Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-04-14 / 15. szám
XLVI. évfolyam. 15. szám. SzeKszárd. 1918. április 14. ■ fi Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség : Fürdőbáz-utca 1129. szám, hová. a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon TÍ? Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és 'pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő: HORVÁTH ftGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. I Előfizetési -ár: Egész évre 24 K, Va évre 12 K/V* évre 6'— K - Számonként 48 fillér e lap. nyomdájában. 4 Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 16 korona, további sor 60 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 100 fillér. HHIiök tornyosulnak közgazdasági életünk háborús horizontján. A költő szava, hogy „tündér szerencsénk kénye hány, vet, játszva emel“ — sohasem volt annyira szemmel érzékelhető, mint a világot alapjaiban megrengető háború mai gazdasági viszonylatai között és szinte télő aggódással kell á sors kerekének árháború után elkövetkezhető forgása elé tekintenünk, hogy a mai abnormális pénzbőség után sokak, — mondhatjuk’ egész közgazdasági életünk tündérszerencbóje, — ha e kitételt elfogadjuk a mai véres pénzzajlás megjelölésére, nem folytatja-e a költői idézetet, hogy „mosolyogva ver le“. ' A hábofu nemcsak- az emberanyagot, de a javak értékmérőjét, a pénzt is mozgósította. Az emberek ezreivel, százezreivel, millióival együtt a pénznek hadilétszámra emelt hadosztályai, milliárd-hadse- regei kerültek mozgósításra ; a mozgósított milliók miliiárdokká növekedve köztünk maradtak, ■itt zajlanak nálunk a háborús konjunktúra dagasztó zsilipjei között felgyülemlett po- tentiális energiájukkal és várják a békét, amely a bilincsbe kötött ^pénzbőség előtt megnyissa a háború által emelt zsilipeket, hogy a sok-sok tétlen milliók az uj fejlődés jótékony megöntözését áraszthassák a V közgazdasági életünkre. Mert tagadhatatlan, hogy a felszívott milliókat újból a béke napjaival meginduló gazdasági életnek kell vissza- bocsájtani, mert csak úgy lesz meg azok értéke és úgy lehetnek azok a további nemzetvagyonosodás kutforrásai. És csak azoknak $ millióknak lesz meg a magukban Való értékük is, ámelyek nem magukat tekintik öncélnak, hanem eszközül ajánlkoznak fel a háború fegyverrel elérendő győzelmeinek készpénzre való átváltásához a béke elkövetkezendő munkájában. Éppen ez okból, ha kritikus helyzetbe sodorta a háború a mag’a váratlanságával felkészületlen gazdasági életünkét, meg nagyobb lehet a fenyegető közgazdasági krízis a. béke első idején. • De mig a háborúra nem készülhettünk fel jó előre, addig a békére igenis kell felkészülnünk. Külön vámterületünk, önálló magyar nemzeti jegybankunk nincs, mely erősségünk lehetné a békére való felkészülésünkben, de ha szétnézünk közgazdasági ‘életünkben, igenis van imponáló magyar nemzeti tőkénk és .vannak a fővárosban és a vidéken közgazdasági életünkben gyökerező hazai bankjaink, melyek mint köz- gazdasági akkumulátorok, magukba gyűjtik a gazdasági életünk békefeladataihoz szükséges energiákat és amelyekre Valósággal honalapító feladatok várnak a háború után. 'Gazdasági javakat használ fel a háború, gazdasági tárgyakat, eszközöketj jószágokat' tesz használhatatlanná, vagy semmisít meg teljesen, s ezeknek pótlására ma alig is lehet gondolni. Ezeknek az elkoptatott gazdasági, ipari instrumentumoknak a pótlása a béke első munkája lesz, s az ily kép szükségessé váló investá- lások, az ezek nyomán fejlődő uj vállalkozások hatalmas hiteligényekkel lépnek majd pénzintézeteink elé. Ebben az eszmekörbén és ebből a közgazdasági látószögből tekintjük vármegyénk vezető.*pénzintézetének, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbanknak újabb háborús milliós tőkeemelését, melynek nem elébe akarunk harangozni, hiszen sikerét természetszerűleg biztosítja ennek a pénzintézetnek helyi közgazdasági szerepe, me-, lyet eddig is betölt, hanem mint vármegyei gazdaság^ életünk elsőrendűen fontos momentumát vezércikk tárgyává- tettük azért, I mert az újabb alaptőkeemelés sikerét részünkről nem az uj kibocsájtásu részvények el kapkodásában és a bizonyára megelégedett részvényesek osztalékában fogjuk keresni és reméljük megtalálni, hanem abban a nagyobb részben, amivel négy millióra emelt alaptőkéjével ez a pénzintézet ki fogja 'vehetni részét közgazdaságunknak a háború utáni rekonstrukciós munkájából. Csak itt helyben akarunk igényeket támasztani: lejtőre jutott állattenyésztésünk, kihasználatlan szőlőtermelésünk, csenevész iparunk, gazdasági eszközeiben kiélt őstermelésünk, mindezekkel kapcsolatban vasúti forgalmunk feljavítása, a paksi—dunaföld- vári forgalom bekapcsolása és ma diver- gáns közgazdasági életünknek a megyei székhelyhez való bekapcsolása várja a béke újabb megrázkódtatásai idején a felgyújtott milliók segítségét. Hisszük, hogy a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank megizmosodott alaptőkéjével megyei gazdasági fejlődésünk jövőjében az eddigi szellemben fogja betölteni közhasznú működését. Ca la — Adakozzunk a Vöröskereszt Egyletnek ! — Segítsük a -kadbavowxltak családjait és az elesettek hozzátartozóit ! Az alaptőke fölemelése tárgyában az igazgatóság igazgató tanács és felügyelő bizottság által jóváhagyott következő javaslatot terjeszti a folyó hó 28 ára kitűzőit íendkiviili közgyü--■ lés elé : ' . . _ Hagy gazdasági átalakulások előtt állunk. A mezőgazdasági és ipiri termelésnek fokozása és a -megváltozott viszonyok által követelt átalakítása a háború: követő átmeneti és béke korszakban egyaránt elsősorban a hazai pénzintézetekkel szembeír fog óriási igényeket támasztani. Mezőgazdaságunknak, iparunknak és keres M kedelmünknek, szóval az összes gazdasági termelési ágaknak elkerülhetetlen rekonstruálása (az éyek óta felmerült hiányok pótlása, építkezések, a gépeknek, állatoknak, áruknak és uyersanyaTisztujitás o városnál. Szekszárd r. t. városnál .a folyó hó folyamán fog a tisztujitás megtörténni, miért is a helyi közvéleményt bizonyára érdekelni fogja a Városok Lapja című közigazgatási szaklap március 9 tki'számában megjelent „elvi határozat a városi tisztviselők minősítése tárgyában“ cimü közlemény, mely világosan igazolja azt a néhány városi választásnál személyi ellentétekből erőszakkal vitássá tett kérdést, hogy azon -tisztviselői állásokra, amelyekre az uj városi törvény a jogi végzettség kvalifikációját hozta he, az 1912. évi LVIII. t. c. életbeléptekor már alkalmaztatásban volt olyan városi tisztviselők is pályázhatnak, pályázatuk esetén jelölendők és megvá- laszthatók, akik különben nem hiruak jogi végzettséggel . Így a m, kir. közigazgatási hiróság legutóbb is 4914/1917. számú elvi jelentőségű határozatából kitünőleg az a városi tisztviselő, aki az 1912. LVIII. t. c. életbeléptekor pl. a városi rendőrségnél mint rendőrtiszt (fogalmazó) működött, az megválasztható rendőraíkapitánynak, sőt kinevezhető rendőrfőkapitánnyá is, dacára, hogy jogi végzettsége nincs. Vagy pl. az a városi jegyző, aki az ui városi törvény életbeléptekor jegyzői oklevél alapján szolgált, mint városi jegyző, az megválasztható azon állásokra is, amelyeket az uj törvény jogi kvalifikációhoz kötött, igy főjegyzői, vagy tanácsnoki állásokra. Ezekre az 1912. évi LVIII. t. c. 27. §-ának kedvezményes rendelkezése alkalmazandó azért, mert egyrészt semmiféle uj törvény előbb szerzett jogokat nem semmisíthet meg, másrészt mert az uj városi törvény életbelépte előtt középiskolai végzettséggel vagy jegyzői oklevéllel városi tisztviselői állásokba került, hosszabb érdemes szolgálattal bíró és rendszerint érdemes munkát is ellátott ilyen városi tisztviselők hosszas szolgálati i4ejük tartama alatt már úgy is gyakorlati utou olyan kiváló jártasságot és gyakorlati képességet szereztek, amit sok esetben a gyakorlat nélküli iskolai jogi kvalifikáció alig is tud egyhamar pótolni, de méltánytalan és igazságtalan eljárás is volna, hogy az ilyen tisztességben több éven át hűséggel szolgált városi tisztviselők elől a jól megérdemelt előmenetelt, elzárják. Ehhez az ■» uj városi törvény segédkezet tehát nem nyújt. Ä szekszárdi legközelebbi városi tisztnjitásnál előreláthatólag szintén alkalmazásba kerül az 1912. évi LVIII. t. c. 27. § ának kedvezményes rendelkezése a tanácsnoki és az esetleg megüresedhető alkapitányi állásoknál. goknak beszerzése stb.) csak igen nagy tőkék felhasználásával lesz lehetséges, minélfogva á régi méreteket jelentékenyen meghaladó hiteligények fognak minden irányban jelentkezni. Idejekorán kell tehát gondoskodnunk róla, hogy intézetünk a háború után reá háramló pénzügyi feladatokat teljes felkészültséggel várja és oldhassa m°g s hogy eddigi pozíciójának biztosításával hivatását továbbra is kifogástalanul tölt— hésse be. , Gazdasági életünknek a háború után bekövetkező általános átaiaku'ása i a pénzintézeteknek ezzel kapcsolatos nagyarányú tevékenysége mellett hivatkoznunk kell még intézeliinkm’k folvtono- san fokozódó, főleg az elmúlt évben elért hatalmas jejlődésére-y^vzxnzk illusztrálására elég a következő adatokra utalnunk : Év Kihelyezések és egyéb aktivák j Betétállemány 1 SÍ H Bruttónyereség Tiszta nyereség ■Összforgalom korona korona korona korona korona 1916 1917 18,001.614 31,690.269 13,592.663 [ 21,727.078 1,006 302 1 517.706 345.700 502,842 239,909.691 | 39^,348.987 A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank újabb tőkeemelése.
