Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1920-03-20 / 12. szám

II. évfolyam. Szekszárd, 1920 március 20. 12. szám. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. fcerkesztóséfl és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési ár: egész évre 40 K, félévre22 K. negyedévre 12 K. Vidéken: 45 K,. 24 K, 14 K. — Egyes szám ára 1 K. Márciusi napok. Julius Caesar megöietésétől kezdve év­ezredeken keresztül a márciusi hónap a né­pek történetében a szabadság diadalát je­lentette. A magyar nemzet lelkében az 1848 március 15-ike kitörölhetetlenül fenséges magasztosságban élt és nemcsak a nap' eseményeinek nagyszerűsége, de önérzetes i nemzeti politikánk vezető férfia iránti hála, kegyelet mécsesét is megszoktuk gyújtani i e napon, hogy ezzel a halvány, de az év- j tizedek egymásután való sorakozásával sem elsötétíthető fénnyel ébren tartsuk nemze­tünk lelkében azokat a fényes eszméket és törekvéseket, amelyeket március szent napja lobbantott ki és amelyek a világosi gyász- mezőn hantoltattak el. Elhantolták, de titkon ott égett per­zselő lánggal apáink lelkében, átörököltük és mikor március 15-ike eseményei kibonta­koztak előttünk, akkor a nagy, a szabad, a boldog Magyarország képe rajzolódott be szivünkbe és lelkűnkbe. A nagy világégésnek kellett bekövet­keznie, hogy oda érjünk >hhn| a pillanat- köz, amikor a négyszáz éves osztrák já- -om alól mente üthettük hazánkat. De eb- uen a nagyra születés pillanatában nem a március 15-ének félistenei állottak a veze­tés előterében, hanem törpe tehetségek és elkorcsosult gonoszok. Abból, hogy meg- mcnekedtünk a Habsburgok uralmától, nem a szabadság, nem az egyenlőség és test­vériesség fakadt, hanem széttépése orszá­gunknak, a legkegyetlenebb rabigába haj­tása véreinkneK és a bűnösök örült te m- bolása minden feiert, amit eddig szentnek, fenségesnek és magárnak tartottunk. Évtizedese-* 'at hevesen dobbant meg sr iaüfteé arcúnkra kiült a lelkesedés tüze, 'v* i ;*cr a márciusi nagy eszmékre, az egyen­lőség és testvériségre emlékeztünk és múlt év márciusa meghozta nekünk e két esz­mét, de nem az 1S48 március Í5-ének fen­ségében és nemességében, hanem a kom-' munizmus őrületében, gonoszságában és piszkában. A szabadságból a legféktelenebb elnyo­mást, az egyenlőségből a legádázabb gyű­lölettől átitatott osztályuralmat hozta meg a magyar^ nemzetnek múlt év máricus 21-ike. És mikor a forradalmak pusztításából- sok-sok egyéni törtetéssel, párturalmi har­cokkal, de lassú lépésekkel, mégis a jog­rend visszaállításához közeledünk, de ami­kor a béke tárgyalások irtózatos eredményé-, nek hirére megremeg a lelkünk, kétségbe­eséssel telik meg szivünk, csüggedőn ha­nyatlik le dolgozni akaró karunk, a már­ciusi nagy napnak fenséges eszméihez, ki­váló férfiaihoz emeljük fel szemünket. Soha nem volt oly nagy szüksége ha­zánknak, hogy vezetői a márciusi ifjak önzetlenségétől, lelkesedésétől, tüzétol • és előrelátásától legyenek minden izükben át­hatva. - • Oly szent lággai kell égnie a szabadság j tüzének a legkisebb magyartól a legöregebbig mindenik szivében, mint egykor a spártaiak j Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a Sáp szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetnek árai: A legkisebb hirdetés dija 25 korona A birdetéa az utolsó oldalon egy 80 mlllmeter széles hasiban 100 miliméter magasaiéig mili- méter soronként 1 koroniba, 100 mlltméter magassigon tut 70 llllérle ke­rti. Az utolsó előtti, Illetve t szövegoldelon levő, valamint részvinytir- sasigl hirdetésekért 20 százalék felirt számítunk. Reklimbtrek a hírrovat ban garm nd soronként 4 korona, petit soronként 5 korona, lelkében élt, amikor győzelem nélkül vissza­térni rosszabb volt mint a halál. Mind a négy égtáj felől testvérek se­gélykiáltása zug felénk, rabbilincset ková­csolnak véreinkre, ha ezt nem halljuk meg, ha izmunk utolsó megfeszítésével is nem sietünk a magyar földnek, magyar testvé­reinknek megszabadítására, akkor a jövő szégyene, a jövő nyomorúsága, rosszabb lesz reánk, mint a halál. Megcsufolhatták, megforgathatták a bűn minden szennyében az egyenlőség eszmé­jét a világ boldogitás zajos és gonosz élős- dijei, de amikor a romokból felépíteni akar­juk nemzeti életünket, akkor ennek a már­ciusi ideának bele kell idegződnie közéle­tünk minden vonatkozásaiba, de nem a proletárok hamis magyarázatában, hanem az eszme teljes fenségében és józanságában. És mikor szivünkben a szabadság lángja ; izzik, az emberi jogok igazsága él, akkor i ennek a megmaradt kis nemzetnek fiai ért- : sék meg egymást. A márciusi napok fen­ségét egy régi kép úgy szimbolizálta, hogy a mágnás, az iparos és a szántó­vető kisgazda vagy földmunkás kezüket nyújtották egymás felé, az egymás meg­becsülésének jeléül. Támadjon fel újra ez a testvéries érzés. Megbecsülés keze nyúl­jon egyfelől, a tisztelet és szeretet fogja meg ezt a kinyújtott kezet és ebből az összefogásból, ebből az egymás megbecsü­léséből fog kiépülni az újra nagy, szabad, egyenlő és testvériesük Magyarország! S, ............................................... I A kékpénz Miiélveíitee te n kényszerüljön. A‘napilapokból már ismeretes, hogy a kor­mány az Osztrák-Magyar Bank állal kibocsájtott bankjegyek lebélyegzésére rendeletet adott ki. A csütörtökön reggel életbe lépett rendelet szerint az Osztrák-Magyar Bank által kibocsátott és Magyarországnak magyar közigazga­tás aíuti álló területén forgalomban levő 10, 20, 25, 30, WO, . 200, 1000 és 10,000 koronás bunkjegyek magyar felülbélyeg­zéssel látandók el. Ezek a bankjegyek 1920. március 28. napjától kezdve magyar felülbé­lyegzés nélkül megszűnnek törvényes fizetési eszközzé lenni. Ettől a naptól kezdve ezek­kel a bankjegyekkel bárminő fizetést csakis abban az esetben lehet érvényesen teljesí­teni, ha azok magyar felülbélyegzéssel már elláitatlak. 1920. március 28 napjá­tól kezdve általában bárkinek tilos ma­gyar felülbélyegzéssel el nem látott ilyen bankjegyeket fizetési eszközül követelni, adni, vagy elfogadni. Tehat, ha a pénz fe- lülbélyegézetien marad, elveszíti értékét, meg­szűnt pénz lenni. Miért szükséges a lebélyegzés ? A bei< esserződés 189. § a szerint az osztrák szerződé-, c.etbeléptelBse után 2 hónapon belül azok az államok, amslyek az pgykor: monarchia széteséséből keletkeztek, Ausztriát és Magyar- országot is beleértve, kötelesek az Osztrák-Ma­gyar Banknak területükön levő bankjegyeit egy külön bélyeggel ellátni. Ez a bélyegzés Lengyel- ország és Magyarország kivételével már mindenütt megtörtént. A felülbélyegzés szükségessé válik azért is, mert ugyancsak a békeszerződés érteimé ben a külföldön 1918. évi junins hó 27. óta ki­bocsátott bankjegyekért csak Magyarország és Ausztria felelősek és így ki lehetünk téve annak, hogy a monarchia területén alakult többi államok kiszivárgott bankjegyeiért is nekünk kell visel­nünk az anyagi felelősséget. A kényszerkölcsön. A felülbélyegzéssel kapcsolatban a kormány egyidejűleg kényszerköícsönt is vesz fel, mert az államkincstárnak jelenleg olyan a helyzete, hogy az óriási állami kiad sokkal szemben számottevő bevételei alig vannak. Az állami szükségletek ilyen fedezéséről pedig múlhatatlanul gondoskodni kell, mert az állami bevételeket a kiadásokkal egyensúlyba hozni más uton-módon nem lehet. Lehetne ugyan újabb pénzt nyomatni, az azonban csak szaporítaná az amúgy is nagyon sok papír­pénzt, amely ily módon még sokkal jobban elér­téktelenednék. Kinek az érdeke a kényszerkölcsön ? A kényszerkölcsön felvétele úgy az állam- j nak, mint természetesen magának Magyar- I ország népének az érdeke is, mert csakis ez Al- [ tál lehet a bankjegy beszivárgásának gátat vetni í és csakis igy lehet a folyton fokozódó drágaságot megakadályozni. Szükséges tehát, bogy az állam az egyes helyeken nagy mennyiségben felgyülem­lett baijkjegymennyiséget a közgazdasági élet me­netébe belevonja. A kéuyszorkölcsönt tehát állam­pénzügyi és közgazdasági szempontok egyaránt indokolják. Hogy a kényszerkölcsön felvétele ma­gának a népnek az érdeke, arra nézve hivatkoz­hatunk Csehország példájára. A kormányhatalom ott már jóval előbb elrendelte a kényszerkölcsönt, amelynek felvétele a külföldön annyira megjaví­totta a cseh bélyegzésü pénz értékét, hogy addig, amig a mi 100 koronánkért a zürichi tőzsdén 2 frank 65 centimest adtak, addig a cseh 100 ko­ronás értéke ugyanott 6 frank 90 centimes. Ter­mészetes, hogy a pénznek ez a külföldi érték­emelkedése magával fogja hozni a belföldi érték- emelkedést is, vagyis azt, hogy a mi pénzünk* külföldön is, meg belföldön is többet fog érni, többet fogunk érte vásárolni tudni. Hogy történik a bélyegzés? Mindenki köteles a birtokában levő bank­jegyeket (arra való tekintet nélkül, hogy ki ezek­nek a tulajdonosa) 1920 március í8-tól március 27-ig valamely gyűjtőhelyhez felülbélyegzés végett beszolgáltatni. Mint gyűjtőhelyek működnek mind­azok az intézetek, amelyek az Országos Köz­ponti Hitelszövetkezet, valamint a Pénzintézeti Köz­pont kötelékébe tanoznak. Ezek az intézetek a következők: Szekszárdi Népbank Szekszárd, Tolna- megyei Takarék- és Hitelbank Szekszárd, Szek­szárdi Takarékpénztár Szekszárd, Tolnai Pol­gári Takarékpénztár Tolna, Tolnavidéki Taka­rékpénztár Tolna, Fadai Takarékpénztár Fadd, Tolnamegyei Takarék és Hitelbank paksi fiókja Paks, Szekszárdi Takarékpénztár paksi fiókja Paks, valamint az Országos Központi Hitelszövetkezetnek fent- emlitett város, illetve községekben levő ösz- szes hitelszövetkezetei. Algyüjtőhelyek : Kajducs—borjádi községi hitelszövetkezet Kajdacs, A Dunántúli Hitelszö­vetkezet köteléke mint szövetkezet Szekszárd, Tol­nai Népbank r.-t. Tolna, Nagydorogi Hitelszövet­kezet Nagydorog, Községi Hitelszövetkezet Dana- szentgyörgy. ‘ A szekszárdi felüibélyegzési bizottság hatás­körébe tartoznak a varoson kívül: Alsónana, Decs, Dörypatlan, Gindlicsalád, Hat ez, Kajdacs, Mözs, Őcsény, Sárpilis, Sióag&rd, Stmonmajor, Szedres, Tolna, Várdomb, Zomba, Paks, Dnnakömlőd, G r- jen, -Dunaszentgyörgy, Fadd, Nagydorog, Hencse, Györköny és Bikács. Mi a kényszerkölcsön ? A gyűjtőhely a felülbélyegzés v-gett hozzá beszolgáltatott bankjegyek összegének a felét (50 százalékát) felü'bélyegzett bankjegyekben a be­szolgáltató fél kezéhez kifizeti, \

Next

/
Thumbnails
Contents