Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)

1918-05-19 / 20. szám

/ 2 alkalmazottak háborús ellátásának sürgős rende­zése. Előadó: Erdei Lajos járási számvevő. A nagygyűlés az előadó javaslata, majd Padányi Andor kir. tanfelügyelő és Dicenty Lajos nyug. törvényszéki irodaigazgató pótinditványa alapján elnök á nagygyűlés egyhangú határozataként ki­mondja, hogy: # . 1. ruházat beszerzési gyorssegélyként kérünk a köztisztviselők számára 1200 K, s ezenfelül csa­ládtagonként — 1 feleséget is családtagnak szá­miéra — 600—600 K összegnek sürgős kiutalását; 2. az 1917 :XV. t.-c.-ben megállapított hábo rus segélyek összege már a folyó évi május 1-től visszamenőleg számítva XI—IX. fizetési osztály­ban 150°/o, a Vili—VI. fiz. osztályban 100°/o, az V. fiz. osztálytól fölfelé 50°/0-al emeltessék föl, hogy ilyképen a legalsó osztályokban is a mai 8 K helyett (ami a levonások után a valóságban csak 5—6 K) napi 13 K álljon rendelkezésünkre az* élelem, ruházat, fűtés, mosás s egyéb szük­ségleteink kielégítésére, mert hisz ez az összeg is csak megközelíti a ma szokásos női .napszámbért; 3. kérjük a meglevő törzsfizetés s a 2. pont­ban vázolt háborús segély összegének a végleges s csak a háború után kért fizetésrendezésig is a nyugdíjazásoknál s az özvegyi ellátások megálla­pításánál, mint összilletménynek nyugdíjalapjául való beszámítását s a családi pótléknak a háború tartama alatt nyugdíjazottaknál is meghagyását; 4. kérjük a legfőbb életszükségleti cikkek (búza, liszt, burgonya, szén, fa, ruházat) beszer­zésének a lehetőségét szigorú kormányhatósági beavatkozással biztosítani oly módon, ahogy az a katonai szükségletek biztosításánál történik, —j nevezetesen közszolgálati alkalmazottak igényeit szolgáló hadtápvonalak megszervezésével, — ami a különféle központok és azok bizományosai segít­ségével könnyen megvalósítható ; az ilyképen ter­mészetbeni járandóságul juttatott életszükségleti cikkek törvényszerű méltányos ára fizetésünkre adandó beszerzési előleggel volna fedezendő, mél­tányos visszatérítési kedvezménnyel; * 5. Kérjük a havi liszt- és zsir kontingens­nek oly mérvű megállapitását, hogy lisztből legalább napi 30 dkgr mot, zsírból legalább 30 gr-mot fogyaszthassunk fejenként, mert a fentiek szerint felemelni kért háborús segély és a fize­tésünk sem elegendő a hUs étellel való rend­szeres táplálkozás biztosítására s igy a liszt és zsir fogyasztással kell pótolnunk fizikumunk erőveszteségét; 6. Kérjük a hivatalos órákon és a heti köteles óraszámon túl végzett munkatöbblet külön méltányos díjazását; 7. JfiÉHük a kormányzat s a. Magyar Köz- szolgálatwjPrlkalmazottak Orsz. Szervezeteinek Középponti Bizottsága részéről kiküldendő bizott­ság szervezését, mely hivatva lessz a közszük­ségleti cikkek mindenkori áremelkedését meg­állapítani, az egyes foglalkozási ágaknál elért munkás-kereseteket statisztikailagösszeállitani s a háború tartama alatt ezen emelkedéseknek meg­felelő °/o ban emelendő a jövőben,a közszolgálati alkalmazottak háborús segélye is | 8. Kérjük az állami tisztviselők szolgálati pragmatikájának sürgős törvénybeiktatását és végül 9. Kérjük az állami és egyéb közszolgálat szomszédságában csaknem yalamennyi ház elham­vadt. Az olaszok itt óriási tárházakat állítottak fel, rengeteg készletet halmoztak fel. Az egyik ház erkélyén az osztrák és a magyar zászló ló­it bog | itt székel az állomásparancsnokság. Felkeresem a parancsnokot. Rövid társalgó8 után mosolyogva mutat nekem egy képeslevele’ zőlapot; megismerem Cervignano főterét, amelye* Piazza Vittorio Emanuele névre kereszteltek e* a levelezőlapon ; alatta ez áll: Un paese redenio• Égy sebesült tiszt lép be; egymásra isme­rünk és visszaemlékezünk a szép esetekre, ami­ket Grácban együtt töltöttünk, amikor mind­ketten ott állomásoztunk. — Résztvettem az előnyomulásban — mond­ja — nem messzire innen sebesültem meg. — És elmondja élményeit. . . . Már Messziről észrevettem a tűzvészt. Az éjszakában feltetsző vörös pir rettenetes lát­vány volt Menekültekkel találkoztam, akik ma­gukkal vittek amit menteni tudtak. Közelebb kerültünk a városhoz Mindenfelé lobogó lán­gok . I í; Hallani lehetett az össze omló falak, tetők, orkélyek ropogását . . . Hangos jajgatás' és siránkozás töltötte meg a levegőt . . . olykor olykor egy csattanás, egy hatalmas dördülés: valahol lőszerraktár robbant fel . . • a levegőt megmérgező fekete füstfelhők gomolyogtak a magasba ebből a pokolból . . . tompa moraj . . , Palmanova lobogó lánggal égett! M. alkalmazottak egységes fizetés rendezésének sür­gős előkészítését, hogy a háború befejezése után a közállapotok konszolidálásakor azonnal a törvény­hozás elé terjeszthető legyen. , A fentiekben vázolt követelményeink ara­nyosan kiterjesztendők a fizetési' osztályba nem sorozott köz-tisztviselőkre s a közszolgálati alkal­mazásban levő összes altisztekre, dijnokokra és szolgákra .s, nem különben a kpzpénztárakból végellátásban részesülő nyugdíjasokra, özvegyekre és azok ellátatlan családtagjaira is. Ezen kívánságaink sürgős teljesítése érde­kében kimondja, hogy jelen határozatát felter­jeszti a m. kir. kormány elnökéhez, az összes vármegyei kerületek országos képviselői utján az országgyűléshez és Tolnavármegye törvényható sági Jaizottságához is oly kérelemmel, hogy tá- mogíuó határozatával az országgyűlés képviselő házába, valamint hasonló eljárást, kérve az ország valamennyi törvényhatóságához megküldeni szíveskedjék. ■ , II. A tárgysorozat 2. pontja a köszolgálati alkalmazottak lakbérének rendezése. Előadó : Padányi Andor kir. tanfelügyelő, 'kinek javas latára a nagygyűlés határozatáként kimondja, Hogy 1. A folyó évi IV. negyedétől kezdve kéri Szekszárdnak a III. lakbér osztályba való helye­zését és viszonyaink által megkívánt hasonló eljárásra figyelmezteti a járási székhelyeken állo­másozó, kartársakat is; 2. Kijelehti a , nagygyűlés, hogy a lakbér­osztályozás mai rendszerét nem tartja helyesnek, mert nétn felel meg a tényleges közállapotoknak. Ehelyett szükségesnek tartja, hogy a közszolgá­lati alkalmazottak fizetésének újból való rende­zésével kapcsolatosan a törvényhozás lakbér helyett helyi- és működési pótlékokat biztosít­son számunkra. A helyi pótlék alkalmazkodjék az állomáshelyei lakó értelmiségi osztályhoz tartozó keresők számához, a működési pótlék a fizetési csoportokba és a szolgálati időhöz ; 3. Ezen helyi- és működési pótlék ép úgy, mint a fizetés is, egységesen állapítandó meg a közszolgálati alkalmazottak minden ágazatánál, mert helytelen az a különbségtétel, ami pl. az állami és a nem 'állami tanítóknál észlelhető az 1915. évi XV. és XV. t. c. rendelkezései szerint ; mig az első csoport lakbére 240 és 1000 K közt váltakozik, a másik csoportnál 600 K nál meg­állapodik, pedig természetbeni lakásuk egysége­sen van megállapítva,. Ugyanezt a törvényes igényt tehát nem lehet kétféleképen kielégíteni. 4. Szükségesnek mondja ki a nagygyűlés, hogy a fizetés rendezés kapcsán az 1912. LXV. t.-c'. hatályba lépte előtt és azután nyugdíjazott alkal­mazottak vérellátása a háború következtében megváltozott viszonyok figyelembe vételével újból szabályoztassék s a lakbér vagy . más címen biz­tosított pótlék azok részére is megállapittassék. Ezen határozat 1.. Dontja alapján a nagy­gyűlés a m. kir. pénzügyminiszter elé tesz meg­okolt fölterjesztést, a 2., 3. és 4. pontban foglal­takat pedig a Magyar Közszolgálati Alkalmazot­tak Orsz. Szervezeteinek Középponti Bizottsága elé juttatja tárgyalás és egységes eljárás bizto­sítása végett. III. A tárgysorozat 3. pontja a tolnavár- gyei közszolgálati alkalmazottak egységes szer­vezkedése. Előadó: Padányi Andor kiriptanfel- ügyelő, kinek javaslatára elnök nagygyűlés hatá rozataként kimondja, hogy 1. A közszolgálati alkalmazottak társadalmi hélyzetének a kidomboritása és társadalmi igé nyeik köz elismerése végett szükségesnek tartjuk a vármegye területén működő összes közszolgá­lati alkalmazottak egységes szervezkedését. A szervezet központja a vármegye székhelyén ala Jjitandó elnökség, az elnökség tanácsa a melléje szervezett jóléti és szervező bizottság legyen. A -jóléti bizottság feladata a közszolgálati alkalma­zottak anyagi érdekeinek az állandó gondozása a szervező bizottság pedig az együvé tartozás ér­zését lesz hivatva* ápolni és a szervezet érvénye­sülését minden szükséges esetben és kínálkozó "alkalommal biztosítani. A közszolgálati ágazatok­nál felmerülhető külön erdekek képviseletére a középponti elnökség mellett egyes szakosztályok alakítandók. A szervezet" tagjainak közvetlen érintkezése a járási-székhelyeken alakítandó já­rási körök keretében biztosítandó. 2. A nagygyűlés bemutatja jelen határoza­tát a Magyar Közszolgálati Alkalmazottak Orsz. Szervezeteinek - Középponti Bizottságának, ahol indítványozza, hogy dolgozzon ki ezen bizottság a közszolgálati alkalmazottak összes országos szervezetei részére egységes szervezeti szabály­zatot és törekedjék a különféle szervezetek egye­sítésére a Magyar Közszolgálati Alkalmazottak Országos Szervezetének Középponti Bizottságiban. A közszolgálati alkalmazottaknak törvényhatósá­gonként szervezendő egyesületei képeznék annak egységesen alakult vidéki szerveit. Amennyiben a középponti bizottság uem | 1918. május 19. járulna hozzá ezen indítványunkhoz, az esetben kérjük vármegyei egyesületünk képviseletének | középponti bizottságba leendő felvételét. Megbizza a naggyülés aZ elnököt, hogy 1 vármegye területén működő hivatalok, intézetek és egyesületek megbizottaiból alakítson egy «I zottságot az alapszabály tervezet elókészitéséce | ennek megtörténte után, de legkésőbb 1918. október havában hívja össze újból a vármegye összes közszolgalati aiKalmazottait az alapszabá­lyok megtárgyalása s az egyesület megalakulása végett.. Dr. Éri Márton inditványára a nägygyü|£8 elhatározta', hogy Padányi Andor előadási javas- latát egész terjedelmében többszörösitteti és el- jifttatja a vármegyei összes hivatalokba, intéze­tekhez és egyesületekhez az egységes szervezke. dés eszméjének terjesztése vegett IV. Indítványok. Elnök felolvastatja Halász Géza m. kir. főerdőmérnök indítványát a kor. mány elnökéhez intézendő s az áru-uzsora sta- tairális megszüntetését kérelmező távirati fölter­jesztés ügyében. A naggyülés dr. Eri Márton és Padányi Andor hozzászólása után az indítvány felett — tekintettél a már meghozott I. sz. ha- tározatra — napirendre tér. A nagygyűlés elé tűzött tárg'ysorozat ezíel kimeritetbpén, elnök köszönetét monjl Erdei Lajos és Padányi Andor előadóknak kimerítő munkála-' taikért, dr. "Szentkirályi Mihálynak, Szekszárd r. t. város polgármesterének pídig a közgyűlési terem átengedéséért, mire a nagygyűlést befeje­zettnek jelenti ki. A cipőrendelet. Hogy mi cipőben, jó, sőt szép cipőben járni, azt csak fizok tudják, akiknek mezítláb vagy rongyos cipővázakban kell járni. Meg azok, akiknek gyerekei- iskolába sem járhatnak cipő1 hiányában. Ezeknek az érdekét akarjg szolgálni a kormány cipőrendelete. A cipőellátásban uj irányt jelentő kormány­rendelétet alábbiakban ismertetjük : Május 15-től kezdve akár uj, akár ócska cipőt csak cipőutalvány ellenében szabad kiszol­gáltatni. Az utalványt a közigazgatási hatóságok szolgáltatják ki, akik a bőrök mikénti felhasz­nálása, vagy feldolgozása tekintetében korlátozá- sokat állapíthatnak meg. <j ' A rendelet szerint a kicsinyhpní eladási árak a következők: Munkás férficipő, teljesen bőranyagból, minő­ség szerint 54, 60, 66 K. Női cipő 51, 57, 63 K. Magasszáru fűzős férficipő, teljesen bőrből, szeges 68.25, varrott 77 K.- Férfi félcipő, szeges 64 50, varrott 73.25 K. Magasszáru női cipő, fűzős, tel­jesen bőrből, szeges 65 75, varrott 74.40 K. Ugyanilyen női félcirő, szeges 62, varrott 70— 75 K. Magasszáru górnék fiú- és kis női cipők szám- és minőség szerint 37.20 K-tól 60 75 K-ig. Gyermek fiú- és kis női félcipő 34.75—58.30 K. A fentebbi árak mechanikai cipőgyárak által gyártott cipőkre vonatkoznak. Részben gépi, részben kézierőyel [ dolgozó üzemek által gyártott cipők árai a következők : Munkáscipő 62.50, 70, .77/ 50, női oipö 59, 65, 75 és 74 K. Füzőscipő, teljesen bőrből (férfi) 80.50, félcipő 77 K, magasszáru női «!ipő 78.20, női félcipő 74.50 K. Kizárólag kézierővel tömegcikként gyártott cipők árai : Munkás férfi cipő 69 50, 77, 84, 50, Női cipő 65, 75, 73, 80 50^ K. Férfi fűzős cipő teljesen bőrből, szeges 9425, félcipő 90.50,' magasszáru női cipő, szeges 91.75, félcipő $8 K. Varrott cipők ára" mérték után rendelve a következő: magasszáru férfi* cipő 140, 150/165, félcipő 130, 140, 155, női magasszáru cipő 136, 145, 160, női félcipő 125, 135, 150. Szegestalpu férfi, vagy női magasszáru cipő 120, 130, 145, félcipő 110, 120, 135. . A cipőjavitási munkák ára: Férfi,* vagy női cipő fejelés talpalással szeges 38, varrott 46, fiú- vagy leánycipő 30, illetőleg 38. Férfi cipő talpalás : szeges 10, varrott 14, női talpalás : szeges 9, varrott 13. Fiú vagy leánycipö talpa­lás 8. Orrboritás, kaplizás 10, fiú- vagy leány- cipő orrboritás 8 K. KÜLÖNFÉLÉK. ~ A főispáni karban nem lesz változás. A Wekerle-kormány harmadik rekonstruálása alkat-, j i ^**8P^a* karban alig lesz változás, ami előfordöUis, nem politikai jellegű. Kifejezője ez annak, -hogy az ujraalakult Wekerle-kormány az előző Wekerle kabinetnek a magyar nemzeti ön­állóság^ kiépítésére irányuló nagyszabású pro­gramiját akarja megvalósítani, s ez a programul entartás a házfeloszlatási joggal szankcionálva kifejezést nyert Wekerle expozéjában is, még a választójogi korr •'romissziummal is hangoztatott

Next

/
Thumbnails
Contents