Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-05-05 / 18. szám
18. szóm. SzeKszárd, 1918. május 5. ■ ■ . ■■ Függetlenség! é$ 48-as politikai hetilap Szerkesztőség: Fürdőház-utca 1129., szám, hová a lap szetlemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon 11. .Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda^ r.-t., hová.-a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő: HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 24 K, Vs évre 12 K, V4 évre 6’— K Számonként 48 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 16 korona, további sor 60 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 100 fillér. * A csecsemSuÉdelem messzeruezése Tolnaunrmeíyében. Még a nagy, nemzeti lendülettel, népjóléti intézmények létesítésének és a jogkiterjesztésnek jelszavával jött Eszterházy-korminy belügy- mipisztere, Ugrón Gábor vette fel programmjába az anya- és csecsemővédelem országos, állam és társadalom együttes közremunkálásával tervbe vett megszervezését a csecsemőhalandóság elleni küzdelem sikere és a kiépítendő uj Magyarország jövő polgárainak biztosítása érdekében. Olyan nemes célzata és szükségből fakadó szociális terve volt ez' Ugrón Gábornak, amely '•terv méltán illeszkedett bele az akkori kormánynak politikai , újjászületésünk magvaival telitett programmjába. A négy éves világháború zivatara magyar népünk szőlőskertjének legszebb, legerősebb hajtásait tördeli le ; fokozottabb gonddal, kormánynak •bs társadalomnak egyesülve,, kell óvni és istápolói a gyönge hónalj-hajtásokat, a jövő termés hamar védelem nélkül, sok esetben árván maradó rügyeit: a csecsemőket. Hiszen még a háború előtt is hazánkban a szülők kellő erkölcsi és egészségtani fel- világosodottságának hiánya és a földhöz ragadt szegénység következtében az élveszületett emberpalánták 20 százaléka elpusztult a fejlődés első esztendejében. Sfcégyenkezve kell elismernünk, hogy e téren még Szerbiában és Romániában is jobbak voltak a viszonyok és hogy a gőtét elnyomatás cári birodalmával, Oroszországgal, ' a lappok, finnek, tunguzok, jakutok lakta néptörzsekkel állottunk egyvönalban. Elképzelhető, hogy a háború következtében beállott viszonyok: a közegészségügynek, tiszta ságnak megromlása, az élelmezési lehetőségek rosszabbodása, a szegénységnek megnövekedése ép a legszaporább néprétegek körében, mily nagy mértékben megrongálták a csecsemő- halandóság percentjét s emellett a megnövekedett népesség halálozási arányához a születések száma a közelmúlthoz képest a felénél is kevesebbre esőkként. # Az anya- és csecsemővédelem tehát úgy a mának, mint a holnapnak, de minden jövő kormányzatnak és magának az egész nemzeti társadalomnak egyik legfontosabb problémája. Ez iránti megértésének adja tanujelét Szekszárd r. t. város és Tolnavármegye társadalma, mikor ennek az intézménynek a í. hó 9 én városunkban kiszálló apostolait, Bosnyák Zoltán államtitkárt és kiséretét, mini közre- » munkálásra kész munkatársak fogadjuk gróf Apponyi Rezső főispánunk, valamint a vármegyei ' és városi hatóságaink megfelelő előkészítése és a nemes eszmének nyújtott segítő támogatás keretében. A csecsemővéde*lem kormányzati és társadalmi sociális munkájának kezdeményezéseképen üdvözöljük az eszme gyakorlati megvalósítóit a megalakulás első tényénél és, hisszük, hogy köz- **értekezletekben és alakulásokban vállalt tagságokra és tisztségekre vonatkozó * névsorpubliká- lásokon túl be fog következni a csecsemővédelem a maga gyakorlati valóságában és hatékonyságában és a hasznos gyakorlati útmutatásokat .tartalmazó anyasági kiskáték tanácsai mellé a szegény anyának és az iperedő csecsemőnek egy- 'egy darab kalácé, tej, cukor, szükséges meny- ! nyiségü fejkvótával 'mért élelem is jut, mert a gyakorlati csecsemővédeleip ezek nélkül megfelelő eredményt nem hoz. ' • 6. I. * Maga az állami kormányzat egymagában nem képes ebbeli feladatait megvalósítani, azért a társadalom tehetősebb, anyagilag.és szellemileg fogékony tényezőinek, közremunkálását kérh — A Stefánia Szövetség néven Budapest székhelyijei alakult társadalmi jótékonysági intézményt találta Ugrón Gábor akkori belügyminiszter igénybevehetőnek. , A csemő-védelem nemes munkájának megszervezésében közreműködő Stefánia szövetség missziójára vonatkozólag vettük a következő ismertetést: > A magyar társadalom lefkiismerete teremtette meg a Stefánia Szövetséget, hogy elvégezze azt a nagy munkát, mely egy szebb jövő lehetőségeit van hivatva megalkotni. A Stefánia Szövetségben egyesültek munkára az anya- és csecsemővédelem orvosi és szociálpolitikai vezéregyéniségei, hogy a jótékonyság, a hatóságok, a közegészség- ügyi intézmények vezetőivel karöltve megteremtsék a nemzetmentés anyagi, erkölcsi, jogi és társadalmi előfeltételeit. Ahol a Stefánia-Szövetség megvetette a lábát, ott máris mutatkoznak a javulás jelei, babár kétségtelen, hogy csak évtizedek kitartó, következetés és aprólékos munkája állíthatja helyre a szükségletek és a rendelkezésre álló erők egyensúlyát. A Stefánia-Szövetség azonban ma már több, mint a társadalomszervezet lelkiismerete. Az államhatalom is a Stefánia Szövetség munkáját veszi igénybe, hogy az anya- és csecsemővédelem terén elvégezze mindazt, amit a nemzet egésze joggal elvár tőle. Ugrón Gábor belügyminiszter átvitt állami hatáskörben a Stefánia-Szövetségre bízta az anya- és csecsemővédelem megszervezését hazánkban. Ezzel az elhatározásával biztosította a munka egyöntetűségét és központi irányítását, de egyúttal egy olyan hatalmas organizációt is teremtett, amely egyesíti magában a társadalom anyagi és erkölcsi készségét, az állam I anyagi és hatalmi eszközéivé/. „ A Stefánia-Szövetség munkája több részre oszlik: kötelessége elsősorban fokozatos egymásutánban az egész országban kiépiteni azokat a szervezeteket, amelyek kezébe bizalommal teheti le az. egyes törvényhatóságok és városok területén elvégzendő munkát. Egymásután alakulnak meg a vármegyei és városi Stefánia-Szövetségek, hogy a maguk működési területén egyesítve a helyi hatóságok, a már meglévő intézmények és a társadalom erejét és eszközei legyenek az anya- j és csecsemővédelemnek a tanítás, a felvilágosítás, a szociális segélynyújtás nagyszabású és aprólékos munkájában. A feladatnak másik fontos része behálózni a megszervezett területeket védőnői in- Mtézménynyel. Amint a közegészségügy a körorvosok működésén nyugszik, épp úgy kell, hogy nyugodjék az anya- és csecsemővédelem az alapos egészségügyi és szociális kiképzésben részesült állami oklevéllel rendelkező védőnő munkásságán. A védőnő kötelessége, hogy felkeressen minden anyát és csecsemőt, aki gondozásra, felügyeletre, tanácsadásra szorul, akár egészségügyi, akár gazdasági tekintetbeD. Ezentúl nemcsak papiroson maradt rendeletekkel és általános elméletekkel folyik majd az embermentés munkája hanem a valóságban, minden anya és minden csecsemő külön-külön is a gondoskodás tárgya. Minden anya érezni fogja ezentúl, hogyha gyermeket hoz a világra, ezért megbecsülik, megvédik, a szükség esetén és a szükséghez képest gondoskodnak róla és igy valósággá fog válni az a nemzetgazdasági elv, hogy gyermeknek a Világrahozatala a leghasznosabb nemzeti munka. Egy-egy törvényhatóság vagy város területén a Stefánia-Szövetség nejvében a törvényhatósági biztos vezeti és irányítja a szervezés munkálatait. Egy-egy országrész törvényhatósági biztosai az országos biztos központi irányítása mellett végzik munkájukat.'Az országos biztosok pedig testületet alkotnak, ami által lehetővé válik, hogy mindegyik tapasztalata hasznosíthassák, viszont a helyi szükségletek figyelembe vételével az egyöntetűség is meghassák. A Stefánia™ Szövetség törekvései eddig mindenütt a legmelegebb megértésre találtak. Mindenki érzi, hogy a nemzet egyetemes érdekéről van szó, mindenki tudja, hogy a nemzetmentés nagy munkájában egyesülni kell nemzetiségi, felekezeti társadalmi korlátok nélkül minden erőnek, mert csak az összes erők» összefogása vihet közelebb a célhoz. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hif. Apponyi Rezső gróf főispán pár napi távoliét után május hó 1-én városunkba visszatért. , — Rácz József rendőrfőkapitány kitüntetése. Szekszárdin, de megyeszerte is általános megelégedést keltett az a királyi kitüntetés, amely elmúlt éveknek is hiányát pótolva, a múlt* vasárnapi hivatalos lapban látott napvilágot Rácz József, Szekszárd r. t. város rendőrfőkapitányának kitüntetésében, kinek Őfelsége a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta, mint a volt szekszárdi Vöröskereszt-kórház pénztárnokának és kisegítő gondnokának. Akinek volt alkalma megismerni — ugyan kinek pem volt — Rácz rendőrfőkapitány fáradhatatlan munkásságát a a köz érdekében, hivatalában és hivatalán kívül, az jóleső megelégedéssel látja a köznek szentelt tevékenység jól megérdemelt méltánylását. — Kinevezések. Ő Felsége Wagner Andor és Kovács Károly szekszárdi kir. törvényszéki bírókat a VII. fizetési osztályba sorozott törvényszéki birákká nevezte ki. — Kitüntetések. A király Paál József lovag, Eszterházy herceg uradalmainak nyug. kerületi felügyelője, vöröskereszvegyleti központi választmányi tag, főmegbizott-helyettesuek, dr. Bárány Lipót gyakorló orvos, a dombóvári vöröskereszt fiókegyleti főorvosának a II. osztálya polgári hadi érdemkeresztet és Hanzély János szolgálaton kívüli honvédhuszár főhadnagy, tolnamegyei föld- birtokos, vöröskereszt egyleti megbízottnak az arany érdemkeresztet adományozta. — A közigazgatási bizottság ülését a folyó évi május hó 8-ra hívta össze Apponyi Rezső gróf főispán. — A csecsemövédelem napja Szekszárdon. Vezető cikkünkben méltattuk a csecsemő- 'és anya-védelem szociális problémáját, mely eszme városunkban í. hó 9-én, csütörtökön délelőtt 10 éá fél órakor fogja összehozni álakuló értekezletre Szekszárdra, a vármegyei közgyűlési teremben városunk és vármegyénk közönségének javát. A nagyjelentőségű mozgalom sikere érdekében Apponyi Rezső gróf főispán, úgyszintén Forster Zoltán alispán, Fördős Mihály t. b. főjegyző referens mindent megtettek a nemes eszme iránti- érdeklődés felkeltésében. A szervezés alapvető munkájának megtétele érdekében Bosnyák Zoltán államtitkár, dr. Szana Sándor udvari tanácsos, a budapesti m.- kir. gyermekmenhely igazgató-főorvosa, dr. Madzsar József orvostanár, ' a gyermekvédelem kiváló munkásai jönnek le Budapestről. Az idő rövidsége miatt névre szóló meghívó kellő mennyiségben kibocsájtható nem | lévén, ezúton hiv meg minden érdeklődőt, —: köztük városunk és vármegyénk földmivelő^pol- gárságát is, — a rendező bizottság. — Papi kinevozés. A pécsi megyéspüspök a leköszönt Szabó Ferenc harci plébános.helyébe Szolga István ozorai káplánt nevezte ki. — Osztrák gyermekek Tolnavármegyében. Gróf Apponyi Rezső dr. főispánunk szükebb körű értekezletet tartott, bogy megbeszéljék. a vármegyénkbe érkező osztrák gyermekek elhelyezését. Hat létre jönnek* üdülésre hozzánk a szegény gyermekek, akik hazájukban nélkülözI nek. A minden nemes ügyet felkaroló főispánunk ember baráti céljainak támogatására szeretettel felhívja vármegyénk müveit hölgyeit, a lelkész- kedő papságot és tanítóságot. — Városi tisztujitás.^ F. évi április 304in folyt le v Forster Zoltán* alispán elDöklésével Szekszárd r. t. város tisztpjitása. Megválasztattak : polgármesterré: dr. (Szentkirályi Mihály, jogügyi tanácsossá: Vendl István, gazdasági tanácsossá: Oszoly Károly, főügyésszé: dr. Török Ottó, főmérnökké: Szabó János, főszámvevővé | Mikecz Endre, rendőr alkapitánnyá: \Hradek Ferenc, kö&gyámmá: Kuncer János, adótisztté: Sudár József, végrehajtókká: Orbán János és Gombos Gyula, iktatóvá: Geresdi János. Nem 1 töltetett be pályázat hirdetés hiányában a városi | főjegyzői és a városi pénzt^rnoki állás.
