Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-07-03 / 28. szám
II. évfolyam. Szekszárdi 1920 julius 3. 28. szám. TOLNANEGYEI UJSÁ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szerkesztőség é* kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszim 85 és 102. Előfizetési ár: egész évre 60 K, félévre 32 K, negyedévre 17 K. Vidéken: 65 K, 35 K, 19 K. — Egyes szám ára 1‘50 K. A Hagyor Királyság Pártja Szekszártfon. Mint legutóbbi számunkban már jeleztük, a Magyar Királyság Pártjának szekszárdi csoportja vasárnap délután tartotta alakuló gyűlését a városháza nagytermében, ahol ez alkalommal együtt láttuk a város közéletének szinét-javát. Ott volt mindenki, aki az ország Ügyeinek becsületes megszilárdulását kivánja és várja az évezredesen kipróbált magyar államforma és a magyar szent koronában rejlő varázsos erő alapján. A párt budapesti központja Fol- tényi Élemért, gróf Károlyi Imre jószágigazgatóját cs dezséri Bachú Zoltán földbirtokost küldte le Szek- szárdra, akik dr. Mayer Gyula ügyvéd segédkezését kérték az alakuláshoz. A gyűlés szónoka Meyer Lajos főgimn. hittanár volt, aki nemcsak lángoló magyar hazafiságra, hanem nagy társadalmi és történelemfilozófiai és közjogi tudóéra valló beszédben hangoztatta annak a szükségét, hogy Magyarországon a szent koronát a régi fényébe kell visszahelyezni. Meyer Lajosnak nemcsak cáfolhatatlan argumentumai voltak értékesek, hanem valóságos eseményszámba ment előadásának művészi formája is. A tudós készültsége mellett anyucira művésze a nyelvnek és szókincse olyan bőséget, hogy a meggyőzés erején kívül szemkápráztató virtuozitással és a legnagyobb köny- nyedséggel világította meg ennek a rendkívül fontos kérdésnek minden oldalát. Frenetikus tetszészaj és taps sokszor félbeszakította a beszédét, a mely teljesen meggyőzött mindenkit arról, hogy szerencsétlen hazánk újjáépítése csakis a királysági államforma alapján sikerülhet. Annak a szükségességét bizonyította, hogy a királyparti polgárságnak pártba kell tömörülnie és ennek a pártnak, mint erős országos szervezetnek, a viszonyok konszolidálódása után is fenn kell maradnia, mert csak úgy biztosítható az ország nyugodt és sikeres fejlődése, ha egy minden meglepetés elleD felkészült erős szervezet támogatja. A párt szervezetét ismertetve kijelentette, hogy a Magyar Királyság Pártja nem üz személyt kultuszt, nem kötötte és nem köti le magát előre a magyar fejedelem személyét illetően, hanem egyelőre azt az elvet akarja átvinni a köztudatba, hogy Magyarország csak mint királyság fejlődhetik tovább. Végül felszólította a város és vármegye lakosságát, hogy minél nagyobb számban lépjenek be a pártba. Meyer Lajos beszéde után Mayer Gyula dr. az alapszabályokat ismertette, majd felkérte a gyűlést, hogy alakitsa meg a helyi szervezetet. Közfelkiáltással Kurz Vilmos kir. tanácsos, uy. árvaszéki elnök lett a Magyar Királyság Pártjának szekszárdi elnöke, mig az alelnökök Gödé Lajos szekszárdi ref. lelkész és Meyer Lajos főgimn. bittanár lettek. Ügyvezető-igazgatóvá Németh Gyula ág. ev. lelkészt választották meg, jegyzővé dr. Kunzer Jenő ügyvéd- jelöltet, pénztárnokká pedig Haspelt Géza városi pénztáruokot. ßß Dr. Orffy Imre Decsen. Decs község, az istenáldotta Sárköz legnagyobb és legvirágzóbb helysége a kerület képviselője, dr. őrffy Imre tiszteletére és védnöksége alatt nagy népünnepélyt rendezett jnnios hó 27-én, amelyen dr. Örffy Imre kíséretében Szekszárdról többen részt vettek, igy különösen a szekszárdi kisgazdák vezéremberei: Frey János, Neiner János és Prájmájer József is. A szekszárdi kisgazdáknak ez a látogatása és az a fogadtatás, amelyben vendégszerető sárközi társaik részesítették, nem kis politikai jelentőséggel bir s első jele a füldrni- ves társadalom komoly együttmenési szándékának. A szép ünnepet dr. Orffy Imrének h községháza udvarát teljesen betöltő nagy tömeg előtt tartott beszéde előzte meg, a melyben a jelenlegi politikai helyzetet ismertette. A beszéd, amelyet többször szakított félbe a hallgatók tetszése, nagy hatást keltett különösen u helyzetet leplezetlen komolysággal ismertető voltánál fogva. A beszéd nem ígéreten jelszavakat, hanem áldozatokra, osztályközi békére és egységre való komoly felhívást tartalmazott, a jelenlegi politikai helyzet legsürgősebb és legfontosabb problémájául a va- lutajavitilst tűzvén ki, amelynek érdekében mndenkinek, legelsősorban a magyar gazdáknak a legszélsőbb áldozatokig el kell menniük. Ha megjavul a pénzünk, ami csak fokozott kivitel mellett lehetséges, összes bajaink, igy a legakutabb — a tisztviselőkérdés is — gyógyulást fognak nyerui. Nagy hatást keltett a képviselőnek az a kijelentése is, hogy amennyiben a kormány, illetve az elkövetkező kormányok azokat a program alpontokat, a melyek alapján mandátumot vállalt, — igy elsősorban egy egészséges főldbirtokrefor- mot — rövid idő alatt nem váltja valóra, úgy ellenzékbe fog menni. Részletesen kitért még képviselőnk a magyar trón betöltésének ügyére, a gabonarendeletre, a menekült és a köztisztviselői kérdésekre, végül a legfontosabbra, amelyet sohasem szabad elaludni hagyni : a magyar integritás helyreállításának szükségességére. A beszédet gazdag programmá népünnepély követte, melynek kiemelkedőbb pontja a versenylövés és a lóverseny volt Utóbbi látványos és igen érdekes szám volt, a hol a Sárköz volt lovaskatona fiai ugyancsak kitettek magukért. A ver- seny győztese Szél Mihály lett. Az ünnepély után dr. órffy Imre Fehérvári plébános kalauzolása mellett a deosi róm. kath kört látogatta meg kíséretével és a decei protestánsok vezetőivel együtt, örömmel állapítva meg az annyira kívánatos feiekezetközi békét. Este a decsi olvasókörben mulatság volt, — ahol egyik feiköszöntő a másikat követte az ünnepelt képviselő, a házigazdák, akik között Dani János pártelnököt illeti a legtöbb babér — a szekszárdi vendégek stb. tiszteletére. Úgy a kerület képviselője, mint a többi szekszárdi vendég a legszebb visszaemlékezésekkel távoztak Decsről, mint a hamisítatlan vendégszeretet helyéről. Valóban Unnepazámba ment, hogy vasárnap délelőtt, Te Deutn után, az intézet hársfavirigos udvarán egy- bcgyült a főgimnázium ifjúsága s az igazgató, dr. Resch Aurél, szívhez szóló tartalmas beszédben összegezte az elmúlt tanév eredményeit. Mindjárt a bevezetésben megható szavak méltatták az intézet elhunyt igazgatójának, Wigand Jánosnak, érdemeit, aki negyvenegy éven át lankadatlan iramban követte a magyar nevelésügy fennen lobogó zászlaját s akiuek mindvégig elévülhetetlen érdeme marad, bogy a szekszárdi főgimnáziumot csirájából 23 esztendő lelkes munkájával virágzó és hírneves intézetté fejlesztette. Az immár huszonnégy esztendős intézet bizony sok megpróbáltatáson ment át. örvendetes ugyan, hogy a 220 magyar középiskola közül nem jutott ama 118 sorsára, mely jelenleg idegen imperium alatt nem felelhet meg'igazi rendeltetésének, ám a háború és forradalmi idők, járványok és szűkös hónapok mégis megakasztották munkájában. Csak hálát adhatunk a jó istennek, hogy minden nehézség ellenére elég szép sikerre tekinthetünk. Az iskola eredménye három feltételtől függ : a tanulók engedelmességétől, a tanárok hivatásszereteté- től s a szülők bizalmától. Ami a tanulókat illeti, azért legyenek engedelmesek, mert engede'messég oz aDyja minden kötejességteljesitésnek, S ne ezért engedelmeskedjenek, mert büntetéstől félnek, avagy jutalomra vágynak, hanem: mert szeretik tanáraikat s mert mindenek felett becsülik kötelességeiket. A buzgó kö- telességteljesités, az engedelmeskedés magában hordja legértékesebb jutalmát: a belső kielégülést. Ennek a belső kielégülésnek vágya kedvre változtatja a kényszerérzést s ünnepi játékká a robotos munkát. És a jó kedvvel dolgozó ember igazi szabad ember, humánus ember. Az iskola ilyen szabad embereket akar nevelni. ' A szülők bizalmára az iskolának feltétlen szüksége van. A hétnek 168 órájából 140-et otthon tölt a gyermek ; az otthonnak és iskolának együttműködése elkerülhetetlen, ha az iskola explicit célját el akarja érni. Ez az együttműködés pedig csak úgy lehetséges, ha a szii’ők mindenkor bizalommal tekintenek az iskolára s esetleges kétségeik eloszlatására mindig egyenest az igazgatóhoz, vagy a tanárokhoz fordulnak, akiknél barmikor a legnagyobb megértést és szeretetet fogják tapasztalni,; A kiváló tanulók kiválóságának elismerésére az iskolának egyszerű, de igen szép módok állnak rendelkezésére. Íme, itt a tanesztendő végén az egyes Unárok jelentései alapján a nyilvános dicséretre mállók, hu szonnyoícan, a nagy taDácskozóasz- tal elé szóiittattak s az elismerő szavak mellett még buzgó iskolabarátok jóvoltából ki-ki közülük részint pénzjutalomban, részint könyvjutalomban is részesült. „Legyetek továbbra is kiválóak és erényesek, — úgymond a direktor — hogy ha majdan végleg becsukódik mögöttetek az iskola kapuja s merész léptekkel kiléptek az élet porondjára, erős és magabizó, istentimádó és hazátszerető emberek legyetek Legyetek azzá annál is inkább, mert haragos égdörgések és villámlások hányták-vetették szegény nemzetünk bajóját és fáradt népünk igaz szerzeménye idegen keselyük prédája lett. A csonka Magyarország véres sebe vérezzen bennetek is és ne nyugodjatok meg addig, ne hegedjen be sebetek, amíg régi mivoltunk régi büszkeségében Phoenix- módra poraiból meg nem elevenedik.* Az intézet napsütötte, hársfavirágos udvaráról ünnepi érzéssel szivében oszlott szót az ifjú diáksereg, szétoszlott, hogy szétvigye kies Tolnavármegyébe a nemes magvakat, a mikből majd egykor hőn szeretett, azegény szenvedő fajtánknak nj, hatalmas, világraszóló energiaerdői fakadnak. Zs. ellenforradalmi emlékünnep tolnán. Az ellenforradalom évfordulóján Tolnán gyűltek egybe mindazok, a kik dunántúli ellenforradalomban részt vettek, vagy annak szenvedő részesei voltak. Ott láttuk az ellenforradalomnak Szegedre menekült fő szereplőit és azokat is, a kiket az ellenforradalom miatt a vörös terror megkínzott és börtönbe vetett. Az ünnepély 10 órakor kezdődött a tolnai kath. templomban tartott balaadó istenitisztelettel, amelyet Fekete Ágoeton prépost plébános celebrált. Evangéliumkor ugyancsak 6 tartotta a szentbeszédet és mint ezen szomorú időknek sokat szenvedett szereplője hazafias érzéstől áthatott beszédben adott hálát Istennek, hogy hazánk boldogabb jövő küszöbén áll. A hálaadás után az ünneplők a templomból a temetőbe vonultak, hogy a terroristák által kivégzett és a tolnai temetőben nyugvó dr, Ba- ranyay László bogyiszlói orvos emlékének áldozzanak. A tolnai gyalogezred zenekara nyitotta meg a menetet és az egész útvonalon gyászindulókat játszott. Utána következett a tolnai gyalogezred 1. diszszázada, azután zárt négyes sorokban a tolnamegyei „szegediek", az elítéltek, a tolnai gyalogezred tisztikara, különböző egyesületek képviselői stb. Dr. Baranyai László virágokkal borított sírjánál Kun Lajos, tart. százados lelkész emlékezett meg kegye- letes szavakkal a szeretett bajtársról, ki az ellenforradalmi tevékenységéért vértanúhalált szenvedett, A bajtársak koszorújának elhelyezése után Tóth Pál bogyiszlói ref. lelkész megható beszéd kíséretében helyezte a sírra a bogyiszlóiak koszorúját. A nagyszámú vidéki résztvevőre való tekintettel a „Sas" vendéglőben társasebéd volt, amelyen csakis a Szegedre menekültek, az elítéltek éa a tolnai gyalogezred tisztikarának képviselői vettek részt. Az-ebédnél az első pohárkőszön.őt a menekültek szeniora, módi Kovács István mondotta, utána Wéber János nemzetgyűlési képviselő ürítette poharát a nemzeti hadseregre. Fekete Ágoston a vijröá uralom alatt giegkinzott Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 25 korom A hirdetés ti utolsó ! oldalon 60 mlllméter széles hasábon miliméter soronként 1 koronába, I a szövegoldalon 1 korona 50 fillérbe, a hirroTalban elhelyezett reklám- I hír 2 koronába kerül. Családi birek és vállalati hirdetések külön árszabás szerint Gimnáziumunk évzáró ünnepe.
