Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-03-17 / 11. szám
XLVI. évfolyam. 11. szóm. Szekszúrd,' 1918. március 17. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség: Fürdőház-utca 1129. -szám, hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő: HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 24 K, '/a évre 12 K, V* évre 6*— K Számonként 48 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 16 korona, további sor 60 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 100 fillér. MÁRCIUS 151 Irta: Benedek Elek. Hetven éve ... Ó de szép volt! Könnyezett a magyar égbolt, Örömkönyet hullatott. Testet, lelket mely leláncolt, Ledobtuk a szolgaláncot, Felébredt a tetszhalott. Hetven éve ... hetven éve ... «A magyarok Istenére» Nagy, szent esküt esküvénk: «A magyar név újra .szép lesz!» És mi «régi szép híréhez» Méltatlanok» nem levénk. «Mit ránk kentek a századok, Lemostuk a gyalázatot», Piros vérünk mosta le. Ennyi vére, ennyi könnye A magyarnak nem özönle Soha, soha, sohase! Nép e földön életiért Nem hullatott még ennyi vért, . Amennyit ez árva nép. Egész világ bámul rajta: Mit művel a magyar fajta, S él magyar, áll Buda még! Élünk, élünk, bárha vérünk Alig maradt, mégis élünk — Ha egy csepp is, csak maradt ! * Tudd meg, vjlág, mig egy cseppnyi Lesz e vérből, eltemetni Nem lehet, nem, a magyart! ^ Intézményes biztosítékot 1 provokál az osztrák miniszterelnök foga- I datlan prókátoroskodása a magyar hadsereg i kérdésében. A magyar hadsereg Wekerlével és Apponyival lett • legközelebb * megoldásra váró kormányprogrammponttá — és mivel kormányprogramm nem képzelhető el királyi hozzájárulás nélkül, — maga a tény, hogy jöhetett a kormány az önálló magyar nemzeti hadsereg kérdésével, eléggé garantálta nemzetünknek azt, hogy a háború befejezése után leszerelő magyar hőseink már nem'a k. u. k. közös hadseregnek, hanem a magyar királyi nemzeti véderőnek lesznek tagjaivá. Azonban az osztrák kormány miniszter- elnöke jónak látja úgy állítani be ezt a legszebb magyar nemzeti vívmányt, mint amelyhez az osztrák kormánynak is lesz még mondani valója. Egész sajtónk és közvéleményünk egyhangú felháborodással utasítja vissza ezt a fogadatlan prókáto- rosködást és a választójogi bizottságban Wekerle miniszterelnök is' méltó választ adott Seidler osztrák miniszterelnöknek, mikor kinyilatkoztatta, hogy az önálló hadsereg kérdésének szabályozása a király és a nemzet közötti ügy. Az egész hadsereg kiegészítő részét képező magyar hadseregnek önálló szervezése ő felsége, a magyar királynak alkotmányos hatáskörében eszközölhető, ahogy az tényleg valóra is válik, e tekintetben biztosítékaink is vannak. Világos, félre nem érthető, értelmes magyar beszéd ez és ez eddig nekünk elegendőnek is látszott. De mert nincs módunkban az osztrák miniszterelnöknek megtiltani, hogy ezt az álláspontot a maga politikai piactéren gyöngíteni és beárnyékolni igyekezzék, ha csak önös hatalmi taktikai érdekből is, — és mert mégis nem tűrhető az, hogy Wekerle és Apponyi "királyi hozzájárulással programmba vett kormányterveit az osztrák sógor akkor igyekezzék diszkreditálni, amikor eszébe /jut, — sürgetnünk kell mielőbb intézményes biztosítékot az osztrák kormányelnök provokálásaival szemben, mely egyszer- smindenkorra elvegye még csak a hallható hangját is annak, amit Seidler vagy utóda á magyar hadserég kérdéséről beszél. Terjessze be mielőbb a kormány az önálló magyar hadsereg felállítása iránt intézkedő törvényjavaslatát. Ha a törvény végrehajtása a háború után lesz is keresztülvihető, — mi akadálya sem lehet annak, hogy ez a nemzeti akarat királyi szentesítéssel törvénnyé tétessék. - e. !■ A 48-as alkotmánypárt megalakulása.- *- - t Gróf Apponyi Rezső dr., yármegyénk általános népszerűséggel körülvett főispánja, folyó hó 14-ére értekezletre hívta rriSg a kormányt támogató pártok vezetőit, hogy tiszta képet alkothasson a vármegye független polgárainak hamisítatlan politikai hangulatáról és ennek alapján megalakíthassák a 48-as alkotmánypártot és szervezkedjenek az egész vármegyében, mert a mostani politikai helyzet olyan, hogy el kell készülnünk á munkapárt által any- nyira rettegett választásokra, midőn a nemzeti akarat Ítéletet fog mondani Tisza István és reakciós pártja felett. A főispán meghívására a vármegye minden részéből impozáns számban jelentek meg a függetlenségi, alkotmány- és néppárt választói és egyetértő határozattal kimondották, hogy támogatják a Wekerle- kormányt és elfogadják programmját, melynek sarkalatos pontjai az általános demokratikus választási jog és a magyar hadsereg felállítása. Hogy ezen nagyfontosságu reformok törvényerőre emelkednek, azt erősen hisszük, mert azt maga a király is akarja hős magyar népének kívánsága szerint. Csak magától értetődő, hogy ebben a pártszervezésben, —amely a munkapárt ellen irányulhat csak, — maga körül látja főispánunk Tolnavármegye függetlenségi elveket vallott és valló egész polgárságát, és hogy csatlakoznak ehez a politikai közéletünk reorganizációját célzó munkához mindazok, akik ha eddig bármely tekintetekből a Kossuth Lajos politikája helyett a Deák Ferenc mérsékeltebb reális politikáját vallották is magukénak, csatlakoznak annak a nagyjelentőségű eseménynek megértésétől áthatva, ami Apponyi Albertet, Kossuth Ferenc politikai hagyományosát gróf Andrássy Gyulával egy mesgyére, a 48-as alkotmányformához vezető mesgyére az uj párt megalakításával rávezette, hogy legyen ez az uj párt egyesülési helye mindazoknak, akik nem akarják a fejlődőképes és négy véres háború megpróbáltatásai után egy újabb ezer évre létjogosultságot nyert Magyarország nemzeti életének 1918. évdátumát 1867-re, vagy még talán továbbra is visszacsinálni. A folytonos fejlődési folyamat ország- utján ma már a 48 mutatja a jövő mes- gyéjét. Tudjuk, ennek a mesgyének belátható utmérő kövei: a választójog kiterjesztése a népakarat érvényesülhetése érdekében, a magyar nemzeti hadsereg felállítása és gazdasági önállóságunk fokozatos kiépítése. Ezt a programmot akarja az uj párt a munkapárti rezsim egyszersmindenkorra való lehetetlenné tételével megvalósítani. Részletes tudósításunk a következő : Gróf Apponyi Rezső dr. főispán d. e. 10 órakor a vármegyeház kistermében lelkes éljenzés között foglalta el az elnöki széket és köszönő meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket. Megnyitó, beszédében hangsúlyozta a 48-as alkotmánypárt megalakulásának fontosságát és a nemes fémekre vonatkozó szép hasonlattal bizonyitotta, hogy mennyire szükséges most a kormányt támogató pártok egyesülése, mert az összetartásban rejlik a legyőzhetetlen erő. Ezután ismertette a mai értekezlet programmját. Első sorban pártelnököt és ügyvezető alelnököt kell választani és meg kell alakítani választókerületenkint a szervező- bizottságokat. Dr. Fent Ferenc szekszárdi apátplébános kijelenti, hogy valamint eddig, úgy a jövőben sem kiván politizálni, de mégis feltétlenül szükségesnek látja a 48 as alkotmánypárt megalakítását, hogy a választói jog végre nyugvó pontra jusson. A mostani kormány kiváló tagjait alkalmasnak tartja arra, hogy a nemzetnek régi vágyait, ideáljait megvalósítsák. Őszintén üdvözli a 48 as alkotmány pártot és indítványozza, hogy elévülhetetlen érdemeiért, puritán tiszta politikai múltjáért pártelnökké gróf Apponyi Géza v. b. t. t. tanácsost válaszszák meg. Az indítványt kitörő éljenzéssel fogadták el és politikai és közéletünk illusztris férfiát egyhangúlag pártelnökké választották. Az elnöklő főispán pár elismerő szóval üdvözli a megválasztott pártelnököt és felkéri az elnöki szék elfoglalására. Gróf Apponyi Géza őszinte köszönetét mond a megtisztelő bizalomért és kijelenti, hogy örömmel és készséggel elfogadja a pártelnöki tisztet. Az ő elve is az, hogy a különböző elemeket egy haladóképes táborba gyűjtsék. Minden pártnak külön programmj a volt, amelyek most egyesültek a 48-as alkotmánypárt- ban, hogy támogassák a kormányt kitűzött céljának elérésében. Gróf Eszterházy Móric programmját, aki betegsége miatt távozott nemrég a miniszterelnöki székből, Wekerie vette át, akit minden erőnkkel támogatunk, hogy megvalósíthassa az általános választói jogot, amit nem lehet, de nem is szabad a napirendről levenui. Midőn az alkotmánypárt megalakult, belépett ebbe a pártba és a koalíciós kormány alatt vármegyénk főispánja volt. Ideiglenesen azután ebből a pártból kilépett, szem előtt tartva a fokozatos nemzeti fejlődés szolgálatát. Amint ez a párt újból feléledt, újból alkotmánypárti lett, amely párt most egyesült a 48 as párttal és megalakította a 48 as alkotmánypártot mintegy természetes tovább • fejlesztésül a kiegyezésben nyitvahagyott kérdéseknek. Ezt a pártot a néppárt és a Károlyi-párt
