Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1920-04-03 / 14. szám

1920 április 3. TOLNAMEGYEI UjSAG Újdonságok. — Vármegyei közgyűlés. Dr. liatilay Dezső fűispán kormánybiztos a törvényhatósági közgyű­lést folyó évi április hó 13-ára hivta ö'szc. — Kinevezés a „Hangyánál“. A „Hangya® szövetkezet igazgatósága legutóbb megtartott ülé­sén Fletiner Máriát a szövetkezet főkönyvelő he­lyettesévé nevezte ki. Szekszárdi Move alapitó tagja. Dőry László njuga'mazott ezredes, kKdorogi földbirtokos a Move alapitó tagjai közé belépett. A belépés már régeb ben történt és a közgyűlési jelentésből Dőry neve tévedésből kimaradt A szekszárdi kerületi munkásbiztositó pénz tár önkormányzatának feloszlatása. A munkaügyi és -népjóléti miniszter 7516—1920 száuiu rendele­tével a pénztár összes önkormányzati szerveit fel oBziatta és a pénztár önkormányzati szerveinek újólagos megalakításáig ezen pénztár vezetésével és mindazoknak a jogoknak cs kötelességeknek gyakorlásával, amelyek a fennálló törvények" és egyóbb jogszabályok értelmében a pénztár önkor imnyzati szerveit megilletik és terhelik, miniszteri biztosi jogkörre! Bajó J nos árvaszéki ülnököt bizt i meg. — A simontornyai huszárok távozása. A Simoutornyárói nemrég elvonult két géppuskás huszárezázad után a tuult hó 15 én Bpestre költözött a tanfolyam törzse is, amely külön von: ton utazott a fővárosba. Az'állomáson Betvczk István főjegyző mondott istenbozzádot a távozóknak, a katonaság nevében pedig Rády József húszérazáz.idós vála­szolt. Cigányzene, kendőlobogtatás és leányzokogás közben robogott ki a feldíszített vonat Simontor uyárói, ahol sokan, nagyon sokan siratják a daliás huszárokat, akiknek búcsúztatójára az egyik sinton tornyai kisasszony pompás költeményt is szerzett. — Helyreigazitas. Schönweitz István tanító a dunakömlődi mulatság jövedelméből a szi­bériai hadifoglyok bazaszálíitási gyűjtésre nem 150 koronát, hinein 300 koronát küldött, mely tévedést ezúton helyesbítjük. — A szekszárdi pénzügyigazgatósag hivatalos Órái. A helybeli in. kir. pénzügyigazgutóság es a mellérendelt számvevőség hivatalos óráit a kor­mányrendelet értelmében 1920. évi április hó 5 tői szeptember hó 2ü-ig bezáróan az uj időszámítás szerint délelőtt fél 9 óráié! délután 2 óráig tartja. — Hirek Szibériában rekedt magyar véreink­ről. Elazorul a szive, a lelke minden magy arnak, Ha gondolatai a távoli Szibériában sínylődő magyar testvéreink felé szállnak, akik között ezren és ezren már ötödik esztendeje tengődnek a rabság keserű kenyerén. Alig jön néha egy-egy röpke hir felő­lük, az is drága, bár megbízhatóságához sokszor bizony szó férhet. Kétszeresen értékes tehát az a tudósitás, amelyet közülük egy az.Isten külitpös kegyelméből hazatért testvérünk hoz magával. LÍr. Éri Márton vármegyei főjegyzőnek egyik kutona- tis, É\i László t. hadnagy, aki öt esztendőn ké­résziül osztozott Szibériában a hadifogiy vécéink' szomorú sorsában, saját leleményességének és ren" dithetetlen akaraterejének segítségével, száz meg száz nehézséggel és veszéllyel sikeresen meg- küzdve a napokban tért haza; amint halljuk, a szibériai hadifogoly véreink életéről és úti él­ményeiről a közeli napokban, valószínűleg a jövő héten egy előadás keretében fog beszámolni. Erre a minden tekintetben élvezetesnek és tanulságos­nak -Ígérkező előadásra felhívjuk már jó előre olvasóközönségünk figyelmét. — Távirat és telefon a Tiszántúlra. Hivatalos távirat alapján jelentjük, hogy a Tiszától keletre eső területből a Rudabánya—Sárospatak—Kis- várda—Fehérgyarmat—Nyírbátor—Hosszupályi— Berettyóújfalu—Okány—Békéscsaba- és Mező­hegyes-vonaltól (körülbelül 20 kilométernyire a Clemeneeau féle vonaltól) az ország belseje felé eső rész a táviró- és távbeszélőforgalomba bevona­tott, az ország egyéb területén is - megállapított korlátozások mellett. — A Move megalakulása Gyönkön. A Move 1920, évi február 22 én tartotta alakuló gyűlését Gyönkön. Miután Kellényi Elemér százados né­hány szóval ismertette a Move céljainak főbb pontjait, a jelen voltak titkos szavazás utján a tisztikart a következőképp választották meg : Ehlök : Kellényi Elemér százados, alelnők : Tüske Béla dr., gazdasági elnök: Szikora Lajos* titkár: Óváry József, pénztáros: Huszár Sándor, ügyész: Keck. László dr., csoportvezető: Székely János, i'.'tnácstag: Baky István. A tagok felvétele még folyamatban van. — Az egyesületekben lefolytatandó igazoló eljárás szabályozása. A belügyminiszter rendeleti­leg szabályozta a főfelügyeleti hatásköre alatt álló egyesületekben követendő igazold eljárást. Eszerint minden egyesület jogosult tagjainak á kommUú alatti magatartását egy ad hoc bizottság utján vizsgálat tárgyává tenni, azonban ezt a vizsgála­tot az egyesület elrendelni köteles, ha azt a tagok 2 százaléka írásban kéri. Az igazoló eljárást a választmány által kirendelendő 4—12 tagú iga zoló bizottság végzi. A bizottság határozata csak felmentő vagy az egyletből való kizárást kimondó lehet. Ha valamely . tagra r.eábizonyult, hogy a kommün alatt a proletáruralom mellett agitált, tett vagy beszélt, annak érdekeit szolgálta, ha beiga­zolódott, hogy magatartása sértette a hazafias ér­zést, akkor a kizárást okvetlenül alkalmazni kell. A bizottság határozata ellen felebbezésnek helye nincs, csupán az eljárási szabályok megsértése oká­ból lehet el'epe a vármegye alispánjánál panaszt benyújtani. — Tervezik a szekszárd—bonyhádi vasutat. A kereskedelmi miniszter tudomásul vette a Ma gyár Gazdasági és Kisvasúti Részvénytársaságnak a 8>ekszárd—bátaszéki h. é. v. részvénytársaság­gal egyetértőleg tett ama bejelentését, hogy a ma­gyar kir. államvasutak Szekszárd állomásából ki ágazólag Sióagárd, Kakasd és Bonyhád községek érintésével a magyar kir. államvasutak Hidas- Bonybád állomásáig, továbbá ezeu vonal valamely alkalmas pontjából kiágazólag Zomba, Kéty, Fel- sőnána, Kistormás, Kölesd, Varsád, Szakadát és javult, de lassan. Már érUjmeeebben beszólt, sőt ingó támolygó lépésekkel már járni, is'tudott. — Margó úgy szeretnék» eét^jni/itoéúni -ma­gával, jöjjön velem!? V — De. Barna várjón meg.'Mag2 Meg aztán rcstellek magával az énalborefe'MöJF' megjelenni. Látja, Elemér is azt njortdja,-,'-fio^ylía maga akarna, tnárv meggyógyulhatott vahfiC s^ón igazé: adok neki. - Á • .jóf - ,­Barna össecszoritotta fogait. Nem szólt mit s urm beszélt egy hétig. ö'b J^l — Nohát Barna, ideje volna már, ha meg1- gyégyu'na. Én már finom a betegségét. Magának mór dolgoznia is kellene, mert ki tudja, mi lesz... magával. Meg aztán rám is kell gondolnia. ' — Margó! Én volnék a legboldogabb, ha már meggyógyulhatnék Higyje el, nem a megund kedvteléseiből hordom ezt a terhet. ' Rosszul esett Barnának a szemrehányás! íján tolta őt. Eigondoikozott. S hovRÜOvá.b.b fépélődött, mindjobban eiőre vetette magát j.egjr lehetőség ár nya: Margó már nem a régi. Már több- Ízben tett ily kijelentéseket. Vagy talán fijár nem is szereti. Nem! Ez lehetetlen. Mindenesetre jÓ lesz résen lenni. Mai'gó nagyon sokat beszél Elemérről. Da nem kellett sokáig várnia. Beköszöntött a tavasz. Szép idő volt. — Barna ma kirándulunk. Elemér is velünk jön 8 magának is velünk kel! jönnie. — De Margó, hogy gondól ilyet. Annyira még nem vagyok, hogy i!y hosszú utat megtehes­sek. Maga igen kíméletlen velem szemben. — Kíméletlen nem vagyok, de türelmimet mar e'vesztettem s ha ez így megy tovább . . . lássa a következményeket. — Mit akar ezzel mondani? — Csak éppen azt, hogy megelégeltem már az állapotot s utálok mindent. — Engem is ? — Nohát ha épp»n tudni akarja, hát magát is ufiilom, sőt nagyon utálom. Nem vagyok én a maga 'ápolónője s nem is akarok az lenni. Barn:» arca elfehéredett, nem tudott szóhoz jutni, iszive hevesebben kezdett el zakatolni, ka­lapálni. Néhány p.-icig olyan volt, mint kővé me redt szobor s azután kitámolygott a szobából. . - • ^ ‘ '— Mi volt ez teremtőm? Margó nejp-sket'ét r»ár! Margó miért bánsz velem igy ? Tu$od-e ?Margó, ^hogy szivemet ölted yájeg s igy élni nem tudok fii ár 1 Mindent neked adtam. Lelkemet ad­tai neked, a te játékszered, volt s te eltörted e játékot. Minden gondolatommal téged áldottalak, 'imádtalak. Te elhagytál ?! . . . De én nem átkoz­lak. Légyvtg boldogabb, mint én voltam . . . Jöttek' a sióméra napok. Újuló, saijadzó K i­kének zöld hajtásait cllankasztotta a való élet mérges lehellefe. Talán jobb is volna már pihenőre térnem, hisz az élet nem érték már reám nézve. Lelke­met odaadtam, szivemet már eltemettem. Mi vár reám még? Könyörülj rajtam Isten! Erre sem kellett sokáig várni. •Megjött a lorpbhullató ősz is. A természet haldoklik, a csalóka élet visszatérő verőféuye meg egyszer derűt von a haldokló arcára s aztáu a könyörtelen enyészet reá teríti fehér szemfedőjét. Elvégeztetett . .. Szegény Barna, te már boldog vagy, nem fog többé a szived fájni. Meghalt. Azt moudják szerelmes szive ölte meg. Elő szokott az ilyen' fordulni. Lágy, estiszél ha átlibben a temető fái közt, síró zokogó hangon kérdj: „Vaj’ eljössz e síromhoz egy Miatyánkot mondani?...“ Ez a szerelem 1 — C’est l’amonr 1 3 Gyöuk községek érintésével a magyar kir. állam vasutak Keszőhidegkut — Gyönk állomásáig veze­tendő ég önálló üzemben tartandó keskenyvágá- nyu gazdasági vasútvonalakra vonatkozó előmun­kálati engedélyből folyó jogokat és kötelességeket a szekszárd—bátaszéki h. é v. részvénytársaság a Magyar Gazdasági és Kisvasúti Részvénytársa­ságra ruházta át, egyben a társaságnak az elő­munkálati engedélyt egy év tartamára megadta. Úgy tudjuk, hogy a társaság már tervezi is a szekszárd — bonyhádi vasutat és hogy ugyancsak most nyert engedélyt a Máv. Hidas Bonyhád álló másából kiágazólag Püspöknádasd és Felsővárkouy községek érintésével a pécs—bátaszéki helyérdekü vasút Pécsvárad állomásáig, onnan folytatólag Pü8pök8zenterzsébet, Szellő, Károly, Máriakéménd, Szederkény, Belvárd, Nagybudmér és Kisbudmór községek érintésével a mohács—pécsi vasút Vii- ány állomásáig; továbbá a Máv. Pécs állomásától kiindulólag Magyarsarlós, Birjáu, Kisgyula, Sze derkény, Versend. Németboly, Szajk, Babarcz és Lánycsók érintésével a mohács—pécsi vasút Mo rács állomásáig vezetendő keskenynyomtávu gőz- esetleg motoros-Uzemü önálló kezelésben tartandó közforgalmú gazdasági vasútvonalak előmunká­lataira. — A Szekszárdi Sport Club kétszer is el­halasztott műsoros táncestélyét április 5-én este fél 9 ófakor tartja a Szekszárd Szálló nagytermé ben. Az estély jegyűi előre válthatók a klub tit­káránál. (Megyeház, I. em. 4. ajtó.) Felülfizetése két a nemzetvédelmi szempontból fontos testneve lési célra való tekintettel köszönettel fogad a klub vezetősége. Belépő jegyek ára : ülőhely 15 é$ 12 korona, állóhely 10 korona. A rendezőség ezen az utón is közli, hogy a műsor egyes számai alatt az ajtók zárva lesznek. Az estély iránt város­szerte és a környéken is a legnagyobb érdeklő­dés mutatkozik. Az estély műsorán szerepelnek dr. Resch Aurélné és Putz Jakab őrnagy ének­számai, Polgár Margit zongoraszáma, Szilágyi Fe­renc százados hazafias tárgyú szavalata, valamint a helybeli philharmonikua zenekar számai. A ki­váló sikerűnek ígérkező estélyre ezúttal is felhív juk olvasóközönségünk figyelmét. — A szekszárdi kaszinó házeladása. A leg­utóbbi közgyűlésén a szekszárdi kaszinó elhatá­rozta, hogy a főutcán levő gazdasági épületét el- udja. A kaszinó árlejtést is hirdetett és erre egyet­len ajánlat érkezett az igazgatósághoz Török Pál Majsai, szekszárdi lakos volt az ajánlattevő, aki 201,000 koronát ígért az épületért. A kaszinó va- sárnapi rendkívüli közgyűlésén akként határozott, hogy Tőrök Pál Majsai ajánlatát nem fogadja el. — A Felvidék képviselőket választ Prágába. Március hó 28 án kezdődnek a csehek által meg­szállott területen a képviselő,-' és szenátor válasz tási^i. A választókerületeket úgy osztották be a cseh államot kormányzó szociáldemokrata urak, hogy az ottani magyarságnak még csak kilátása sincs arra, hogy érdeküket ‘ képviselő követet a prágai parlamentbe küldhesseoek. Az összes ma­gukat magyaroknak valló választók az érsekuj- vári és kassai úgynevezett vegyes nyelvű választó- kerületbe osztattak be, ahova hozzácsatoltak né­hány tiszta tót járást és a választások idejére odavezónyeltek 5000—5000 cseh katonát. (A tény­leges szolgálatban levő katonáknak is van szava­zati joguk.) A szavazat leadás# nem kötelező. Az érsekujvári választókerülethez "tartoznak Pozsony, Komárom városok, az egész Csallóköz, Esztergom, Komárom vármegyék megszállott részei s ezen magyar részekhez van csatolva a malackai, sza kojcai, szenicei, miavai, privigyei és oszlányi tisz­tán’ tót járások. A választókerületnek ilyen módon történt megállapításából egész világos a tendencia : a magyarokat elnyomni. Még szembetűnőbb ez a szándék azon rendelkezésből, hogy képviselőjelölt­ként csak az léphet föl, akit legalább 1000 vá­lasztó Írásban ajánl, de ez még nem elég! Az igy ajánlott jelöltet a nyiirai zsupánnak joga van visszautasítani minden indokolás nélkül. Minden választókerület hat képviselőt és három szenátort (felsőház) választ s minden párt az előbb említett módon fölléptetheti a maga kilenc jelöltjét. A cae hekkel caókolódzó szociáldemokraták őrült agitá- ciót fejtenek ki, hogy az ő jelöltjeik fussanak be elsőknek s ebbeli törekvésükben Kunfi, Garbai Göndör s Pogány elvtársak támogatják őket nép- gyűlési maszlag szónoklataikkal, a magyarság gyaiázáaával, a nemzeti és keresztény elv kigunyo lásával. — Dunaföldvári községi hirek. A poig. fiú­iskolák községi kezelésbe átvétele ügyében Duna- földvár község képviselőtestületének határozata most került fel a .törvényhatósági bizottság, vala mint a közigazgatási bizottság és a tanfelügyelő- sóghez. A községnek ezen áldásos kultúrintézmé­nyei lesznek hivatottak arra, hogy hatalmas erő­vel helyrehozzák mindazt, amit a kultúra tei’én Danaföldvár évtizedekig elmulasztott. — Horthy Miklós fővezér kormányzóvá történt megválasztásá val Dunaföldvár község képviselőtestülete legutóbbi

Next

/
Thumbnails
Contents