Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)

1918-06-23 / 25. szám

,1918. junius 23. TOLNAMEGYSI KÖ2L.ONY — Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság Csekonits Endre gróf elnöklete alatt tartotta ezidei közgyűlését. Az 1^17. üzletévről szóló zárszámadásokat és mérlegkimutatásokat az igazgatóság és a felügyelőbizottság jelentése kapcsán Ormody Vilmos főrend, vezérigazgató terjesztette elő. Az igazgatóság az összesen 7.34-1,917 korona 66 fillér éoi nyereségre vo­natkozóan indítványozza, hogy abból az alap* szabályszerű levonások és tartalékolások után 3.200.000 korona, minden egyes egész részvényre 800 korona osztalékot • számítva, a részvényesek osztalékara fordittassek, a fennmaradó összegből pedig a külön tartalékot és a tisztviselők nyugdij- alapját gyarapítsa, A közgyűlés az összes száma­dásokat, mérlegeket és javaslatokat elfogadta s a felmentvényt az 1917. évi üzletévre minden iráúyban megadta. A társaság tarlalékvayyona ma már több mint 260 millió koronát ért el s eddig a háborúból kifolyólag különféle segély­alapokra, jótékonysági és kulturális célokra több millió koronát adományozott. Azonkívül az eddigi hét magyar hadikölcsönre 175.000,000 azaz egyszázhetvenötmillió koronát jegyzett. A biz­tosítást kereső közönség különös figyelmébe ajánl­juk ezen tőkeerős, régi, szinmagyar intézetet, mely egyaránt foglalkozik tfiz-, jég-, betörés-, valamint élet- és járadékbiztosításokkal, továbbá hadikölcsönnel kapcsolatos életbiztosítások köté­sével, a legliberáüsabb és legelőnyösebb feltéte­lek mellett, melyre nezve bővebb felvilágosítás­sal szolgál a társaság p'cäi főügynöksége. — A pincehelyi Mária-kongregáció f. hó 3-an este fényesen sikerült jótókonycélu elő­adást rendezett a görbói áiiami iskola nagyter­mében. bzinrekerült: „Az apróhirdetés“ cimü vígjáték, mellyel *a bájos műkedvelők minden várakozáson feiül kielégítették a nagyszámban megjelent közönséget, úgy, hogy vasárnap ismét telt ház előtt megismételték. A tiszta jövedelmet elesett tanítók özvegyei és árváij a keresztény sajtó es a pincehelyi templomkert rendezésére fordították. Tjf A „Toinamegyai Községi és Körjegyzők Egyesülete' folyó hó 15 ÓD, Szekszárdon a vár­megyeházában közgyűlést tartott Purlli Adolf bátaszéki főjegyző elnöklésévei, aki szép beszéd­del nyitotta meg á közgyűlést és meleg szavak­kal üdvözölte dr. Apponyi Rezső főispánt, Fors­ter Zoltán alispánt és dr. Éri Márton várme­gyei főjegyzőt, felkérve őket ügyük támogatá­sára. Elnöki beszédében kegyelettel elparentálta az elhunyt tagokat s köztük az egyesület egyik volt oszlopos tagját: Klimes Antalt, akinek em­lékét jegyzőkönyvben örökítették meg. Dr. Éri Márton indítványára Klimes Antal emlékére egy 2500 koronás alapítványt tettek, melynek kama­tait egy jegyzői árva fogja élvezni. Határozati javaslatban kimondották, hogy minden községi és körjegyző köteles az egyesületbe lépni, hogy igy minél hatásosabban léphessenek fel a jegy­zői kar erkölcsi és anyagi helyzetének javítá­sára. Nagy hatást ért el Dicenty Pál teveli fő­jegyző körültekintő, szakavatott felszólalásával, melyben élénk színekkel festette meg a jegyzők óriási muukakörét, melyet a háború alatt telje­sítenek a közigazgatás szolgálatában. Az 1 Or­szágos Jegyzői Egyesület“ folyó hó 27-én Bu­dapesten közgyűlést tart, melyen az egyesületet Purth Adolf elnök, Virányi Károly tolnai főjegyző és a járási egyesületek elnökei fogják képviselni. — Halálozás. Polóny János- gyöngyösi gyógyszertár-tulajdonos folyó hó 14 én életének 55-ik és boldog házasságának 19 ik évében, rö­vid, de súlyos szenvedés után Budapesten el­hunyt. Temetése általános részvét mellett folyó hó 16-án d. u. 4 órakor ment végbe a farkasréti temetőben. Az elhuny at gyászolják: özv. Polóny Jánosné szül. Vágner Margit mint neje, Margit, Zoltán, János, Tibor és Elemér mint gyermekei. Vágner Sámuel nyug. ev. lelkész, Vágner Sámuelné sz. Lehr Vilma mint após és anyós, Vágner Andor törsz, biró, Vágner Andorné szül. Eichert Bella mint sógor éa sógornő. — Hadikölcsön jegyzés. Pécsegyházmegyei Takarékpénztár Részvénytársaságnál gróf Zichy Gyula v. b. t. tanácsos, megyés püspök 200 000, a Főtiszíelendő Székeskáptalan 100.000, a Pécsi Papnevelő Intézet 200.000, a Pécsegyházmegyei'' Alapítványi Hivatal 500,000, a Pécsegyházmegyei Takarékpénztár 500 000, Szeifricz István nagy prépost, felszentelt püspök 100.000, Hanny Gábor praelátus-kanonok 9.000, dr. Wurster József praelátus-kanonok 10.000,. Wajdits Gyula prae- látus kanonok 10 000, Döbrössy Alajos apát­kanonok 5-000, dr. Szilvek Lajos prépost-kano­nok 10 000, dr. Igaz Béla apát-kanonok 3.000, dr. Mosonyi Dénes oldai-kanonok 10.000, Romaisz Ferenc kanonok 7.000, özvegy Császár Lájosné 20.000, dr. Jellachich Islván 10.000, Csigó János alapítványi ügyész 10.000, Warga Manó kakasdi plébános 4 000, Darányi Vilmosáé 2 000, özvegy Rohay T. Etelka 2 000, özvegy Ámbruszt Nác­iómé 1 000, özv. Tóth Ferencnél.000,Lajos József 400. Ezen jegyzések összesen egymillióhatszáz- huszonötezerháromszáz koronát tesznek ki. ~ Közgyűlés. A szekszárdi Polgári Olvasó- or olyó hó 30 án d. u. 3 órakor rendkívüli kozgyiüést tart, hogy betöltse dr. Szentkirályi Mihály polgármesternek leköszönése által meg­üresedett elnöki tisztséget és a hadbavonult jegyző helyebe jegyzőt válasszon. £ Paksi állami polgári fiuskola fennállásának évfordulóját ünnepelte jnnius hó 15-én. Ugyan­ezen a napon volt a tanév bezárása. Az intézet tanuló ifjúsága a hálaadó istentisztelettel nyi­totta meg az egész napra kiterjedő ünnepség sorozatát, ezután az intézet díszes tornatermében gyűltek össze a szülők és az iskola működése iránt érdeklődő müveit közönség. Padámji Andor kir. tanfelügyelő felhasználva az ünnepi alkalmat, megnyitó beszédében kiterjeszkedett a polgári iskolát is megteremtő 1868 évi XXXVili t.-c. méltatására* kitért báró Eötvös József társada- lomteremtó eszméinek az ismertetésére és ke­mény váddal illette nemzeti társadalmunkat, ' hogy az elmúlt 50 esztendő alatt sem ismerte fel e nagy kulturpolitikusának bölcsen irányitó eszméit és nem építette fel úgy a népoktatási rendszerünket, ahogy ő megalapozta és kitervezte. Bátorítja, lelkesíti az intézet tanári karát, hogy tartsanak ki báró Eötvös József népművelő esz­méi és iránya mellett, mert csak ezúton érjük el a magyar nemzet nagyságát, gazdagságát és függetleuségét. Az ifjúsági ünnepi műsorának végén Balassa Sándor igazgató kiosztotta a kü­lönféle alapok jutalomdijait az iskola kiváló ta­nulói között s az énekkar a Szózattal fejezte be az ünnepség délelőtti sorozatát. Estére a helyi és a környéki úri közönség teljesen betöltötte az „Erzsébet“-szálló nagytermét, hogy kivegye részét a régóta nélkülözőit műélvezetből, mit a jubiláns ünnep keretében a gondos rendező bi­zottság ígért számára. Örömmel kitörő lelke­sedéssel ünnepelte a szép közönség a körében megjelent főispánnunkat, Apponyi Rezső grófot és a társadalmi életünk minden nevezetesebb mo­mentuma iránt érdeklődő, széplelkü nejét. Padá- liyi Andor kir. tanfelügyelő, mint az ünneplő iskola kormányhatósági felügyelője az ünneplés jogosultságának a bizonyításával nyitotta meg a jubiláns estélyt. Összesüritette lelkében a mai közállapotaink minden fájdalmát és reményét és áttörve a népmüveltségünk nemzetboldogitó hi­vatását veszélyeztető, azt elhomályosító bizalmat­lanság, kishitűség ködös rétegén, lelkesítve kiál­tott „sursum corda“-t az egybegyűltek felé, hogy emeljék fel szivüket a szeretet Istenében, használják fel ehhez az ihletett művészet, az énekben, a zenében megnyilatkozó szellem, a bizalom, a remény szárnyait! . . . Utána Ory Géza, a dunaföldvári polg. iskola tanára nyitotta szét a nemesen lüktető művészet szárnyait. Pelle Lászlóné helybeli polg. isk. tanár neje zongorán kisérte Óry hegedűn előadott nyitányát. Ványi Zsigmondné, polg. iskolai tanár neje „Teli Vil­mosából vett Románc dalával és magyar nép­dalokkal töltötte el az élvező közönség lelkét, Pelle László tökéletes zongorakisérete- megnyi­totta a szivek azon rejtekeit is, ahova az ének hangja nem tudott volna egymagában áttörni. A Peile által előadott Chopin Fr. lmpromtu-je és a nejével együtt oly leheletszerű keliemmel, átható varázserővel játszott Moszkoyszki: Taran­tellája, a Ványi-pár által oly meleg érzéssel énekelt Offenbach: Barkarollä-ja újjá, ifjúvá, reménykedővé, erőssé alakították át a hosszú négy éves vérözöntől megbénult sziveket, az örökös aggodalmakban kifáradt idegeket. Az in­tézet ifjúsága sem maradt el a régi jó világun­kat elvarázsló műveletből. Geyer> József igazán meglepő fegyelmezésével kezelte apró énekkarát Az előadott népdalok és Kossovits: „Vasúton“ cimü ügyes hangszereléssel, eleven színezésével szerkesztett dala feldiszitette a közönség már megszokottan borongó hangulatát. Balassa Sán­dor igazgató a müpróza szép irályával hódította magához a hallgatókat és vezette vissza a pus­kaporos jelenből a tisztább levegőjű múltba, ahol még mesékben sem hallottak a maiban ha­sonló világégésről. Paks közéletének 50—60 esz­tendős múltjáról vonta el a leplet . . . Azt az időt festette a még ma is. köztünk élő kortár­saktól kapott eredeti adatok alapján. Nagyon becses uj vonásokat rajzolt a haza bölcsének, Deák Ferencnek mindnyájunk előtt örökké éló jellemalakjába, hogyan élt, hogyan viselkedett évi'ől—évre meglátogatott paksi rokon-családok körében . I . fílvonultatta lelki szenieink előtt a még köztünk élő, de a szívesebb múlton meren­gő idős matrónák, fehérhaju öreg urak ifjúsá­gát . 11 Szépnek, vonzónak találtuk ez-t a múl­tat, nem úgy, mintha visszavágyunk, hanem ön­bizalmat merítve belőle, megerősödve abban I hitben, hogy nem hiába dolgoztunk, nem hiába ontottunk annyi vért, álltunk ki annyi aggodal­mat; — ha szép volt már a múltúnk is a termé­szet örök törvénye, az Isten megtámadhatátlan 3 igazsága szerint jogunk van a még szebb jövő­höz is! i . . A paksi állami polgári fiúiskola tehát nem önmagát, nem a 25 éves múltját ün­nepelte, hanem a kultúrát, mely ha sokszor velőkig ható fájdalmat sugároz is magából, mégis öröktől fogva rendelt célja — a fölemelés, a boldogitás. A rendező bizottság felhaszmálta ezt az ünnepi alkalmat a jótékonyság gyakorlá­sára is. A belépő dijakból, jegymegváltásokból felülfizetésekből 2000 K át meghaladó összeget gyűjtött; a tiszta jövedelem fele részét az iskola szegény tanulóinak az alapja javára fordítja, fele részét a gróf Apponyi Rezsőné kezdeménye­zésére, megindított „A tolnamegyei tüdőbeteg katonák gyógyítására szánt alap“ céljaira bocsátja. — Ösztöndíjak hadiárvák és Hadirokkantak gyermOkei részére. Az Országos Hadigondozó Hivatal az 1918 —19. tanévre pályázatot hirdet a hadiárvák és hadirokkantak gyermekeinek adandó ösztöndijakra. Pályázhatnak a hadiárvák és hadirokkantak gyermekei közül azok, akik középfokú és felsőbb iskolába járnak, magyar állampolgárok, 24 évesnél fiatalabbak, az iskolá­ban megfelelő magaviseletét tanúsítottak é3 megfe­lelő tanulmányi eredményt értek eh Az ösztöndíj mértéke évi 400—800 kor. között váltakozik, a szerint, hogy a növendékek a középfokú iskola négy alsó vagy négy felső osztályába avagy felsőbb iskolába jár-e és bogy az iskola növen­dék lakóhelyen van-e vagy más városban. Ezek­ből az összegekből azonban a növendéknek járó katonai vagy polgári ellátás, (nevelési járulék, életjáradék, kegydij stb.) továbbá az esetleg már élvezett más ösztöndíj le fog vonatni. Az ösztön­díj elnyerésénél előnyt biztosit, a gyermekek nagyobb száma, a szülő keresetképtelensége, az 1 körülmény, hogy a tanuló lakhelyén nincsen ahhoz az iskolanemhez tartozó tanintézet, amelybe a tanuló járni kíván, az a körülmény, hogy a tanuló szülődén árva, végül a jobb magaviselet és a jobb tanulmányi eredmény. Akik pályázni akarnak, azok az Országos Hadigondozó Hivatal által erre a célra kiadott űrlapokat vegyék igénybe. A pályázati kérelmet c^ak ilyen űrlapon lehet előterjeszteni. Ezeket az űrlapokat a polgár- mesteri hivatalokban (Bndapesten a Népjóléti Központnál, Fiumében a városi tanácsnál) és a járási főszolgabiráknál ingyenesen adják ki. A kitöltött űrlapokat a városban lakók a polgár­mesteri hivatalban, a közságbeliek az illetékes vármegyei árvaszéknól nyújtsák be. (Budapesten a Népjóléti Központnál, Fiúméban és kerületé­ben a fiumei városi tanácsnál.) Az ösztöndíj en­gedélyezése iránt <a 200—1917. M. E. számú rendelete érteimében alakított adományozó bizott­ság dönt. Az engedélyezéseket a Budapesti Köz­lönyben fogják közzétenni I erre a napi sajtóban a közönség figyelmét fölhívni. Akinek a neve a Budapesti Közlöny e közleményében nem szere­pel, annak a kérelme nem teljesittetett. Az enge­délyezett ösztöndíjat fél tanévi előleges részle­tekben (szeptember és februárban).» Pesti Hazai Első Takarékpénztár fogja postautalvánnyal a tanuló törvényes képviselőjének megküldeni. A kiutalás céljából a kellően bélyegeit a törvényes képviselő névaláírásával, pontos lakcímével és a tanintézet vezetőségének szabályszerű igazoló záradékával ellátott nyugtát az Országos Hadi- gondozó Hivatalhoz (Budapest, VI,Vilmos császár­ul 37. sz.) kell beküldeni. A kibocsátott Pályá - zati Hirdetmény a Budapesti Közlöny, a Belügyi Közlöny és Néptanítók Lapja legközelebbi szá­mában jelenik meg. — Elitéit orgazda. Mint már annakidejében megírtuk, folyó évi március 23 ára virradó éjjel I szekszárdi belvárosi róm, kath. templomot ki­rabolták. A főoltárról ellopták a szentsógtartót, a sekrestyéből pedig 4 kelyhet; egy ezüst kézi keresztet, egy diszes füstölőt és több apróbb kegytárgyat; továbbá a templomban, a Szent Antal szobra alatt levő perselyt pedig feltörték és annak tartalmát, 3—400 koronát ellopták. A csendőrség: erélyes nyomozásának csakhamar meg­lett az eredménye. A betörőt Horváth Rudolf katonaszökevény személyében elfogta, aki tettét bevallotta és elmondotta, hogy a lopott tárgyakat Ráckevei Lajos mohácsi vendéglősnek adta el. Horváth Rudolf betörő szökevénykatona felett a katonai parancsnokság ül törvényt, az orgazda és ennek felesége felott pedig most Ítélkezett a pécsi kir törvényszék, mely tárgyaláson dr. Fent Ferenc szekszárdi apatplébános is megjelent a szekszárdi hitközség képviseletében. A kir. tör­vényszék Ráckevei Lajost bűnösnek mondotta ki és másfél évi börtönre Ítélte, feleseget azonban felmentette a vád álól. Az ügyész a büntetés súlyosbítását, az elitéit pedig az itéiet enyhítését kérte. Megjegyezzük,hogy az ellopott tárgyak meg­kerültek, de teljesen dirib-darabokra összetörve. — Fehérnemű gyűjtés. Szakcs községben is igen szép eredménnyel járt a fehérnemű gyűj­tés, ahol 1000 darabon felül gyűjtöttek hős katonáink részére.

Next

/
Thumbnails
Contents