Tolnamegyei Ujság, 1919 (1. évfolyam, 1-16. szám)
1919-12-20 / 15. szám
2 1919 december 20. Tekintetes képviselőtestület! Szivesen és örömmel jöttem e nemes városba, hisz a Dunántúl tőzsgyökeres magyar népéből, városaiból indult ki az a mozgalom, mely hivatva ván arra, hogy sokat szenvedett hazánkat hamvaiból ismét feltámassza. Ámde sok küzdelemre és erőnk teljes meg- feszitésére van szükség, hogy célunkat elérhessük. És ebben a munkában vezető szerepe less a városainknak s azok vezetőségének.- Amidőn tehát, tekintetes képviselőtestület, a polgármesteri széket elfoglalom, tudatában vagyok súlyos feladatomnak. Mint teljesen idegen jöttem ide, a helyi viszonyokat nem ismerem, s igy részletes programot nem adhatok. De ég bennem a munkakedv, a tettrekész akarat, s ha a tekintetes képviselő- t stttlet bizalmára érdemesít és támogat, legyőz hetjük a legnagyobb nehézségeket is. Ünnepélyesen fogadom, hogy a közigazgatás zavartalan menetének biztosítása, a városi háztartás biztonsága, a közvagyon' megóvása és ha lehetséges, gyarapítása és a polgárság érdekeinek megóvására minden tőlem telhetőt elkövetek. Működésemben a becsületes munka, a jog, törvény és igazság lesznek vezérelveim. Ehhez kérem nagybecsű hathatós támogatásukat és bizalmukat. A tetszéssel fogadott beszéd után dr. Zsig- mond Ferenc ügyész felolvasta Gyürky Ferencnek a polgármesteri ügykör vezetésével való megbízatásáról szóló kormánybiztosi leiratot, valamint Wendl István főjegyzőnek a h. polgármesterség teendőitől való felmentésére vonatkozót. Ezen utóbbi leiratban a kormánybiztos meleghangon mond köszönetét Wendl Istvánnak a he lyettesi állásban kifejtett hazafias és értékes munkásságáért. • A leiratok felolvasása után Schneider János képviselőtertületi tag, lapunk szerkesztője mondott köszönetét a képviselőtestület nevében Wendl Istvánnak a képviselőtestület által is jól ismert érdemes munkásságáért, kifejezvén, kogy jövőben sem feledkeznek meg a város legnehezebb napjaiban teljesített szolgálatairól, egyben bizalommal üdvözölte az nj polgármestert, biztosítván őt arról, hogy a város képviselőtestületét maga mögött találja a város fejlesztése, ügyeinek eiőbbrevitelénél. Az üdvözlésért Ggürky Ferenc és Wendl István köszönetét mondván, a városi virilisták 1920. évre szóló névjegyzékének összeállítására kiküldött bisottság jelentése ejfogadtatott. Rdcz József volt városi rendőrkapitány az államosított rendőrség vezetője búcsúzott el a képviselőtestülettől. A képviselőtestület Gyürky Ferenc polgármester indítványára a búcsúzó rendőrkapitánynak a város ügyeinek vitelében kifejtett több évi lelkes munkásságáért jegyzőkönyvi köszönetét mondott. Rablógyilkos suhancok. Vasárnap éjjel két bekormozott képű, kaío Bambába öltözött legény beosöngetett Majsai György vagyonos szekszárdi polgár, városi képviselőtestületi tag felső-utcai házába és mikor a gazda kinyitotta a kaput, egyikük agyonlőtte. Majd behatoltak a lakásba, ahol fegyverrel kény- Bzeritették az özvegyen élő Majsainak a háztartását vezető leányát, a 17 éves Majsai Juliskát, hogy adja elő az apja pénzét, amelyet azután magukkal vittek, firícz József rendőrkapitány még a véres tett éjjelén letartóztatta Hanga István és Szászi Ferenc la éves felső utcai legényeket, akik a rablógyilkosságot beismerték és akiknél az elrablóit pénz egy részét meg is találták. A rend őrkapitánynak és a csendőrségnek minden dicséretet megérdemlő gyors munkája a bíróság kezére adta az elvetemült gyilkösokat, akik ellen egyébként más bünökér^ is eljárást indított a rendőrség. A rémes esetről a meggyilkoltnak leánya a következőket mondotta : . Kicsalják Majsait. — Vasárnap éjfél felé — úgymond Majsai Juliska — alig, hogy nyugovóra tértünk, becsöngettek a házunkba. Azt gondoltuk, hogy valaki tréfából zavar bennünket. Édes apám nem is kait fel az ágyból. Mikor azonban a csengetés megismétlődött, magára vette a ruháját és kiment megtudni, hogy kik keresik. Ismerős hangok felelhettek a kérdésére, mert apám ismeretlent este nem eresztett be az udvarunkba. Hallom a zár csikorgását, a nyitó kapu nyikorgását és ezzel egyidőben egy lövés eldördülesét. Ijedten felüiök az ágyamb n, mert úgy rémlik, mintha az apám borzasztóan jajgatna. A haramiák a szobában. — Mindez azonban csak pár pillanatig tartott és máris ott .volt a szobában két bekormozott képű, fegyveres katona. Szinte kivert a halálos verejték, amikor megláttam őket és szólni se mertem, csak vártam a történendőket. Az sgyikük TOLNAMEGYEI ÚJSÁG az ágyamhoz ugrott, lerántotta rólam a takarót és a homlokomnak szögezte a kezében lévő katonapuskát. Maid rám rivallt, hogy lefő, ha azonnal elő nem adom az apám pénzét. Ijedtemben azt sem tudtam, hogy mit mondok, vagy mit teszek, de legelőször az villant át az agyamon, hogy letagadom a pénz rejtekhelyét. Erre a másik kor- mosképü így kiálltott rtám : — Felsőbb paranesra agyonlőttük az apádat, mert kommunista volt. Már halva is fekszik odakint az udvaron. Téged is megölünk, ha azonnal l ölő nem adod a pénzt, mert a vagyontokat is eljkell koboznunk. Tudjuk, hogy apádnak sok pénze volt i idehaza, add elő hamar! Elviszik a pénzt. — Hogy a szavainak nagyobb nyomatékot adjon, megfogta a balkaromat és csavarni kezdte. Halálfélelmemben és kínomban azután bevallottam nekik, hogy a pénz a sublót alatt egy vászonzacskóban van. Hamarosan eiőkotorták a zaeskót és magukhoz vették az ott levő körülbelül hetvenezer koronányi összeget, amelyet apám különféle cégektől kapott borváaárlás céljaira. Ugylát- szik, hogy kevesellették, amit találtak, mert újból zaklatni kezdtek, hogy adjam elő a többi pénzt is. Esküdöztem nekik, hogy több pénzről nem tudok és könyörögtem, hogy távozzanak. Ők azonban szitkozódva végigkutafták a szobát. Majd ismét csavargatták a karomat és azt kérdezték, hogy van e még valaki kívülem a házban. Majsai sérülései. — Mikor megmondtam, hogy az első szobában egy hozzánk bekvártélyozott alhadnagy la kik, sietve eltávoztak. Amint hallottam, hogy betették maguk után a kaput, kiszaladtam az udvarra és a kapu mellett mozdulatlanul fekve találtam az édes apámat. Letérdeltem melléje a földre, rázogattain, de nem is mozdult. Irtózatos sebet láttam a bal arcán és mikor felemeltem a fejét, akkor láttam, hogy a golyó, amely a lövéstől összepörkölődött arcába közvetlen közeinél fúródott be, a tarkó fölött jött ki a koponyából. Szinte őrülten rohantam be az utcai szobában lakó és mélyen alvó Csinády alhadnagy úrhoz, akit felköltöttem és elmondtam neki, hogy agyonlőtték az apámat. A nyomozás. Fellármáztuk a szomszédokat, majd az alhadnagy a Horthy-laktanyába ment, atfol a gyijr kosaágot bejelentette Téglás Sándor ügyeletes tiszt nek, aki Rácz József rendőrkapitány úrral és erős járőrrel és a városi csendőrőrsparancsnokkal rögtön kijött hozzánk. A rendőrkapitány Pap János rendőrellenőrrel és a megfelelő karhatalommal rögtön megkezdte a nyomozást és értesítette Joób Imre vizsgálóbírót is. Az első nyom. — A szomszédok kihallgatása során a nagybátyám felemlítette a rendőrkapitánynak azt a gyanús körülményt, hogy apám pár héttel ezelőtt 4000 koronát adott kölcsön Ranga Józsefnek lakodalmi költségekre» A rendőrség es csendőrség előtt tudott dolog volt, hogy Ranga öccse rovott múltú egyén, a rendőrkapitány felhívta tehát Pap János cseudőrellenőrt, hogy Ranga István felsőutcai legényt, valamint ennek a barátját Szászi Ferencet azonnal állítsa elő és lakásukon szigorú házkutatást tartson. A letartóztatás. —, Hajdinák János csendőrfelügyelő, Szer István csendőrőrmester, Mókus Ferenc és Tibola Péter próbacsendőrök előbb Ranga Istvánt vették őrizetbe. Ranga nyomban beismerte a véres tettét, átadta a csendőröknek a nála volt 9000 koronát, valamint előadta a szalmakazalba rejtett 3 darab Mannlicher fegyvert. Szászi Ferenc egy ideig tagadta a bünrészességet, de később töredelmesen bevallotta, hogy a kapu kinyitása után nyomban reá lőtt apámra, aki hangtalanul összeesett. Egy úttal előadta az elrablott és elrejtett 19,000 koronát is. Neki azért jutott több, mert a bankókat az utcán, sötétben, darabszámra osztották el. Neki egy darabbal több jutott és az a darab egy tízezer koronás volt. Rangáfra a szembesítéskor magam is reá ismertem a fogairól. Velem járt együtt iskolába, kisgyerek kora óta ismertem, igy hát egész határozottan mondhattam azonnal, hogy ő volt az egyik azok közül, akik hozzánk betörtek. A gyilkosok múltja. A rendőrségtől szerzett értesülésünk szerint Szászi és Ranga már régebben jó barátok voltak és évek óta egymás társaságában iopták a napot. Hiába volt a szülők intelme, a két gyerek folyton újabb és újabb gazságokon törte a fejét. A proletár-diktatúra alatt Szászi beállott vörös őrnek és igy a barátkozás egyelőre megszakadt. Ranga mintha megváltozott volna, csendesebb lett és dolgozni kezdett a szülei és a bátyja gazdaságában. A kommunizmus bukása után azonban ismét összekerült a két cimbora és se vége, se 1 hossza nem volt a csatangolásnak. Az áldozat temetése. A meggyilkolt Majsai Györgyöt kedden délután 2 órakor az egész város minden rétegének nagy részvéte melleit temették el felső-utcai lakásáról. Gödé Lajos ref. lelkész megható gyász- beszédében főleg azt fejtegette, hogy az ilyen zül- lőtt állapotok mindaddig fognak tartási, amig a pénznek nevezett papirronygynak meg lesz a varázsa a sóvár emberekre. Újdonságok. — Lapunk karácsonyi száma szerdán reggel jelenik meg. — Kinevezések. Dr. Fent Ferenc püspöki helynök a Várdombon megüresedett r. k. tanítói állásra Szieb Antal okleveles tanítót nevezte ki, A pénzügyminiszter dr. Rajchich László ügyvéd zombori lakost a szekszárdi pénzügyigaz- gatösághoz pénzügyi titkárrá nevezte ki. — Szekszárd Anglia és Amerika magyar- országi terveiben. Angliának régi terve, hogy a Duna nemzetközivé legyeD, most ismét aktuálissá vált Az angol kormány már a Károlyi-rezsim alatt is bizottságokat küldött Magyarországba és Budapestre, hogy az itteni helyi és gazdasági viszonyokat ebből a nézőpontból tanulmányozzák. E bizottságok egyik tagjának kijelentése szerint Anglia Budapestet a Kelet és Nyugat kereskedelmének középpontjává akarta tenni. Ebből a célból Budapesten nagy áruraktárakat építenének, a hol a Balkán gabonáját, nyersterményeit, valamint Ázsia déligyümölcseit, szőnyegeit és általában a Kelet termékeit elraktároznák, hogy azután ezeket rendeltetési helyükre elszálli'hassák. Budapest és Magyarország vasúthálózatát ki akarják bővíteni, áruforgalmát ötszörösére emelni, a csepeli Dunaágnál nagy középponti teher- és személyszállító pályaházat építenének, továbbá balkáni menetjegyirodát is szerveznének, ezenkívül pedig Budapesten több angol és amerikai szállítmányozó cég expoziturát állítana föl. Amerikának ii megvannak a maga gazdasági tervei Magyar országgal. Az amerikaiak nyolc nagy élelmezési raktárt akarnak létesíteni Magyarország meg nem szállott területén. A kijelölt városok : Szekszárd, Szombathely, Székesfehérvár, Győr, Szeged, Kecskemét, Szolnok és Budapest. És a raktárépitkezés nagyban elősegítené Magyarországnak élelmiszerrel való ellátását, még pedig oly- képen, bogy Hoover terve szerint, az Amerikában élő állampolgárok az American Relief Administration irodáiba pénzt fizetnének be s a pénzről szóló nyugtákat elküldenek Magyarországba a címzetteknek, akik az amerikaiak ittlevő raktáraiból megkapnák a kifizetett élelmiszert. Amerikából hajón hoznák Európába és külön élelmezési vonatok szállítanák közvetetlenül az illető váró sokba. Mindegyik város egy-egy harminc waggon- ból álló vonatot kapna, Budapest pedig kettőt. Az amerikai élelmiszert az élelmezési jegyen felül kapná meg mindenki. — Állami erdöfelügyelőség Szekszárdon. A magyar föidmivelésügyi miniszter a rongálásoknak és pusztításnak nagymértékben kitett erdők foko zottabb védelmére Tolnavármegye területére kiterjedő hatáskörrel, Szekszárd székhellyel, állami erdő felügyelőséget állított fel, amelynek vezetésével és az állami erdőhivatal főnöki teendőinek ellátásával további intézkedésig ideiglenesen Ulrich Gyula miniszteri tanácsost bízta meg. A miniszter az uj erdőfelügyelőséghez ideiglenes szolgálaüételre Babás József főerdőtanácsost is beosztotta. — Kérelem! Sajnos még mindig fokozódik a megélhetés nehézsége és ezt leginkább azok érzik, akik minden időben a jóindulattól áthatott és áldozatrakész emberbarátok könyörületére vannak utalva. Én is tehát fokozott bizalommal bátorkodom a neméslelkü emberbarátokhoz fordulni és bensőségteljes melegséggel kérem, hogy a Népkonyhát ezúttal is támogassák jótékony adományaikkal, hogy hivatásának minél nagyobb mér tékben megfelelhessen. Szekszárd, 1919 november hó. Meleg honleányi üdvözlettel: báró Schell Jó Z8efné. — Szekszárd—Bátai Armentesitő Társulat ' Ülése. A Szeksz rd—bátai ármentesiő és belvízszabályozó társulat folyó hó 18-án tartott választmányi ülésében a távozó Tóth Károly igazgató - főmérnök helyébe Molnár Sándor társulati szakaszmérnököt választotta meg egyhangúlag, az igy megüresedett szakaszmérnöki állásra pedig Sebestyén János okleveles mérnököt jelölte, ki január elsején foglalja el hivatalát. — Magyar orosz házasság. Nokikow Vazul, aki mint orosz fogoly Dégy évvel ezelőtt került Török Pál Majsai szekszárdi polgár gazdaságába, annyira megszerette a magyar életet, hogy közöttünk akar megtelepedui. Komoly akarata jeléül áttért a református vallásra és nőül vette özv. Búzás Istvánná sz. Kovács Zsuzsannát.
