindezeket? Az rt talán, hogy figyelmeztesselek titeket, ma gyár nők, a kötelességre?! Hát kellette valaha is a figyelmeztstés a neraeslelkü honleányoknak ? Nem értették, nem hallották e meg mindig a ha zaszeretet szavát? Engedjetek meg őszinteségem­ért, da úgy látom, hallom, tapasztalom, hogy most kell az ébresztő h*Dg, most, amikor a háború utóbetagsége, a vörös, métely ezernyi pusztítást, bajt, jajt okozott, amikor a pénznek csúfolt sok papirrongyot csak úgy ontották a nemzetközi ban­diták, amikor a pénzbőség oly sokat süketté tett a nemesebb hang megballására, amikor a pénz, a meggazdagodás démona ráfeküdt a szi­vekre és kiölte onnan a szeretet érzelmeinek nagy részét és halálszerü, zsibbadt, szinte öntudatlan álomba ringatta a nyílt, becsületes magyar öntu­datot. Mo?t kell egy ébresztő hang, egy riadó! Igaz, hogy az én szavam igénytelen, mist egy kis pusztai harang szava. Gyenge is a hangja, de segítségére jön a tisztalevegőjü rónák felett szá­guldozó szél, a hazaszeretet tüzes szava, a keresz­tény szellem örökéletü, diadalmas hitvallása, mely | ha kilobban az egyik lélek mélyéből, átáramlik, i mint a víllamáram, a másik, harmadik, az ezre­dik, a ztilliómodik szívbe, leiekbe és végül egy | diadalmas himnusszá olvad. . . Előre hát! Feli Munkára! a haza felépité- j séhez rakjátok le az alapkövek sziklatömbjeit, Ti : Szilágyi Erzsébetek, Szentgyörgyi Cicellék, Zrínyi Ilonák ntódai! Álljatok oda az Árpád vezérek, a Nagy La­josok, a Hunyadiak, a Rákócziak hős fiai, ntódai mellé és egy szívvel, egy lélekkel szálljon föl tel­ketekből az a szent akarat, hogy Magyarország keresztény állam legyen továbbra is. Mert egye­dül a keresztény szellem védpajzsa óvhatja meg ádáz ellenségeinek kufárkodásaitól. Harsogjon föl a diadalmas, legyürhetetien magyar öntudat Him­nusza: „Életünket és vérünket a keresztény Ma­gyarországért! Isten tűinket ngy segéijen!“ iárias Róza. Dunántúl hazafias gyásza. A dunántúli központi kormánybiztos elren­delte, hogy a békefeltételek átadása alkalmából a Dunántúl népe hazafias gyászának és jövőbe helye­zett bizalmának a következőkben adjon kifejezést: Vasárnap az összes templomokban a lelkészek az ország területe megcsonkításáról szent beszéd­ben emlékezzenek meg. Az istenitisztelet után a tanköteles ifjúság előtt a tanitószemélyzet a' nap jelentőségét méltassa. Délelőtt 11 órakor minden városban és községben előre kijelölt szónokkal tilta­kozó népgyülés legyen, amely a kormány utján az antanthoz tiltakozó sürgönyt küld. Az összes rendelkezésre álió gyászlobogók kitüzendők. Egy hétig minden szinielöadás, mutatvány, nyilvános táncestély tilos. A színházak, mozgószin- házak, mulatóhelyek b zárandók. A vendéglők, kávéházak és egyéb étkezőhelyek csakis a reggeli, déli és esti étkezési időben két-két óra tartamára tarthatók nyitva. Az időpontot a rendőrhatóságok állapítják meg. Mi a magunk részéről is helyeseljük a köz- pon i kormánybiztos rendeletét, amelyen felül még javasolnák, induljon mozgalom arra, hogy mulat­ságokat a békeszerződés ratifikálásáig sehol se tart anak és hogy a mulatóhelyeket bezárják. A színtársulatok, amelyek valaha a magyarosodás és a hazafias érzés apostolai voltak, kötelezendők vol­nának arra, hogy a fenti időpontig csak hazafias irányú vagy klassz: kikus darabot játsszanak. Hetek óta várjuk itt példul hiába Herczeg Ferenc „Fe­kete lovasadnak előadását, amely hazafias, aktuális politikai színmű jogdijáról a szerző a vidéki tár­sulatok javára lemondott. Hivatásos színészek Szek- szdrdon már a fővárosi prémLr után 8 nappal is igen jól el adtak újdonságokat. Mellőzendők volná­nak a klasszikus hangversenyek kivételével az ösz- szes nyilvános ünnepségek. Mi magunk is azon fogunk igyekezni, hogy a közvélemény a mulatozo­tt megbélyegezze, sőt tovább megyünk, azt is ' javasoljuk, hogy velük szemben szigorú társadalmi megtorlást leéli alkalmazni. Reméljük azonban, hogy erre nem leszen szükség és hogy a nagy- közönség követni fogja a tisztviselők és a katona­tisztek példáját,’:akiknek elsősorban erkölcsi köte­lességük, hogy e tekintetben jó példával járjanak elől, hogy a Dunántúl hazafias gyásza m nél impozánsabban jusson kifejezésre. Szibériai hadifoglyaink hazaszáiii ását segíti I elő, aki külföldi pénzeit napi árfolyamon Tolna- | vármegye kormánybiztosi hivatalánál vál ja be.

Next

/
Thumbnails
Contents