Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1920-01-10 / 2. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1920 január 10. kiveik mindkét oldalon biztosra veszik a győzel­met. Renczes János e hó 4-én Mözsön és Tolnán, 5-én Faddon, Gerjenben és Dunaszentgyörgjön, i án Sióagárdsn, 8 án Simonmajorban, Szedresen és Medinán tartotta meg programmbeszédét. Min­denütt jól fogadták, amint halijuk, főként Faddon •a Dunaszentgyörgyön. Gutay j&nos folytatja körútját. E hó 6-án tartotta prograzunbeszódét Kétyen és Felsonánán. Mindkét helyen, amint értesítenek bennünket, lel­kesen fogadták. Vasárnap, 11-én Medinán és Szed­resen tartja beszédét. Párthívei nagy bizalommal TSDDak iránta s megválasztását biztosra veszik. * Á bonyhádi kdSület nagyszámú községeit Wéber János megyei pártelnök már mind bejárta és ba értesüléseink nem túlzottak, úgy többsége már is megvan. Másik jelőitünkrél, id. Perczel 'Béláról semmi hirt nem kapunk. Hogy végül az uj politikai éra se lágyén s<5 nélkül, úgy halljuk, bár fentartással közöljük, hogy Szuliman György sókereskedő a szekszárdi ke­rületben fellépni szándékozik. Alig hisszük, hogy Szuliman, akit a szekszárdi kisgazdák egylete az újév napján tartott közgyűlésén egyhangúlag kibuktatott az egyesületnél viselt titkári állásából, komolyan gondoljon a fellépésre. Egész biztos ugyanis, hogy a jelöléshez szükséges aláírásokat sem fogja megkapni, hacsak az örffy Imrét már Írásban jelölt választókat meg nem hódítja s az •zek helyett fejenkint fizetendő 2000 korona bír­ságot ki nem fizeti. * A paksi kerületben dr. Erdélyi Aladár foly­tatja körútját, e hó 6 án Bölcskén és Madoesán mondotta el programmbeszédét. Mindkét helyen, ahol pedig ellenfelének, Bodor Györgynek voltak párthívei, nagy lelkesedéssel fogadták beszédét és esatlakoztak hozzá. Felhívás előfizetésre. Pár hét múlva féléve lesz már, hogy lapun­kat megindítottuk és olvasó közönségünk, amely ] szeretetteljes megértéssel fogadott bennünket, már ez alatt a rövid idő alatt is tapasztalhatta, hogy annak idején ismertetett programmunk alapján állva, becsületes szorgalommal munkálkodunk a keresztény Magyarország kiépítésén, valamint a földmivelö nép és a kisgaz­dák jólétének biztosításán. Ebben a nehéz munkánkban tekintélyes író­gárda tömörül körénk, hogy pusztítván az erköl­csi és nemzetietlen mételyt, hozzásegítse az or­szágot az egészséges közvélemény kialakításához. Kérjük a közönséget, hogy lapunkra fizessen elő és újságunk anyagi megerősítésével támogassa azt az irányt, amely egyedül hivatott szerencsét­len hazánk újjáépítésére. Lapunk előfizetési ára Szekszárdon : Egész évre 40 korona Fél évre 22 „ Negyed évre 12 „ A vidéki előfizetések diját az újévtől életbe léptetett magasabb és jelentékenyen megdrágult postai díjszabás miatt a követkeiőképeu kellett megállapítanunk : Egész évre 45 korona * Fél évre . 24 , Negyed évre 14 „ a Tolnamegyei Újság szerkesztősége és kiadóhivatala. A MOVE és a sajtó. „A magyar nemzet lelke egy kiaknázatlan bánya, tárnái kincsekkel vannak telve. Olyan, mint a mély tenger, melynek igazgyöngyeit még nem emelték ki.“ Úgy volt eddig, hogy el volt nyomva és ismeretlen maradt az, ami igazi keresztény és magyar, mert az idegen érdekek úgy kívánták. És ezeknek az érdekeknek a szolgálatában fel­használták a szennyet is, ha a nemzetet akarták megrontani. Saját nemzeti és faji érdekünk köte­lességünkké teszi, hogy ezzel a rendszerrel Rögtön és alaposan végezzünk, hogy csak nz „igaz-gyön­gy ötu hozzuk napvilágra, amely, azonban min­denki által elérhető legyen, Ezek alatt az ,igaz-gyöngyöku alatt jelen esetben á keresztény magyar sajtó termékeit ér­tem, amelyeknek szervezett terjesztését a MOVE vállalta az egész országban. Nagy és nehéz fel­adat ea, mert a régi korrupt és destruktív irány­zat lapjai nagyon befurakodtak a magyar olvasó- közönség kegyeibe és még most is nagy elterjc- dettségnek örvendenek. Ennek pedig két oka van Ab egyik, a keresztéhy társadalomnak ismert kö­zönyössége ; a másik, az ezáltal elősegített nem­zetközi biaományosok azabotáláaa. A MOVE már megkapta a nemzeti sajtó egyedüiárusitására a jogot és a MOVE veszi most a kezébe a defenzívát ii: aieg fogja gátolni az ellenséges sajtónak a Magyar nép közé jutását. Ebben a munkában felkéri mindeD magyar se­gítségét, ami abból álljon, hogy a saját házában, körébea, kaszinójában, falviban, városában des­truktiv szellemű újságot aem tttr meg. Ezen fordul meg minden : összefogni a győ' zelemért, mert egységesség nélkül vagy károso­dást, vagy csak félnyereséget érhetünk el, ne­künk pedig most csak győznünk szabad és fo- ! gonk is, ha minden magyar becsi'eltel a hazáért dolgozik 1 Előfizetéseket a magyar keresztény lapokra a MOVE irodájában elfogadunk és gondoskodunk a lap pontos megküldéséről. Gömbős, főtitkár. Újdonságok. HŐSÖK SÍRJÁN. A szávaparti sírok mentén Zokogva zendül fel a szél. Fekete gyász és könnyes bánat Siró- felhője útra kél. Kiönti terhét az avarra S tengerré nő a könny patakja . .. Gyászfátyolos az ég felettem, Tépett foszlánya itt van lelkemen; Eszembe jut bús, mártír-sorsod Nagy szenvedő Te, édes nemzetem! Villám ekéje szántott itt barázdát Gyöngyöt vetettek búzaszem helyett: Magyar szivek pirosló vérgyöngyével Szórták be a gazverte földeket. Magyar szivek fellázadt indulatja Viharzott itt rá szennyes lelkű hadra Gyomirtó vassal felemelt kezünkbe Törtünk a gátra, pajzsként megfeszülve. Ez a Te sorsod árva nemzetem, A mindhalálig tartó küzdelem, A boldogságod, egy lépésed ára: A vérkeresztség szörnyű Golgothája. A Száva partján is azok pihennek, Kik hűek voltak, a hazát szerették ... Örök, nagy Isten, népek édes atyja, Óh küldj megváltást a szegény magyarra! ____ Pruzsinszky István. ^ — Schnetzer Ferenc visszalép. Múlt heti számunkban hosszabban foglalkoztunk azzal a hírrel, hogy Schnetzer Ferenc tábornok a gyönki választókerületben »Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazda és Földmives Párti« pro­grammal vállalta a jelöltséget. Efelett örö­münknek adtunk kifejezést, mert igen jói tud­juk, hogy a jelölt kiváló egyéniségével nem csak a gyönki választókerületnek, de egesz vármegyénk • nek díszére és igen nagy hasznára válhatott volna. Most arról értesülünk, hogy Schnetzer Ferenc a jelöltségtől visszalépett, mert a kerület vá­lasztó polgárainak egy része ragaszkodott báró Jeszenszky György jelöltségéhez, aki szintén azonos programmal lépett fel és igy nem akarta a párt egységét megbontani. Schnetzer visszalépését bár felette sajnáljuk, de eljárásá­ban a párt iránti hűségét és a párt egységéért való áldozatkészségét látjuk és ez a körülmény még csak fokozza személye iránt érzett őszinte tiszteletünket és nagyrabecsülésünket. Nagy veszteség megyénkre Schnetzer visszalépése, de ebben a visszalépésben is van, amiből tanul­hatnánk, ami példa lehetne választók és felöl­tek részére, hogy ma mindenkinek, legyen ez bármily derék, becsületes és kiváló harcosa is a keresztény és nemzeti irányzatnak, alá kell rendelni személyes érdekeit magasabb szempon­toknak, a párt egységének. — Külföldi ajándékok Szekszárdnak. A leg­utolsó hetekben Haccius svájci tüzerkapitányt, a genfi nemzetközi vöröskereszt főmegbizottját láttuk vendégül, ki Orman angol kapitány és Jarfold tengerészhadnagy kíséretében érkezett Szekszárdra. Látogatásával kapcsolatban a szekszárdi Ferenc közkórház 300.000 koronán felüli gyógy-, kötő- és műszereket kapott ajándékba az angol Society of Friends nevű quäker-társaságtól. F. hó 6-án pedig Burnier Georges, a svájci hadsereg kapitánya és genfi vöröskereszt megbízott érkezett automobilon Szekszárdra Leopold Lajos látogatására, kihez régi barátság és együttműködés fűzi. Burnier kíséreté­ben jöttek dr. Szukováthy Imre vöröskeresztes fő­orvos és dr. Haidekker Lsjos külügyminiszteri fo­galmazó. A svájci kapitány beható tanácskozásokat folytatott ezúttal báró Schell Jóisefnó megbízott­jával, Triebler Ilma ‘urhölgygyel, a szegénysorsu szekszárdi gyermekek részére a legközelebbi na­pókban leküldendő nagy svájci téli ruhaadomány tárgyában. Meglátogatta továbbá Tacárky Árpád igaxgctifőorvost ás közölte vele, hogy a szeks^rdi kórház a jövő héten holiazdiai emberbarátot tál nagyabb tömeg kórházi fehárnemüt (főleg ingeket és lepsdőket) kap ajándékba. Tisztelegni kivánt Battlay kormázybiztesnál is, de nem találta otthon. Ferster Zoltáu alispánt keresve fel, biztosította őt a genfi vöröskereszt emberbaráti készségéről, hogy TolnavárMegye sokat szenvedett népén is segítsen. Forster alispán mély meghatottsággal fejezte ki Burnier kapitányzak a vármegye közönsége köszö­netét. Ezután az alispán és Pnrth százados kísére­tében Kozacsek főügyészt kereste föl s a belügy­miniszter és a fővezérlet meghatalmazása alapja» megszemlélte a politikai foglyokat és behatóan tuda­kozódott a-bánásmód felöl, amelyben részesülnek. A felmerült kisebb-nagyobb panaszokról jegyzete­ket készitett s a szemle végeztével legmelegebb elismerését fejezte ki a főügyésznek a — nehéz viszonyokhoz képest példás rend és tisztaság felett. Burnier kapitány a szerda délutánt Forster alis­pán, dr. Éri vm. főjegyző, dr. Szukováthy fő­orvos, dr. örffy Imre képviselőjelölt, Leopold Lajos, a magyar vöröskereszt főmegbizottja, Schnei­der János bankigazgató és Blázsik Ferenc máv. műszaki ellenőr társaságában töltötte és érdekes részleteket" mondott el azokról a tapasztalatairól, amelyeket az utolsó 8 hónap alatt szerzett Magyar- ország megszállott területein tett hivatalos utazásai alkalmával. A francia anyanyelvű svájci állam polgár kapitány az ántánt sajtóban folytatott ma­gyarellenes propaganda bshatása alatt nem a leg­barátságosabb érzelmekkel jött hozzánk. Szomorú tapasztalatai azonban a magyarság barátjává tették őt és a magyar ügy — egyelőre csak emberbaráti téren — máris sokat köszönhet neki. Az ő erélyes közbelépésének és akciójának köszönhető, hogy a románok a magyar hadifoglyok jó részét szabadon bocsájtották. Az általa leküzdött nehézségek nagy­ságát jellemzi az az eset, hogy őt, az emberbaráti küldetésben járó semleges országbeli állampolgárt a románok feltartóztatták, puskatussal megverték és elvették tőle az igazoló okmányait is. Nagy szeretettel beszólt a magyar kultúráról és mező- gazdasági tudásunknak a szomszéd államokkal szemben való fölényéréi. Bennünket, szekszárdia­dat különösen az á megállapítása érdekelhet, hogy 4, aki odahaza maga is bortermelő, szellemi kul­túránkon felül mijg abban is a magyarság felsőbb- ségét látja, hogy olyan bort, mint a miénk, nem tud produkálni se cseh, se szerb, se román. Az alispán és a főjegyző' meleg szavakban köszönték meg Burnier kapitány érdekes fejtegetéseit és arra kérték, bogy az általa is igaznak talált magyar ügynek legyen a hazájában is, meg a külföldön is szószólója. Végül Schneider igazgató kalauzolása mellett — mint Szekszárd különös érdekességét — megtekintette a Mezőgazdasági Rt. pincegazdaságát. — Nagylelkű adomány. Schluchin József Kilchberg, Zürich kantoni lakos, aki Uj Testvérek vendége volt Szekszárdon, Wendl István h. polgár- mester főjegyző kezeihez 15.000 koronát adott át azon rendelkezéssel, hogy abból 8000 K a városi szegénypénztár, 5000 K a báró Augusz-árvaház és 2000 K a aépkonyha javára fordittassék. A já- lelkü emberbarát adományáért ezúton is hálás kö­szönetét mond a város vezetősége. Közjótékony­ságra hivatott intézményeink szükségét rövid itt tartózkodása alatt meglátta a messze idegenből idejött; ez az adományozás például szolgálhatna azon jómódú megyei és városi urainknak és polgá­rainknak, akiket nem hat meg semmi nyomorúság, semmi Begélyszózat, nem nyitják meg a jótékony­ság érzése előtt sem & szivüket, sem a zsebüket. — Helyettesítések a városnál. Dr. Battlay Dezső kormánybiztos a közigazgatási tanácsosi ál­lásra dr. Cs. Papp Jenő, Kolozsvár város aljegy­zőjét, menekült tisztviselőt, az adóügyi osztály vezetésére pedig Virányi Károly nyugalmazott fő­jegyzőt helyettesítette. — A szekszárdi államrendőrséghez beoszta­tott dr. Bordás Árpád gyergyószentmiklósi rend­őrkapitány, aki állását azonnal el is foglalta. A szerbek letartóztatták a pécsi vasúti üzletvezetőt. Pécsről jelentik nekünk: A szerb • katonai parancsnokság, letartóztatta lőrincbányai Littke Jenő pécsi Máv. üzletvezetőt, akinek a la- | kásán házkutatást is tartottak. A hatóság a letar­tóztatás okáról és házkutatás eredményéről minden felvilágosítást megtagad. — Még oláh is volt köztünk I A megyénk- beli tanítóságot érdekelni fogja, hogy Lup János, most már Juonye Lupu, a vármegyei tanfeltigyelő- séghez berendelve volt magyar állami tanitó, mi­kor római sisakos móc testvérei a dunántulig űz­ték eseh-módszerü mesterségüket, Szekszárdon a kapufélfától sem véve búcsút, elment oláhnak s ma Hunyadvármegye román királyi tanfelügyelője. Lap iskoláit államköltségen magyar állami tanító­képzőben végezte s huszonkét évig volt a magyar állam tanitója Sok ilyen háládatos és jellemes em­bert kívánunk Nagy-Bomániának 1

Next

/
Thumbnails
Contents