Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-04-10 / 15. szám
1920 április 10. TOLNAMEGYEI ÜJSÁG 3 tizemben tartása bármily áron is feltétlenül szükséges, nemcsak a szükebb körű ártéri birtokosság szempontjából, hanem nemzetgazdasági szempontból is, mert arra kell törekedni, hogy az itteni lakosság szükségletén felül terményeket azok részére is kell juttatni akiket a megszálló csapatok minden gabonájnktól, vetőmagjuktól kiraboltak. Ez csak Úgy lehetséges, ha a belvizek leszivattyu- zásával minden megmenthető szántóföld mentesít- tetik a fakadó vizek elöntései elől. Inditványozta, hogy a szivattyuművek üzembetartására szükségelt tulkiadás fedezésére 1000 Q ölenként 6 koronás pótkivetés szavaztassák meg, vagyis az 1920. évre a már megszavazott 10 koronával együtt 16 koronában állapíttassák meg az ezer négyszögölenkénti hozzájárulás Tóth Károly .ártéri képviselő lissonló felszólalás* után Rosenberg Mátyás a szer- bek által megszállt községek kívánságait terjesztette elő és előadta, hogy az alsó érdekeltség minden áldozatra kész, hogy a hátai szivattyuművek üzeme biztosittussék és ennek az érdekeltségnek a részéről is a 16 koronás kivetés mellett foglalt állást s egyben a decsi szivattyuművek építésének befejezését sürgette s auyagszálütás céljából felajánlotta a pilisi állomáson fekvő mintegy 600 roéte hosszú mezei vasntját. Dani János, Cseh József, Szőke Pál ártéri képviselők viszont a pót- kivetés mellőzését kérték, mert szerintük a már megszavazott 10 koronás kivetés is igen nagy terhet ró az ártéri birtokosságra. Az erendelt névszerinti szavazás az elnök javaslatát általános szótöbbséggel elfogadta. A közgyűlés azután a tisztviselői kar 80 százalékos drágasági segélyét 1920. évi január elsejétől 150 százalékra felemelte. — Adományok az Erdélyi Székely Magyar Szövetség javára. Nagy János Prantnernak a Szekszárdi Népbank igazgatósági tagjának gyüjtőivén a köveikoző adományok folytak be. Nagy Ferenc Lajos Prantner 200, Nagy János Bors 100, N. N. 20, Nagy József Ribling 100, Nagy Lajos Takács 100, Nagy István Dorogi' 100, Nagy József Takács 100, Prantner Antal Pöndör 100, Posta György Bóvári 100 korona, összesen 920 korona. — A szekszárdi kórház államosítása. A köz- igazgatási bizottság a szekszárdi „Ferenc“ közkórház folyton fokozódó terheire való tekintettel azt javasolja a türvénybajóságnak, hogy a kórház adassék át az állam tulajdonába. — TüzifakitermelÓ8Tolnamegyében. A tüzelőhiány megszüntetése végett folyamatba tett fatermelési akció vármegyénkben szép sikerrel járt. Ez a siker elsősorban a nagyobb crdőuradalmak rendkívüli áldozatkészségének köszönhető, a mely áldozatkészségtől vezettetve a szabályos fatermelést meghaladó erdőkészleteket bocsátottak rendelkezésre. Különösen sokat termeltek az Eszterházy hercegi uradalmak gyulaji és tamási i, a gróf Apponyi Géza hőgyészi, gróf Apponyi Sándor len- gyeli, gróf Wimpffen simontornyai és Montenuovó herceg szálkai erdőuradalmai, valamint a pécsi püspökségnek Mayer Alajos által bérelt váraljai uradalma. Ezek közül az Eszterházy hercegi uradalmak 45 ezer ürköbméter, gróf Wimpffen uradalom 10 ezer, a hőgyészi uradalom 3, a lengyeli uradalom 4, a szálkái uradalom 3 és a váraljai fatermelő cég 3 ezer ürköbméter tűzifát, valamint ez utóbbi a nagymányoki szénbánya részére 2—3 ezer köbméter bányafát termeltetett a megyebeli gazdasági termelő üzemek és a polgári közellátás céljára. — Magyarország sebei. Vasárnap azaz 11 én délntán fél 4 órától fél öt óráig: A Huszár-féle nyomor filmek lesznek bemutatva a közönségnek a „Mozi színházban“. Nagyon óhajtandó, hogy Szekszárd minden nemesen érző lakója nézze végig azt a képsorozatot," melyet valóban elnevezhetünk Magyarország sebeinek. Hétfőn délntán Ö—6-ig az iskolás gyermekek számára. 6—7 ig pedig a felnőtteknek lesz bemutatva ugyanez a szomorú képsorozat. Felhívjuk a plakátokra a közönség figyelmét. Minden fillérrel Dyomort enyhi tünk s adósságunkat törlesztjük. — Tánciskola megnyitás Ólért Emilné oki. tánctanár táncintézete a Szekszárd Szálló kistermében április hó 12-én megnyillik. Beiratkozások a kisteremben április 9-én reggel 8 órától eszkö- zölbetők. Szolid, diszkrét társaságért kezesség. Mulatságok. A szekszárdi Sport Club műsoros táncestélye. Hu8vét hétfőjén tartotta a Szekszárdi Sport Club többször elhalasztott műsoros estélyét a Szekszárd szálló nagytermében, amelyet ez alkalommal zsúfolásig megtöltött a város előkelő közönsége, hogy anyagilag is segítségére legyen az egyesületnek fontos céljai megvalósításában. A megnyitó beszéde^ a Club vezetője, dr. Pesthy Pál törvény- széki emök mondotta. Pompás szónoklatában rámutatott arra, hogy ezt az egyesülést a hazafias magyar érzés teremtette meg, az az érzés, amely még acélosabbá akarja tenni a kemény magyar izmokat, hogy ha kell, erőszakkal is visszaszerezhessük hazánk elszakított részeit. Minden szava biztatás volt a jövőre és felhívás a magyar irredentizmusra. A megnyitó beszéd után a szekszárdi filharmonikusok zenekara Bednarz V. „Der Edelgrund“ cimü zenemüvének nyitányát játszotta. A közönség alig tudott betelni a zenekaroak technikailag is szépen sikerült előadásával és precíz ösazjáté- kával, amely fényes tanujele Corrieri karnagy és a filharmonikusok zenei ambíciójának. A zajosan megtapsolt nyitány után ráadásul eljátszották Putz őrnagy pompás „Horthy-induló“-ját. Három Bzámon keresztül gyönyörködhattünk ezután Putz őrnagy gyönyörű magas baritonjában. Az őrnagy, akinek zenei készültségét számos hangversenyénekes meg irigyelhetné, először a „Säckingeni trombitás1- cimü operának „Ihr haiszet mich willkommen“ áriáját énekelte, majd Wagner Richard „Bolygó hollandiu-jáLól adta elő a „Wie aus den Ferne liingst vergangener Zeiten“ áriát, amelyeket meg kellett toldania Tarnay Alajos egy dalával.. Putz őrnagy énekét Polgár Manci diszkrét zongora- játéka kísérte és ugyancsak ő zongorázta ezután Moszkowszky „Tarantuláját“ a tőle már megszokott művészi tudással és szép technikával. — Dr. Resch Aurélné Lányi Ernőnek „Egy sir“ és Griegnek „Ich liebe Dich“ cimü dalait énekelte szépen iskolázott, a magasabb regisztereket is könnyen uraló lágy, mély hangján, finoman interpretálván e dalok zenei szépségeit. Ábrányi Emil „Mi a haza?“ cimü melodrámáját adták ezután elő székelyföldvári Szilágyi Ferenc százados és Rézbányái Lacika. A darabot, amelyet Szilágyi százados maga dramatizált, Kiss Ernő kisérte zongorán, Corrieri karnagy csellón és Pntz őrnagy harmóniumon. A lélekbe, szívbe markoló gyönyörű melodrámának szinte leírhatatlan sikere volt. Majd ismét a filharmonikusok következtek. Hellmes- berger „Ibéria gyöngye“ keringő-intermezzót játszották, majd Fucik J. „Gladiátorok bevonulása“ cimü indulóját. Az előbbiben kitüuően kifejezésre juttatták a zenemű spanyol jellegét. A közönség hálásan tapsolt a ritka zenei élvezetért, amelyben bőven volt része az estély folyamán és meleg szeretettel ünnepelte a közreműködőket, akik tudásuk és művészetük javát nyújtották. A hangverseny után — a nagy tolongásban — megkezdődött a tánc és a mulató vidám fiatalságot még a fölkelő nap sugarai is ott érték a Szekszárd szálló nagytermében. Midőn a legteljesebb elismerésünket kell kifejeznünk az estélyen szereplők művészi munkájáért, nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a zenei tekintetben annyira értékes és művészi kivitel tekintetében oly tökéletes műsort nem találtuk a Sport Club jövőbe tekintő céljaival összhangban állónak. Mi azt vártuk volna, hogy azt a magyar érzést, amelyet dr. Pesthy Pál megnyitó beszéde felgyújtott, a műsor többi számai rné^ jobban lángra Robbantják, hogy hazafias, magyar vonat kozásu szerzemények előadásával mindenkin, az egész közönségen erőt vegyen a szenvedélyes, fájdalmas magyar irredentizmus, amely kell, hogy a jövőben minden gondolatunkat, minden hangulatunkat, minden érzésünket nraija. A nagy mii vészi készültségit szereplők műsorán bizonyára sok ilyen darab van és mi igazában csak két ilyen magyar számot kaptunk: Putz őrnagy „Horthy- induió“ ját és Szilágyi százados melodrámáját. Reméljük, hogy hasonló alkalmakon (hisz a jövőben fáradhatatlanul kell dolgoznunk a nemzeti érzés fejlesztésén) olyan tárgyú és hangú lesz a műsor minden darabja, hogy alkalmas legyen a ki nem oltható hazafias érzés lángjának élesztősére. Meghívó. A Mezőgazdasági - Kereskedelmi Részvénytársaság folyo évi áprlis hó 25 én délelőtt fél 12 Órakor Szekszárdon, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank közgyűlési termében rendkiuflil Közgyűlést tart, amelyre a t. részvényeseket meghívja Szekszárd, 1920 április bó 6 az igazgatóság. Tárgysorozat: 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes megválasztása. 2. Az igazgatóság indítványa az 1,200.000 korona alaptőkének 2,400.000 koronára ▼aló felemelése tárgyában. 3. Az alapszabályok 3., 13., 16., 21. és 27. § ának módosítása. Sport. Football-mérkőzés. A gyönyörű verőfényes busvét-vasárnapi délután sok sportkedvelőt csalt ki a vásártéri football pályára, hogy megnézze a tavaszi szezon első mérkőzését- Ez'Alkalommal két helybeli csapat, a Szekszárdi Sport Club és a Törekvés Sport Egylet mérte össze erejét. A publikum nagy érdeklődéssel várta a mérkőzés kezdetét, annál is inkább, mivel mindkét csapat magának vindikálta a jobbik csapat cimet, holott a múlt sport-szezonban a két csapat közt lejátszott mérkőzések eredményei egyenlően oszlottak meg. A mérkőzés 4 órakor vette kezdetét. Mindkét csapat óriási költségen beszerzett vadonat uj felszereléssel állt egymással szembe. — Törekvés kezd, de nem nagy sikerrel, mert a labda a kékfehérekhez, a Sport Clubhoz kerül s dacára a szemközt fújó szelnek, mindjárt az első percben pompás lövéssel az ellenfél hálójába küldi a labdát. Törekvés az első kapott goal után lendületbe jön s többször a Sport Club kapuja előtt kavarog, de a játékosok goalképtelensége s önzéskö- déae miatt eredményt nem tud elérni. Mindkét csapat erős játékot diktál ; lassanként kidomborodik a Sport Club fölénye s a tizedik percben még egy goalt röpít a Törekvés kapujába. Ügyes, szép játékot csak a Sport Clubnál latunk, hol a bal csatársor s.a fedezetsor kitűnő összjátékot produkál, további eredményt azonban nem ér. el s igy a félidő 2 : 0 sikerrel a Sport Club javára véget ér. Második félidőben a Sport Club abszolút fölénybe jut s a Törtkvés csak kétségbe esve védekezik, de mind hiába, mert a Törekvés kapujába az erős bombázás alatt még két goal röpül be, A Sport Club játékosainak mindegyikéről az elismerés hangján kell megemlékezni, különösen ki kell azonban emelnünk a védelem játékosait, kiknek fáradhatatlan s ügyes játékán a Törekvés csatárainak minden igyekezete meghiúsult. — A goalokat Vass (3) és Debulay I. (1) rúgták. A publikum hatalmas tapsviharral honorálta a Sport Club nagyszerű játékát, mely ezúttal 4 : 0 eredménnyel mindenki előtt beigazolta játékerejének hatalmas fölényét. A két csapat összeállítása a következő volt: Szekszárdi Sport Club. I-------------“» e Po sta Kovács Ferencz Nagy Gábor Mire Debulay II. Binder Vass Debulay I. Tury Pipettán Singer Deutsch Kréter Tóth Németh Sebők Hangonyi Poltura Joó S. Teleki l___________\ / Szekszárdi Törekvés Sport Egylet: Szibériai hadifoglyaink hazaszállítását segíti elő, aki külföldi pénzeit napi árfolyamon Tolna- vármegye kormánybiztosi hivatalánál váltja be. Nyílt-tér. (E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztő.) Nyílt levél. Renczes István képviselő urnák Harcz. A „Szózat“ cimü lapban olvastam, hogy Uraságod a képviselőházban szóvá tette, hogy a kereskedők nem akarják elfogadni a postapénzt s csak lebélyegzett kékpénzt kérnek, amiért ezek eilen szigorú törvényt kér életbe hozni. Engedje meg képviselő ur, hogy ezen felszólalásához én, mint kereskedő, hozzászólhassak s egy kis felvilágosítással szolgáljak arra nézve, hogy tulajdonképpen hol kellene a hibát keresnie, miért éppen a kereskedőnél s miért ne a föld- mives osztálynál. Mielőtt azonban ezt tenném, ki kell jeles- tenem, hogy a magam részéről a legerősebben elítélem az üzérkedést, valamint a postapénz el nem fogadását s akik ebben önnel is egyetértenek, a legnagyobb örömmel vettük tudomásul, hogy éppen képviselő ur volt az, aki a házban ezt szóvátette Egyben kijeleltem, hogy én, mint kereskedő, egy cseppet sem, mint sértődött fél akarok önnel szemben fellépni, mert elismerem, hogy legtöbb esetben helytállók a képviselő ur által felhozott vádak, de lássuk csak hol a hiba? A kommunizmus bukása után egy szép napon elkfll- . döftem tanoncomat a mészároshoz husért, ki azzal jött visz- sza, hogy húst ezután csakis régi kékpénzért kaphatok. Két napra rá kiküldőm a piacra tojásért s ugyancsak vissza jön azzal, hogy a bogyiszlói ninike ,,régi kékpénzt“, a mözsi anyó pedig ,,nur alté pló geltot“ kémek. Mit volt mit tennem, mindkét esetben, tekintve, hogy a gyomrom diktálta, követelésüknek eleget tettem. Közbe hozzám nap-nap után hordták a postát, meg a fehéret és sérive érezte magát az illető, kitől csak azt mertem kérdezni, hogy nem adhatna-e egy kis kéket is. Az áru fogyott, a posta meg a fehér garmadába gyülemiett; megpróbáltam tehát a budapesti nagy- kereskedőknél árut szerezni, ami sikeiült is, azzal a kikötéssel, hogy a számla értéke régi osztrák-magyar bankjegyekben fizetendő. Mit kellett tennem ? Elmentem egy ismerősöm által ajánlott pénzbeváltással foglalkozó egyénhez, ki csekélv 13 százalék levonással átváltotta pénzemet kékre, amivel
