Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-07-17 / 30. szám
II. Évfolyam Szék szárd, 1920 julius 17, 30. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP SierteftrKség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épOtébec Telefonszim 85 és 102. Befizetési ár: egész évre 60 K, félévre 32 K, negyedévre 17 K Vidéken: 65 K, 35 K, 19 K. — Egyes síim ára 1‘50 K. Hirdetések Arai: A legkisebb hirdetés dija 25 korona A hirdetés ac atokó oldalon egy 60mUiméter széles hasábon mUiméter soronként 1 koronába, a sxövegoldalon l korona 50 fillérbe, a hírrovatban elhelyezett reklám- hír 2 koronába kerti. Családi hirak és vállalati hirdetések küldő árszabás szerint. Hegyei politikánk győzelme. Lekicsinylő» gesztussal nézték igen sokan a nemzetgyűlési választások előtt megyénkben megindított és az országos pártoktól független, teljesen ónálló politikai szervezkedésünket. Azok, akik a magyar politikai életet még a legsúlyosabb viszonyok között sem tudták elképzelni a legélesebb pártharcok nélkül, nem láttak szervezkedésünkben mást, mint az elvi harcok kikerülését és megalkuvást, nem tudtak arra a magaslatra felemelkedni, a honnét az ösezezsugo- ritott, agyontépett, zúzott magyarság helyzetét tisztán át lehetett látni, honnét ennek a megkínzott kis népmaradéknak egymással való harcba elegyedését csak a gazok, vagy vakok nem Ítélték őrületnek, öngyilkosságnak. Mi ezt elzó perctói fogva láttuk s bogy álláspontunkat most máraz egész ország magáévá tette, ez — dicsekvés nélkül legyen mondva — fénye* diadalunk, amelynek elérésé- • rt vívott küzdelemben szívósságunknál, fanatikus hitünknél csak az eszme ereje volt nagyobb. A mag, a melyet a tolnamegyei „Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazda és Földműves Párt"* elvetett, kikelt, nagyra, legnagyobbra nőtt, olyanra, amelyet ezer év alatt a magyarság csak ritkán tudott teremteni. Egy táborba hozta igen csekély kivétellel az egész nemzetet s adná a gondviselés, hogy ez az eredmény soká, igen soká ’gy is maradjon. Volt idő, nem is olyan regen, alig pár nappal azelőtt, amikor még egészen elárvultán, egyedül álltunk politikai bitvallásunkaal s bizony-bizony nagyon közel álltunk mar a kétségbeeséshez, önbizalmunk elvesztéséhez. Nem is annyira az eredmény elmaradása marta lelkünket, hanem azok az okok, ame lyek miatt az egyesülés létre nem jöhetett. A legrutabb egyéni és pártön- zós fékevesztett tombolása voit az, mely bennünket kétségbeejtett s már- már arra a meggyőződésre kellett jutnunk, hogy elpusztulunk s azt meg is érdemeljük. De úgy látszik magyar sors, hogy a szereDCsétlen- ség szerencsénkké változik: a külpolitikai helyzet eddig még nem látott kritikus volta, a vér és láng özön, amely bennünket körül vesz és kíméletlenül szorongat, meghozta a kívánt hatást, észretértünk, összefogtunk. Abban a munkában, amely ezt eredményezte, mi tolnamegyei politikusok végre megtaláltuk egymást, kivettük benne nem a zajjal, de annál szivósabb akarattal részünket s nyugodtan bocsátjuk ebbeli működésűnket a történelem itélószéke elé. Munkánkat azonban még nem érezzük befejezettnek, csak megkezdettnek, de ha ez az illusztris vármegye kitart velünk, morális erőt nyújt továbbra is működésűnkhöz, Ígérni merjük, hogy a velünk hasonló gondolkodásunkkal összefogva sikerre! fogunk megküzdeni az egyesítésnél nagyobb, nehezebb feladattal is : a: együttmaradást és gyors, hatékony törvényhozási működését és ki fogjuk harcolni ! Dr. Órffy Imre. Hogyan gyűjtjük össze a gabonát? A gabona abban a megyében marad, ahol termett. Mint ismeretes, a kormány az ellátatlanok szükségletét fedező három és félmillió métermázsa gabona összegyűjtését nem bizta a felszámolás alatt lévő Haditerményre, mert hiszen a termelő nem is adta volna ennek kezére gabonáját, hanem az Áruforgalmi részvénytársaságnak adott erre megbizást. Az Áruforgalmi ; a keresztény Hangya szövetkezetből ! és az Országos Központi Hitelszövetkezetből alakult s a megbízatás után azonnal megkezdte a gabona- gyűjtés megszervezését s a bizományosi hálózat kiépítését. Ez a mun- i kát már be is fejezték. Minden községben ki van jelölve a gabona átvételével megbízott közeg. A gabonagyüjtö bizományosok megválasztásánál a főelv t.s volt, hogy elsősorban keresztény szövetkezeteket tegyenek meg járási bizományosokká. 1 A bizományosok igy a legtöbb helyen a Hangya, vagy a Hitelszövetkezet fiókjai lettek, ahol pedig egyik szövetkezetnek sem volt fiókja, ott 1 megbízható, régi keresztény cég kapott megbizást. Igy tehát a szövetkezetek keresztény alkalmazottai végzik a faivakon az összegyűjtés munkáját, amit a letűnt liberális korszakban a Haditermény emberei végeztek. A gabonaátvevő közegek neveit az Áruforgalmi már mindenütt bejelentette a községi elöljáróságoknál. A gabonagyOjtést julius 15-én kezdik meg az ország területén. Bizonyos körök azt hangoztatják, hogy az e téren gyakorlattal nem bíró Áruforgalmi nem lesz képes a gabonagyüjtés munkáját olyan zavar* talannl lebonyolítani, mint ahogy a gyakorlott Haditermény bonyolította volna le. Mindezekkel az aggodalmakkal szemben a keresztény Áruforgalmi bízik benne, hogy simán fog menni a gabonagyüjtés munkája s a közélelmezés semmi hátrányt sem fog szenvedni amiatt, hogy keresztények végzik ezt a munkát. A gabonaátvevő közegek megfelelően képzett, hozzáértő emberek s működésüket a központból nagy szaktudással irányítják. A gaboDaátvevőknek a helyi viszonyokhoz kell alkelmazkodniok s figyelembe kell venniük a termelők körülményeit. A rendelet szerint a termelő köteles a beszolgáltatandó gabonát a legközelebbi állomásig elszállítani. Ahol azonban az állomás tiz kilométernél messzebb van, ott a tiz kilométeren felüli utért térítés jár a termelőnek. A gabonát ezidén meghagyják abban a vármegyében, ahol termett, lehetőség szerint ott őrletik meg s csak a szükségleten felül maradó mennyiséget viszik olyan vármegyébe, ahol hiány mutatkozik. A beszolgáltatandó gabonamennyiség aránya, úgyszintén a lisztkiőrlés aránya nincs még megállapítva. Szekszárd város közgyűlése. ! Április óta nem voU alkalmak a szekszárdi városatyáknak arra, 1 hogy a közügyekkel foglalkozzanak. Azóta ófiási ügyhalmaz gyűlt össze és ä szerdán délután tartott közgyűlés tárgysorozatán 81 rendes tárgy szerepeit. A városi képviselők majdnem szinültig megtöltöttek a közgyűlés termét és mindvégig élénk érdeklődéssel vettek részt az ügyek | tárgyalásában. indítvány és interpelláció. Napirend előtt két ügyet intéztek el. Az első 33 városi képviselő in- ! ditványa volt arra. hogy a városi tisztviselőknek rendkívüli drágasági j segély adassék a városi élelmiszer- • üzem hasznából. A közgyűlés erre a célra 55 szóval 10 ellenében 69400 : koronát szavazott meg. Ezután következett Gödé Lajos interpellációja, aki a városi rendkívüli munkaerők alkalmazása miatt intézett kérdést Vendl h. polgármesterhez, akinek kielégítő válaszát tudomásul vették. Ezután áttértek a tárgysorozatra. A földmivesiskola. Tudomásul vették a belügyminiszternek a rendőrség államosításáról és a íoidmivelésügyi minisztérnek a szekszárdi földmivesiskola íelállitásá- ! ról szóló leiratait. Ez utóbbinál be- j vés vita támadt a város által nyuj- j I tandó hozzájárulás tekintetében. Ä ! tanács javaslata ugyanis az volt, » hogy a tógátokkal bíró lakosság 1—1 Dapi természetbeni fuvarral járuljon hozzá a földmivesiskola létesítéséhez. Ennek ellenében a polgárság azt vitatta, hogy az ö' egyoldalú megterhelése lenne a fuvarszolgáltatás, amelynek költségeit pót- adóban mindenkire ki kell vetni. A névszerinti szavazásnál 45 szóval 43 elleneben a tanács javaslatát fogadták el. Dr. Battlay érdemei. Tudomásul vették, dr. Battlay De zsö volt kormánybiztos főispán felmentését és elhatározták értékes munkásságának jegyzőkönyvi megörökítését. Ugyancsak tudomásul szolgált a dr. Szentkirályi Mihály polgár- mester fegyelmi ügyében hozott köz- igazgatási bizottsági határozat. Dr. Fehér Lőrinc vádjai. Dr. Fehér Lőrinc, aki, mint ismeretes, a legutóbbi közgyűlésen súlyos Táöakkal lépett fel a városi tanács ellen, azt is tudatta a tanáccsal, hogy fegyelmi feljelentést tett a belügyminiszterhez. A feljelentés tárgyalása előtt azonban kijelentette, hogy as ügynek a napirendről való levételét kéri, mert a feljelentést nem küldte el. Vendl polgármester a varróéi tisztvise’ők nevében tudatta a közgyűléssel, bogy a városi tisztika- a saját reputációja érdekében fegyelmi vizsgálatot kért maga ellen az alispánnál, mert a képviselőtestület által kiküldött vizsgáló bizottság működése már hónapok óta húzódik és nem tud befejeződni. Ezután a tanács javaslata alapján a város 3 évre 100—100 koronával tagnak lépett be a Magyar Adria Egyesületbe, majd határoztak Leopold Mihálynak egy ajánlata felett. Tudomásul vették egy városi ló el- i adását, apaállat eladását és egynek | a vételét és a mezőgazdasági kntak javítását. FetáUKják a községi szeszfőzdét. Elhatározták a községi pálinka- főzde felállítását, amelyben mindenki saját maga főzheti ki a saját termésű törkölyét és gyümölcsét pálinkának. Ez az 1920. évi IV. t.-c. alapján biztositott jog nemcsak a termelő lakosság érdekeit szolgálja, hanem jelentékeny hasznot fog hozni a városnak is. Elfogadták a városi kézbesítő és a szolgaszemélyzet létszámának a megállapításáról, a luxusadó kivetéséről, a műszaki tiszti állás szervezéséről, Írógép beszerzéséről, vágatási és szemledijak felemeléséről szóló tanácsi javaslatokat. A kövezetvám Nagy vita kerekedett a kövezetvám ügyének a tárgyalásánál, amelynek a során többen azt kívánták, hogy a (elemeit kövezetvám fizetésétől a szekszárdi polgárság akkor is felmentessék, ba más község határából hoz magának ott vásárolt mezőgazda- sági terményeket. Vendl polgármester megnyugtató kijelentései után a tanács javaslatát elfogadták. Felhatalmazták a tanácsot a Csörge-tó felé vezető ut kijavítására, a toronyóra karbantartásának elintézésére, valamint a fertőtlenitő-telep létesítésére és jóváhagyták az Árpád-utca szabályozási tervezetét. A költségvetés. A háztartási alap 1919—20. évi költségelőirányzatának a tárgyalásánál dr. Fehér Lőrinc támadta a tanácsot, hogy az élelmezési üzemből tőkét gyűjt és bogy a költségvetés valótlan adatokat tartalmaz. A 4 városi fogat fentartására ugyanis 80.000 korona van a költségvetésbe felvéve, holott egy pár ló tartása is belekerül a 600 koronás zab árak mellett 80.000 koronába. Vend) h. polgármester a képviselőtestületet teljesen kielégítő választ adott az élelmiszerüzem pénzfeleslegére, majd felvilágosította a képviselőtestületet arról, hogy ő a folyó évre 200 koronáért kapta a városi lovak zabját a Gabonagyüjtős Országos Kormány- biztosságától és igy a lovak eltartása lényegesen olcsóbba kerül, mint azt dr. Fehér Lőrinc előadta. Amint ezek az adatok, úgy a felszólaló többi adatai is tevesek. A számadások. Bemutatta végül 17 magyar város értesítését arra nézve, hogy a pótadót ott is milyen mértékben kellett emelni. A költségelőirányzat elfogadása után jóvá hagyták a villamos és jégmü 1919. évi, a gazdasági ismétlő iskola 1920. évi, a községi és közmunka 1919. évi költségvetését, a háztartási alap és a gyámpénztár 1916—17—18. évi, a dr. Szeredy Józsáf, a Budai Pál, a kövezetvám, a tisztviselői nyugdíj, a szegény, a | br. Augusz-alapok, a községi közSzerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Megjelenik minden »zombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.
