Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-05-26 / 21. szám
Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Uzsorások karmai között ; ü t ' / ' | vonaglik az egész ország. Vérlazitó vakmerőséggel hajtják fel még ma is az árakat, gyalázatos kapzsisággal drágítják meg nap-nap után a közszükségleti és_. élelmi cikkeket, sátáni raffinériával uzso- rázzálí, nyúzzák meg bőrünket. És nincs hatalom, nincs erő, mely meg tudna védelmezni minket az uzsora "zöldszemü rémeitől,I arany faló fúriáitól. Nincs, nem támad köztünk egy acélmarok, amely egyetlen csapással leteperné, agyonzuzná a drágaság száziejü hidráját. Még csak egy életre való intézkedés se történt, egy ügyes, sikerrel biztató gesztust se láttunk a háború kitörése óta, — amely arról az elszánt,/erős akaratról tanúskodott volna, hogy végre is korlátokat állít és megszünteti a nálunk szemérmetlenül folyó piszkos üzérkedést. Kicsinyes,, felszínes, fejetlen, kapkodó, semmitmondó,* többet ártó, mint használó, csenevész, erőtlen és bátortalan kísérletezéseknek «egész -sorozatát, azt láttuk, de egy komoly, okos rendelettel alig találkoztunk.- r ' Központokat * állítottak, maximáltak, jegyeket hoztak, drlgasági pótlékot osztottak, rajoniroztak és a drágaság csak egyre puffadt, íujta, hizlalta otromba. testét és most már szinte elviselhetetlenné teszi a kisembernek, a hivatalnoknak,' a munkásnak az életét. De elég ebből a vesénkben vájkáló, véresen komoly rajzból. Inkább töprengjünk azon, miért lesz a marhahús kilónkint kimérten 16 korona, mikor a marhát 6—7 koronás egységár ban veszik és ugyan hová kell, hol van, mire kell a 10 koronás különbözet Mire ? Ausztriában, Németországban ma is fele olyan olcsó az élet, mint a magyar Kánaánban. Ellenségeinknél - pedig ismeret- ' len ez a drágaság. Miért? Mert kíméletlenül rátipornának, ha íölíitné a fejét. De nálunk mintha gyáros és- bankár, kis és nagykereskedő csak árra volnának, hogy vérünket szívják, a bőrünket nyúzzák — ; háborítatlanul. És most cipőjegyeket hoznak, utalványokat osztanak. Ismét egy jegy! Lesz tehát cipőjegy, de lesz-e vájjon cipő i Hiszen máris kútba esni készül — az iparosók tiltakozása miatt, — az egész vállalkozás. Vagy micsoda idétlen, milyen szánalmasan bátortalan‘kísérletezéseket kell látnunk az iparcikkek árának maximálása körül is. Mitől félnek, mire várnak még á kereskedelmi minisztériumban ? Mitől rettentek meg, miért zsugorodtak hát össze, mihelyt gyárossal, bankárral, I kereskedővel szemben kellett ' föllépni ? Pedig itt többé már se kíméletre, áe szép szóra, se hallgatásra nincsen szükség! Valóban itt a legfőbb ideje, hogy ezt a minisztér, a képviselő urak is (belássák. Olcsó ruha, olcsó élélem kell nekünk! Mit használ, ha emelik is munkabéreinket, de azt is csak 50—80 százalékkal, és a drá- 1 gaság 1000—2000 százalékkal növekszik! j Felelős szerkesztő: HORVÁTH 1GNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Es miért adnak a hivatalnokoknak csak drágasági pótlékot, mire megy vele ? Ruhát, cipőt, táplálékot adjanak hozzá. Rekvirálja el, foglalja le a kormány a gyárakat, a nagykereskedők üzleteit; erre van szükség! Más mégoldás csak toldás- foldás ! Ha a- szükség rákényszeritett minket, hogy a föld terményeit rekviráljuk, miért ne tehetnők meg ugyanezt a gyárak produktumaival!? És addig is lángostort fogjon a kezébe a miniszter es azzal verje végig az uzsorások kuíárkodó, üzérkedő piszkos hadát! Ujíalusy Lajos f I Meghalt Ujfalusy Lajos, a 70—80-as évek országosan ismert és tisztelt könyvnyomtatója, életének 83 ik évében Szekszárdon. Amidőn e gyászesetet hírlapírói kötelessé- í günkhez híven regisztráljuk, mélységes lelki fájdalommal kapcsolatosan gondolunk az ö kimúlására, tisztelettel és szeretettel emlékezve meg közhasznú, kulturális és vármegyénkre is nagy- jelentőséggel biró tevékenységéről, melyet az elmúlt század r>tolsó évtizedeiben Tolnavármegyében kifejtett. A . régiek, az öregek bizonyára élénken emlékeznek még vissza, — talán hallásból, talán mint közvetlen szemlélők, — hogy mily nagyjelentőséggel bírt az egyes reijdeletek, vagy az általánosságnak szánt ismeretek sokszorosítása könnyvnyomtatás útján. A hatvanas években az egész dunámul alig volt i—3 nyomda. Hivatalok és egyéb hatóságok nyomtatványszükséglei- ket, természetesen a csakugyan legnélkülözhetetlenebbet, csak nagy fáradság és hosszas utazgatások után voltak képesek'maguknak biztosítani. Müvek, iratok, vagy' az általános művelődést előmozdító sajtótermékek megjelenése csak fehér hollóként volt üdvözölhető s a tapasztalatot, tudást és szakismeretet igénylő önálló könyvnyomtatót, Ujfalusy Lajost müintézetének megnyitása alkalmából megyeszerte örömmel -üdvözölték és szeretettel támogatták. Ujfalusy Lajos, amidőn 1863-ban Szekszárdon megnyitotta kezdetleges nyomdai müintéze- tét nemcsak vármegyénk, hanem a dunántul több megyéje is támogatta úttörő munkájában. A mindjobban • virágzásnak induló nyomdai mü- intézetét megnagyobbítva, a 70-es évek elején régi kézisajtóját felváltotta, az akkori időben feltűnést keltő gyorssajtó beállítása. Ezen időre esik lapunknak, a Tolnamegyei Közlönynek a megjelenése is és közel 50 esztendeje lesz már, hogy Boda Vilmos és Ujfalusy Lajos közös elhatározással, a gondolatoknak a lelkekböl kitörő öröm- és fájó érzésednek, g| szabadságol és életörömeket jelentő1 nemes esz- mókpek szárnyat adva, hírlap alakjában megjelentették k „Tolnamegyei Közlönyt. fí: I Úttörő ő is, a nemes, a jólelkü, a kedves Lajos bácsi. A magyar hazáért szerető és dobogó- szive utolsó leheletéig megőrizte a 48 as eszmék iránt való törhetetlenségéU Külsőleg és belsőleg igaz magyar volt és ha a politikai életben szerephez nem jutott, mint ahogy nem is kívánt, barátai és jóismerősei mindenkor tisztelettel adóztak elvhüségp iránt. Mint jónevü könyvnyomtató közmegelégedésre folytatta működését, mig $ munkába belefáradva 1899-ben a küllőidről' hazajött szekszárdi származású Molnár Mór szakavatott nyomdász- nafe eladta nyomdai intézetét. Gyakrabban ér- j deklödött ezután az ő'általa alapított nyomda iránt |i örömmel győződött meg, hogy az ma már az ország legelső nyomdái közé tartozik. I Szorgalmas munkássága után még' hosszú ideig élvezte a jól megérdemelt pihenést, csak.az Előfizetési ár: Egész évre 24 K, Vs évre 12 K, '/« évre 6‘— K Számonként 48 fillér e,lap nyomdájában. Hirdetési árakÁrverési hirdetések: 35 petit sorig 16 korona, további sor 60 fillér. —Nyilttér: garmond soronként 100 fillér.' utóbbi időben érezte a > végzetes bágyadtságot, mig azután 2—3 napi ágyban fekvés után a kérlelhetetlen halál elragadta közülünk. Halálát gondosan féltő és szerető jóságos hitvese,. egyetlen leánya: Ilonka, néhai dr. Mol- doványi István volt közigazgatási kirónak özvegye és több unokája gyászolja. Temetése nagy részvét mellett ment végbe fi hó 22-én. A gyászszertartást Piliván Mihály dr. főgimnáziumi hittanár végezte. Elhunytáról a család a következő gyászjelentést adta ki: „Özv. Ujfalusy Lajosné szül. Dória Róza úgy a maga, mint leánya Ilonka özv. dr. Moldo- ványi Istvánná és unokái dr. Moldványi István, Etelka, Jolánka férj. Mányoky Józsefné, dr. Mol- dováDyi Jenő és Bözsike, úgy dr Moldoványi Istvánná szül. Kógler Hedda unokamenye és Mányoky József unokáveje, Mányoki Bandika, Jo- lanka és Iréhke dédunokái nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogy felejthetetlen sjserető férje, a gondos jó apa, nagyapa és dédapa Ujfalusy Lajos, életének 83'dik, boldog házasságának 58-dik évében rövid szenvedés után elhunyt. A megboldogult hült teteme május hó 22-én szerdán délután 4 órakor fog a Széchenyi- utca 172. számú gyászházban beszenteltetni I az alsóvárosi sirkertben levő családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmiseáldozat- f. hó 23-án reggeli fél 8 órakor fog a belvárosi' r. kath. templomban az egek Urának bemutattatni. SzekBzárd, 1918. évi május hó 22-én. Legyen áldott drága emlékei“ g Károly Király gyermekek nyomtatása. A Károly király gyermek nyaraltatási akcióval kapcsolatban a gyermekek elhelyezése és ellátása tekintetében több oldalról, részint az egyes községekbe kinevezett bizalmi személyek, részint más érdeklődők részéről számos kérdés intéíztetett hozzám, melyekre külön levélben lehetetlen válaszolnom. Ez utón adom meg tehát az érdeklődőknek $ kívánt felvilágosítást: Az érkéz# vendéggyermekek ellátására szükséges gabona- vagy liszt^mennyiség biztosításáról gondoskodás fog történni, ami annál kevésbbé fog akadályokba ütközni, mert a gyermekek nyaral- tatása oly időben veszi kezdetét, amely már az uj termelési évadba beleesik. A gyermekek felügyelőnők vezetése alatt érkeznek, kik az esetben, ha a gyermekeket a vendéglátó család a mezei munkák idején napközben odahaza hagyni kénytelen, a gyermekekre felügyelnek s róluk kellően gondoskodnak. Több aggály merült fel a tekintetben, hogy ahol a család, a gazdasági munkák elvégzésével lévén elfoglalva, ebédre mejeg ételt nem adhat a gyermekeknek, az egyszerűbb hideg ebéd ki fogja-e elégíteni őket s az ellátás ily módját nem fogják- e kifogásolni ? Erre vonatkozólag közölhetem, hogy az érkező osztrák gyermekek egyszerűbb származású és kisebb igényű családók gyermekei, kik a háború alatt inkább nélkülözéseknek voltak kitéve s igényük még a mindennapi táplálék mennyiségében sem talált kielégítést. A gazdasági munkával elfoglalt vendéglátó családoktól néni kérpk tehát egyebet, minthogy a kis vendégeket ugyanügy lássák el, mint édes gyermekeiket, de legyenek is irántuk oly személettel.és'annyi melegséggel, melyet őt 1— méltán is megérdemelnek. Végül legyen szabad a közönség figyelmét . arra felhívnom, hogy e gyermeknyaraltatási akció királyunk O Felségének legnemesebb érzésből fakadó eszméje s az ő legmagasabb óhaja is, hogy ezen akció mindenütt sikerre vezessen i az ő magasztos intencióit véljük szolgálni szerény munkásságunkkal. Szekszárd, 1918s. évi május hó 23. I • Apponyi Rezső gróf főispán.
