Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-11-03 / 46. szám, Rendkívüli kiadás
Rendkívüli kiadás. Ara 1 korona. II. évfolyam. Szekszárd, 1920 november 3. 46. szám. torkMztiUég és kiadóhivatal: Srekszárdi Népbank épOltlében. Telefonszém 85 és 102. ElWwtést ár: egész évre 60 K, félévre 32 K, negyedévre 17 K.! Vidéken : 65 K, 35 K, 19 K. — Egyes szám ára l-50 K. i Szerkeszt«: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Elfilizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illetO közlemények a szerkesztőséghez kOldendSk. Hlrdrttf.k irat: A lagtistbb hirdeti* dt|. Z5 korom A hirdeti* n etoUi old.loa «íj 60 alllmét«r *zil«* hasábos mllliaitcr toronklal I koronib*, ■ szöveg old.loa I korom aO Ittlirb., a blrro.albiB alh.lTazatt rcklán- bír Talus 111 a aylltlér Z koronába k.rOI. Családi htrak is ráll.UU Mr- detiaek külön árszabás szerint Halottak naplin. Megdermedt falevelek takarják a földet. Fentről acél szürkeségben néz le a hidegségtől, a szenvedésektől meggyötört emberiségre az ég hatalmas boltozatja. Mindig az elmúlás melankóliája szállott e napon a lelkemre, de az elcsüggedés fájdalmas érzése soha oly ólomsullyal nem nehezedett reám, mint ma. Mintha az az acélszürkeség, a mely eltakarja a föld elől a napot, eltakarná az én szemem elől is a feltámadásban való reménység fénysávját, amely az elmúlás melankóliájába a vigaszt, az élet megnyugvását vitte. A téli szél zúgását hangosan tulkiabálja a keresztény kurzus jelszava és soha jobban profa- nizálva nem volt a kereszténységeszméje, a szeretet, mint ma. A több munka hangoztatásába kopik a toll, reked be a hang és a dolog nélküli gazdagodás soha oly orgiát nem ült, mint ma. Román, cseh, szerb rabságban szenvedő véreinkről szól a lant, ünnepi beszédek hangzanak és menekültjeink ott dideregnek a vasúti kocsikban. A nagy, régi határu Magyarországról álmodunk és teher nekünk a legkisebb áldozat is, amit a hazáért kell hoznunk. A szeretet és egymás megértés boldogságát hirdető szóáradatban für- dünk és pénzzel, élelemmel telt zsákjainkon ülve, a jóllakott ember érzéketlenségével nézzük az éhezők, a didergők megkékült arcú tömegét, a néma nyomort és szenvedést. Az égen mind sötétebb lesz a szürkület és amint lelki szemeim előtt felvonulnak ezek a képek, szivemben mint gyengébben él a feltámadás reménysége. Halottak napja! Elmúlt kedveseim emléke könnyet lop szemembe és hangosan felzokogok, amint legnagyobb halottamra, a magyar nemzetre gondolok. Durva erőszak, megkótyagosodott söpredék ideig-óráig lenyomhat, le- tiporhal egy nemzetet, de amely nemzetnek szivében az Isten és emberszeretet fenséges lángja él, a tiszta erkölcs és áldozat- készség nem halt ki, azt a nemzetet megölni nem lehet. De vájjon nálunk nem-e hazugság most minden ? Van-e még oltár az aranyborjú imádatán kívül,, amely előtt le tudunk borulni? Ég-e még a haza- az emberszeretet és az áldozatkészség tüze? A reménytelenség kínos vergődésében nézek a feszületre, amelyen az Isten-ember sebekkel tele teste függ. Hozzá száll foghászom, szállj le a mi lelkűnkbe, emelj fel a posványbó), vezess ki kereszteddel a nyomorúság, az önzés és szívtelenség világából, hogy lehessen még egyszer a magyar nemzetre — feltámadás. S. Miniszterim Szekszárdim. Múlt számunkban már megemlítettük, hogy a „ Falu Szövetség“ tolnamegyei osztályának a megalakítására Rubinek Gyula kereskedelemügyi miniszter a „Falu Szövetség“ eszméjének felvetője több minisztertársával és körülbelül 40 főből álló kíséretével e hó 7-én Szekszárdra érkezik. A miniszterek és a velük együtt utazó előkelőségek fogadtatására, a szekszárdi népgyülés előkészítésére, valamint az ezzel kapcsolatos ünnepségek rendezésére nagy bizottság alakult, amely vasárnap délelőtt 11 órakor a vármegyeháza kistermében tartott értekezleten megállapította a nov. 7-iki miniszterlátogatás összes részleteit. A bizottság. Dr. Klein Antal főispán elnöklete alatt a következők vettek részt a megbeszélésen: André István ipartestületi elnök, Bajó Pál főszolgabiró, dr. Berze Nagy János tanfelügyelő, Blázsik Ferenc máv. ellenőr, dr. Bus Lajos városi tanácsos, Czéh János kisgazda, Debulay Imre v lakatos, dr. Éri Márton vm. főjegyző, Forster Zoltán alispán, Frey János Takler kisgazda, Hock István máv. főellenőr, állomásfőnök, Kovách Aladár vm. fő- levéltárnok, múzeumi igazgató, Majsay István Töttös, Mészáros Pál kisgazdák, Morvay László főispáni titkár, Nagy János Prant- ner, Nagy József Simontakács, Neiner József kisgazdák, dr. Őrffy Imre nemzetgyűlési képviselő, Preimejer József Poller- mann kisgazda, dr. Resch Aurél főgimn. igazgató, Schneider János bankigazgató, Taksonyi István kisgazda, Tóth Henrik műszaki főtanácsos, Török Pál Majsai, Töttös István kisgazdák, Uj János földbirtokos és bérlő, Vesztergombi Antal kisgazda, Vendl István h. polgármester, Weber Kálmán földbirtokos. Ez az előkészítő bizottság a nagy munkára való tekintettel a szekszárdi társadalom minden rétegéből száz tagra fogja magát kiegészíteni. * Az értekezlet. Az elnöklő főispán rövid foglalatban ismertette dr. Rubinek Gyula miniszter, a gazdák régi vezére és társai lejövetelének célját, programmját és kérte a a bizottságot, hogy kövessen el mindent az előkelő vendégek minél ünnepélyesebben való fogadtatására, mert önmagát tiszteli meg az, aki a vezért megtiszteli. Annak a reményének adott a főispán kifejezést, hogy a rendkívüli jelentőségű napon Szekszárd városa falai közt vendégül tisztelheti a vármegye minden községének kiküldöttjeit, akik tanúbizonyságot fognak tenni annak az eszmének a helyessége mellett, amelynek Rubinek miniszter egyik legértékesebb képviselője és támogatják azon törekvést, amelynek célja a jövő berendezkedésünkben annyira fontos „Falu Szövetséginek az egész országra való kiépítése. A főispán után Schneider János, a Mezőgazdasági - Kereskedelmi rt. igazgatója, az előkészítő bizottság elnöke ismertette a november hetediki fogadtatás programmját, amely felett megindult a vita és az értekezlet a követi I kezőképen állapodott meg a nagy nap rendjét illetően. Az érkezés és bevonulás. Dr. Rubinek Gyula miniszter és kísérete vasárnap reggel 9 órakor külön vonaton érkezik a szekszárdi pályaudvarra, ahová egy negyedórával később fog befutni az őcsényi, decsi, sárpilisi, várdombi, alsónánai, mó- rágyi és mőcsényi polgárságot hozó külön vonat. A vármegye határán. Nagydorogon a járási és községi kiküldöttek élén Forster Zoltán alispán üdvözli a minisztereket. A szekszárdi pályaudvaron a minisztereket és kíséretüket Vendl István, Szekszárd város h. polgármestere fogja üdvözölni, mire a vendégek a vasúttól a kocsiuton gyalog mennek a város közönségének és a vármegye minden részéből összegyűlt küldöttségek sorfala között a katholikus templomba. A menetet lovas bandérium nyitja meg. A bandérium szervezésére a bizottság Fördős Mihály vármegyei másodfőjegyzőt, tart. huszárszázadost kéri fel. A bandérium tagjait pedig a Kisgazda Egyesület fogja összeválogatni. A bandérium után következnek a fehér ruhás leányok, akik egész a megyeházig kisérik a magas vendégeket és részt vesznek az istentiszteleten is. A leányok csoportjának összeállítására Fejős Imrénét, a Szociális Misszió Társulat elnöknőjét kérik fel. A templomokban. A menet a felzászlózott útvonalon a belvárosi róm. kath. templomba megy, ahol 7»10-kor misét hallgat. A katholikus templomból átvonulnak a református templomba, ahol kezdődik az istentisztelet. A vallásos áhitat emelésére a református templomban alkalmi énekkar fogja énekelni a zsoltárokat. A népgyülés. Tizenegy órakor kezdődik a • városháza előtti Béla-téren a „Falu Szövetséget“ megalakító népgyülés, amelyet a szónoki emelvény körül elhelyezett dalárda Hymnusa vezet be. NemHa jól és ölesén akar öltözködni, ss „MODE“ “SÄ vásároljon kelméket .és mindenféle ruházati cikkeket. Ha$f Választék meleg féli» temO ÉS SelfemkentlŐkben IS* Garay-tér, Szekszárd szállá, colt Ferencz Gyula-féle üzlet. nemcsak masának, hanem a Hazának is használ, ha a Moveban vásárai!
