Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1920-05-22 / 22. szám

11. évfolyam.

Szekszárd, 1920 május 22.

22. szám.

TOLNANEGYEI ÚJSÁG

KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP.

Szertesrtcí&ec és kiadóhivatal: Szslcszárdi Népbank épületében. Teleionszám 85 és 102.

Elttfaettti ár: egész évre 60 K, félévre 32 K, negyedévre 1 7 K. Vidéken : t5 K, 35 K, 19 K. — Egyes szám ára 1'50 K.

Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS.

Megjelenik minden szombaton.

Előfizetési dijak és hirdetések, valamim a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.

Hirdetések árai: A lecklsero hirdetés dija 25 korona A hirdetés az utolsó cldalot egy, 80 riümcter széles babában 100 milimcter magasságig mill- meter soronként 1 koronába, 100 mUlznéter magasságon túl 70 fillérbe keiül. Az utolsó előtti, illetve a szövegoldalon levő. valamint részvénytársasági hirdetésekért 20 százalék felárt számítunk. Reklámhirek a hírrovatban g arm end soronként 4 korona, petit soronként 5 korona,

Iskolai kirándulások a hazaszere-! íeí szolgálatában.

lm; Balassa Sándor

állami polgári iskolai igazgató.

Háborús eveink küzdelmes életviszonyai között mindinkább lehetetlenné vált a középfoka iskolák évenkénti munkarendjében a tanulmányi kirándulások szervezése és megvalésitása. Hat óv I óta nélkülözi tanulóiíjnságunk a szórakozva tanú- i lás e tökéletes módját.

Történelmi kegyhelyek, művészeti remekek, j tájképi kiválóságok, természeti szépségek voltak ! azok a célpontok, melyekhez tömegesen zarándokoltuk el a magyar hazaszeretet jegyében utazó iskolai csapatok. Az iskolai tanításnak a valóságban megismerése, bizonyítása és az emlékezetbe való rögzítése voltak azok az eredmények, melyeket a tanulmányi kirándulásokról hozott meg az ifjú, egész életére kiható kedves emlékkel. Egy- egy kis nemzeti hadsereg volt az, amikor az egyes iskolák ifjúsága vasúton vagy hajón érkezett az egyes állomásokra, himnusz, szózat, talpra magyar és kedves df.lók zengették át az útvonal légkörét; vidám arcok, fiatalos csevegés, az aranyifjuság édes kedélyessége hintette szét a magyar öntudat boldogságát. Akkor még szállodák hálói és éttermei nyiltak fel a kiránduló iskolák ifjúsága előtt és édes hazánk nemzetiséglakta vidékein is a nagyobb városok rendesen meg is vendégelték a magyar iskolák serdülő ifjúságát, hazaszeretetét, magyar nemzeti erényeket ünnepelve vigadott akkor együtt a társadalom és iskola.

A szépséges Tátra, kiccsdfe Erdély, a világhírű Áldanánk látványosságaihoz, tanulságaihoz, a magyar iskolák ma nem zarándokolhatnak el, ezeket elvették, elrabolták tőlünk, onnét kitiltottak bennünket. Ezek visszaszerzésére, a magyarság nagy egyesülésére kell most törekednie fajunk apraja-Dagyjának. Nevelői munkásságunk minden eszközével ébresszük fel elsősorban a tanuló ifjúságban a nemzeti önérzet és őserényeink minden erejét. Az ifjú szivek hevülete, hazaszeretetének , rajongása' az a növekvő őserő, mely utat tör a ! magyarság boldogulásához.

Nemzeti hadseregünk lánglelkü tisztjei cser- j kész csapatokba gyűjtik a serdülő ifjúságot, beta- | uitják a honszeretet és védelem gyakorlati ele- I meire. E magbintéát terjesszék az iskolák tanártestületei avval is, hogy ezeket a cserkész csapatokot vezessük ki a szomszédos falvakba és mutassuk be a bogárbátu házikók lakóinak, hogy nem halt ki, sőt még csak nem is alszik a, magyar , ifjú szivében a honszeretet és igazoljuk be, hogy igenis készülünk a nagy útra, elnyomott testvéreink felszabad itására.

Egy vagy kétnapos iskolai kirándulás élelmezési és elszállásolási kérdéseit ma is megoldhatjuk akár batyuzással, akár a tömegellátás módjaival. A bogrács-gulyás elkészítéséhez bizton megadják az alkalma; vendéglátó íalvaink elöljárói és iskolái.

E talvakban aztán keressük fel és méltassuk a hazaszeretet martirjainak vesztőhelyeit és sir- dombjait, mmt a jelenkor történelmi kegy helyeit, olyan hazafias érzesse!, aminővel a segesvári csata- mezőt, az aradi vértanuk vesztőhelyét, avagy Rákóezy siiját látogatnák meg. Lelkes ifjúság szárnyain vigyük el illetékes helyeire Horthy kormányzónk üzenetét: „Falu népe, fajunk törzse, őserényeink letéteményese hozzád száll köszönetem és meleg üdvözletem. . . . Ha a te fehér házacskáidból kisugárzó őserő megtölti a kőpaioták és munkásházak lakóinak szivét is, akkor Magyar- ország nagyobb és hatalmasabb lesz, mint valaha!“

Rendőrnap. A helybeli m. kir. állami rendőrség a legénység jótéteményt alapja javára folyó évi junius hó 3-án népünnepéllyel és táncmulatsággal egybekötött rendőrnapot rendez. Bővebbet a falragaszok.

Klimes Antal

hőgyészi főjegyző emlékének országos ünnepe.

A magyar jegyzők nagyszámban jelentek meg a régi országház tanácstermében, hogy az időszerű kérdéseket megbeszéljék és a közigazgatás reformjával is foglalkozzanak. A délelőtti Illés ünnepéllyel kezdődött, melyet a Jegyzők Árvaház Egyesülete elhunyt nagynevű igazgatójának Kli- nies Antal volt hőgyészi főjegyző emlékének szentelt. Az ünnepségen jelenvoltak a belügyminiszter képviseletében Terstyánszky Kálmán h. államtitkár, a belügyminÍ8ztémrmből dr. Steiner Gyula, a menekült tisztviselők kormánybiztosa, a munkaügyi és népjóléti minisztériumból dr. Rllffi Pál h. államtitkár, továbbá dr. Németh Károly ny. államtitkár a Községi Körjegyzők Országos Egyesülete képviseletében, Morvay János elnök, Rónay Béla igazgató, dr. Koncz János főjegyző és még sokan mások a közigazgatási világ előkelőségei közül. Tolnavármegye községei és körjegyzőinek képviseletében : Illés Gyula alelnök, Ber- lics Pál és Hauser Ferenc jelentek meg, a simon- tornyai járási körjegyzőegyesület képviseletében Bereczk István elnök, Hőgyész község képviselő tében Grélinger József községi főjegyző. A cin- kotai leányárvaház növendékei Bock Ida igazgatónő vezetésével vonultak fel az ünnepélyre.

Doboss Gábor elnök megnyitója után a belügyminiszter üdvözletét Terstyánszky Kálmán h. államtitkár tolmácsolta. Felolvasták ezután gróf Apponyi Géza és Rezső volt főispánok, dr. Battlay Dezső kormánybiztos és dr. Éri Márton vm. főjegyző leveleit, amelyekben az ünnepélyen való részvétel alól kimentették magukat és mindnyájan kegyeletes szavakkal adóztak Klimes nemes emlékének. Klimes Antal munkásságát Komorőczy Péter kisszékelyi jegyző méltatta hosszabb emlékbeszédben, majd Korbai Elemér egyetemi hallgató, jegyzőárva imát mondott el. A záróbeszédet Brogli József az Árvaház Egyesület igazgatója tartotta. Az emlékünnep után a kerepesi temetőbe vonult a közönség, ahol megkoszorúzták Klimes Antal sírját.

Az országos jegyzőnap második részeképen szombaton délután a Községi és Körjegyzők Országos Egyesületének elnöksége és a vármegyei egyletek elnökségei tartottak közös tanácskozást. Morvay János elnök megnyitó beszéde után jóleső elismerés hangján emlékezett meg az indemnitási : vita során a jegyzőkről elhangzott nyilatkozatok- 1 ról. Ezután dr. Koncz Janos csepeli főjegyző tar- 1 tott nagyszabású előadást a régóta vajúdó köz- : igazgatási reformról. Ellene van a jegyzők egész vonalon való államosításának. E helyett az önkor- ! mányzat és a centralizmus egészséges egyensúly- ; rendszerét kívánja megalkotni. A választott jegyzők felett álljanak államosított „vezető-jegyzők“, akik amellett, hogy magasabb irányítást adnak, lefelé nem lévén függő viszonyban, szükség ese tén megadhatják a jegyzőknek a nagyközönséggel szemben a kellő támasztékot. Le keli venni a jegyzők villáiról az adó és katohaügyi igazgatás terheit és ezzel szemben ki kell bővíteni a községek önkormányzatát, különösen a költségvetési jogot kell jelenlegi korlátozottságából kiemelni. Sürgeti a közigazgatási bíróság alsó fokozatának felállítását, mely a fegyelmi bíráskodást is ellátná: hasonlóképen a jegyzóképtés mélyítését a tanfolyamoknak és gyakorlati időnek két-két évre vaió felemelésével: a javadalmazás arányosítását az állami tisztviselők fizetéséhez,

A tervezethez elsőnek Szegedy Albert a pestmegyei jegyzőegyesüiet tb. elnöke szólott hozzá. Azelőtt ő is az önkormányzat hive volt, de mo6t minden téren a kohézióra, az erők centralizálására kell törekednünk. A jegyzőknek a többi közigazgatási tisztviselőkkel egyenlő minősítéssel kell birniok s az összes közigazgatási tisztviselők a köz ségben kezdjék pályafutásukat.

A gyűlés további folyamán még felszólaltak Rignáth Béla, Doboss Gábor, Zsigmond Ernő, Ko- moróczy Péter, Gille András, Bitskey Gyula, Cse- key Sándor és az államosítás szükségességét hangoztatták. Rónay Béla egyesületi elnök matatott rá

I a hátrányokra, melyet az államosítás rejt magá- j ban. Péteri József, Szattelmayer Endre, Gurbán László és Illés Gynla szólaltak fel még szintén az államosités ellen. Végül némi szótöbbséggel az államosítás mellett döntött az értekezlet. Véglegesen az országos közgyűlés fog dönteni e kérdésben.

Itt említjük meg, hogy a délelőtti ünnepség kapcsán a Hevesmegyei Jegyzőegyesület gr. Tíbzb i István emlékére 2500 koronás alapítványt tett az Árvaház Egyesület javára s hozzájárulásra hivta tel a többi vármegyéket is. Egy jegyzőbarát 10.000 koronát juttatott az Árvaház Egyesületnek. A Köz- igazgatási Közlöny 300 koronát adományozott a felállítandó Klimes eiplékre és egy délutáni szórakoztatásra meghívta a cinkotai árvaház növendékeit.

Nnsyiff kir. óllamrenttönéí Szekszárdim

E hó 18-án d. u. 1 órakor vonult be a rég várt államrendőrség 65 főből álló legénysége dr. Varga Lajos rendörtanácsos, h. főkapitány és Blazsek József kerületi rendőrfőparancsnok vezetésével. A város tanácsa nevében dr. Bús Lajos h. polgármester, a rendőrség tisztikara nevében Rácz József rendőrkapitány fogadta.

Nagy számban megjelent a városi polgárság is a fogadtatásnál. Dr. Bús Lajos üdvözölte a rendőrség vezetőjét, amelyre dr. Varga Lajos h. főkapitány válaszolt.

A helybeli zenekarok a Rákóezy-indulót játszották a vonat beérkezésekor. A fogadtatás után a legénység a laktanyába vonult, a tisztikar pedig a Szekszárdi Kaszinóba ment, ahol tiszteletükre a katonaság, a közhivatalok, valamint a magán- intézmények vezetői részvételével közebéd volt, amelyhez a kitűnő borokat a város nagyobb bortermelői adták. Az első felköszöntőt Rácz József főkapitány mondotta, aki üdvözölte a rendőrség vezetőit és köszönetét mondott Tolnavármegye alispánjának, a városnak és a ceendörségnek az eddigi jóindulatú támogatásáért.

Forster Zoltán alispán válaszolt a felköszöntőre és az államrendőrség sikeres működésére ürítvén poharát, üdvözölte dr. Varga Lajos h. főkapitányt, Rreybig ezredes a katonaság, dr. Pesthy Pál a kir. törvényszék, dr. Fent Fereno apát a papság, Havranek János százados a m. kir. csend- őrség és Bús Lajos a város nevében üdvözölték az államrendörséget és annak megjelent vezetőit. Dr. Varga Lajos h. főkapitány, Marosvásárhely volt főkapitánya izzó hazaszeretettől áthatott beszédben válaszolt a köszöntőkre, kiemelvén, hogy a nép lelki irányítói mily jelentős munkatársai a rendőrségnek, dr. Fent Ferenc apátra emelte poharát. Forster Zoltán a sajtó képviselőjét, dr. Pesthy Pál a katonaságot és annak képviselőjét éltette. Kreybig ezredes nagy szónoki készséggel előadott beszédében az ifjúság erkölcsi és testi nevelésének nagy fontosságát és a katonaságnak, amely nem a régi, hanem a magyarság és a hazaszeretet szent lángjától van áthatva, — e téren való fontos munkáját körvonalozta. Schneider János nem akart ugyan felszólalni, mert az a pusztító munka, amelyet a sajtó végzett közéletünkben és amelynek óriási része van, hogy nemzetünk mai helyzetébe került, nem a szereplésre predesztinálják a sajtó embereit, hanem a köznek becsületes és önzetlen szolgálatára kötelezik. Szeretettel köszönti az államrendőrséget, mint a sajtó munkatársát, mert mindkettőnek célja a bűn ostorozása. A köznek nélkülözések közötti becsületes munkálását Tolnavármegye szolgálatában tanulta meg, Forster Zoltán alispánra üríti poharát ; dr. Éri' Márton vm. főjegyző Váczi József főkapitányt köszöntötte, aki; ezen alkalomból táviratilag üdvözöltek.

Az államrenu őrség f. hó 19 én vette át a szolgálatot a m. kir. csendőrségtől. Örömmel üdvözöljük az áilamrendőrségnek városunkba való érkezését Sokat kérünk és sokai várnak tőlük. Reméljük, hogy a rendelkezésre áiló hatalmas erővel a közbiztonság és a közrendészet terén megteremtik az egészséges állapotot, mert a háború és az ezt követő forradalmak nemcsak eldarvi- tották a lelkeket, de végteien kapzsiságot, pénz-