Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-10-23 / 44. szám
II. évfolyam. Szekszárd, 1920 október 23. 44. szám. TOLNAMEGYEI UJSÁ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Hirdetések árai: A legkisebb hirdette dija 2S korosa A hirdetés az utolsó oldalon tgj 60 altimeter széles hasábon alltaééer toronként I keronábt, a szövegoldalon t korona 50 fillérbe, a hírrovatban elhelyezett rekUa- hlr valamint a nyllttér 2 koronába kerül. Családi hírek ét vállalati hirdetések külön árszabás szerint. A Rormnnyzó beszéde Székesfebéruúron. Horthy Miklós Magyarország kormányzója folyó hó 17 én, vasárnap Székesfehérvárott a nemzeti hadsereg bevonulásának évfordulóján tartott ünnepségen a következő beszédet mondotta: „Egy évvel ezelőtt tulajdonképen e helyen fejeződött be egy sötét, szégyenteljes időszak és innen indult előre 400 éves álmunk megvalósulása, a szebb magyar jövőnek záloga: a nemzeti hadsereg. És Fehérvármegye hazafias közönsége szobrot emelt e történelmi helyen oltárául a hazaszeretetnek, hadseregünkbe vetett bizalmának és reménységének és örök tilalomfául a destrukciónak és a széthúzásnak. Ez az emlékszobor késztet az emlékezésre és ha visszagondolok az elmúlt esztendőre, sok szép és nagy alkotás jelzi egy uj, szebb, dicsőbb korszak virradatát. Van megbízható hadseregünk, az alkotmányos élet helyreállt, a külföld kezd bennünket megismerni, értékelni és megbecsülni s az építő és termelő munka pedig már éledezik az egész vonalon. Es ha én mégis ma hazánk egén nem a napfényt, hanem a fellegeket látom, annak oka az, hogy nem minden alakult úgy, a hogyan egy évvel ezelőtt Szent István városában elképzeltem és óhajtottam. Azt hittem, hogy a nemzet. annyi megpróbáltatás, szégyen és megalázás után egészen eggyé forradt a haza megmentésében. Ez nem történt meg. Az emberek nem tudják levetkőzni a forradalmi mámort. Mindenki vezetni akar, de senki séta akar vezettetni. Mindenki politizál és mindenki, de különösen ' • egyes csoportok egymagnk akarják az összes kérdéseket megoldani, még pedig azonnal, egy csapásra megoldani. Sorrend nélkül, meggondolatlanul, előkészités nélkül vetik belé a közvéleménybe a legnagyobb problémákat, a mi nem vezethet megoldásra és megnyugvásra, csak izgalmakra 8 az alig visszaszerzett bel- béke megrenditésére, még akkor is, ha ezek a törekvések különben jó- hiszemüek és hazaiieágból erednek. Bgy jogállamban tömegek, felelőtlen elemek nem diktálhatnak, csak az alkotmányos fórumok, amelyeknek vezetését mindenki respektálni tartozik. Ezek a fórumok kell hogy ki- bújának minden igazságos, pártatlan, főleg hivatott kritikát, de nem engedhetem meg, hogy a politizálást \ és hívatlan kritikát egyesek oly mértékben űzzék, hogy az már a tömegek iázitásában csapjon át. Elhatározott akaratom, hogy a magyar nép végleges megnyugvása ér- I dekében a demagógiát egyszer s mindenkorra elnémítsam. Újabban mind sűrűbben lehet észlelni olyan törekvéseket, a melyek a király személyének kérdését igyekeztek előtérbe tolni. Mindnyájan egyetértünk abban, hogy ez az ország, meg nem tagadva ezeréves múltját, mint királyság folytassa életét a nemzetek nagy közösségében és mindnyájan szeretnék Szent István koronáját régi fényében tündökölve látni. — Odáig azonban még nagy külpolitikai feladatok és a belső konszolidáció nehéz munkáinak befejezése állanak előttünk. Azok, a kik a király személyének kérdését idő előtt bolygatják, a nemzet egységét bolygatják meg, az ország polgárainak lelkét forradaimo- sitják, megakasztják a belső konszolidációt és ezzel bénítják külpolitikai cselekvőképességünket is. — Jól tudom, hogy vannak olyanok is, a kiket uem a múlt hagyományaihoz való ragaszkodás vezet, hanem önző célokból; vagy egyenesen azzal a gonosz szándékkal tartják ébren az ily kérdéseket, hogy ezáltal megzavarják és megakasszák azt a gyógyulási folyamatot, a melyre a nemzetnek a háború és a forradalmak pusztításai után szüksége van, sőt akadnak, akik kölcsönös bizalmatlanság ébresztése és széthnzás előidézése végett a rágalmak és gyanúsítások piszkos eszközeivel dolgoznak, nem kiméivé hol jó- hol rossz- hiszemtileg az én személyemet sem. Holott mindenkinek tudnia kellene, hogy Magyarországnak a királyi hatalom gyakorlása szünetelésének idejére a nemzetgyűlés által a legfőbb hatalom helytartójául megválasztott kormányzója nem élhet vissza a hatalommal, nem uynlhat a királyi hatalom, nem nyúlhat a királyi trón után. Én igy fogom fel kötelességemet. Értsék meg kötelességüket mások íb. Aki nem érti meg, azzal meg fogjuk értetni. Kisérletezésre idő nincs, aki nem alkalmazkodik a jogrendhez, az bűnhődni fog. Az első év küzdelmei ntán a második évet az imperativ megnyugtatás jegyében óhajtom megkezdeni, a melynek Isten segítségével idővel gazdag és hatalmas Magyarország lesz az eredménye, koronás királylyal az élén, akit a nemzet lelkesedve fogad tárt karokkal. ‘a* - ■ —■ «■ ■ .................. Dr. örffy Imre ti c földreform. A szekszárdi kerület képviselője a földbirtok reform javaslat élőké szitő bizottságában igen élénk tevékenységet fejt ki és közérdeket szolgáló felszólalásai és indítványai jelentékenyen elősegítik, bogy ezen rendkívül fontos törvényjavaslat tö- kéletesitessék. Tolnavármegyében igen sok helyen eddig az emberek nem tudtak földhöz jutni, mert határuk rendkívüli módon kicsiny volt, terjeszked- niök pedig a nagy uradalmak miatt nem lehetett. E hó 5-én kiadott ren~- delet, mely a házhelyek és kisha- szonbérletekről szól, 2. § óban az igénylők első felülbírálását az ingatlan fekvése szerinti képviselőtestületekre bízta, nem pedig az igénylők lakhelye szerinti képviselőtestületekre. Éhből, főként a kis határokkal biró községek lakóira, — mint nálunk például a közeiben fekvő Várdomb, Alsónána — az a hátrány származnék, hogy ügyeikben más községek (Dees, Sárpilis vagy Öcsény) képviselőtestületei határoznának, akik nem ismerik, de nem is érzik az ő földszükségletüket. Dr. Örffy Imre e hó 14 én tartott és a földbirtok reformot tárgyaló bizottság Ülésén napirend előtt szóvá tette a rendelet ezen vitás intézkedését. A bizottság tagjai helyeselték képviselőnk felszólalását és a föld- mivelésiigyi miniszter ígéretet tett, hogy egy pótrendelettel megszünteti a viszás intézkedést és dr. Örffy in ditványa szerint oly esetekben, a midőn szomszédos község lakói igényelnek más községben fekvő földbirtokból, akkor az igények elbírálása ügyében az érdekelt községek közös küldöttsége tesz javaslatot a rendező bizottságnak. Képviselőnk ezen felszólalása és a miniszter ígérete megnyugtathatja a kisközségék földínséges lakóit, hogy érdekeik úgy a rendeletben, mint a törvénynél is a legmeszebbmenő védelemben fognak részesülni. Egy más napon tartott bizottsági ülésen dr. Örffy Imre felszólalt és az elővásárlás egyes eseteinél a földbirtokosra kívánta hárítani a vétel- ármegállapitási eljárás költségeit. — Akkor ugyanis, amikor a birtokos az elővételi ár megállapítása iránt a birtokrendező bizottsághoz fordul és a birtokos, tekintettel arra, hogy a megállapítás az eredeti vevő által megajánlott vételárnál alacsonyabb, azt nem fogadja el, úgy méltánytalan, hogy a felmerült költséget az elővételi joggal élő állam viselje. A szavazásnál a bizottság csak az elv fölött szavazott. A szavazatok száma egyenlő volt. Gaál Gaszton elnök a módosítás mellett szavazott s ezzel a módosítás megtörtént. Orvossyiilés. Az „Országos Orvosszövetség lolnamcggei fiókja“ — a forradalmak okozta két évi szünet után — folyó hó 15 én tartotta rendes évi közgyűlését a helybeli „Ferenc-köz- kórhaz“ igazgatósági termében, melyen a fiókszövetség tagjai közül Brángi, Dallmann, Drágíts, Grün- féld, Grünwald, Herczegh, Kelemen, Kramolin, Németh, Nesztor, Sommer, Spitzer, Sztanó, Zavaros és Záboji orvostudorok jelentek meg. A szomorú két esztendő általános gazdasági romlása az orvosokat sem kímélvén meg és a többi „lateiner-- rel együtt ők is a legsúlyosabb meg- éihetési gondokkal küzdvén, a csüg- geteg elkeseredés alaphangja vonult régig az egész gyűlésen, mely az orvosok*gazdasági érdekeinek az emberszerető áldozatkészséggel való összeegyeztetésére törekedett. Dr. Drágíts Imre elnöki megnyitó és kimentő beszámolója után a pénztári jelentés 3443 korona 36 fillér maradvány, 504 korona bevétel, 169 korona 55 fillér kiadás ét igy 3777 korona 81 fillér vagyonnal tudomásul vétetett. A tagdíjnak 7 koronáról 50 koronára emelése elfogadtatott azzal, hogy ebből fejen- kint 20 koronáDyi járulék lesz a központnak bektildve. Kegyelettel emlékezett meg a közgyűlés Holndonner, Stollár, Pécs- várady és Stern elhunyt kartájakról, akik e két év folyamán dőltek ki a tagok sorából. Apróbb folyó ügyek elintézésén kívül, az összes jelenvoltak élénk és beható eszmecseréje után határozatba ment, hogy tekintettel a rendkívüli drágaságra és a legelemibb életszükségleteknek az utóbbi két év folyamán beállott áremelkedésére, valamint arra, hogy a két év előtti gyűlésen megállapított dijak a mai viszonyoknak többé meg nem feleinek, a magánorvoslás díjtételei egyöntetűen a következőképen emeltetnek fel: Rendelés az orvos lakásán 40— 50, látogatás a betegnél 50—60 korona. Vasár- és ünnepnap délután, vagy a beteg állal kitűzött időben, valamint éjjel (azaz a mindenkori besötétedéstöl reggel 7 óráig) e díjtételek kétszerese fizetendő. Az orvos lakóhelyén kiviil (vidéken) teljesített látogatások dijak 5 kilométer távolságig 200 korona, 5—10 kilométerig .100 korona, 10 kilométeren tu! 5 kilométerenkint 100 koronával több. A fuvart külön a beteg fizeti, vagy természetben szolgáltatja. Műtétek és más orvosi működések, vagy orvosi írásművekért a 135.000—1900. B. M. sz. rendelet /. fokozatában megjelölt tételeknek a tízszerese. Háziorvosi díjazás : a régi (békebeli) tiszteletdijak tízszerese. Orvosi consiliu- mokérC a kezelő illetőleg háziorvosnak is egy rendes látogatási dij kétszerese, a meghívott consiliárius- nak pedig e tótpl háromszorosa jár. Miután azonban az orvosok e felemeléssel csak saját létérdekeiket kívánják biztosítani, de a velők egy- gytitt szenvedő középosztályt terhelni nem akarják, igy kölelezöley kimondják, hogy : magán vagyonnal nem biró közalkalmazottak és menekültekkel szemben továbbra is a régi, békebeli díjtételeket, illetőleg legfeljebb azok méltányos és mérsékelt felemelését akalmaz- zák! — Határozatba ment továbbá, hogy miután a községi- és körorvo sok, valamint városi orvosok évek előtt csak minimálisan emelt dijai a mai viszonyokkal szemben egyszerűen nevetségesek, amit legjobban bizonyít, hogy más városok és törvényhatóságok területén ez már régen pótoltatott, sőt maga az állam is — persze, csak az állatorvosokra nézve) a díjtételeket már a tízszeresre emelte ; hogy ezért a fiókszövetség is magáévá teszi és teljes súlyával támogatja a városi, kör- és községi orvosok dijfdlemelési kérelmét, melyet is azok a következőkben terjesztenek a vármegye elé: Rendelés az orvos lakásán vagy (időszaki kiszállásoknál) a községházán 20 korona, látogatás a betegnél 30 korona. Távolsági dij (oda és vissza) minden megtett kilométer után 3 korona. — Halott kémlés — egy látogatás dijának megfelelően. A lakbérek felemelése 100 százalékkal. Műtétek és egyébb munkálatok, valamint orvosi írásművekért a 135.000—1900. B. M. sz. rendelet IV. fokozatú díjtételeinek a tízszerese. Vasárnap és ünnep délntáü, valamint ’éjjel, vagy a beteg által kitűzött órában teljesített működésekért az illető tételek kétszerese. A tisztikar és választmány man dátuma is lejárván, a tisztujitás a következőkben ejtetett meg : elnök : Drágíts; alelnökök: Kramolin, Ta- nárky, jegyzők : Dallmann, Sztanó; pénztáros : Spitzer ; választmány : Boszkovitz, Freyler, Herczegh, Kapp, Kertész, Rothauser, Schall, Varga, Zavaros, Záboji; póttagok : Brányi, Nesztor. < Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telelonszám 85 és 102. Előfizetési ár: egész évre 60 K, félévre 32 K, negyedévre 17 K. Vidéken : 65 K, 35 K, 19 K. — Egyes szánt ára 1'50 K. Szerkeszti: SCHNEIDER JÁNOS. Megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.
