Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-03-20 / 12. szám
II. évfolyam. Szekszárd, 1920 március 20. 12. szám. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. fcerkesztóséfl és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési ár: egész évre 40 K, félévre22 K. negyedévre 12 K. Vidéken: 45 K,. 24 K, 14 K. — Egyes szám ára 1 K. Márciusi napok. Julius Caesar megöietésétől kezdve évezredeken keresztül a márciusi hónap a népek történetében a szabadság diadalát jelentette. A magyar nemzet lelkében az 1848 március 15-ike kitörölhetetlenül fenséges magasztosságban élt és nemcsak a nap' eseményeinek nagyszerűsége, de önérzetes i nemzeti politikánk vezető férfia iránti hála, kegyelet mécsesét is megszoktuk gyújtani i e napon, hogy ezzel a halvány, de az év- j tizedek egymásután való sorakozásával sem elsötétíthető fénnyel ébren tartsuk nemzetünk lelkében azokat a fényes eszméket és törekvéseket, amelyeket március szent napja lobbantott ki és amelyek a világosi gyász- mezőn hantoltattak el. Elhantolták, de titkon ott égett perzselő lánggal apáink lelkében, átörököltük és mikor március 15-ike eseményei kibontakoztak előttünk, akkor a nagy, a szabad, a boldog Magyarország képe rajzolódott be szivünkbe és lelkűnkbe. A nagy világégésnek kellett bekövetkeznie, hogy oda érjünk >hhn| a pillanat- köz, amikor a négyszáz éves osztrák já- -om alól mente üthettük hazánkat. De eb- uen a nagyra születés pillanatában nem a március 15-ének félistenei állottak a vezetés előterében, hanem törpe tehetségek és elkorcsosult gonoszok. Abból, hogy meg- mcnekedtünk a Habsburgok uralmától, nem a szabadság, nem az egyenlőség és testvériesség fakadt, hanem széttépése országunknak, a legkegyetlenebb rabigába hajtása véreinkneK és a bűnösök örült te m- bolása minden feiert, amit eddig szentnek, fenségesnek és magárnak tartottunk. Évtizedese-* 'at hevesen dobbant meg sr iaüfteé arcúnkra kiült a lelkesedés tüze, 'v* i ;*cr a márciusi nagy eszmékre, az egyenlőség és testvériségre emlékeztünk és múlt év márciusa meghozta nekünk e két eszmét, de nem az 1S48 március Í5-ének fenségében és nemességében, hanem a kom-' munizmus őrületében, gonoszságában és piszkában. A szabadságból a legféktelenebb elnyomást, az egyenlőségből a legádázabb gyűlölettől átitatott osztályuralmat hozta meg a magyar^ nemzetnek múlt év máricus 21-ike. És mikor a forradalmak pusztításából- sok-sok egyéni törtetéssel, párturalmi harcokkal, de lassú lépésekkel, mégis a jogrend visszaállításához közeledünk, de amikor a béke tárgyalások irtózatos eredményé-, nek hirére megremeg a lelkünk, kétségbeeséssel telik meg szivünk, csüggedőn hanyatlik le dolgozni akaró karunk, a márciusi nagy napnak fenséges eszméihez, kiváló férfiaihoz emeljük fel szemünket. Soha nem volt oly nagy szüksége hazánknak, hogy vezetői a márciusi ifjak önzetlenségétől, lelkesedésétől, tüzétol • és előrelátásától legyenek minden izükben áthatva. - • Oly szent lággai kell égnie a szabadság j tüzének a legkisebb magyartól a legöregebbig mindenik szivében, mint egykor a spártaiak j Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a Sáp szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetnek árai: A legkisebb hirdetés dija 25 korona A birdetéa az utolsó oldalon egy 80 mlllmeter széles hasiban 100 miliméter magasaiéig mili- méter soronként 1 koroniba, 100 mlltméter magassigon tut 70 llllérle kerti. Az utolsó előtti, Illetve t szövegoldelon levő, valamint részvinytir- sasigl hirdetésekért 20 százalék felirt számítunk. Reklimbtrek a hírrovat ban garm nd soronként 4 korona, petit soronként 5 korona, lelkében élt, amikor győzelem nélkül visszatérni rosszabb volt mint a halál. Mind a négy égtáj felől testvérek segélykiáltása zug felénk, rabbilincset kovácsolnak véreinkre, ha ezt nem halljuk meg, ha izmunk utolsó megfeszítésével is nem sietünk a magyar földnek, magyar testvéreinknek megszabadítására, akkor a jövő szégyene, a jövő nyomorúsága, rosszabb lesz reánk, mint a halál. Megcsufolhatták, megforgathatták a bűn minden szennyében az egyenlőség eszméjét a világ boldogitás zajos és gonosz élős- dijei, de amikor a romokból felépíteni akarjuk nemzeti életünket, akkor ennek a márciusi ideának bele kell idegződnie közéletünk minden vonatkozásaiba, de nem a proletárok hamis magyarázatában, hanem az eszme teljes fenségében és józanságában. És mikor szivünkben a szabadság lángja ; izzik, az emberi jogok igazsága él, akkor i ennek a megmaradt kis nemzetnek fiai ért- : sék meg egymást. A márciusi napok fenségét egy régi kép úgy szimbolizálta, hogy a mágnás, az iparos és a szántóvető kisgazda vagy földmunkás kezüket nyújtották egymás felé, az egymás megbecsülésének jeléül. Támadjon fel újra ez a testvéries érzés. Megbecsülés keze nyúljon egyfelől, a tisztelet és szeretet fogja meg ezt a kinyújtott kezet és ebből az összefogásból, ebből az egymás megbecsüléséből fog kiépülni az újra nagy, szabad, egyenlő és testvériesük Magyarország! S, ............................................... I A kékpénz Miiélveíitee te n kényszerüljön. A‘napilapokból már ismeretes, hogy a kormány az Osztrák-Magyar Bank állal kibocsájtott bankjegyek lebélyegzésére rendeletet adott ki. A csütörtökön reggel életbe lépett rendelet szerint az Osztrák-Magyar Bank által kibocsátott és Magyarországnak magyar közigazgatás aíuti álló területén forgalomban levő 10, 20, 25, 30, WO, . 200, 1000 és 10,000 koronás bunkjegyek magyar felülbélyegzéssel látandók el. Ezek a bankjegyek 1920. március 28. napjától kezdve magyar felülbélyegzés nélkül megszűnnek törvényes fizetési eszközzé lenni. Ettől a naptól kezdve ezekkel a bankjegyekkel bárminő fizetést csakis abban az esetben lehet érvényesen teljesíteni, ha azok magyar felülbélyegzéssel már elláitatlak. 1920. március 28 napjától kezdve általában bárkinek tilos magyar felülbélyegzéssel el nem látott ilyen bankjegyeket fizetési eszközül követelni, adni, vagy elfogadni. Tehat, ha a pénz fe- lülbélyegézetien marad, elveszíti értékét, megszűnt pénz lenni. Miért szükséges a lebélyegzés ? A bei< esserződés 189. § a szerint az osztrák szerződé-, c.etbeléptelBse után 2 hónapon belül azok az államok, amslyek az pgykor: monarchia széteséséből keletkeztek, Ausztriát és Magyar- országot is beleértve, kötelesek az Osztrák-Magyar Banknak területükön levő bankjegyeit egy külön bélyeggel ellátni. Ez a bélyegzés Lengyel- ország és Magyarország kivételével már mindenütt megtörtént. A felülbélyegzés szükségessé válik azért is, mert ugyancsak a békeszerződés érteimé ben a külföldön 1918. évi junins hó 27. óta kibocsátott bankjegyekért csak Magyarország és Ausztria felelősek és így ki lehetünk téve annak, hogy a monarchia területén alakult többi államok kiszivárgott bankjegyeiért is nekünk kell viselnünk az anyagi felelősséget. A kényszerkölcsön. A felülbélyegzéssel kapcsolatban a kormány egyidejűleg kényszerköícsönt is vesz fel, mert az államkincstárnak jelenleg olyan a helyzete, hogy az óriási állami kiad sokkal szemben számottevő bevételei alig vannak. Az állami szükségletek ilyen fedezéséről pedig múlhatatlanul gondoskodni kell, mert az állami bevételeket a kiadásokkal egyensúlyba hozni más uton-módon nem lehet. Lehetne ugyan újabb pénzt nyomatni, az azonban csak szaporítaná az amúgy is nagyon sok papírpénzt, amely ily módon még sokkal jobban elértéktelenednék. Kinek az érdeke a kényszerkölcsön ? A kényszerkölcsön felvétele úgy az állam- j nak, mint természetesen magának Magyar- I ország népének az érdeke is, mert csakis ez Al- [ tál lehet a bankjegy beszivárgásának gátat vetni í és csakis igy lehet a folyton fokozódó drágaságot megakadályozni. Szükséges tehát, bogy az állam az egyes helyeken nagy mennyiségben felgyülemlett baijkjegymennyiséget a közgazdasági élet menetébe belevonja. A kéuyszorkölcsönt tehát állampénzügyi és közgazdasági szempontok egyaránt indokolják. Hogy a kényszerkölcsön felvétele magának a népnek az érdeke, arra nézve hivatkozhatunk Csehország példájára. A kormányhatalom ott már jóval előbb elrendelte a kényszerkölcsönt, amelynek felvétele a külföldön annyira megjavította a cseh bélyegzésü pénz értékét, hogy addig, amig a mi 100 koronánkért a zürichi tőzsdén 2 frank 65 centimest adtak, addig a cseh 100 koronás értéke ugyanott 6 frank 90 centimes. Természetes, hogy a pénznek ez a külföldi értékemelkedése magával fogja hozni a belföldi érték- emelkedést is, vagyis azt, hogy a mi pénzünk* külföldön is, meg belföldön is többet fog érni, többet fogunk érte vásárolni tudni. Hogy történik a bélyegzés? Mindenki köteles a birtokában levő bankjegyeket (arra való tekintet nélkül, hogy ki ezeknek a tulajdonosa) 1920 március í8-tól március 27-ig valamely gyűjtőhelyhez felülbélyegzés végett beszolgáltatni. Mint gyűjtőhelyek működnek mindazok az intézetek, amelyek az Országos Központi Hitelszövetkezet, valamint a Pénzintézeti Központ kötelékébe tanoznak. Ezek az intézetek a következők: Szekszárdi Népbank Szekszárd, Tolna- megyei Takarék- és Hitelbank Szekszárd, Szekszárdi Takarékpénztár Szekszárd, Tolnai Polgári Takarékpénztár Tolna, Tolnavidéki Takarékpénztár Tolna, Fadai Takarékpénztár Fadd, Tolnamegyei Takarék és Hitelbank paksi fiókja Paks, Szekszárdi Takarékpénztár paksi fiókja Paks, valamint az Országos Központi Hitelszövetkezetnek fent- emlitett város, illetve községekben levő ösz- szes hitelszövetkezetei. Algyüjtőhelyek : Kajducs—borjádi községi hitelszövetkezet Kajdacs, A Dunántúli Hitelszövetkezet köteléke mint szövetkezet Szekszárd, Tolnai Népbank r.-t. Tolna, Nagydorogi Hitelszövetkezet Nagydorog, Községi Hitelszövetkezet Dana- szentgyörgy. ‘ A szekszárdi felüibélyegzési bizottság hatáskörébe tartoznak a varoson kívül: Alsónana, Decs, Dörypatlan, Gindlicsalád, Hat ez, Kajdacs, Mözs, Őcsény, Sárpilis, Sióag&rd, Stmonmajor, Szedres, Tolna, Várdomb, Zomba, Paks, Dnnakömlőd, G r- jen, -Dunaszentgyörgy, Fadd, Nagydorog, Hencse, Györköny és Bikács. Mi a kényszerkölcsön ? A gyűjtőhely a felülbélyegzés v-gett hozzá beszolgáltatott bankjegyek összegének a felét (50 százalékát) felü'bélyegzett bankjegyekben a beszolgáltató fél kezéhez kifizeti, \
