Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-09-25 / 40. szám
2 1920 szeptember 25. át tadná érezni a mostani helyzet salyos voltát. Csak belátás és hazafias érzés kell hozzá, mint a megszállott területeken levő városokban levő magyarság körében van, ahol az ezrével beözönlő idegenek erőszakos elhelyezkedése folytán a magyar családok igénytelen kis lakásokban szorongnak, két három CBalád közös konyhán összezsúfolva, de békével és testvéri szeretettel várják a régi Magyarország dicsőséges feltámadását. Ha ez az érzés vezetné a város min den polgárát, akkor a hajléktalanok elhelyezésével foglalkozó hatóságnak igazán könnyű helyzete volna. Csak azzal kellene foglalkoznia, hogy a lakással réndelkező félnek miuden igényét és kívánságát figyelembe véve oly családot helyezzen be, akivel békességgel, közös megértéssel és szeretettel lakhatik egy fedél alatt. Csak ennyit kívántam megjegyezni W. K. cikkére, akinek hálával tartozom, hogy e legkényesebb társadalmi kérdést Szekszárdon a lap nyílt hasábjaira felvetette. p. j. A Földmives Szövetség. Politikai köi'ökben nagy érdeklődés kiséri a Földmives Szövetség megalakulását. Ezt a Szövetséget or szágszerte nagy lelkesedéssel fogadta a föld népe, de megértéssel fordul feléje az értelmiségi középosztály is, mert a magyarságnak és a nemzet gazdasági erejének céltudatos szervezkedését látja benne. A Földmives Szövetség megalakulásáról egyébként Rubinek Gyula kereskedelemügyi miniszter hosszabban nyilatkozott és a következő érdekes kijelentéseket tette: — A Földmives Szövetség ma voltaképpen nem más, mint a volt kisgazdapárt szervezete, azzal a rendeltetéssel, bogy a párt vidéki szer-" vezeteit életben tartsa és kiépitse. Mikor ugyanis a nagy fúzió megtörtént, kimondottuk, hogy mindegyik párt megőrzi eddigi szervezeteit. A kisgazdapártnak két ilyen szervezete volt, a nagyatádi féle és a sokorópátkai-féle. Most ezt a két ! pártesoportot egyesítjük a földmives szövetségben, amely főképpen politikai alakulásnak tekinthető. Azt helyesen állapították meg, hogy a föld- míves szövetségnek köze' van az úgynevezett zöld internacionálé- hoz és a szövetség érintkezésbe fog lépni a hasonló külföldi ala kulásokkal is és bizonyára lesznek kérdések, amelyekben azokkal egyöntetűen járunk el. — A szövetségnek gazdasági, tár* sadalmi és népjóléti programmja is van. így például megszervezzük a népirodát, amely különösen a falu közönségét ingyenes tanácsokkal és jogvédelemmel látja el. Ismétlem azonban, hogy a szövetségben uralkodik a politikai jelleg és a szövetség politikailag fogja érvényesíteni álláspontját azokban a kérdésekben, amelyek társadalmi vagy j gazdasági téreu megérlelődtek. — Meg kell jegyeznem, hogy ugyancsak a volt kisgazdapárt ke- retein belül fog megalakulni az ipar- szövetség is, amely maid karöltve jár el a földmives szövetséggel. Ami pedig a keresztény-szo- ciabsta blokkot illeti, annak megalakulását ugyancsak az elmondottak magyarázzák. A keresztény szocialista blokk nem más, mint a volt keresztény-szocialista párt vidéki szervezeteinek blokkba foglalása. Eladó motoreke kettős rendszerű >Gibás< gyártmány 20 24 PP. »Bolinder« svéd motor nyersolajra. Bővebbet a „Move“ könyv- és sajtóvállalat üzletében Szetc*zárd, Kaszinó-bazár. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG LJiszek egy Istenben, hiszek sgy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. V A keresztény szervezkedés kérdéséhez. A Katholikus Népszövetség helye és feladatai. szülődött arra, hogy népünket készületlenül ne találják a kitörőben levő zivatarok. Szerte az országban ezerszámra tartotta népgyüléseit. milliószámra szórta felvilágosító, tanító, nevelő iratait. Már másfél évtizeddel ezelőtt megmutatta az állami és társadalmi biztonság csalhatatlan útjelzőjét: a kereszténység szelleméhez való visszatérést, az állami, társadalmi, szociális berendezkedésekben, Azokban a rossz emlékű, furcsa időkben, mikor a . hivatalos hatalommal szemben szinte küzdenie kellett az elismerésért, több, mint háromszázezer magyar kathoükust toborozott Össze a „keresztéqy Magyarország“ győzelmének előkészítésére. Ezeket a nemzetnek tett nagy szolgálatokat meg kell becsülnie mindazoknak, akik eddig nem ismerték a Katii. Népszövetséget s nem szabad elfelejteniük azoknak, akik valaha is a táborába tartoztak. Ne féljenek tőle a on protestáns testvéreink. Kell, hogy a történelem vsllásháborus emlékein túl egy megtisztult álláspontra felemelkedve érdekeink közösségében bajtársiíag találkozzunk össze protestáns testvéreinkkel a leíkekből minden vallási gondolatot kiüresitő destruktiv irányzatokkal szemben. El káli hes- senténünk azokat a mumusokat, melyekkel közös ellenségeink agyafúrtan egymás ellen ijesztgettek bennünket. Evégből' üdvözöljük a Kái- viu-szövetseg munkáját és- megerősödését, ha ugyanolyan hivatást teljesít protestáns testvéreink között, mint nálunk a Kath. Népszövetség. A Kath. Népszövetség az ősz folyamán az országban újból erőteljes szervező munkára indu‘. Bízunk benne, hogy azt a zászlót, melyet 15 évvel ezelőtt bontott ki. a nagy ősz szeroppanások után, Magyarország sírjai felett több és hűségesebb kéz i fogja megragadni. Mert ez a zászló 1 Krisztusnak zászlaja, aki meginon dotta: „Bízzatok bennem, én meggyőztem a világot! Borián Ferenc a Kath. Népszövetség Központi titkára. Ideálunk a kereszténység szellemében való megújulás, — a ^Keresztény Magyarország“. A politikában már megvan, a gazdasági életbe most próbáljuk beleépíteni, a magyar nép szivében és szellemében, — ebben a nagy Szaharában — azonban csak itt-ott vannak zöldelő szigetecskéi. Az elÍ8tentelenedett irodalom, a j destruktiv sajtó, a ledérerkölcsü színház, a háború, a forradalmak, küzdelmek és keserűségek, csalódások letörölték az ideális gondolkodás him- porát, kioltogatták a társadalomból a keresztény lelkiismeret mécseit. A közszellemben még nincs „keresztény Magyarország !“ Nem is lesz egykönnyen. Pedig enélkül valójában nincs keresztény Magyarország. Ami van, azt is féltve kell őriznünk, hogy össze ne törjék a benne felburjánzó, a kereszténység szellemétől távol álló jelenségek. Halomra születnek az uj egyesületek, mind az egyszerre reklamiro- zottá vált kereszténység cégére alatt 8 törik-szakad módra megszervezik a népet. A tömeget, meiy úgyis fásult és bizalmatlan az őt ért nagy becsapások után s nem egykönnyen áll kötélnek a szervezkedésre. S ahelyett, hogy minden keresztény ügy, szervezet, mint részletmunka egy magasabb koncepcióba állítva egy átfogó, egységes organi- i zációnak válnék kiegészítő részévé, j a kereszténynek mondott intézmények — a hagyományos magyar széthúzás átkában — szinte szemben állanak egymással s a vezetőikben gőzölgő rivalitás, a kuliszák mögötti versengés kíméletlen és keresztóny- telen módon tördeli össze a tömegek j bizalmát. Egy teljes fejetlenség ész- j lelhető a ^keresztényintézmények | egymáshoz való viszonyában s ebben mérhetetlen sokat szenved a kereszténység szent ügye. Ebben a vigasztalan helyzetben áll előttünk a Kath. Népszövetség az ö szeplőuélküli és fáradhatatlanul munkás 15 éves múltjával. Alapításának ideje a liberalizmus szélcsend jébe esik, amikor azonban a tisztán- látók előtt már meg-tnegvillantak a távoli ógzengés villámfutásai. A Kath. Népszövetség a vállalt gonddal kéHírek. Csonka Magyarország nem ország Egész Magyarország — mennyország J — A közélelmezési miniszter Szekszárdon. Dr. Fass János m. kir. közélelmezési miniszter vasárnap délelőtt 1/i 11 órakor sin- autón Szekszárdra érkezik. A minisztert a pályaudvaron Vendl István h. polgármester fogadja és a város diszfogatán behozza a megyeházára, amelynek kistermében délelőtt 11 órakor köz- élelmezési értekezlet lesz. — A fóispáni beiktatás. Dr. Kiéin Antal volt kormánybiztos a Kormányzó Ur Őfőmáitóságá- nak augusztus 24-én kelt magas elhatározásával Toínavár- megye főispánjává kineveztetvén, a törvényhatóság az ünnepélyes beiktatást október hó 2-án fogja megtartani. A beiktató rendkívüli közgyűlés napirendje a következő: 1. Alispáni megnyitó beszéd. 2. Belügyminiszteri rendelet a íőispáni kinevezés közlése tárgyában. 3. Eskütétel. 4. Ünnepélyes isten- tisztelet a belvárosi rom. kath. templomban. 5. A közgyűlés újbóli megnyitása után a főispán székfoglaló beszédet mond. 6. Dr. Éry Márton várm. főjegyző üdvözlő beszéde a vármegye közönsége nevében. — A szekszárdi kereskedelmi iskola Ügye. Ismeretes az a mozgalom amely az iránt indult meg, bogy Szekszárdon akár a gimnáziummai kapcso latosan, akár önálló iutézet gyanánt felső kereskedelmi iskola létesíthessék. Dr. Orffy Imre, városunk nemzet- gyűlési képviselője ei is járt ebben az ügyben a kormánynál és Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter átira- tilag meg is kereste Haller István vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy a szekszárdi kereskedelmi iskola felállítását figyelmébe ajánlja. A miniszterekben — mint értesülünk — megvan az ügy iránt a legnagyobb jóakarat, azonban a nem leplezhető helyzet az, hogy az állam — a nemzetgyűlés határozata folytán — saját költségén uj intézményeket, legalább egyelőre, nem állíthat fel. Szek- szárd váro3 képviselőtestületére hárul tehát a feladat, hogy vállalja ma. gára az uj iskola fentartásának a költségeit és akkor — ha ezt a hatá- rozatot a belügyminiszter is jóvá- hagyja — az intézet felállításának jelentős akadálya nincsen. Dr. órffy képviselő mindent elkövet az ügy érdekében, azonban a pénzügyi nehézségek, főleg a város állásfoglalásának a hiánya, hátráltatják az iskola tető alá jutását. Pedig fontos volna úgy ennek, mint a kisgazda képző iskolának a megvalósítása, amelynek létesitén képviselőnk hónapok óta olyan szívósan dolgozik. Reméljük, hogy a város nemes áldozatkészséggel lehetővé fogja tenni a kulturális haladás és az általános jólét e két je lentős tényezőjének felállítását és követendő példát mutat egyéb városoknak is abban, hogyan lehet és hogyan kell ezt a letiport országot a kultúra minden hatalmat legyőző fegyverével ismét talpra állítani és megmenteni. — Gazdasági főtanácsosok és tanácsosok kinevezése. Rubinek Gyula, volt földmivelé8Ügyi miniszter régen érzett hiányt pótolt, amikor elhatározta, hogy a mezőgazdaság terén szerzett érdemek jutalmazására a magyar királyi gazdasági tanácsosi és főtanácsi címeket létesíti, Az előbbivel a „nagyságos“, az utóbbival a „méltóságos“ cim jár együtt és ez az újabb intézkedés bizonyára nagymértékben hozzáfog járulni ahhoz, hogy gazdasági szakembereinket még fokozottabb önzetlen, közérdekű tevékenységre buzdítsa. Az első gazdasági főtanácsosi és tanácsosi kinevezések most történtek meg és azok között örömmel látjuk Molnár Józsefnek, a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület titkárának a nevét, is, a nmek a kormányzó ur őfőméltósága a magyar királyi gazdasági tanácsosi címet adományozta. — Távozó hittanár. Meyer Lajos főgimnáziumi hittanár, lapunk munkatársa és városunk társadalmi életének rokonszenves és kedves tagja eltávozik városunkból, mert Sopronba neveztetett ki tanárnak a katonai főreáliskolához. — Őszintén sajnáljuk és sajnálják tanítványain kivül is igen sokan Meyer Lajos távozását, akivel városunk hitéletének, keresztény irányzatának egy kiváló képviselőjét veszítjük el. — A püspöki heiynöksófl hírei. Dr. Fent Ferenc szekszárdi apát, pécsi püspöki helyuök előterjesztésére & Meyer Lajos távozásával megüresedett szekszárdi főgimnáziumi hittanári állásra a vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Taksonyi János szekszárdi segédleikészt bízta meg. A püspöki helynök Tolnáról Szekszárdra helyezte Kun Lajost, Óikéról Tolnára Hoffman Károlyt, Szászvárról Kajdácsra Steitz Pétert, végül Szászvárra Kranitz Lajos segéd- lelkészeket. — Elitólt tejhamisitók. Az állam- rendőrség szekszárdi kapitánysága Schmidt Istváu szekszárdi lakost te»- hamisításért 200 koronára, Fab’cs Jánosné szekszárdi lakost 10 napi elzárásra és 200 korona pénzbüntetésre, Ohn Jánosné szekszárdi lakost 100 koronára Ítélte. — A Move üzletvezetője. A Move szekszárdi és tolnamegyei főosztálya által alapított fogyasztási és értékesítő szövetkezet igazgatóságának az üzlet vezetésére sikerült megnyernie Fiüáeisen Jenő újvidéki nagykereskedőt, az ottani régi nagykereskedő és gyáros Findeisen cég beltagját, aki a szerb megszállás elől menekülve Csonka Magyarországon kívánja kereskedői tudását értékesiteui— Nem jelentette be az idegeneket A szekszárdi áilamrendőrsóg kapitánysága özv. Illés Ignácné szül. Szakács Katalint a nála megszállt idegenek be netu jelentése miatt 5 napi elzárásra és 100 korona pénz- büntetésre ítélte.
