Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-03-31 / 13. szám
wfí 9 ILDI, éófblynm. 13. szóm. Szfeüszdrd, 1918. mdrclgs 31. Függetlenségi és 48-a's politikai thetilap Szerkesztőség; Fürdőház-utca 1129. szám, hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendök. Telefön 11. ' Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzkfildemények intézendök. Felelős szerkesztő: HORVÁTÍí ignácz Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. I Előfizetési ár: Egész évre 24 K, 1/l évre 12 K, V* évre 6"— K Számonként 48 fillér e lap nyomdájában. I hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 16 korona, további sor 60 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 1OQ fillér. Nesfeszittetett.... feltámadd.... Megfeszittetett az.Isten fia a világot átfogó szeretet! És megfes/ittetett az emberi kapzsiság által ránk zúdított világháború Golgota állomásain 'az ember, a tömeg, kiknek testvériségéért, egymás szeretetéért halt vértanú halált a megváltásra elküldött Isten-ember. # Uj és uj koponyahegyek emelődtek a harctereken és a husvéttal ránk köszöntött tavasz keleten \ elnémult halálmezőkre zöld takarót nevelhet ugyan már, de nyugaton még vad orgiákat'ül a halál, ott tombola földre átkozott pokol összes borzalmaival. Ott állanak a mi ágyúink is Verdun, Rheims előtt, bömbölő muzsikát küldve Paris felé. Ott vannak harci tüzekben edzett vitézeink, ott Írják honvédeink. drága, drága magyar vérükkel az uj világtörténelmet, mert magyar, katonáink mindenfelé .kivették részüket háborús veszélyből és szenvedésből —túl a kvótán, féi^asan és vértanuk áldozathozatalával. Tehát értjük jól a sór- sot, nem hiányozhatnak a csakugyan végső, az igazán döntő mérkőzésnél sem. Szomorú, történelmi dicsőségünkkel nem dicsekszünk, hisz- összeszorul torkunk és eláll szívverésünk, ha a nyugati vérözönre gondolunk. De nem gyöngülünk elszántságunkban, a háború hisztériája,nem érintette válságos időkben sem a magyar népet, s higgadt mérséklettel, még a csodás harci sikerek örömei által sem izgatódva, nézünk a nyugati istenítélet kifejtése elé, azzal a Krisztusba vetett hittel és bizakodással, amivel a keresztre feszített viselte a „szomjüság által gyötörtetve az ecet savában átitatott ■- s ■ _______:_____ -1 •_________ I | .' sz ivacsot, mely csak - szomja epekedését növelte volt. És kiürítjük mi is az utolsó keserű pohárt, amelyet nem távolithatótt már el az óhajtott, áhítozott béke eléréséig tőlünk a végzet. " ■ Mert most épen, husvét szent áhítatában, látva-látjuk a szenvedések diját, tudva- tudjuk, hogy a nagypénteki kínos szenvedések kellettek a. husvét örömeihez f Harmadnapon halottaiból feltámada / Igen, most már érezzük, a husvét szent hite megmutatja nekünk, hogy a sok-sok vér, a tengernyi könny, a jajok és sóhajok, a szenvedések nem a, vég, hogy .a nagypéntek után feltámadás következik . , . Hogy a negyedik évében tobzódó tömeggyilkolások csúcspontja nem hatványo- zódhatik már, hogy amit most megdöbbent borzalommal szemlél az egész világ a nyugati harctéren, ez az a döntő, utolsó, amif a mérkőzésbe vitt nemzetek, ki félve, ki remélve,,, de mind egyforma izgalommal várva vártak. , Minden -okunk megvan, hogy bizakodással várjuk a döntést és húsvéti elmélyedésünkben, amikor képzeletünk elénk vará-. zsojjá a nyugati borzalmas istenítéletet, annak pokoli konzertjén átal már felzen- dülüek lelkűnkben Beethoven isteni kilencedik .szimfóniájának csodálatos hangjai, melyek gyötrött lelkeket felüditenek, szivek epekedését csillapítják, lelkek hervadtságát felüditik. Érezzük, hogy most .'már csakugyan nem messze van — a béke ! e« I« — Adakozzunk a Vöröskereszt Egyletnek! — Segítsük a h&dfea vonultak családjait és az elegeitek hozzátartozóit! Rekvirdlós az esész vonalon. Még csak most kezdődik igazán ä háború. Nemcsak a katonai, de a gazdasági haretéreO'is. Soha még oly nagy buzgalommal nem rekviráltak, mint iinost, a háború negyedik esztendejében s ez ellen nem is lehet - kifogást emelni, mert egy bizonyos, hogy a kormányhatalmat nem az á cél vezeti* hogy a termelőket és fogyasztókat zaklassa, hanem, hogy az ország elláttatlan fogyasztóit és a katonákat élelemmel ellássa, Ez a kettős eél annyira háttérbe szőrit minden más érdeket, hogy emellett el kell némulni minden panasznak, amely a kellemetlen, de szükséges rekvirálás nyomán fakad. Először is be kell fejezni április 8-ig a fejadagok leszállítása utján folyamatba tett pótrek- virálást, össze kell -hordani az ennek során rek- virált fölöslegeket. Ugy«n nem fölöslegek voltak és lennének azok, mert hisz szerény karéj kenyerünkből törtek le vele egy egy részt.1 Azután mindjárt nagy katonai segédlettel pár * náp alatt le kell folytatni egy újabb rekvirálási eljárást. Ez már a gyomor statáriuma ház és egy hét alatt az egész megyében befejezendő: Kiterjed ez az előbbi *rekvirálá8ók‘ fÖlüiviz8gálatára és a rejtett.készletek alapos felkutatására. Különösen a vetőmag el : nem vetett maradványait és rekvi- ráláskor eddig'elrejtve volt; ‘de időközben előszedett mennyiségeket akarják most elfogni. A föszolgabirák (polgármester) szintén kötelesek a helyszínen megjelenni és a felfedezett kibágási eseteket out nyomban a helyszínen kötelesek lesznek: elbírálni, ítéletet hozni és kihirdetni, méltó példaadásképpen a rejt ege tőknek. Kíemelendőnek tartjuk, begy akik az eljárás során önként előadják eddig eltitkolt készleteiket, azok mentesülnek a büntetés alól.'1 Viszont, ha katonai szolgálat alól felmentést élvező egyént találnak vétkesnek gabona eldugdósásában', — hivatalból-előterjesztést kell felmentésük megszüntetése iránt tenni. Mint ebbe az eszmekörbe tartozó érdekességet itt eiplitjük meg a Csanádi esetet. e* TÁRCA. Hol van az én apám? H.dl vap az én apám, édes anyám lelkem ? Miért Kuli a könnyed, ha megölelsz engem? Miért adod rám a fekete ruhámat? ^ gisz a fekete színszomorúság, bánat. 23 a * . eáéV\apád; «des kicsi fiám, Tak:triézőK^^ft éf, s lelke aá égben van. 7— hull a tron^öuv * érte öltöztél te aj *m együtt fiat» gyászba, feketébe. kt- ' ■ tt * té apád hős Volt, házáért vérzett; ? 4eVét nem őrii me^a Vtuló enyészet. Azok közé lesz az övé felírva, Kik. a hon üdvéért szálltakN^satasíkra. S hősöket Siratni nem illik, nenv szabad, Mert az ő vérükből himes virág fajiad. A béke virága: a hon szebb jövőjmv * Majd, ha fehér galamb száll a harcmezre. Én sem sírok 'többet, hisz már ezer évA , Mindég harcban jár a magyár asszony haj je. S ezer esztendeje nevel a hazának ,A hős magyar anya vitéz katonákat. Té'is kicsi fiam, hogyha megnősz nagyra; > Ne engedj Sárt dobni soha a magyarra. t Légy úrrá erőddel minden bajon, veszeiy A haza javáért mindig halni készen. Ne feledd, a haza, az a legnagyobb jó. Mit embernek adhat a bölcs' Mindenható ’• Őrizd meg a képét, s a szivedbe zárva, ^ Mert amíg hazád van, nem maradhatsz árva. Kérjük a nagy Istent, seregeknek Űrét, Óvja meg a vésztől ezt a szegény hazat! i Ezért imádkozzunk együtt mind a ketten, _ Mond fiám: Miatyánk, ki vagy a tyeipjyeko■ Fekete AmáNaHazagondoltam. — A »Tolnaieegyei Kőzl6zy< eredeti tárcája. — Irta: H. J. Otromba begyóriások ülnek körben, ameddig .csak á szem ellát. Ha jövök, ha megyek, hegyet kell mászni. Meredek bástyafalként veszik körül a völgyet; csupasz sziklatarkójukon igen ‘ritkán él meg a fenyő, ez a kedves, szép, haragos zöld szinü, szúrós levelű növény, , pedig enuek ugyancsak kevés talajra vai^pzüksége, hogy gyökeret verjen ; de, ha még ez ,a kis földréteg sem marad meg ; ha jön a nyári zápor . . . Furcsa itt az idő 'járása is nagyon. Elindulok napsugaras,, derűs reggelen és alig pár. negyedóra múlva kellemes — de milyen kellemes — zuhany árasztja el a hegyet, völgyet és engem, a dorongut néma vándorát. Sötét, barna' felhők lomháskodnak az égbolt ama részéD, melyet .innen a völgy katlanból látni; de most örülök, hogy esak ilyen darabkát szabad az égi térítőből látnom, mert hiába, %mégis csak akkor érzem jól magam, akkor tudom élvezni a természetet, a nyarat, hä kék az ég, níint a szőke lány szeme és ragyog minden aranyos színben, mint a leomtő, puhán, selymesen leomló arany- baj... . - > ; - . Feketén nyúlnak bele bosszú karjaikkal a közelgő est Betétjébe a kiálló falombok. Mellettünk kanyarog a kis hegyi folyó ;— karcsú fagerendákból szép fehér hidat ácsoltak föléje az utászok — sebesen kanyarogva siet medrében a ! hideg, -kristályos ‘ Víz: á tét hatalmas sziklafal ] közé, melyek összeszoritják félelmes erejükkel ... összeszűkül a folyó medre, de mégis sietve igyek- I szik tora, hűtlenül itthagyva minket,« mert a I sziklafaladon túl már ellenség van. Állok a parton, nézem a csillogó- vizet és hallgatom a hullámok .csendes csobogását«... Vékony, fehérlábú; fekete kutyus szorgalmasan csahol szállása előtte Két kicsi, kedvesen - ügyetlenül ugrándozó kölykét őrzi; a kicsinyek siránkozva kapaszkodnak anyjukhoz, valahányszor t védőleg áll az föléjük, hogy el ne rabolhassam őket. Harctéri kutyusok; itt születtek, tálán itt is fognak elpusztulni, ha megint olyan hidegek lesznek, mint tavaly télen .' .'. Bókák egyhangú zenéje tüti ideg csak a nyári'éj nagyszerű hang- .talanságát. Fojtóan nehezedik mellemre a nehéz, illatdus nyáréji'csend. Nem tudóm mit csináljak. Csak állok4 és nézek üres szemmel sa vaksötét-' ségbe. Hazagondolni . .. ? Minek ? Hogy eszembe jusson az aranykalászuk’ rengetege a honi fekete- földeken ;■ az - aratás, mikot a dustermésü kalászok tömege rendre hull a csillogó* kasza Suhintására4; a tarkavirágos- rétek a nagyszeraü, cifra tehenekkel ; lucernások zöld térítője a kék-.ég alatt ; jó. illatú, magasra megrakott szénásszekerek az eléjük fogott okosszemü, sárgaszőrü lovakkal . v * háttérben a búcsúzó Nap* biborkorougja ; a dalolva hazafelé ballagó legények, leányok hosszú sora;• a piros -bádogtetős, kicsi templom* torony hívogató harangszava . ? Ezek jutnak eszembe; ezt látom szinte moBt is itt, messze attól a tájtól; és ez-fáj nekem ; a Dunántúl ezer , szépsége, a Sárköz szinpompás, gyönyörüvilága .. . oly régen láttam és most rágondolok.; Eddig nem tettem. Talán nem mertem,- talán nem akartam;: talán v. . mert itt még nem éreztem eddig a • nyarat, m, igazit,« szénái Hatosat... a magyart >,, Kopognak. t —1 Szabad! A szolgálattevő altiszt lép be.' Arcán o’aj, barna kéreg az alföldi napsütéstől; bajusza foketei
