Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1920-11-03 / 46. szám, Rendkívüli kiadás

Rendkívüli kiadás. Ara 1 korona. II. évfolyam. Szekszárd, 1920 november 3. 46. szám. torkMztiUég és kiadóhivatal: Srekszárdi Népbank épOltlében. Telefonszém 85 és 102. ElWwtést ár: egész évre 60 K, félévre 32 K, negyedévre 17 K.! Vidéken : 65 K, 35 K, 19 K. — Egyes szám ára l-50 K. i Szerkeszt«: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Elfilizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illetO közlemények a szerkesztőséghez kOldendSk. Hlrdrttf.k irat: A lagtistbb hirdeti* dt|. Z5 korom A hirdeti* n etoUi old.loa «íj 60 alllmét«r *zil«* hasábos mllliaitcr toronklal I koronib*, ■ szöveg old.loa I korom aO Ittlirb., a blrro.albiB alh.lTazatt rcklán- bír Talus 111 a aylltlér Z koronába k.rOI. Családi htrak is ráll.UU Mr- detiaek külön árszabás szerint Halottak naplin. Megdermedt falevelek takar­ják a földet. Fentről acél szür­keségben néz le a hidegségtől, a szenvedésektől meggyötört em­beriségre az ég hatalmas bol­tozatja. Mindig az elmúlás melankó­liája szállott e napon a lelkemre, de az elcsüggedés fájdalmas ér­zése soha oly ólomsullyal nem nehezedett reám, mint ma. Mintha az az acélszürkeség, a mely eltakarja a föld elől a na­pot, eltakarná az én szemem elől is a feltámadásban való re­ménység fénysávját, amely az elmúlás melankóliájába a vi­gaszt, az élet megnyugvását vitte. A téli szél zúgását hangosan tulkiabálja a keresztény kurzus jelszava és soha jobban profa- nizálva nem volt a keresztény­ségeszméje, a szeretet, mint ma. A több munka hangoztatásába kopik a toll, reked be a hang és a dolog nélküli gazdagodás soha oly orgiát nem ült, mint ma. Román, cseh, szerb rab­ságban szenvedő véreinkről szól a lant, ünnepi beszédek hang­zanak és menekültjeink ott di­deregnek a vasúti kocsikban. A nagy, régi határu Magyarország­ról álmodunk és teher nekünk a legkisebb áldozat is, amit a ha­záért kell hoznunk. A szeretet és egymás megértés boldogsá­gát hirdető szóáradatban für- dünk és pénzzel, élelemmel telt zsákjainkon ülve, a jóllakott em­ber érzéketlenségével nézzük az éhezők, a didergők megkékült arcú tömegét, a néma nyomort és szenvedést. Az égen mind sötétebb lesz a szürkület és amint lelki sze­meim előtt felvonulnak ezek a képek, szivemben mint gyen­gébben él a feltámadás remény­sége. Halottak napja! Elmúlt kedve­seim emléke könnyet lop szemem­be és hangosan felzokogok, amint legnagyobb halottamra, a ma­gyar nemzetre gondolok. Durva erőszak, megkótyagosodott söp­redék ideig-óráig lenyomhat, le- tiporhal egy nemzetet, de amely nemzetnek szivében az Isten és emberszeretet fenséges lángja él, a tiszta erkölcs és áldozat- készség nem halt ki, azt a nem­zetet megölni nem lehet. De vájjon nálunk nem-e ha­zugság most minden ? Van-e még oltár az aranyborjú imáda­tán kívül,, amely előtt le tudunk borulni? Ég-e még a haza- az emberszeretet és az áldozatkész­ség tüze? A reménytelenség kínos ver­gődésében nézek a feszületre, amelyen az Isten-ember sebek­kel tele teste függ. Hozzá száll foghászom, szállj le a mi lel­kűnkbe, emelj fel a posványbó), vezess ki kereszteddel a nyo­morúság, az önzés és szívtelen­ség világából, hogy lehessen még egyszer a magyar nem­zetre — feltámadás. S. Miniszterim Szekszárdim. Múlt számunkban már meg­említettük, hogy a „ Falu Szövet­ség“ tolnamegyei osztályának a megalakítására Rubinek Gyula kereskedelemügyi miniszter a „Falu Szövetség“ eszméjének felvetője több minisztertársával és körülbelül 40 főből álló kísé­retével e hó 7-én Szekszárdra érkezik. A miniszterek és a velük együtt utazó előkelőségek fogad­tatására, a szekszárdi népgyülés előkészítésére, valamint az ezzel kapcsolatos ünnepségek rende­zésére nagy bizottság alakult, amely vasárnap délelőtt 11 óra­kor a vármegyeháza kistermé­ben tartott értekezleten meg­állapította a nov. 7-iki minisz­terlátogatás összes részleteit. A bizottság. Dr. Klein Antal főispán elnök­lete alatt a következők vettek részt a megbeszélésen: André István ipartestületi elnök, Bajó Pál főszolgabiró, dr. Berze Nagy János tanfelügyelő, Blázsik Fe­renc máv. ellenőr, dr. Bus Lajos városi tanácsos, Czéh János kis­gazda, Debulay Imre v lakatos, dr. Éri Márton vm. főjegyző, Forster Zoltán alispán, Frey János Takler kisgazda, Hock István máv. főellenőr, állomás­főnök, Kovách Aladár vm. fő- levéltárnok, múzeumi igazgató, Majsay István Töttös, Mészáros Pál kisgazdák, Morvay László főispáni titkár, Nagy János Prant- ner, Nagy József Simontakács, Neiner József kisgazdák, dr. Őrffy Imre nemzetgyűlési kép­viselő, Preimejer József Poller- mann kisgazda, dr. Resch Aurél főgimn. igazgató, Schneider Já­nos bankigazgató, Taksonyi Ist­ván kisgazda, Tóth Henrik mű­szaki főtanácsos, Török Pál Majsai, Töttös István kisgazdák, Uj János földbirtokos és bérlő, Vesztergombi Antal kisgazda, Vendl István h. polgármester, Weber Kálmán földbirtokos. Ez az előkészítő bizottság a nagy munkára való tekintettel a szek­szárdi társadalom minden rétegé­ből száz tagra fogja magát ki­egészíteni. * Az értekezlet. Az elnöklő főispán rövid fog­lalatban ismertette dr. Rubinek Gyula miniszter, a gazdák régi vezére és társai lejövetelének célját, programmját és kérte a a bizottságot, hogy kövessen el mindent az előkelő vendégek minél ünnepélyesebben való fo­gadtatására, mert önmagát tisz­teli meg az, aki a vezért meg­tiszteli. Annak a reményének adott a főispán kifejezést, hogy a rendkívüli jelentőségű napon Szekszárd városa falai közt ven­dégül tisztelheti a vármegye min­den községének kiküldöttjeit, akik tanúbizonyságot fognak tenni annak az eszmének a helyessége mellett, amelynek Rubinek mi­niszter egyik legértékesebb kép­viselője és támogatják azon tö­rekvést, amelynek célja a jövő berendezkedésünkben annyira fontos „Falu Szövetséginek az egész országra való kiépítése. A főispán után Schneider János, a Mezőgaz­dasági - Kereskedelmi rt. igaz­gatója, az előkészítő bizottság elnöke ismertette a november hetediki fogadtatás programm­ját, amely felett megindult a vita és az értekezlet a követ­i I kezőképen állapodott meg a nagy nap rendjét illetően. Az érkezés és bevonulás. Dr. Rubinek Gyula miniszter és kísérete vasárnap reggel 9 órakor külön vonaton érkezik a szekszárdi pályaudvarra, ahová egy negyedórával később fog befutni az őcsényi, decsi, sár­pilisi, várdombi, alsónánai, mó- rágyi és mőcsényi polgárságot hozó külön vonat. A vármegye határán. Nagydorogon a járási és községi kiküldöttek élén Fors­ter Zoltán alispán üdvözli a mi­nisztereket. A szekszárdi pálya­udvaron a minisztereket és kísé­retüket Vendl István, Szekszárd város h. polgármestere fogja üdvözölni, mire a vendégek a vasúttól a kocsiuton gyalog mennek a város közönségének és a vármegye minden részéből összegyűlt küldöttségek sorfala között a katholikus templomba. A menetet lovas bandérium nyitja meg. A bandérium szer­vezésére a bizottság Fördős Mihály vármegyei másodfőjegy­zőt, tart. huszárszázadost kéri fel. A bandérium tagjait pedig a Kisgazda Egyesület fogja összeválogatni. A bandérium után következ­nek a fehér ruhás leányok, akik egész a megyeházig kisérik a magas vendégeket és részt vesz­nek az istentiszteleten is. A leányok csoportjának összeállí­tására Fejős Imrénét, a Szociális Misszió Társulat elnöknőjét ké­rik fel. A templomokban. A menet a felzászlózott út­vonalon a belvárosi róm. kath. templomba megy, ahol 7»10-kor misét hallgat. A katholikus tem­plomból átvonulnak a reformá­tus templomba, ahol kezdődik az istentisztelet. A vallásos áhitat emelésére a re­formátus templomban alkalmi énekkar fogja énekelni a zsol­tárokat. A népgyülés. Tizenegy órakor kezdődik a • városháza előtti Béla-téren a „Falu Szövetséget“ megalakító népgyülés, amelyet a szónoki emelvény körül elhelyezett da­lárda Hymnusa vezet be. Nem­Ha jól és ölesén akar öltözködni, ss „MODE“ “SÄ vásároljon kelméket .és mindenféle ruházati cikkeket. Ha$f Választék meleg féli» temO ÉS SelfemkentlŐkben IS* Garay-tér, Szekszárd szállá, colt Ferencz Gyula-féle üzlet. nemcsak masának, hanem a Hazának is használ, ha a Moveban vásárai!

Next

/
Thumbnails
Contents