Tolnamegyei Ujság, 1919 (1. évfolyam, 1-16. szám)
1919-12-06 / 13. szám
ltU decMHltM' 6. azzal, hogy nemzeti érzésű királyokat kapunk bánátik, de nemzeti ideáljaink feláldozásáért cserébe reméltünk érés gazdasági fellendülést, meg beesülést és támogatást. Csalódtunk ! Magyarország kiszolgáltatva maradt a Habsburg családi politikának,- de előnyünk ebből sem származott. A fejlődés, ameiy mégis elkövetkezett, ness a Habsburgok támogatása folytán, hanem hagyományos családi politikájuk dacára következett be. TartományDyá sülyesztettünk le a hosszú századok folyamán, rsbslistkké minősíttettünk, mikor törvényes és szerződéses jogainkra mertünk hivatkozni, — gazdaságilag pedig, — ahelyett, hogy reményeink valóra váltak volna — teljesen kizsák - mányeltattuuk, Ausztria szállítóivá, magtárává, iparcikkeinek kötelező fogyasztóivá váltunk. Minden lépésünk előtt gondos mérlegelés tárgyává tétetett, hogy az nem ütközik-e Ausztria érdekeibe, s csak akkor volt szabad azt a lépést megtennünk, ha az egészen ártatlan, gazdaságilag egészen jelentéktelen előnyt jelentett csupán Magyarországra. És hamis jelszavak alatt mégis ugyanezt a Habsburg-családot akarják a magyar trónra vissza segíteni. A magyar lovagiasságra, a törvénytiszte- letre, a legitimitásra hivatkozva megint idegen érdekek uszályhordozóivá akarnak minket tenni. Szép jelleme a magyarnak a veleszületett lovagiasság' és a gyengébbe-: istápolasa, de egy elbukott családnak tisztán lovagiasságból való felemeléséért feláldozni a nemzet örök érdekeit: hazaárulás volna. Sokszor megmentett minket a tradícióinkhoz való ragaszkodás olyan esetekben is, amikor nem zetek enyésztek el, — sokszor volt egyetlen megmaradt erős várunk a legitimitás, — de ez mind nem jelenti azt, hogy hűek maradjunk egy magát kiélt dinasztiához, amely évszázadokon át nem ho zott mást, csak könnyet és gyászt. össze fog ülni a nemzetgyűlés és a népszavazás által majd megállapított államformához ki fogja jelölni azt az uralkodót, aki Magyarország nak a tajtékzó hullámok által és századok óta dobált sajkáját a biztos révbe vezetni hivatva lesz. Én kiszem, én bízom abban, hogy most, amikor a magyar végre-valahára önmagára talált, meg lesz a nemzetgyűlésben az önérdeken felül emelkedő hazafiasság, a szükséges higgadtság és kellő bölcsesség. Ekkor, de esakis ekkor mégis csak ki fog derülni felettünk ez a beborult turáni ég ! Ebben a reményben üdvözlöm a megjelenteket és a mai napra kitűzött közgyűlést megnyitom. Rég látott oly lelkes tüntetést az ősi vármegyeház terme, mint a mi a kormánybiztosi székfoglaló után felhangzott. Forster Zoltán alispán azon indítványa, hogy dr. Battlay Dezső kormánybiztos székfoglaló beszéde egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktat- tassék és külön levonatban a megyebizottsági tangóknak megküldessék, nagy lelkesedéssel fogadtatott el. Ezen lélekemelő aktusok után áttért a köz gyűlés a napirendre. Elsősorban az elnöklő indítványára dr. Fehér Lőrinc bizottsági tag következő indítványa vétetett tárgyalás alá : Tisztelettel indítványozom, hogy a f. é. november bó 29-iki közgyűlés mondja ki, hogy gróf Károlyi Mihályt és a Károlyi kormány tagjait évezredes alkotmánynak ellen elkövetett erő szak és hatalommal való visszaélés és a hatalom nak a kommunisták kezére való átjátszása miatt hazaárulóuak tartja, és felirattal fordul a kormányhoz, hogy ezen hazaárulókat a nemzet Ítélő széke előtt vonja felelősségre és emléküknek megbélyegzése végett az összehívandó nsmzetgyülés hez terjesszen be javaslatot. Dr. Fehér Lőrinc rövid beszédben okolta meg indítványát. A közgyűlés élénk helyesléssel fogadta a felszólald t és a módosított indítvány szerint kimondotta, hogy: Tolnavármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése hazafias bánatának ad kifejezést, hogy akadtak a nemzet fiai között olyan gonosztevők, akik az ország szeroncsétlen helyzetét kihasználva, alkotmányunk évezredes épületének felrobbantását megkísérelték. Sajnálattal állapítja meg a törvényhatóság, hogy az ellenség beözön- léséért, gazdasági és pénzügyi összeomlásáért a forradalom pusztításáért és a proletár diktatúra kikiáltásáért a nemzet itélőszéke előtt gróf Károlyi Mihály és a Károlyi kermány tagjai felelősek. Ezért őket a haza ellenségének nyilvánítja és felirattal fordul a kormányhoz, hogy hazaárulásért vonja őket felelősségre, polgári jogaiktól toBsza meg őket, vagyonukat kobozza el és emlékük megbélyegzése végett a nemzetgyűléshez terjesszen be javaslatot. A közgyűlés ezután megszavazta a 2 százalékos és a 4 és fél százalékos vármegyei pót- adókat. Az alispán hazafias lendülettel, nagy gond- dai és mindenre kiterjedő jelentését a közgyűlés tudomásul vette. A jelentéssel kapcsolatban a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadta dr. Fehér Lőrin# következő indítványát; Tolnavármegye közgyűlése hazafias örömének és lelkesedésének ad kifejezést, hogy a nemzet jogainak védelmére és a belső rend fentartására a nemzeti hadsereg megalakult és az ország meg nem szállott részein a rend és a nyugalom fölött hazafias lelkesedéssel és ügyünkhöz méltó bazga lommal őrködik. Ezen alkalomból a közgyűlés Horthy Miklós fővezért hazafias lelkesedéssel üdvözli a nemzeti badserag megteremtéséért köszö cetet mond és azon óhajának ad kifejezést, hogy a vezetése alatt álló hadsereg működését siker koronázza. Hozzászólt még az alispáni jelentéshez dr. Erdélyi Aladár, a paksi kerület képviselőjelöltje. Nagyhatású, tartalmas és igazi szónoki készültséggel előadott beszédében kifejtette, hogy Tolna- vármegye, illetve örökemlékü nagy fia Bezerédj István 5 évvel előbb felszabadította a jobbágyokat, mint a jobbágyságot ehörlő törvény meg alkoltatott, tehát eme nemes tradíciók alapjára támaszkodva, indítványozta, hogy a józan földbirtok politika tanulmányozására, valamint a törvényhatósági, állami és községi tisztviselők anyagi helyzetének szanálására egy egy bizottságot küldjön ki a törvényhatóság, illetőleg bizz» meg a kormánybiztost a két bizottság megalakítására. Az alaposan megindokolt javaslatot a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A számonkérőszékről felvett jegyzőkönyvet a közgyűlés tudomásul vette. A vármegyei tisztriselői nyugdíjalapra felügyelő választmány javaslatára dr. Bernáth Béla vármegyei másodjegyző és Pécsy János árvaszéki ülnök saját kérelmükre nyugdijaztattak. Az elnöklő főispán-kormánybiztos ezután felkérte gróf Apponyi Géza, Fekete Ágoston, Wéber János, az alispán pedig Török Béla, Sass László és Schneider János megyebizottsági tagokat, hogy az igy megürült és a ki hirdetett pályázatok folytán megürült állásokra — mint jelölő bizottság — kandidáljanak. A jelölő bizottság javaslata egyhangúlag elfogadtatván, a kandidáltakat közfelkiáltással megválasztották. Dr. örffy Gyula vára. tiszti főügyész köszörte meg a törvényhatósági bizottság bizalmát és ígérte, hogy teendőit, mint eddig is, ezután is magyaros beesületessóggel fogja végezni. Ezután az uj tisztviselők Szakonyi István kivételével letették a hivatali esküt. A választás után betöltötték a közigazgatási bizottságból kilépő tagok helyéi, újjáalakították az igazoló választmányt és megalakították az állandó választmányt, a közegészségügyi bizottságot, községjegyzői nyugdíjalapra felügyelő választmányt, az egyenes adókat kivető bizottságot, az adófel- szólamlási bizottságot és a jövedelemadó felszólam- lási bizottságot. Megválasztották az esküdtbiróság- ról szóló törvény értelmében alakítandó bizottság tagjait. A gyámpénztáfi és egyéb megyei alapok pénzkészleteinek elhelyezésére igénybe veendő pénzintézetek gyanánt régi szokás szerint kijelölték a Szekszárdi Takarékpénztárt és a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankot. Kiigazították a legtöbb adót fizető bizottsági tagok 1919 és 1920. évi jegyzékét és intézkedett a közgyűlés a választott megyebizottsági tagok sorában üresedésbe jött tagsági helyek betöltése iránt. Megállapították az 1920. évben esedékes katonabeszállásolási pótadót. Ezek után került a sor a bizottsági előterjesztésekre. A.közigazgatási bizottságnak a vármegyei közúti alap 1920. évi költségelőirányzatára vonatkozó előterjesztést elfogadták, úgyszintén az állandó választmány pénzügyi szaksztályának a község- jegyzői nyugdíjalap 1929. évi előirányzatára, va lamint a vármegyei alkalmazottak segélyezésére vonatkozó javaslatát is. E szakosztály javaslata alapján a vármegyei kőnyomdamunkások és kázi- szolgák állása rendszeresittetett és nevezettek felvétettek a vármegyei tisztviselői nyugdíjintézet kötelékébe. — Végül rendeztetett a vármegye alispánjának utiátalánya, valamint a fő szolgabirák irodai és ntiátalányának kérdése is. A nyugdíjalapra felügyelő választmánynak özv. Rassovszky Juliánná^ özv. Ruzsics Lsjosné, özr. Bakó Józsefné és özv. Nedók Mártonná özvegyi nyugdija, valamint Borsitzky Dezső vármegyei ut- mestor nyugdija megállapítására vonatkozó javas ! lata. A fcözsógjegyzői nyugdíjalapra felügyelőválasztmány javaslata szerint megállapittatott Kardos István őcsécyi, Lovászy Gábor nsgymányoki, Molnár István felBŐnyéki, Ritter 3c j. hí jyészi, Bauer Károly dunakömlodi, Hor ít Ernő váraljai, Danóczy Géza harci, Virányi Károly tolnai, és Popovics Gyula paksi főjegyző nyugdija. A törvényhatósági bizottság a nyugdíjazások alkalmával köszönetét fejezte ki nevezettek példás működéséért és különös dicsérettel emlékezett meg arról a. nagyértékü, hazafias szellemtől vezérelt hosszas munkásságért, amelyet Lovászy Gábor, Virányi Károly és Kardos István főjegyzők kosszu zolgálati idejük alatt kifejtettek. ________T3QLNAMgGYBt UJ6É6 * Az alispáni előterjeutések sarán a kéményseprési dijak, Steiner Károly vm. hordójelső fizetése, a vármegyei utmesterek irodaátalánya újból megállapittatott és elfogadtatott a vármegyei gyámpénztár 1916. évi zárszámadása. Letárgyaltattak a beteljesített képviselőtestületi határosatok, amelyek részben megeróiittettek, részben pedig elntasittattak. Megállapittatott a községi és körorvosok 1920. évi eaükséglete majd kihirdettetett dr. Németh Géza éa dr. Győri István orvostndori oklevele. Végül átvizsgáltattak a kös- ségi költségvetések és számadásuk. — Kérjük olvasóinkat,, hogy lapunk múlt heti számát szíveskedjenek a Molnár-féle papir- kereskedésnek átadni. Szükségünk volna néhány számra kiadóhivatalunk irattára részére. A „Tolnamegyei Újság“ hírlap r.-t. alakuló ülése. November hó 39-án délelőtt 11 árakor tartotta a (Szekszárdi Népbank“ helyiségében alakúié küzgytlését a „Tolnamegyei Újság“ hírlap kiadórészvény társaság, amalyen a réaavéuyesek kőiül 70-en jslsntak meg 939 réaavényt képviselve. A határozat képpesaégét éa a köugytlés suahályes összehívását Schneider János állapította meg és az «léit a következő beszéddel nyitotta mag. Tisztelt Közgyűlés! A kammuuizmus ideje alatt, de főkéit anaak letörése után a közszellem egy sajátságos átalakuláson ment keresztül. Emberek, akik teljesen közönyösek voltak a hitélet eszméi iráit, megtanulták a négy és fél hónap gyötrelmeiben, hogy a végső kétségbeeséstől a hitbeni/a* Istea eszméjében valé reméaység és bizedalom mentette meg őket. A mi társaságnak alapításának eszméje a hit forrásából erőd. Láttuk azt, hogy a vörös pakol tobzódásában elbukett mindenki, akinek lelkében nem az Istenség eszméje, szivében neue az emberek szeretető élt, btnem zz emberi gyarlózágek, a mindenek feletti egyéni érvéayezüléz vágya volt. Ezek a tapasztalatok, a szenvedések keserves emlékei éa a védekezés ösztöne érlelték meg bennünk és még sok ezrekben, begy nem ssabad összetett kézzel nézni a jövőbe, benőm fel kell vértezni magunkat, bogy a csatornákban, a fertőben lakezók szelleme és terrorja ue lljöa ismét nyakunkra. Ebben a védekező harcban feltárult előttünk ezer éves múltúnk. Láttuk a harcokat, amelyeket szeut Istváa megkoronázásától az utolsé napokig megvivtnak. Es ebbél a szemléletből megállapíthattuk, hogy az ezerével harcból csak azért ke- rülkettünk ki, bár bénáu, megtépázva, sokszor le nyűgözve, de végül mégiz győzedelmesen, mert közszellemünk át veit katva a keresztény és nemzeti érzés hatalmas, nemzet fenttarté eszméjétől. A legújabb korban éreztük, láttuk, hogy miként távolodunk el mindinkább ettől a két fenaé- gez eszmétől. A káboru erkölcsrontó éa nemesebb érzéseket leromboló napjai mindinkább eltérítettek bennünket az eszményektől és az istenség oltára helyett az arany borjú bálványának áldoztunkÉszrevétlenül bóditó mérget leheltünk be az internaciénális sajté apré betűiből, amely a legválságosabb pillanatokban az egyéni gyűlölködés piszkos érzését loptz az egymást megértés, a megbecsülés és az összetartás nemes erényei helyébe, az istentelenség, a hazátlanság, a nemzetköziség és osztálygyttlölet, alantas gondolkozását a hit és a hazaszeretet fenséges őrzései helyébe. Nem tartozik feladataim közé, hogy megállapítsam, kiélezzem, hogy mely irányból jöttek ezek a jogrendet felforgató, az Istent éa a hazát megtagadó a gyűlöletet szító éa * világ legnagyobb förtelmeit érvényre juttató átérnék. Érezzük azonban mindnyájan, hogy ugyanazoknak az eszközöknek mozgásba kezatalávzl, z mellyel z pusztítás a nyomor éa tzeuvedés eló- idéztetett, kell, hogy a jogrendet, u kit megesz- tesságát és a hazaszeretet érzésének fenségét viszi- állítsuk. Ebből az érzésből születet meg z ksresitény és nemzeti sajtó gondolaté. És ec a gondolat adta meg a lökést, hogy megyénk részére egy uj lapot indítsunk meg és ennek fentmuredása érdekébei részvénytársaságét alapítsunk. Tisztelt Közgyűlés ! Ennek a részvénytársaságnak msgteremtése érdekében gyűltünk ma össze. Midőn üdvöslöm Önöket, engedjék meg, hogy, mint a megalakítandó részvénytársaság lapjának ideiglenes szerkesztije, ebben a pillanatbaa leszögezzem azt, hogy ennek a ma megalakuló részvénytársaságnak és kiadásában megjelsnő lapnak
