Tolnamegyei Ujság, 1919 (1. évfolyam, 1-16. szám)
1919-09-14 / 1. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1919 szeptember 14. inegujhodva talpra állhassoo a porig alázott magyar nemzet és megszülje önmagából az iga* keresztény társadalmat. Tegyünk önvallomást, hogy mi meg mindig csak érezzük, de tudva nem tudjuk, milyen az a keresztény nemzeti társadalom ! A Tolnamegyei Újság kalauznak óhajt szegődni azok mellé, akik megtisztulva a sivatag homokjától, most látva, érezve és gondolkozva akarják folytatni utjokat. Nyissuk meg agyunkat, tüdőnket es szivünket a keresztény erkölcsöknek, hassa Át idegeinket a nemzeti öntudat, legyünk bátrak és cselekedjünk ! Lássuk meg először is tisztán és meggyőződéssel, hogy ez a Kárpátok-övezte föld a mi életforrásunk é3 életünk ezen forrását nekünk kell minden salaktól tisztán tartanunk és termékenységét biztosítanunk. Foglalja el mindenki a maga helyét és teljesítse kötelességét. Becsüljünk meg mindenkit a maga helyén és tegyük lehetővé kötelességeinek hiv teljesítését. A kölcsönös megbecsülés a a kölcsönös támogatás — ez az, ami keresztény erkölcsökön nyugvó nemzeti társadalommá forraszt össze bennünket. Életforrásunk természeti jellege nemzeti társadalmunk főcsapatát a földművelőkből állította össze, ez tehát a társadalmunk gerince. Keresztény erkölcsű nemzeti politikánk súlypontjának is ide kell esnie: megelégedetté, munkabíróvá és munkakedvelővé kell tennünk s földművelőket, hogy legyen okuk szeretni, legyen vágyuk megismerni az általuk müveit földet. Szeretni, mert áld»s fakaszt belőle munkájuk, megismerni, mert alkotásában, termőképességeiben utolérhetetlen remeke az az örök Teremtőnek. A szeretet önző, a tárgyát egyéni tulajdonává akarja tenni. A kérészén? erkölcs az ilyen követelő szeretetet nem ítéli bűnnek, mert a mi erkö'cstannnk szerint a szeretet élő áldozat: akit magamhoz vonz szeretetem, azért dolgosom, azért kész vagyok tűrni, szenvedni is; tehá- azt a földet is, amit megszerettem, magamévá, tulaj onommá tehettem, cselekvő szeretettel, áldó sattal tudom és akarom művelni. Keresztény erkölcsű nemzeti politikánk iránya legyen tehát az, hogy a földművelő nép természetes földszereteté- nek idjnnk tárgyat, adjunk tulajdonjoggal földet anr.ak, aki műveli. A szeretet önző. Az is szereti a földet, aki nem műveli, mert a föld kínosét rejt magában. A földet művelőjével együtt tulajdonául éhsjtja tenni as is, aki nem műveli. Szólaltassuk meg ilyenkor is a keresztény erkölcsöt. A keresztény szeretet élő i Id ozat, a keresztény er&ölcatan szerint tehát ss, aki nem műveli közvetlenül fizikai erejével a MM t, sseresse azt a művelőjével együtt, legyen kétr, tűrni, szeretni, Áldozni nemcsak a földért, hau. m annak a művelőjéért is! . . . Itt kapcsolódunk be azutáq mindnyájan az életforráannkzt képező föld révén az azon és abból íií igységes, keresztény és nemzeti társadalomba, pari munkás nem azért szorítja markába pörö- >k nyelét, mint a gyűlölettel szított osztály- aaro szimbólumát, hogy összetörjön, zazzon vele mindent, ami munkásosztályán kívül áll és él, hanem mert szereti ő is az életforrását, a földet annak művelőjével együtt és a saját munkájával fokozni kívánja a többi dolgozók munkabírását, munkakedvét s ezzel az ő számára is termő föld termését. A szellemi munkás is szeresse a földet annak művelőjével együtt és ne tartson tőle, hogy az a kérges kéz, amelyhez az életforrás pora tapad, be- piszkitja az ő vér télén, petyhüdt kezét. A szeretet önső, a keresztény szeretet asonban áldozatkész és értelmiségünk áldozatkészsége ne abból álljon, hogy szánalomból eltűrjük a munkáskéz kemény szorítását, hanem mdríiljünk bele annak a munkának szövevényeibe, amely kérgessé tessi a kezet, szögletessé a mozdulatot, érdessé a hangot. Akinek a tekintete többet képes átfogni és jobban ismeri a lótfentartó munka könnyítésére szolgáló észbeli termelvényeket, munkaeszközöket, aki fel tudja fedezni, hol surlódik, bol fogyatékos társadalmi szervezetünk, az áldozzon ott szeretetéből, cselekedjék keresztény nemzeti társadalmunk megjavítása, megerősödése érdekében. Ennek a kölcsönösen megértő, egységes mun kának az útját óhajtja egyengetni, ezen utón óhajt kalauzként haladni vármegyénk társadalma előtt a fTolnamegyei Ujságu. Természetes, hogy ezen szerepében nem nélkülözheti a politikai színezetet, nem hallgathatja el meggyőződését az államélet kormányzásának elvei és mikéntje felől. Ezeket az elveket a „Tolnamegyei Keresztény—Keresztyén Nemzeti Pártu vezető egyéniségeivel karöltve fogja hangoztatni és érvényre juttatni mindenkor és mindenütt, amikor és ahol szükségessé válik és alkalma Dyilik. Ténykedésünket belekapcsoljuk az országos r Keresztény Nemzeti Pártu működésébe és az lesz a törekvésünk, hogy létezésünket, szavunkat, érzés- és gondolatvilágunkat tudomásul vegyék és számoljanak vele ott is, ahol már a múltban is össze kellett volna futnia az egész magyar nemzet idegszálainak: az ország kormányának a székhelyén. Nem leszünk vak eszközei semmiféle érdekcsoportnak, amelynek külön vérkeringése van és nem az egész nemzet élő testében. Nekünk csak egy fő- és székvárosunk lehet,' — az, amely egy éló szervezet sziveként megérzi a test bármely részében beáll/) zavart, elváltozást s abban a pillanatban odairányitja működését. Államiságunkhoz mi kívánjuk szolgáltatni a jelleget, akikből létesült államunk. Ez a jelleg * mi lényegünk szerint nem lehet más, mint — keresztény és nemzeti!. . . . Hozza össze bennünk mindenki erejét, aki együtt érez és gondolkozik velünk és a feltámadt Keresztény Magyarország megbecsült és elismert állama lesz csakhamar Európának s az egész — világnak ! . . . A politikai helyzet képe. Megvalljuk, eddig csak ködképet alkothattunk magnóknak a helyzetről, még ha többször megjártuk is Budapestet ás izgatott figyelmünk a gyéren jelentkező újságokat ismételten átkutatta is. Ámde ezen nem szabad csodálkoznunk. Az ideiglenes kormány nemzetgyűlés nélkül küzd a kommunista anarchia folytán támadt ezer és ezer nehézséggel akkor, amikor az ententének velünk Bzemben követendő egységes politikája sem alakult ki végleg. Egyetlen vigasztaló momentum van : a keresztény és nemzeti irány elemi erővel történt fel- ujulása az egész országban. Hiába intrikál ez ellen egyik másik elvből külön utón járó, beteges becsvágyu vagy megfizetett régi „vezető politikusiunk, hiába dolgoznak ellenünk azok a körök, amelyek a volt szegedi kormány működését meggátolták, ezek az eléggé meg nem .bélyegezhető és a keresztény nemzeitől igen-igen messze eső faktorok, ba a konszolidáció munkáját meg is tudják lassítani, a biztos győzelmet megakadályozni nem fogják. Annyi biztos, hogy az entente nagy súlyt fektet arra, hogy a személy- és vagyonbiztonsághoz az egész országban szükséges fegyveres erőt a nemzeti hadsereg fővezérsége mielőbb talpra állíthass*. E tekintetben legnagyobb megnyugvással nézhetünk Horthy fővezér működése elé, aki ezt a feladatot fényesen meg fogja oldani. A hadsereg magva máris készen áll. Az összes politikai tényezők együtt működése biztosítva van, keresztény pártok egymás elleni küzdelme teljesei) ki van zárva. A nagy tömegek testestül-lelkestül velünk vannak, csak egy-két nem keresztény érdekkörben elhelyezkedett és egy két gyáva fajtestvérünk van még, aki nem mert még mellénk állni. Ezeknek száma azonban oly csekély, hogy foglalkoznunk sem érdemes velük. Még ki sem pellengórezzük őket: megbélyegezte viselkedésükét máris a hatalmasan megnyilatkozó keresztény közvélemény. Keresztény magyarok, eljön a mi országunk! Felhívás! A vármegye legtöbb községében a tag-alá- Írások befejeződtek és pedig a legszebb eredménnyel : minden 20 éven felüli nő és férfi belépett pártunkba. Miután azonban technikai okokból egy két községben a belépési iveket még nem zárták Is, felkérjük az aláírásgyűjtőket, hogy a taggyüjtést a legnagyobb eréllyel fejezzék be s a lezárt iveket választókerületi ügyvezetőnkhöz küldönc utján juttassák el. A választókerületi ügyvezetők felkéretnek, hogy a kerületi szervező bizottság névsorát a megyei pártirodával Szekszárd (Vármegyeháza) küldönc utján közöljék. Képviselőjelölésre csak az összes községek kiküldötteit magában foglaló kerületi szervező bizottságot tekinthetjük'jogosultnak. A megyei szervező bizottság. Jelölés a aemzetgyiilesi képviselőválasztásra. A rohamosan kialakuló politikai szervezkedés kapcsán megindult az egész vármegyében azon férfiak kijelölése is, akik szellemünk és meggyőződéseink hiv szószólói legyenek a nemzeti törvényhozásban. Szekszárdon folyó hó 7 én tartott ülésében a Keresztény-Keresztyén^ Nemzeti Párt kerületi szervező bizottsága dr. Őrffy Imrét, a párt megyei szervBízőjét jelölte egyhangú lelkesedéssel képviselőjének. A kerülethez tartozó községek választóiból alakult küldöttség meghívására dr. Órffy Imre megjelent a bizottság előtt, ahol kijelentette, hogy bár az ezen jelölés által reá háruló súlyos feladatok erős próbára tették önbizalmát, nem retten vissza a neki szánt kötelességektől. A jelölést elfogadja és kéri választónak kitartó buzgalmát a párt tiszta, nemes elveinek győzelemre juttatásában. Pártunk megalakulása. Büszkék lehetünk rá, hogy Tolnavármegye volt az első törvényhatóság, melynek közönsége a bolsevizmus megszűntével beállt ájultság után a politikai állásfoglalás szükségességét legelőször belátta és félretéve minden kicsinyes „várjunk még“-et és aggodalmaskodást, zászlót bontott oly programmal és elnevezés alatt, amelyhez azóta az egész ország csatlakozott. Augusztus 24-én volt a nagy nap, amikor Szekszárdra sereglettek a megye minden részéből keresztény testvéreink és pedig vallásra, nemzetiségre való tekintet nélkül, nagy lelkesedéssel, egyhangúlag megalakították a tolnamegyei keresztény-keresztyén nemzeti pártot. Azóta pártalakulásnnkról az országos kérész tény nemzeti párt is értesült és kitörő örömmel fogadta úgy az alakulást, mint az azóta nagy arányban megindult szervezkedés hirét. Egymásután alakultak meg a megyei szervező bizottság után a bét választókerület szervez i bizottságai, melyeknek ügyvezetői a következők lettek : I. Bonyhád: id. Perczel Béla. II. Dombóvár: Börzsönyi Gyula. III. Gyönk: dr. Diszberger Jakab. IV. Paks: ifj. Kovács S. Endre. V. Szekszárd: Vendl István. VI. Tamási: dr. Frühvrírth Jenő. VII. Tolna: Veszprémi Győző. A párt kiépítésének munkája serényen folyik, minden jóérzósü keresztény testvérünk támogatására szükségünk van, számituuk is rájuk és reméljük, egyik sem fogja magát a szent munka elől kivonni. A kerületi szerveken kívül a községek szerveire is nagy szükség van, a községek vezető emberei a kerületi vezetőkkel érintkezésbe lépve, legsürgősebben valósítsák meg ott, ahol még nem történt volna meg, a községi szervező bizottságot. Jelszó: a többség mindenütt a fold dolgozó népéből álljon, mert pártunk ezekre akarja politikáját alapítani. Minél sürgősebb azonban az aláírások gyűjtés« ; az összes aláírási ivek a kerületi ügyvezetőknél vannak, ha lenne község, ahol az ivek még nem lennének kiosztva, azokért azonnal el kell menni l Ideiglenes utasítás a befolyó tagdíjak (adományok) kezelésére. A befolyó összegekről ellenkeső megállapodásig az országos pártpénztár 1/j, a megyei */», a kerületi V», végül a községi pártpénztár V, résit kap. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a községekben befolyó összegek mindjárt ezen kales szerint osztassanak is fel. A községi pártpénztár pénztárosa ezt a felosztást időazakonkint, de legalább havonkint eszközli s a kulcs szerint járó összegeket postautalványon az illető pénztároknak közvetlenül beküldi. Az országos pártpénztárt illető összegek egyelőre a megyei pártpénztárba küldendők, de mindig külön jelzendő, hogy ez az összeg az országos pártot illeti. Általában a helyes elizámol- hatás végett az összeg rendeltetést mindig kitüntetendő. A pénzkezelés ellenőrzése céljából a pénztáros mellé az ellenőrön kivül egy pénztárt albizottság választandó úgy községenkint, mist kerületenkint. Ssekasárd, 1919 szeptember hó 10 én. Or. Órffy Imre megyei szegesé meghízott. *- ~~----- - - - — - — — - - - — —------ —— Ne mzeti hadseregünk hírei. Horthy Miklós fóvezér Kaposvárott. Szivet megindító, lelket elbűvölő szép ünnepség keretében adott kifejezést Kaposvár város ás Somogy megye közönsége azon meggyőződésének, hogy a magyar nemzeti hadsereg megszervezésére és fentarlására szükség van és bogy e célért minden áldozatra kész. Leírhatatlan lelkesedéssel ünnepelte esért a folyó hó 8 á& oda érkezett fővezért, mint Magyarország £lni vágyó akaratának megtestesítőjét. Délelőtt 10 óra 24 perckor érkezett be Siófokról két sináutón a fővezér a kaposvári pálya* udvarra Soós tábornok, vezérkari főnökkel, Magas- házy és Stomm századosok kíséretében. A pályaudvaron a helyőrség tisztikara, ólén Bernátsky Kornél tábornok, kát. kerületi parancsnok és Kovács Antal alezredes, Somogy, Baranya vármegyék katonai parancsnoka fogadták s kivonult tiszteletére egy katonai diszszájad is. A katonai zenekar a Hymnussal üdvözölte legmagasabb parancsnokát, azután a polgári hatóságok képviseletében Tallián Andor alispátihelyettes
