Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-08-28 / 36. szám
II. évfolyam. Szekszárd, 1920 augusztus 28. 36. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések irat: A legkisebb hirdtté* dija 2S korona A hirdetés IX utolad oldalon egy 60mlllm«ter széles hasábon miliséter soronként 1 koroaába, a üdv »«oldalon I korona 10 tUlérb«, a blrroralban elheljezeti re kién- hír ralamlnt a nyllttér 2 koronába kerül. Családi hírek és vállalati Hr- detések külön árszabás szerint. A Területvédő Liga megalakulása Szekszárdim. Impozáns tömeg lepte el vasárnap délelőtt 11 órakor a szekszárdi vá rosháza előtti teret, hogy tanúja legyen a hazánk területi épségét védő liga itteni köre megalakításának, bogy hazafias lelkesedést merítsen a jövő nagy munkájához és további kitartásra buzdítsa azokat az önzetlen, derék hazafiakat, akik összes erőiket ennek a mindennél fontosabb célnak szentelik. Ott láttuk a nép- gyülésen nemcsak városunk apraját- nagyját, hanem sokakat a környékbeliekből is. Gödé Lajos megnyitója. Pontban tizenegy órakor megnyílt a varpxháza nagytermének középső •ablaka és a népgyülés közönsége elé lépett Gödé Lajos szekszárdi rét. leiaész, a liga előkészítő bizottságának elnöke. Gyönyöiü beszédben ecsetelte országunk eorsát és a külpolitikai helyzetet ez a lángoló hazafi- sági] férfiú, a ki már eddig is szinte embert letti munkát végzett a liga érdekében ée a próféta ihletével jósolt szebb jövőt a nemzetnek, ha a összefog és nagy céljai eléréséré lan- kadatlan munkával támogatja mindazokat, akik az ország integritása érdekében oly óriási munkát végeznek Európa felvilágosítása céljából. A Jengyei nemzet történetéből vett példákkal igazolta, hogy reményünk van a feltámadásra és amint Lengyel- ország nem veszett el, úgy Magyar- ország is szebb jövő előtt áll. Dr. Órffy Imre nemzetgyűlési képviselő jelent meg a nagy tetszéssel fogadott beszéd után a szónoki helyen és arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy egy évvel ezelőtt ugyanarról a helyről hirdette ki Szekszárd lakosságának az uj politikai irány megalakulását, Akkor a közönség vele együtt fogadalmat tett, hogy koreszteoy és magyar akar i aradni és ilyem ek kívánja az országot a- késő uiy>kák szamára is tentartani. Azonban nekünk nemcsak a mostani; Csonka Magyar- országot kell magyarnak megtartani, hanem meg kell védenünk a határokon túl szorult magyarságot is, hogy az a drága vér magyar maradjon addig is, amíg fel tudjuk az idegen járom alól szabadkai^. — Azon a zimankóé, fagyos téli vasarnap délelőttön — úgymond dr. Órffy — amikor ott, a szent épületnek, a templomnak lépcsőjénél velem együtt esküt tettetek, hogy a ránk erőszakolt békébe soha bele nem Dyugosztok, hogy a barbár elnyomás alatt szenvedd véreinket megszabadítjátok, akkor máris beléptetek a Területvédő Liga munkásai közé. Lehet, hogy nincs is olyan messze a nap, amikor üt a felszabadítás órája. Lehet, hogy nem is lesz nehéz a harc; lehet, hogy nem is kell háborút viselnünk és hogy csak dicsőséges diadalmenet lesz a mi bevonulásnak azokra a szent helyekre, amelyeket őseink bőven hullatott magyar vére évszázadokon keresztül öntözött. Ha mindenki nagy és erős lesz, nem lesz nehéz a munkánk’ Sokan azt mondják, hegy mi háborús izgatok, háborús nszitók vagyunk. Ez nem áll, ez nem igaz, mert mi csak az önvédelmet hirdetjük. Ellen séges szomszédaink ugyanis a mi teljes tönkretételünkre törekszenek és mi csak úgy tudjuk ezt megakadályozni, ba erős akarattal, erős bizalommal, erős reménnyel felkészülünk az újabb rablás megakadályozására. Reménykedjünk igazunk beteljesedésében, mert ha nem reménykedünk, nyomorultul elkeli pusztulnunk. Tömörüljünk mindnyájan a Területvédő Liga zászlaja álá, amely hivatva van e nagy munkát előkészíteni. A képviselő megrázó közvetlenséggel előadott hatalmas szózata után Dr. Pongrácz Aladár a Területvédő Liga budapesti igazgatója szólt a közönséghez és megmagyarázta, hogy a liga az ősi határok visszaszerzését komoly, békés munkával akarja előkészíteni. Eszközei közé tartozik első sorban a müveit külföld felvilágosítása, Evég- ból idegen nyelvű kiadásokban fejti ki nemzetünk igazát.! Sikerült is neki szétszaggetni a g) ülőiét szel lemi drótaövényeit, amelyek eddig bennünket Európától elválasztottak. A liga külföldre neves, nagy összeköttetésekkel. biró tudósokat küldött, akik lényegesen megváltoztatták az elleiiUuk megnyilatkozott balvelemé- nyékét. Ezek hatása alatt Londonban, a lordok házában (angol főrendiház) 5 lord hatalmas beszédeket tartott Magyarország mellett és az egész világ figyelmét felhívta arra az igazságtalanságra, amely velünk történt. A francia is kezdi belátni a Területvédő Liga felvilágosító munkája nyomán, hogy az országunkat megszálló kis nemzetek a békének nem megbízható támasztékai. A liga külföldi propagandát folytatja és minden eszköszt felhasznál, amelyet az ország érdekében mozgósítani lehet. Felkérte a szónok, hogy alakítsa meg a népgyülós a Területvédő Liga szekszárdi körét, azt támogassa teljes erejéből, gyűjtsön össze minden erőt, amely eddig elkallódott. Egérfogóban vagyunk és ha szét nem törjük ezt az egérfogót, akkor itt rövidesen olyan állapotok leszne,k, hogy az összes bankóinkkal befülhelünk a kemencébe. A nagy figyelemmel és a tetszészajtól többször félbeszakított fejtegetések után Somló Emma a budapesti Nemzeti Színház művésznője szavait el az ő megrázó drámai erejével a közönségnek egy nagyhatású irredenta verset, mi-jd dr. Berze Nagy János kir. tanfelügyelő felolvasta a liga alapszabályait, mire a népgyüíés kimondta a szekszárdi kör megalakulását és a vezetőséget a következő- képen választotta meg: Elnök : A mindenkori főispán. Választmányi tagok : Dr. Fent Ferenc, Gödé Lajoz, Németh Gyula, dr. Rubinstein Mátyás, Meyer Lajos, Forster Zoltán, dr Éri Márton, Stein- i féld Béla, Bajó Pál, Vecdl István, ! : Kovách Aladár, dr. Pestby Pál, dr. j Kozacsek József, Mirth László, Rácz József, Kaminzaky János, Jakab László, dr. Drágíts Imre, dr. Tanárky Árpád, dr. Resch Aurél, dr. Berze Nagy János, Holub János, Kováos Dávidnó, Horváth Antal, Hock István, dr. Leopold Kornél, Leicht Lajos, Schneider János, Tóth Henrik, Tóth Károly, dr. Káldi Gyula, ifj. Steinsdörfer József, Halász Géza, dr. Hercegh Gyula, dr. Mayer Gyula, dr. Zsigmond Fereüc, Bodnár István, Molnár Sándor, Horváth Ignác, Rátz Gyula, Uj Ferenc, Andre István, Fasz Ferenc, Neiner József, Takso nyi Sándor, Frey János, Nagy János Prantner, Majsai István Töttös, Török Pál Majsai, Végi Ferenc, dr. Éri Mártonná, Fejős Imréné. A fáradhatatlan Gödé Lajos szavaj zárták be a népgyülést, amelynek eredménye a liga helyi szervéne k megalakulása. Délután 4 órakor a8 uj választmány összeült a vármegye _ házán, ahol dr. Pongrácz Aladár részletesen tájékoztatta a tagokat a külpolitikában eddig elért • eredmé nyékről. Az ebéd A liga budapesti vendégeinek tisz teleiére a helyi vezetőség a szekszárdi kaszinó kertjében ebédet adott, amelyen résztvettek a város minden rétegének a képvieelői. A lakomán Gödé Lajos a tőle már megszokott ékesszólással üdvözölte a budapesti vendégeket, akiket a város nevében dr. Bús Lajos városi tanácsos köszöntött, egyúttal dr. Órjfy képviselőre, a népgyülés nagysikerű szónokára emelte poharát. Dr. Pongrácz Aladár összetartásra buzdító^ szavai után dr. Éri Márton a magyar Irredentizmus jövőjét éltette, Tóth Károly a hölgyek hazafias közreműködésének szükségességét hangoztatta. Somló Emma nagy sikerei a „Rá- kóczy harangja“ cimü hazafias költeményt szavalta, mig Toronyi Gyula operaénekes egy irredenta dalt énekelt pohárköszöntő gyanánt. . André István ipartestületi elnök nagyhatású be'széde után dr. liereczky Lajos, a Gabonagyüjtési Kormánybiztosság helyi főnöke, menekült kolozsvár- megyei főjegyzői mondta el erdélyi szenvedéseit. Dr. Örffy Imre volt az utolsó szónok és szent Ígéretet tett arra, hogy úgy a parlamentben, mint azon kívül is teljes erejéből az ország régi határainak a visszaszerzésén fog dolgozna A hangvers ny. A liga-nap fénypontja a kaszinó Dyári helyiségében tartott hangverseny volt. A zsúfolásig megtelt terem színpadáról a megnyitó beszédet dr. Pongrácz Aladár mondot*a, kivonatosan ismertetvén a liga működéséről a választmány előtt tartott beszámolóját. Mikula Dezsőné és Mikula Hédiké négykezes zongorajátéká kö vetkezett ezután.-Klasszikus népdal- ábrándjaik előadása annyira művészi volt, hogy a legelőkelőbb nagyvárosi hangversenyeknek is értékes száma lehetett volna. Somló Emma három irredenta verset szavalt az ő ismert, nagy művészetével, majd dpongrácz Aladárné hangversenyénekesnő irredenta és kurne dalokat adott elő. Szép énekszámait többször meg kellett ismételnie. Dr. Kunczer Jenő szekszárdi ügyvédjelölt bravúros hegedű- számai következtek ezntán. Elsőnek Ries: „Perpetuum mobile*-jót játszotta szédületét technikával, majd Yecsey „Chanson triste“-jét adta elő, végül a ráadás Simonetti „Madrigal“ja volt. Úgy dr. Pongráczné énekszámainál, mint dr. Knnczer hegedüjátékánál a a pompás kíséretet dr. Deák Ferenc törvényszéki jegyző látta el. Bodnár Jenő, a Nemzeti Színház tagja szavalta ezután kiváló művészi hatással Végvárinak „Eredj, ha tudsz“ cimü^ versét, majd atyjának a következő gyönyörű költeményét: A szép Deiilához. IRTA : BODNAR ISTVÁN. Akárcsak Sámson, mi is úgy jártunk, Szép £>elilánk lám, minket is — elad, Felénk tör vad filiszteusi had S nyakunkba rakja bus szolga jármunk.., Hogy csüggtünk pedig szép Páris te rajtad, Első szerelmén csügg Így férfi szem S ájtatos, szent hit fenn, a szép egen És most te vagy, ki — hóhér — kézre ad. Te hozod rank hordák szemét hadát, Szép Deliünk, te fened ránk a kést, Szivünkbe te vágsz tág kapura rést, Te metszed áe erőnknek dús haját .... Sámson már vak . . . karja, válla gyenge, De Szőréit völgyén táncot még ne ropj: Oroszlánod láncot csörget s morog . . , S szép Delila egy könny sincs szemedbe ? Óh, jaj neked! Dacolni kezd a gyász, Megnő még egyszer Sámson ereje S ez a2 egész föld megreszket bele, Világ dől össze, nem egy gyönge ház ... S téged is elnyel a rom, jól — vigyázz! • Toronyi Gyula, ax Magyar Kir. Oper^ház tagja énekelt ezután *az ő pompás hangján néhány irredenta dalt Mikula Dezsőné művészi zongoraesetével. Midőn a gyönyörűen sikerült hangverseny művészi mérlegét megállapítjuk, jóleső megelégedéssel kell megemlékeznünk a helyi szereplőkről, akiknek művészetére méltán büszkék lehetünk. Vajha minél gyak rabban hallanék őket a nyilvánosság előtt. A hangversenyt a Hymnus zárta be, a fiatalság pedig táncra perdült és h’jnalig mulatott. Eiy érdekes ügyirat... A városban már régóta közbeszéd I tárgyát képezi az az eset, hogy a szekszárdi selyemtenyésztési felügyelőség szembe helyezkedik a fölöttes minisztérium jogerős intézkedéseivel. Egy tisztviselőt például a földmirelés- Ugyi minisztérium fegyelmi bizottsága állásvesztésre ítélt és a felügyelőség ezt az alábbi szövegű ügyiratban tudatta az illetővel: „M. kir. orsz. selyemt. felügyelőség, Szekszátd. E. 1,544/1920. sz. Workó Ferenc főfelügyelő urnák Szekszárdon. A foldmivelésügyi igazgatás alkalmazottainak a tanácsköztársaság ideje alatt követett magatartását a magyar minisztériumnak 4,359— 1919. M. E. szama rendeleté alapján elbíráló külön Fegyelmi Bizottság a szolgálati szabályok 242. § a) pontja alapján állásából való e.- bocsájtásra Ítélte. Amidőn ennek folytán a mai napon állásából el- bocsájtom, egyszersmind elismerésemnek adok kifejezést azon faradhatatlan szorgalom és különös ügy- buzgalomért, amelyet a selyem- tenyésztés körül kifejtett, ngy mar Szerkesztőség és kiadóhivatal : Szekszárdi Népbank épületében Telefonszím 85 és 102. Előfizetési ár: egész évre ÓO K, félévre 32 K, negyedévre 17 JC Vidéken : 65 K, 35 K, 19 K. — Egyes szám ára 1'50 K.
