Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-03-06 / 10. szám
II. évfolyam — Szekszárd, 1920 március 6. 10. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. • - Előfizetési ár: egész évre 40 K, félévre 22 K, negyedévre 12 K. Vidéken 5, illetve 2-p2 K-val több. — Egyes szám ára 1 K. Megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. dörög község elöljárósága képviseletében Túri Sándor főjegyző, R. Varga István bíró és Szabó István Dnnaszentgyörgyön és 13251 K-t adtak át a tttz- károsultak rögtöni segélyére. Gödé Lajos szekszárdi ref. lelkész 1000 K-t, M. Kovács István és Dénes gerjeni földbirtokosok 3 métermázsa babot, 3 métermázsa rozsot, Papp István falubelyi birtokos 10 kenyeret és 2 métermázsa rozsot adományozott. Lapunk utján a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank 2000, a Mezőgazdasági Kereskedelmi Részvénytársaság 1000, a Szekszárdi Népbank 200, Schneider János 300 koronát adományoztak. A Szibériában sínylődő hadifoglyokért. Tolnavármegye alispánja felhívást küldött Szekszárd város tanácsához és a községi képviselőtestületekhez, kérve, hogy a Szibériában sínylődő közel kétszázezernyi magyar hadifogoly hazaszállítása érdekében szavazzanak meg rendkívüli pótadót. Bizton reméljük, hogy a mai pénzbőséges világban vármegyénk községei izzó hazaszeretetükből folyó magyar gavallériával fognak felelni az alispán köriratára és hisszük azt is, hogy több száz lesz azon megyebeli polgártársaink száma, akik egyedül is hazahozatnak egy egy hadifoglyot. Az alispán felhívásaf egyébként a következő: Szekszárd r. t. város és valamennyi község képviselőtestületének, tanacsanak, illetve elöljáróságának. Hadttgy és belügyminiszter urak egyetértő felhívása folytán orosz fogságban hosszú évek óta sínylődő hadifoglyaink hazaszállítására megindított mozgalmat intéző bizottság azon megkereséssel járult hozzám, hogy miután a magyar állam jelenlegi rendkívül leromlott pénzügyi helyzeténél fogva egymagában képtelen előteremteni orosz hadifoglyaink hazaszállításával felmerülő sok száz milliót kitevő költségeket, Tolnavármegye egyes községeinek képviselőtestületeit kérjem fel, hogy a szóban levő óéira hozzanak legmesszebbmenő áldozatot olyaténképen, hogy minden község tiz egymást követő évre szavazzon meg 10°/o os községi pótadót s ezen összesen 100%-os pótadónak megfelelő és esetleg kölcsön ntján felveendő összeget a képviselőtestületek határozatának meghozatala után a szekszárdi magyar állampénztárba egyszerre, egy összegben fizessék be. Az összes községeknek ezen házaíias áldozatkészségéből eredő tehervállalása minte. y három milliót eredményezne, amely összeg befizetésével a hazaszállítás sikere nagyban elősegítve lenne. Mélyen tisztelt képviselőtestület! Miről van szó ? Az övéiktől elszakadt családapák, testvérek, rokonok, jóbarátok embertársainknak megmentéséről s ennek révén családjaik, a nemzet részére leendő visszaadásuktól. Hogy mit jelent ezen több százezerre menő honfitársainknak, akik a hazáért, a nemzetért, tehát mindnyájunkért szenvedik a mártiromságnak ezerféle rettenetes kínjait, mely sok ezret és ezret végpfttsztulásbi vagy leiki el- borulásba döntött, bővebben indokolnom, ismertetnem azt hiszem felesleges, mert itt Dem virágos szólamokra, itt tettekre, komoly és gyors elhatározásokra van szükség. Ezen egyszerű felhívásra kell, hogy a képviselőtestületek tagjainak lelkében fellobbanjon a hazafias áldozatkészségnek szent tüze, mely ezer éven át egyik legfenségesebb erénye volt a magyarnak ; kell, hogy a képviselőtestületek minden tagjának szivéből kiváltódjék a krisztusi szereteten alapuló azon emberbaráti érzés, hogy a bajban levő embertársainkon minden erőnkből segítsünk. És hogyha az igen t. képviselőtestületek átérzik a messze idegenben sínylődök érdekében az igazi emberszeretet fenséges érzésétől hevülő Ielkemből eredő jelen kérésem fontosságát és szűk Bégességét, akkor nem kétlem, hogy az, az önök nek ugyancsak hazafiasán és emberszeretően érző, minden nemes iránt fogékony lelkében visszhangra talál és egyhangú lelkesedéssel szavazzák meg a hazafias kötelesség paranosolta egyszáz százalékos Erdély segélykiáltása. Magyarország keleti védőbástyáját, a lelki- ismeret és közszabadságok hazáját, Erdélyt gyáva rabló hordák elrabolták. Népe hazátlanul, éhezve, rongyosan bolyong. A székely hősöknek, kiket s*eröt3záz esztendő alatt, mióta At'ila birodalma gZétfoszlott, soha ellenség le nem vert, kiknek földjén idegen hatalom nem uralkodott, kicsavarta kezéből a fegyvert a Károlyi Mihály vezetése alatt összeverődött hazaáruló társaság. Az erdélyi magyarság, a dicBÖ székelyig hazátlanná vált, de nem rabbá. Akit meg nem öltek, akit be nem börtönöztek, az vándorbotot vett dühtől összeszoruló kezébe. Inkább falazó koldussá, waggonlakó nyomorgóvá lett, mintsem magyarságát megtagadja és szolgája legyen a szolgá nak született zsarnok oláh csürbónek. Másfél millió székelyt, magyart tett hontalanná a bocskoros oláh fajzat hatalmi tébolya. Mérhetlen vagyont, egész Magyarország létfijntar- tását rabolta el. Vas, szén, bó, fa, arany, ezüst, gyógyvíz, földgáz, mit a keleti Kárpátok és Királyhágó között levő hegyek és völgyek dúsan kínálnak, mind a rablóbanda kezébe került. A szörnyűséges rablás létalapjában támadta meg Magyarországot. Erdély nélkül Magyarország fenn nem állhat. Népe meg nem élhet, ha csak idegen szolgaságba nem akarja hajtani fejét. Erdély magyar népe, vitéz székelysége segítségért kiált a világba. Kérő szava elsősorban a Dunántúl dicső népéhez szól, kit Isten megvédelmezett az ellenségek pusztító rombolásától Dunántúl népe ! Üzen a székelység. Üzen az erdélyi magyarság. Üzen a Maros, a Kükül lök, az Olt, a Szamos völgye. Üzennek a Királyhágó, a Hargita kincsesbányái. Üzennek a gyermekeik tői megfosztott anyák. Üzennek az éhező, meztelen gyermekek. Üzennek a bujdosó katonák, a munkát kereső férfi kezek. Üzennek és segítséget kérnek. Segítséget hazájuk, Erdély visszaszerzéséhez. Nemcsak maguknak, Nektek is visszaakarják szerezni Erdélyt, hogy eddig is élvezett kincseit Veletek megoszthassák. Testvér kór a testvérből. Testvér adja a testvérnek. Minden fillér könnyet törül le. Minden falat fegyvertforgató izmot erősít, jövő nemzedéket fejleszt. Segítsetek ! Könyörüljetek ! Isten áldása lesz minden adományon, minden adakozón. ilagy ífíz Dunaszenfgyőrgyőn. Február 28-án délután 3 órakor egy 14 éves leány gondatlansága következtében nagy tűz támadt, amely a nagy szélvihar következteben óriási gyorsasággal terjedt el, ngy, hogy rövid idő «lati 93 lakóház és több, mint 50 melléképület állott lángban és lett martaléka a dühöngő elemnek. A védekezés úgyszólván lehetetlen volt. Az elöljáróság Takács Gyula főjegyzővel és -László Karoly bitóval az élén mindent megtett, hogy a tűz lokalizálható legyen. Azonnal értesítették Pakaot, Fad- dot és Gerjent. Csakhamar meg is jelent a segítség, Paksról Tarisznyáé Gerő főjegyző, Gerjenből Dö meny János és a tengeliczi szőlőhegyről Takács György bitó egy-ngy fecskendővel és tűzoltósággal, ugyanígy Faddról is. Tolnáról és Paksról a katönai karhatalom, Faddról a csendőraég vonult ki. Dacára a tűzoltóknak, a karhatalomnak és a lakosság önfeláldozó munkájának, a tüzet csak másnap reggel 4 óra felé sikerült lokalizálni. Az épületeken kívül számos háziállat is el- jfcsztult a tűzben. Emberi élet nem lett áldozata a tűzvésznek, mindössze Nemes József es Vajda Károly szenvedtek kisebb égési sebeket. . A tűz úgy keletkezett, hogy Böcz Jánosék- nál kenyeret sütöttek és 14 éves leányuk a kenyérsütés után a pörnyét a trágyadombra öntötte,' amelytől a házmögötti szalmakazal lángot fogott. A különös véletlen, hogy Böcz János és közvet-, len szomszédja nádas háza épen maradt, csak a harmadik ház gyulladt ki és innen terjedt óriási gyorsasággal a tűz tovább, amely közel 5 millió Horona kárt okozott. A község vezetőségé azonnal értesítette a tűzről a belügyminisztert, Tolnavármegye alispánját, a fŐ8zofgubirót és a gabonagyüjtési kormány biztosság tolnamegyei kirendeltségét. Intézkedett a község vezetősége, hogy gondoskodás történjék a tüzkárosultak elhelyezéséről és élelmezéséről, továbbá az ottani Szövetkezeteknél, hogy a károsultak részére megfelelő kölcsön álljon rendelkezésre. A vezetőség helyes közigazgatási érzékéről tanusko dik, hogy a károsultakhoz felhívást intézett, biztosította őket legmesszebbmenő támogatásáról és védelméről. A község ezen leégett egybetedrészé- nek felépítését közös egyetértéssel igyekszik biztosítani és távoltartani a károsultaktól a szorult helyzetet kiaknázó üzéreket. Rendeltek azonnal 50 vaggen épületfát, folyamodtak a kereskedelmi miniszterhez ingyenes szállításért és a kocsizáso- . kát a község lakossága vállalta. Szóval Dana- szentgyörgy, ez a példásan rendezett tipikus magyar község még a nagy csapásban is megmutatta, hogy mennyi erő, józan gondolkodás és tettre készség van egy jól vezetett és irányított magyar községben. A tüzkárosultak feiBegitésére a község vezetősége a következő kérelemmel fordult Tolnavár- megye népéhez: Kérelem Tolna vármegye nemesen érző közönsége, ősz- szes hatóságai és valamennyi községe elöljáróságához. Dnnaszentgyörgyön folyó hó 28 án délután 3 órakor óriási szélviharban tűz ütött ki és 93 lakóház, mintegy 50 gazdasági épület, igen Bök takarmány, élelmiszer, belső berendezés, gazdasági felszerelés, apróbb lábas jószág és baromfi, a lángok martalékává lett* A község egyheted része megsemmisült s a kár értéke az öt millió koronát is meghaladja, melyből biztosítás révén esak cse kélység fog megtérülni. Nagy, igen nagy tehát a szükséglet mindenben és azért nagynak és sürgősnek kell lenni a segítségnek is, bogy a tömérdek kár némileg pótolva lebesseD. Élelmiszert azonban mindezek dacára egyelőre nem kérünk, mert ha mi dunaszentgyörgyiek mindannyian és minden étkezés alkalmával csak 3—4 falatot is megvonunk /magunktól s az így keletkező felesleget károsultjainknak adjuk, akkor már, e tekintetben megtaláltuk a megoldás helyes és eredményes módját. TüzkároBultjainknak azonban 60°/o-a szegény, legtöbbje teljes segítségre szorul s arra érdemes is, mert hosszabb munkás életen át, küzdelemmel szerezte azon kis hajlékát és egyedüli vagyonkáját, melyet most önhibáján kívül és szerencsétlen yéiétlen folytán elveszített. Ezen szerencsétlenek mindegyikének megfelelő építkezési segélyt is nyújtani önerőnkből a kár nagymérve miatt képesek nem vagyunk, ezért, fordu unk teljes bizalommal és meleg kérelemmel'a vármegye nemesen érző közönségéhez, hogy a dunaszentgyörgyi tüzkárosultak részére szánt pénzbeli adományát közvetlen a „Tolname- gyei Ujsá'g“ szerkesztőségéhez Szekszárdra és minden nélkülözhető épitő anyagát, tehát hacsak egy szál deszkát és lécet, avagy egy darab téglát is, a lakóhelye szerint illetékes községi elöljáró Sághoz eljuttatni szíveskedjék. Ezekután a „Tolnamegyei Újság“ szerkesztőségét a befolyt adományok n’yilvános nyugtázása és gyümölcsöző elhelyezésére, az összes községek érdemes elöljáróságait pedig az épitő anyagok összegyűjtése és az eredmény közlésére kérjük fel. Kérelmünk megszivlelése, hathatós támogatása és sürgős teljesítéséért ismételten is esedezve maradunk Dnnaszentgyörgyön, 1920. évi február hó 29. Takács Gyula László Károly közs. főjegyző. . - közs. biró. Hisszük, hogy az elöljáróság kiáltó szava viszhangra kéj és a szegény polgárok felsegitési | munkájából kiveszi vagyoni erejéhez mért« ré- * szét nagy- és kisbirtokos, kereskedő és iparos I egyaránt. A tüzeset után azonnal megjelent Nagy-
