Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-04-12 / 16. szám, Rendkívüli kiadás
\ Rendkívüli kiadás. II. évfolyam. Szekszárd, 1920 április 12. ___________________________16. szám. TO LNANEGYEIÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épD'.etében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési ár: egész évre 40 K, félévre 22 K, negyedévre 12 K. Vidéken : 45 K. 24 K, 14 K. - Egyes szám ára 1 K. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árat i A legkisebb hirdetés dija 25 korona A hirdetés az utolsó oldalon egy 80 milimeter széles hasában 100 miliméler magasságig mlU- méter soronként 1 koronába, 100 miliméler magasságon túl 70 fillérbe kerül. Az utolsó előtti, Illetve • szövegoldalon levő. valamint részvénytársasági hirdetésekért 20 százalék felárt számítunk. Keklámhirek a hírrovatban garm ud soronként 4 korona, petit soronként 5 korona, — A szekszárdi katonaság eskütétele. Feldúlt országunk újjáépítésének nevezetes 1 fejezetéhez értünk : a nemzeti hadsereget feleskették az ország alkotmányára és a kormányzóra. Vasárnapot, április 11-ót jelölte ki a kormány ennek az ünnepélyes aktusnak a határidejéül és országszerte díszes külsőségek közepette folyt le ez a hazafias esemény. A kivonulás. A szekszárdi helyőrség : a tolnai gyalogezred első zászlóalja Putz őrnagy vezetésével vasárnap délelőtt 10 órakor vonult ki a gimnázium melletti gyakorlótérre, amelynek közepén, észak-déli vonalban állottak fel a századok, szemben a tér nyugati részén fenyőaátorban elhelyezett díszes tábori oltárral. Az oltár jobb és bal oldalán széksorok voltak az eskütétel ünnepélyére meghívott polgári notabilitások számára, kik kött ott láttuk : A közönség. dr. Buttlay Dezső kormánybiztos-főispánt, Forster Zoltán alispánt, dr. Éri Márton vm. főjegyzőt, a vármegyei tisztikart, dr. Pesthy Pál kir. törvény- széki elnököt, a bírói és ügyészi kart, Gödé Lajos, Németh Gyula és Rubinstein Mátyás lelkészeket, Vendl István b. polgármestert a városi tisztviselőkkel, Tóth Henrik műszaki főtanácsost, az államépitészeti h vatal főnökét, Rácz József államrendőrségi főkapitányt, dr. Resell Aurél főgimnáziumi igazgatót, Kovácsné Nagy Lujza polg. leányiskolái, Hohlb János polg. fiúiskolái igazgatót, továbbá a pónzügyigazgatóság, az adóhivatal, a vasút, a posta és táviró, valamint az országos selyemtenyésztési felügyelőség tisztikarát. Az oltártól délre állottak fel tanáraik vezetése alatt a polgári fiúiskola és a főgimnázium növendékei és a cserkészek és velük együtt a város apraja-nagyja. A parancsnok. Valamivel fél 11 előtt érkezett meg kisére- tével Szegheő Béla alezredes, Tolnavármegye katonai parancsnoka, akinek Putz őrnagy zászlóaljparancsnok jelentésének meghallgatása után elvonult a tisztelgő századok és a kivonult diákság arcéle előtt. A parancsnok a tisztikarral a tábori kápolna elé vonult és A tábori mise. pontban fél 11 órakor kezdte a csendes tábori misét dr. Fent Ferenc apát-plébános, pécsi püspöki helynök, akinek két katona minisstrált az istenitisztelet alatt. A mise folyamán evangéliumkor, urfelmntatásra és agnusra felharsant a kürtjei és az elsőszázad disztüzet adott. A mise végeztével a püspöki helynök karinget és apáti gallért öltve, a katonák arcéle előtt felállított dobogóra lépett és megkezdte szentbeszédét. Az egyházi beszéd. Lólekzetüket visszafojtva, áhitatos csendben hallgatták a megjelentek az Isten szolgájának . Pázmány Péter egyszerű tömörségére emlékeztető, szivet-lelket megremegtető hazafias szónoklatát. Keresetlen szavakkal, a nagy tömegek értelmi világához alkalmazkodva méltatta Magyarország tör vényesen megválasztott kormányzójának, nagybányai Horthy Miklósnak az egyéniségét, érdjjpieit, amelyekkel a kétségbeesés széléről visszavezette a szerencsétlen magyar nemzetet a rendes állami élet mesgyéjére, a jövendő boldogulás útjára. Elmondta, hogy ezekért az érdemeiért választotta meg őt a nemzetgyűlés az ország kormányzójává, hogy az ő lángoló magyarságának, hazaszeretetének, valamint istenadta bölcaeségánek és erélyének hatása alatt visszaszerezhessük az elvesztett lelki és anyagi értékeket az elrabolt országrészekkel együtt. Felszólította a katonákat, hogy esküdjenek hűséget a kormányzónak és eskiijökböz híven, gondoskodás nélkül teljesítsék ennek a nagy férfiúnak párán csait, akivel ezekben a rettenetes időben az isteni gondviselés ajándékozta meg a magyar nemzetet. Szegheő alezredes szónoklata. A megható egyházi beszéd után Szegheő Béla alezredes, Tolnavármegye katonai parancsnoka lépett a dobogóra és a magyar katonának a haza iránt tartozó hűségét fejtegetve, izzó hazafisággal mutatott rá a jövőre, amelynek intézése a nemzet fiainak saját kezében van. A jövőt, a magyar jö vöt azonban csak úgy alapozhatjuk meg, ha egyesült erővel igyekezünk a haza bölcs kormányzójá- nik intézkedéseit végrehajtani, hogy ismét egységes, nagy, hatalmas és boldog legyen ez a szétszaggatott magyar haza. Ezért kell, hogy a katona hűséggel viseltessék az ország sorsának intézői iránt és hűségesen teljesítse azok parancsait. Örömmel hallgattuk a magyar katonatisztet, akinek most már szabad, sőt kell is politizálnia, mert hisz az a politika, amelyet a magyar katona ezentúl csinál, csupán magyar politika lesz: az ország biztonságának, hatalmának ób függetlenségének a megóvása. Ebben az érzésben olvadtak eggyé ott, az Isten szabad ege alatt összegyűlt lelkek, akik megjelentek, hogy tanúi legyenek a magyar katonák esküvel pecsételt szent fogadalmának. ^\z eskü. Erdélyi százados vágtatott ezután^fehér paripáján az arcvonal közepére és ainmt esküre vezényelt, egyaránt lerepült a fejekről úgy a katonák sastollas sapkája, mint a polgári közönség kalapja. A százados messze hallatszó harsány hangon olvasta fel az uj eskümintát, amelynek szavait hazafias megilletődéssel ismételte utána az egész szekszárdi helyőrség. Eskü után imára vezényeltek és a zenekar a Kölcsey Hymnus át játszotta. A diszmenet. Az ima végeztével Szegheő alezredes, vármegyei katonai parancsnok a polgári előkelőségekkel és a csapatszolgálatra be nem osztott tisztekkel a gyakorlótér észak-nyugati sarkán állott fel, ahol a Horthy induló hangjai mellett diszmenetben vonultak el a századok, valamint a diákok zászlós csapatai. A diszmenetet a cserkészek zárták be. Herceg Esterházy Miklós temetése. Szombaton délelőtt temették el herceg Esterházy Miklóst, a kormány és a főúri családok képviselőinek, az egyházi és világi élet előkelőségeinek és a lakosság nagy seregének őszinte részvéte mellett. A temetési szertartást Feltser Antal győri püspök végezte. A gyászmise után az eszterházai vár udvarán a püspök beszentelte a koporsót, a melyet azután négy fehér ménnel vontatott gyász- hintón kivittek a határban levő azon magaslaton fekvő kriptához, ahol már a herceg korán elhunyt neje alussza örök álmát és odahelyezték, hogy együtt várhassák az örök életet jelentő feltámadást. Baross Szövetség Szekszárdim. Vasárnap folyó hó 11 én délben a városháza nagytermében városunk iparosai és kereskedői népes ülést tartottak és ott elhatározták, hogy a Baross Szövetség szekszárdi fiókját megalakítják. Az ülésen megjelent dr. Battlay Dezső kormány- biztos, Forster Zoltán vm. alispán, dr. Éri Márton vm. főjegyző, Gödé Lajos ref. lelkész, Meyer Lajos róm. kath. hittanár, dr. Resch Aurél főgimnáziumi igazgató, Bajó János árvaszéki h. elnök, Szeghy Sándor gyógyszerész és Schneider János vezérigazgató-lapszerkesztő. A gyűlést André István korelnök, az iparteatület elnöke nyitotta meg, üdvözölte a hatóságok és intézetek megjelent képviselőit és a Baross Szövetség központi kiküldötteit. Farkas Elek mérnök, a Baross Szövetség központjában, Budapesten az építőipari szakosztály titkára ismertette az iparos és kereskedő osztály szervezkedését, a Baross Szövetség célját s az okokat, amelyek a Baross Szövetséget létrehozták. Rámutatott azon óriási veszélyekre, amely a szervezetlenséget követi és rámutatott arra, hogy a polgári társadalom szervezetlensége miatt érhetett bennünket az elmúlt katasztrófa. Hangsúlyozta, [ hogy ölhetett kezekkel még olyan nagy program ! mókát hirdető keresztény kormányoktól sem vár- | hat semmit az iparos és kereskedő osztály, ha össze nem tart, komolyan nem dolgozik, mert csak a becsületes szorgalmas munka, erkölcs és takarékosság állíthat bennünket talpra s hogy e munka feltételeit megszerezhesse, tömörül az ország ipa ros társadalma egy táborba. A nagy figyelemmel hallgatott beszéd után a szóló feltette a kérdést: akarja-e Szekszárd város iparos és kereskedő társadalma meg alakítani a Baross Szövetség helyi szervezetét, mire a jelenlévők egyhangúlag kimondották, hogy megalakítják a szekszárdi Baross Szövetséget. — Ezután dr. Győrbiró István, a Baross Szövetség köz ponti titkára röviden vázolta a Baross Szövetség munkaprogrammját, eddigi eredményeit és jövő terveit. Ismertette a kis- és középiparosok nyers anyaggal és munkaeszközökkel leendő ellátása ér dekében a szövetség eddig tett lépéseit, a tanonc- nevelés reformjának szükségességét, a szakismeretekre vsló nevelés fontosságát. Előadása végén jelezte, hogy az eddig csendben, feltűnés nélkül dolgozó szövetség már biztató összeköttetéseket .talált külföldön is, ahol fokozott érdeklődéssel tekintenek a szövetség munkájának eredménye elé. Előadása után a jelenlévők 10 tagú szervező bizottságot alakítottak Andre István ipartestületi elnök vezetésével, amely bizottság feladata, hogy legrövidebb idő alatt előkészítse a Baross Szövetség szekszárdi helyi fiókjának közgyűlését. A jelen volt iparosok nagy megnyugvással és örömmel vették tudomásul a Baross Szövetség munkaprogramin- ját és reméljük, hogy városunk Baross Szövetsége összébb hozza iparos és kereskedő társadalmát az ország egész iparosságával és Budapesttel s ezen együttérzés, összetartás, az ebben rejlő erő csak áldásos gyümölcsöket teremhet. Egy ügyvéd, aki a magyar nyelv ellen van. A nemzeti kissebbségok egyenjogusultságá- ról szóló rendelet 6. § a értelmében a vegyes nyelvű községek képviselőtestületei jogosultak a hivatalos nyelv megállapítására. Tolnavármegye németajkú, de erősen magyar érzelmű polgárai szívesen elfogadták mindenkor a magyar nyelvet hivatalos nyelvnek és ebbeli elhatározásukban a nem legszerencsésebb, előbb emlitett rendelet sem ingatta meg, bár akadnak minden községben emberek, akik nyílt és kifürkészhetetlen ambicióik, elérése érdekében megkísérelnek éket verni az egyetértés és hazafias összeforrás közé. Ez óv február hó 14-én Gyönk községének képviselőtestülete foglalkozott a hivatalos nyelv kérdésével. Most értesülünk csak a legnagyobb csodálkozásunkra, hogy bár a gyönki képviselőtestület németajkú polgárai is a legmegértöbben a magyar nyelv mellett foglaltak állást dr. Orbán Márton a német nyelv mellett tört lándzsát. A képviselőtestület leszavazta ugyan a volt nemzetgyűlési képviselőjelölt és levitézlet lapszerkesztő urat, csak 4 en szavaztak indítványa mellett, nem érte tehát megyénket az a szégyen, hogy egy községében, hol évszázadot meghaladó idő óta a magyar kultúrának egy középiskolája van, a német hivatalos nyelv mellett döntöttek, de mint magyar ügyvéd, arcpirnlással irom le e sorokat és végtelen keserűség fog el, hogy az ilyen, magyar nevet viselő ügyvéd ellen törvényes utón el nem lehet járni. Krommer Sándor bűnügye. A tolnamegyei ellenforradalom leverésére kiküldött teljhatalmú megbízott Krammer Sándor bűnügyét, akit háromrendbeli gyilkosságai, rablással, orgazdasággal, lopással és személyes szabadság megsértésével vádolt meg az ügyész, a múlt héten tárgyalták le Budapesten. Szombaton befelezték a bizonyító eljárást, szerdára várható az ítélet. Reméljük, hogy a sok lelkigyötrelmet okozó akasztófavirág, a Markó utcai fogház udvarában méltó helyére fog kerülni. Szibériai hadifoglyaink hazaszállítását segíti elő, aki külföldi pénzeit napi árfolyamon Tolnavármegye kormánybiztosi hivatalánál vallja be. «
