Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-05-12 / 19. szám
Függetlenségi és 48-as politikát hetilap Szerkesztőség: Fürdőház-utca Í129. szám, hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal .Telefon íl!. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. " Felelős szerkesztő: f HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre24K, l/a évre 12 K, V* évre 6*— K Számonként 48 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 16 korona, további sor 60 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 100 fillér. A közalkalmazottak nagygyűlést tartanak vasárnap Székszár- don vármegyénkben, hogy demonstrálják megélhetési viszonyaik tűrhetetlenné faju- lását. Vármegyénk közalkalmazottainak helyzetében az általános, országosan egyforma SQrs tükröződik, s Ilyenformán megyebeli közalkalmazottaink szóemelése országos szociális jelentőségű. Ha igaz v&t valamikor, hogy: „a költő és a sorsharag égy anyaméhnek 'szülöttei*, úgy még szomorúbb háborús valóság, hogy a közalkalmazottak és a nyomor összenőtt ikerszülöttei a háború közgazdasági felfordult- ságának, s ha radikális, gyors operációval nem segít a kormányzat, éppen az a társadalmi osztály jut pusztulásra, prédájául a minden más társadalmi osztály által kihasznált konjunktúrának, amely köztisztviselői osztály biztosítéka az államgépezet zavartalan fungálásának, letéteményese törvényes rendeleteink, magán- és társadalmi életünk biztonságának. Ha a közalkalmazottak munkája el- sekélyesedik, ha robotnak tudja napi munkáját, ha életszükségleteiben kielégítetlenül testi ereje elsatnyul, lelki erejét a munka mellett a kenyér utáni' eredménytelen küz- ködés megtöri, ha belevásik a nyomor lefelé vezető lépcső fokain a korrumpált- ság jellemet őrlő szúja, ha elégedetlenség tölti be hivatásának ambicionáló átérzése helyett,, ha ruházata vásott rongyaival a tekintélytelenség társadalmi hátránya telepszik megtört,' munkában megkopott alakjára : veszélyeztetve van az államkormányzat minden funkciója, veszélyeztetve van a közerkölcs, a magán- és közvagyon biztonsága, a tanügy, igazságügy és mindazok az erkölcsi közjók, amelyekre állami, hivatalos és társadalmi életünk mai rendszere felépítve van. Közalkalmazottaink nem mennek ki az utcára, nem tagadják meg a munkát, az erőszakos bérharc fegyvere idegen tőlük; mert ez a martirömságra kárhoztatott osztály még a maga nyomorában és nélkülözéseiben is érzi, hogy mint az állam- hatalom és kormányzat végrehajtó szervei tartoznak azzal az államnak, hogy ne hurcolják meg kenyéradó gazdájuk möstoha- ságát az. utcán. Méltóan az istápolásukra bízott közjavak tekintélyéhez, csak komoly szóeraeléssel demonstrálnak, hogy nekik is joguk van az élethez, hogy állam és társadalom kötelessége jóvátenni azt, ami ezzel az osztálylyal a háború négy esztendején át történt. ' _ Társadalomnak és kormánynak be kell látni és meg kell, érteni, hogy a köztisztviselők társadalma egyedül áll tehetetlenül a háborús pénzbőség örvénylő hullámai között, kitéve az alámerülés veszélyének és hogy- elmerülésükkel magukkal rántják az állam és társadalom tekintélyét, biztonságát, tehát megmentésük -elsőrendű közérdekű kötelesség. Mert méltatlan a magyar nemzet társadalmához és a magyar állami kormányzathoz, hogy közalkalmazottainak nem biztosit ma olyan existenciát, mint amilyet bármely foglalkozásbeli kézi munkásnak nyújt foglalkozása. Nem szabad bekövetkezni, hogy ezt az osztályt is ‘a szocialisták vörös zászlója alá %z utcákra kényszerítse a többi társadalmi’ osztály önző nyereség hajszolása és az állami kormányzat részvétlen közönyössége. e> IAz anya- és csecsemővédelem szervezése Tolnavármegyében. A belügyminiszter az anya és csecsemővédelem országos szervezését a Stefánia Szövetségre bizta, melynek' lelkes apostolai bejöttek Szekszárdra, hogy törvényhatóságunk területére is megalakítsák ezt az embermentő humánus intézményt. A székesfővárosból lejöttek dr. Szana Sándor udvari tanácsos, a székesfővárosi gyermek - menbely igazgató-főorvosa, dr. Madzsar József egy m. tanár, ügyvezető igazgató, Apponyi Albert gróf és BosnyákZoltán államtitkár táviratilag- mentették ki elmaradásukat. Baranyavár- megyéből gróf Benyouszky Móric főispán és dr. Gobbi Gyula gyermektelepi igazgató-főorvos is eljöttek. Képviselve volt egész Tolnavármegye közigazgatása, jegyzői kara és Szekszárd egész intelligens közönsége, előkelő hölgyeink élén gróf Apponyi Sándornéval, aki igazi fenkölt lelkű, bőkezű Őrangyala a csecsemő- és anyavédelemnek. A vendégek fogadtatásáról gróf Apponyi Rezső főispán, Forster Zoltán alispán, dr Szentkirályt Mihály polgármester, dr. Éri Márton vm. főjegyző, Rácz József rendőrkapitány gondoskodtak. Dr. Szana Sándor udvari tanácsos már folyó hó 8-án d. u. 6 órakor a szekszárdi kaszinó pavilonjában tartott előzetes szabad előadást az anya- és csecsemővédelemről, melyet nagy előkelő közönség hallgatott végig feszült figyelemmel. , Az alakuló gyűlés folyó hó 9-én d. e. 11 órakor zajlott le a vármegye közgyűlési nagytermében, melyet az érdeklődők teljesen megtöltöttek. Forster Zoltán alispán lendületes beszéddel nyitotta meg a gyűlést. Először is meleg, szavakkal üdvözölte a Stefánia Szövetség kiküldötteit: dr. Szana Sándor udvari tanácsost, dr. Madzsar József főtitkárt, gróf Benyouszky Móric baranyavármegyei főispánt, dnr Gobbi Gyula telepi igazgató-főorvost és az összes megjelenteket. Az anya- és csecsemő védelem állami feladat, melynek célját a belügyminiszter szabta meg. Azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy Tolna vármegye egész közönsége küzdeni fog a nemes célért. A világháború előtt a lakosság szaporodása állandó volt, úgy hogy 100 év alatt a 1 százalékos szaporulat mellett a lakosság száma megkétszeresedett volna. A rettenetes világháború azonban || szaporodást felire szállította le. Ez^ súlyos csapás és veszedelem. Ez ellen mindent meg kell tennünk. Rámutat azon módokra és eszközökre, melyekkel a szaporodást elősegit- hetjük. Az állam által^eginditott nagyarányú országos mozgalom célja az anyák védelme és főleg a gyermekhalandóság csökkentése. Alkossuk tehát meg mi is azt a- szövetkezetei, mely segíti az anyákat és megmenti a csecsemőket. Ez által megalapozzuk nemzetünk fövendő nagyságát. A társadalom minden' tényezőjének ebben közre kell működnie. Bízik abban, hogy Tolna vármegye csodás eredményt [fog elérni, mert rüáris egy magát megnevezni nem alAró nemes szív 50.000 koronás alapítványt tett. Éljen ! Ezután félkéri a közszeretetben álló főispánunkat, jdr. Apponyi Rezső grófot az elnöki szék elfoglalására, aki megköszönve a bizalmat, a tárgyhoz nem szól — úgymond — mert eljöttek Budapestről a nemes ügy lelkes apostolai, akik közül felkéri dr. Szana Sándor udvari tanácsost elő- adgisának megtartására. Dr. Szana Sándor rendkívül tanulságos előadását nagy figyelemmel kisérte a közönség, aki statisztikai adatokkal világította meg azt a rettenetes emberpusztitájst, melyet a világháború okozott. Eljön az idő, hogy a legnagyobb magyar járásban fél annyi embert sorozhatnak majd. Nekünk minden gyermeket meg kell mentenünk. Elszomorító, hogy Magyarországban legnagyobb a gyermekhalandóság. Kérdi van-e védekezés a halál ellen ? Igen van, csak meg kell taitani a jó tanácsokat. Száz fejedelmi csecsemő közül 3, mig Tolnamegyében született 100 csecsemő ^özül az első évben 21 balt meg, tehát éppen 7-szer annyi. A tolnamegyei csecsemők elpusztulásának főoka a tudatlanság éB nyomorra vezethető. Budapest Terézvárosban 100 csecsemőből 5 halt meg, mert tudják, hogy kell a gyermekekkel bánni. Végtelenül elszomorító, hogy Tolnavármegyében az első négy hét alatt 100 ból 9 csecsemő halt meg. Mit lehet itt tenni? Legegyszerűbb módja, ha az anyához és csecsemőhöz elvisszük a tanfolyamot végzett védőnőt, aki kioktatja az anyát, hogy mit kell a csecsemővel tenni. Nagy elismeréssel és csodálattal szólt arról a szép eredményről, melyet gróf Apponyi Sándorné • a gyermek mentésben elért. A nemes grófné ugyanis maga alkalmazott egy védőnőt, aki uradalmának faluiban^ sorba látogatja az anyákat és csecsemőket és ellátja őket utasítással, tanáccsal. Sebestyén Mária védőnő missiójának eredménye lett, hogy 68 csecsemő közül 7 halt meg mind fiatalon. Ennek oka az ügyetlen bába és az anya volt, aki nem hivott orvost. A mucsii plébános és egyik' apostola a gyermekhalandóság csökkentésének, aki még a templomban is megrója a gondatlan anyákat. Elénk szivekkel festette azt a szomorú helyzetet, hogy a nyomdászok halálozása, okok pedig a gyilkos ólomlevegőbe dolgoznak, félannyi, mint a mezőgazdáké. A magyar, ember azt szokta mondani: „Elvitte az aratás a gyermeket." Ez annyit tesz, hogy mig a mezőgazda feleségével a földön munkáját végzi, az alatt kis gyermekük felügyelet nélkül otthon elpusztul. Elmondott egy egri esetet, ahol valami Kucuráné asszonyra bízták a dohánygyári anyák a kis csecsemőiket s ezek a banya tudatlansága miatt haltak meg. Légyköpéies, romlott ételekkel etette a kicsinyeket. Kucuránét, midőn kérdőre vonták, azt felelte, hogy ő nem oka a gyermekpusztitásnak, mert nem tudta, hogy .miképen kell a gyermekekkel elbánni. Ilyen Kucuráné, sajnos mindenütt van. Most már rend van Egerben, ahol felállítottak bölcsődét. A gyermekmenhelyeken 80,000 gyermeket ápolnak. Adnak a szegény anyáknak szoptatási segélyt, kiknek száma 8000 ezer s ezek közül 6 'ezer fővárosi, csak 2000 ezer vidéki. A községekben kell valakinek lenni, aki felvilágosítsa a szegény anyát, hogy hová fordulhat segélyért. Legyen mindenütt védőnő s ennek fizetéséhez járuljon a község is. A Stefánia Szövetség nem kér pénzt, csak szeretetet és érdeklődést. Ahol vannak már gyermekbaráti egyesületek, ott ezek végezzék a. gyermek és anya védelmet. Minden* kinek legyen lelkületében azon tudat, hogy egy gyermeknek sem szabad elpusztulnia. Mindenütt hirdessük, hogy bűn a gyermek elpusztulása. Nagyhatású beszédét ezen szavakkal fejezte be : „Eijön majd az a kor, midőn enibór emberért és nem ember ember ellen harcol." Sebestyén Mária lengyeli védőnő, akit gróf Apponyi Sándorné hivott meg, őszinte közvetlenséggel számól be az anya- és csecsemővódelem- ben elért' sikereiről. 1917. évi julius havában foglalta el állását. A körorvos, a- plébános és a tanítók nagyban elősegítették áldásos működését. Sorba látogatja az áldott állapotban levő anyáka •• &
