Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-09-18 / 39. szám
II. évfolyam Szekszárd, 1920 szeptember 18. • 39. szám TOLNAMEGYEI UJSÁ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Siertewtfoég és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Ettflzetési ár: egész érre 60 K, féléére 32 K, negyedévre 17 K. Vidéken : 65 K, 35 K, 19 K. — Egyes szám ára 1‘50 K. Szerkeszti: SCHNEIDER JÁNOS. Megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illeti közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arai: A legkisebb hirdetés dija 25 korona A hirdetés az utolsó oldalon egy 60 * Ilim éter széles kásákon műim éter soronként 1 korosába, a szöregoldaJoa l korona 50 fillérbe, a hírrovat ben elhelyezett reklámhír valamint a avilttér 2 koronába kerül. Családi kirak és vállalati hirdetések külön árszabás szerint. Meddig várjunk még ? Véreinknek, a keresztény magyaroknak jajja, megkínzott testüknek és lelkűknek fájdalmas sóhaja száll felénk a megszállott területekről. Látjuk a véresre vert főpapot, az össze rugdalt keresztény szocialista munkásvezért börtönük piszkában és Hajdú Gyulát, az ügyvédet, a kommunista vezért, amint az internacionálé hangjai mellett kéjelegve gyönyörködik a keresztény magyarság rettenetes szenvedéseiben. Amint ezek a képek elvonulnak előttünk, kiáltva-kiáltjuk Tolna—Baranya—Somogy szabad népeihez, a megcsonkított Magyarország minden fiához, a legelsőtől a legutolsóig: Meddig várjunk még ? Ha az entente szeme nem akarja meglátni, hogy a Balkánnak legvadabb népe mily semmibe veszi a békeszerződés rendelkezéseit ; ha becsukja szemét, amely oly éberen figyel pedig, amikor a fehér terrorról regélnek, ha nem hallja meg megkínzott, kirabolt, összevert véreink jajját és ha úgy véli, hogy a szerbek protektorátusa alatt gyönyörűen fejlődő kommunizmus internacionális dala nekik nem szól, akkor kitör lelkűnkből sírón és .mégis az elkeseredés dühével: Meddig várjunk még ? Miért kívánják ettől a letiport, meggyalázott, kirabolt, de a keresztény erkölcs tisztitó tüzé- ben megujhodó magyar néptől, hogy a világ legpipogyább népe legyen, aki összetett kézzel nézi, mint fűzik a rabság láncait összerugdalt vérei kezére. • Mindennek van határa! Az emberi test és lélek sok megalázást kibír, de ha egyszer az élettel való nemtörődés elszántsága támad felül, akkor jaj azoknak, akik odáig juttatják. A magyarság ott áll! Még néhány arculcsapás, még néhány vágás, amely mélyebben hatol húsába és a béke kovácsai megláthatják, hogy ez az ezeréves magyar nép meghal, ha kell, de gyalázatban eltemetni nem engedi magát! Tolna, Somogy, Baranya egyes vidékein hatalmas nép- gyülések emelik fel tiltakozó szavukat, a szerbek által megszállt területeken elkövetett vér- lázitó kegyetlenségek és a jogtalan megszállások ellen. Azt óhajtjuk, hogy a magyar népnek ez a jajszava necsak • e megyék határaira jusson el, j hanem hallja meg a megcsonkított egész Magyarország és gondoskodjék a megyék vezetősége, a külügyminisztérium szervezete, hogy Tolna-, Baranya- és Somogy rrjegy ék panaszos kiáltását meghallják az entente hatalmasai is és értsék meg, tudják meg, hogy a húr a végsőkig feszítve van és ha elpattanik, semmiféle diplomácia meg nem akadályozhatja, hogy puszta ököllel is neki ne rohanjunk azoknak, akik legszentebb érzéseinken a legdurvábban gázolnak keresztül. És ha el van dobva a csóva, ki tudja, Balkán puskaporos hordói robbanása mily erejű lesz ? S. A szerbek rémuralma Pécsett. A szerb megszállók knlturnivóját újabb események bizonyítják. Hazug hírek kővetkezményekép békés polgárokat hurcolnak börtönbe s ott a talpraveretés nemzeti fenyitő módját alkalmazzák rajtuk, Teszik ezt oly területen, melyét még a békeszerződés kényszerűen aláirt papirosa sem Ítélt oda a Balkánnak. Teszik ezt oly területen, hol Hajdú Gyuláók nem- zetiszinU álarc alatt kalandoroskod- nak. Mindezt tehetik a szerbek azért, mert néhány ezer megtévesztett munkás jobbára zsidó vezetőire hallgatva küldüttségileg, sajtóban, népgyülésen a megszállás fenmaradását kéri szünet nélkül. Hazaárulók miatt szenvednek magyar testvéreink odalent! A vérfakasztó botbüntetések csapásai, a hazáért irtózatos kínzásokat elszenvedő honfitársaink kiáltásai, a börtönbői csak suttogó csendességgel kiszálló sóhaj felébreszt e már egyszer bennünket, Csonka-Magyarországon lakó békétlenkedóket, mindent elfelejtőket, a keresztény nemzeti fel- ujulásnak a tulipán - mozgalommal hasonlatos elposványosodás felé taszító hálátlanokat? A szerb kém. A múlt héten a megszállott területről átszökött egy magát Maglica Zsarkónak nevező egyén, akit a magyar hstárrendőrség elfogott. Útlevele gyanús volt a rendőrközegeknek, mire bekísérték az egyik parancs noksághoz, hol megállapították, hogy hamis pecsét van rajta Időközben kiderült, hogy Maglics Zsarkó szerb batárrendőrségi detektív és kémkedés céljából jött Csonka-Magyarorszógba. Budapestre kisérték, ahol a szerb misszió jelenlétében jegyzőkönyvet [ vettek fel -arról, hogy mindaddig ! semmi bántódása nem esett, sőt saját . kijelentései szerint a vallató közegek ; ülőhellyel és cigarettával is meg- I kínálták. Erről az esetről a pécsi kommunista újságok ezt írták, hogy a magyar határrendörsóg Maglicsot rettenetesen megkinozta, sőt hogy egyik végtagját a vallatásnál le is vágták. A bebörtönzött pécsiek A pécsi szerb rendőrség retorzióképen letartóztatta Ruzsinszky Béla asztalosmestert, a pécsi keresztény- szocialista szervezet vezető tagját, a keresztény ügy évtizedes bajnokát, Buzássi) Ábelt, a ciszterci rend pécsi főgimnáziumának igazgatóját, c. főigazgatót, Feniczy Ignác volt sásdi, jelenleg pécsi főszolgabírót, dr. Mo- sonyi Dénes püspöki oldalkanonokot, egyházmegyei irodaigazgatót és Visy Imrét. A börtön. A vármegyeházáu lev^.határrendőr- ségi börtönbe zárták mindnyájukat. Szerb élelmezésen, puszta padlón fekve szenvednek. Dr. Mosonyi Dénes kanonokot, aki a letartóztatás előtti napokban súlyos vesevérzésben szenvedett, mioden intervenció dacára elhurcolták és úgy megverték, hogy most lázas beteg és önkívületi állapotban van. Egy ferencrendi atyát is guzsba- kötöttek és hátára fektetve, iszonyú csapásokat mértek a talpaira. * És még ők iivöltenek magyarországi fehér terrorról! Tudjátok meg baranyaiak, pécsiek, hogy hol a terror, hol az állati kegyetlenkedés! A keresztény Csonka-Magyarországon-e vagy pedig a nem keresztény Pécsett ? Mi pedig, szabadságban élők, e rémes történetek után eszméljünk! Legyen minden magyar ébredő, in- tranzigens irredenta. Bár most csak részvétünket küldhetjük pécsi szenvedő testvéreinknek, de várjuk a jövőt, amikor az együttérzésen kivül cselekednünk is szabad lesz. A „Move“ szekszárdi fogyasztási szövetkezete. Az.Országos Magyar Véderő Egyesület szekszárdi és tolnamegyei főosztálya tudvalevőleg elhatározta, hogy Szekszárdon fogyasztási szövetkezetét létesít. A szövetkezetnek az a eéija, hogy tagjait és hozzátartozóikat olcsó és jó minőségű háztartási és gazdasági cikkekkel ellássa, termékeik eladását közvetítse, to- ’ vábbá, hogy a Budapesten székeié „Move“ fogyasztási és értékesítő szövetkezettel, mint a „Move“ szövetkezetek központjával létesítendő cserekereskedelem révén tagjaira nézve j a közvetítő kereskedelem elkerülése mellett szükségleteiknek első forrás- ból való kielégítését lehetővé tegye. Szegheó Béla ezredes, a „Move“ szekszárdi és tolnamegyei főosztályának elnöke már hetekkel ezelőtt felkérte a vármegyének úgyszólván minden számottevő emberét a szövetkezet megalakításában való rész- * vételre. A részjegyzéseb biztosíttatván, vasárnap délelőtt 11 órakor volt Szegheó ezredes einökiésével a megyeháza kistermében az alapítók első értekezlete, amelyen a szövetkezet megalakítását kimondták és elhatározták, hogy a részjegyzőket a kereskedelmi törvényben előirt alakuló közgyűlésre összehívják. A közgyűlés napjául október hó 10-ét tűzték ki. Szegheó ezredes ismertette a? alapítókkal az alapszabálytervezetet, a melyet némi változással el is fogadtak, majd tudomásul vették a szövetkezet helyiségének biztosítására, valamint a vezetésre vonatkozó eddigi intézkedéseket. Az alapítók a következők: Forster Zoltán alispán, Antal Pál uy. köz alapítványi felügyelő, dr. Herczegh Gyula főorvos, Tóth Henrik kir. miszaki főtanácsos, Török Pál Máj- sai kisgazda, Főglein János kisgazda, Blázsik Ferenc máv. műszaki ellenőr, Paulies Géza gazd. isk, szaktanító, St. Boda László takarékpénztári főkönyvelő, Bajó János árvaszéki ülnök, ifj. Steinsdorfer József bank- főkönyvelő, Andre István ipartestületi elnök, Fusz Ferenc üvegkereskedő, Majsai István Töttős kisgazda, dr. Zsigmond Ferene ügyvéd. Az alapítók elhatározták, bogy a közgyűlésnek Forster Zoltán alispán elnökké való választását javasolják. Ügyvezető igazgatónak Blázsik Ferencet, helyettes ügyvezetőnek Paulies Gézát kandidálják. — A könyvelés ügyeit St. Boda László, mint az igazgatóság tagja fogja végezni. 200 koronás üzletrészek még mindig jegyezhetők a Szekszárdi Takarékpénztárnál. A Hadirokkantok nemzeti Szöoetséíének Tolnamesyei csoportja. Hirt adtunk már arróf, hogy a háború által existeociájukban a legmélyebben sújtott hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák érdekeiknek megvédése céljából a kormány támogatásával egyesületbe tömörültek és Szekszárdon megalakult a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Nemzeti Szövetségének Tolnavármtf- gyei csoportja. Ezen szövetségnek a kormány- hatóságilag jóváhagyott alapszabályok szerint tagjai lehetnek a rendes tagokon kivül az alapitó tagok, akik belépésükkor egyszersminden- korra 1000 koronát fizetnek illetve a szövetség céljaira más hasonló vagy nagyobb vagyoni értéket (pl, ingatlan, kötvények stb.) juttatnak. Pártoló tagok azok, akik 5 éven át évi 100 korona tagsági dij fizetésére kötelezik magukat. A szövetség nem követelhet magas dijakat rendes tagjaitól, akik vagy testi épségüket, vagy a fenntartó férjet és atyát áldozták fel a haza oltárára. Sajnos, szegény hazánk sincsen abban a helyzetben, hogy háláját a gondtalan élet biztosításával lerója ezen hű fiaival szemben, kik érte mindenüket feláldozták és akik a félvilággal szemben auló háború összes csataterein dicsfényt hoztak a magyar névre. / A háború által kevésbé sújtott tehetősbb hazafiakra hárul az a fel-» adat. hogy a szövetségnek a tagok érdekében kifejtendő eredményes munkássághoz Szükséges anyagi eszközöket rendelkezésre bocsássák az által, -hogy a Szövetségbe, mint ala
