Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)

1918-12-15 / 50. szám

1918. december 15. ■engöd. E szabályokat betartva volna a legigazsá­gosabb birtokreform. Hogy a nyers erő az ésszel párosuljon, szükséges, hogy mindén nagyobb köz­ségben földműves-iskolát állitsanak fel, hol a je­lentkezők megfelelő oktatásban részesülnek. _ Aj ánlatos volna, hogy a város vagy község föld­jéből befolyt pénzből a háborúban megrokkant' hősöket segítsék. Dolgozzon minden ember, tisz teljük, becsüljük és szeressük egymást. Heréket me tűrjük. Embertársainkkal szemben legyünk igazságosak. Hogy pedig hasznosabban és ered­ményesebben munkálkodhassunk, tömörüljünk, mért a szervezkedésben rejlik az erő. Egy gyakorlati mezőgazda. (Folyt, köv.) KÜLÖNFÉLÉK. A Károlyi párt szervezkedése. Mint távira­tilag értesülünk, a Károlyi párt szervezkedő nagy­gyűlését, amely Budapesten december hó 15-re volt kitűzve, körülbelül egy héttel el kellett halasztani, mivel a párt programmjának kidol­gozása még nem nyert teljes befejezést. Azon vidéki küldöttségek, amelyek már útnak indul­tak, a párt választmányi ülésén részt vehetnek. A zászlóbontó nagygyűlést azonban csak később fogják megtartani s annak időpontjáról a vidé­ket idejében fogják értesíteni. — Orvosi kinevezés. Dr. Mayer Gyula fő­ispán dr. Treer István tart. főorvost a szekszárdi Ferenc-közkórházhoz alorvossá kinevezte ki. — Kinevezés. A pénzügyminisztérium veze­tésével megbízott miniszterelnök Iglódi Ferenc tartalékos hadnagy, debreceni lakost a szekszárdi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez nevezte ki. — Katonai kinevezés. A hadügyminiszter Kerner Ferenc 52. gyalogezredbeli hadnagyot, főhadnaggyá nevezte ki. — A közigazgatási bizottság Ülése. Tolna­vármegye közigazgatási bizottsága szerdán tar­totta december havi ülését dr. Mayer Gyula kor­mánybiztos főispán elnöklósével. Dr. Mayer Gyula kormánybiztos elnöki megnyitójában utalt arra, hogy súlyos körülmények között és nehéz órák­ban vállalta magára a magyar népkormánytól ínyért megbízatását és úgy látja, hogy e viszo­nyok nap nap után fokozódó ónsullyal nehezed­nek reánk. Arra kéri a közigazgatási bizottság tagjait, hogy egyedül az ország közérdekeit tartva szem előtt, hassanak oda, hogy a belső rend és nyugalom a legteljesebb mértékben áll­jon iielyre, nehogy az előforduló zavargások a szomszédságunkban álló külellenségnek okul szolgálhassanak arra, bogy vármegyénknek kü­lönösen nemzetiséglakta községeit katonailag meg- szálhassa. A bizottsági tagok részéről báró Fiáth Tibor üdvözölte a kormánybiztos főispánt. — Bodnár Jenő szerződtetése. Ambrus Zol­tán, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója Bodnár Jenő sziniakadémiát végzett jeles szi: nészt, Bodnár István nyug. p. ü. számtanácsos és lapszerkesztő fiát, szerződtette. — Pártszervazkedés. A függetlenségi és 48-as párt Tolnavármegye központi végrehajtó bizottsága folyó hó 15-én délelőtt 9 órakor, a vármegye kistermében a párt szervezkedése cél­jából értekezletet tart, — Bátaszéket megszállották a szerbek. A folyó hó 8 án d. u. 5 órakor Baja fetől egy szá­zad szerb katonaság, 250 emberrel, 5 tiszttel Bátaszékra érkezett, s » községet, mint felfogá­suk szerint a demarkácionális vonalba eső fon­tos vasúti pontot, megszállották. A nemzetőrsé­get lefegyverezték, s a közbiztonsági és rendőri szolgálatot a csendőrséggel együttesen látják el. Közigazgatást és postát működésében nem kor látozzák, kivéve azt, hogy a pénzfelvétel a pos­tán Bitaszéken szünetel. A községből az elől járóság által kiállított s a szerb parancsnok által láttamozott igazolvánnyal szabad eltávozni. Mi­vel a vasúti szállítmányokat nem engedik át, Székszárd csak Sárbögárd felé közlekedhet teher forgalomban. A lakosság nyugodt, rendnek mu­száj lenni. A község csekély számú szerb la­kossága a megszálló csapatokkal tüntetőleg jó viszonyt tart fenn. — Tanárok gyűlése, A baranya—tolnámé gyei tanári kör vasárnap d. e. 10 órakor tartotta meg ez évi közgyűlését Kárpáti Kelemen főigaz­gató elnöksége alatt. Kárpáti Kelemen a tanító­ság nevelő, oktató feladatairól tartott előadást és a tanári érdekek megvédésének szempontjából, az egyesülés szükségességét hangoztatta. Messik Béla főreáliskolai tanár igen gondosan kidolgozott fel­olvasásban fejtegette azt az eszmét, hogy az el­méleti oktatás teréről át kell lépni a gyakor­lati oktatás terére és játék, torna, kézügyességi gyakorlatok által gyakorlati elemeket kell bele­▼íddí a nevelésbe. Zánkay Kornélia felsőkeres­kedelmi tanárnő megjegyzés tárgyává tette, hogy az ®gy6temeken nagyobb gondot kellene fordítani a módszertani kérdésekre, bogy a tanárokat ta­nítsák meg tanítani is. Kápolnay Zsigmond dr. jogakadémiai es tanítóképző intézeti tanár azt hangoztatta, hogy a középiskolák elméleti anya­gát redukálni kell, különben a gyakorlati célok tnegyalósitására nem jut megfelelő idő. Az egye- I sületi ügyek elintézése után Kárpáti Kelemen bezárta az ülést, amelyen igen szép számmal jelentek meg Tolna és Baranya nevelő munkásai. — Esküvő. Kovács Mihály szekszárdi se* lyemtenyésztési tisztviselő folyó hó 17-én eskü­szik Szekszárdon örök hűséget Szabó Gizellának. — Iskolaszéki és hitközségi gyűlés. A szek­szárdi róm. kath. iskolaszék és hitközségi tanács folyó évi december hó 15 én, vasárnap délután 4 órakor a belvárosi plébánia ebédlőjében ülést tart dr. Fent Ferenc apátplébános elnöklete alatt. Tárgysorozat: 1. Az 1919, évi költségvetés tár­gyalása. 2. Tanítók kérvénye lakbéremelés iránt. 3. Pénztáros és gondnok kérvénye fizetésük meg­javítása iránt. 4. Jelentés a tanítás szünetelése ügyében. 5. Kérvények. 6. Indítványok. — A munkástanács küldöttsége a villany- telep érdekében. A szekszárdi városi villanytelep áramszolgáltatása a beállott szénhiány folytán- állandóan válságos, úgy, hogy az árammal való legnagyobb takarékosság mellett is a villanyos mű. üzemszünete kisért állandóan. Ennek bekö­vetkezése egyrészt a város köz- és magán vilá­gítását fenyegeti teljes és veszedelmes sötétség­gel, másrészt a városunkban levő villanyerővel dolgozó iparüzemek munkásainak megélhetését és ezen üzemek érdekeit károsítja nagy mérték­ben. Különösen nagy anyagi kárt jelentene ez a Molnár-féle nyomdai naptárgyárra, melynek üzem­ben tartása több száz ember kenyérét jelenti. Ezekre a fontos indokokra való tekintettel a munkástanács elhatározásából a nyomdai szak­munkások közül Koretzky János és Bányai Fe­renc, továbbá Tóth Pál, a városi villamosmü főkönyvvezetője f. hó 8-án Budapestre utaztak, és ott Garami Ernő keresk. miniszternél kihall­gatáson jelentek meg, fcitől a fent ismertetett nagyfontos8águ indokok alapján a városi villa mosmü részére, gázolaj és szén kiutalását ké­relmezték. A kereskedelmi miniszter a legna­gyobb előzékenységgel fogadta a küldöttséget, melegen érdeklődött a szekszárdi viszonyok iránt, és nyomban intézkedett 100 q., gázolaj kiutalása iránt. Ugyancsak kérte a küldöttség a minisz tértől petróleum utalványozását is, amely kére­lem szintén teljesedett, mert 1 waggon petroleu mot utalt ki a miniszter, melynek árát és az előre felszállitandó hordókat a város még a na­pokban be is küldi a gyárhoz. Gyufa, gyertya szükségletünk biztosítása érdekében is fáradoz­tak, s ha a Bzénhiány miatt a vasúti forgalom fel nem akad, 8—-10 napon belül e fontos szük­ségleti cikkek meg is érkeznek. Mégis csak jó, hogy a Molnár féle nyomdai vállalat, melynek jelentőségét épen a városi villanytelep részéről oly kevéssé tudják méltányolni, városunkban fennáll, s mégis csak jó valamire az a munkás- tanács, amelynek megalakulását sokan olyan fölényes mosollyal fogadták, s alig is akartak róla tudomást szerezni. — Kiadóhivatali üzenet. Bátaszéki előfizetési dij hátralékosainkat kérjük, hogy dijaikat — miután postán a szerb megszállás miatt pénzt nem küldhetnek — vagy valamelyik bátaszéki pénzintézet által utaltassák át, vagy bélyeg, eset­leg bankjegy melléklésével levélben küldjék be kiadóhivatalunk cimére. fr ' — 99 és fél korona egy métermázsa búza. Jellemző adat ez ahoz a rendszerhez, amely az elmúlt rezsim jó voltából, nyereségvágyó vám­szedőket állított *a termelő nyakára a cséplőgép­hez, a malom garatjához és az ezer oldalról agyonuzsorázott fogyasztóközönség szájaszólére. Tudjuk, a Haditermény .irt, kétes népszerüségü ténykedéseit kell itt érteni. Szekszárdon pl. valami 700 q búzát kellett a bátaszéki szerb-vizit első' óvintézkedései során közraktárból, malomból a fogyasztóknak szétosztani, mert a magánháztar­tások szükségletei biztonságban vannak. A városi polgármester kapott is az alkalmon, hogy az el- láttatlanok szükségletét pár hónapra kielégítheti, azonban a Haditermény á termelőtől 75 K-ért elrekvirált és jutalékokkal 83 koronáért forga­lomba hozandó búzáért 90 K 50 fillért kért azzal az indokolással, hogy h$ az a kényszerelosztás váratlanul közbe nem jön, ő 16 K 50 fillér kár­talanítási Összeggel magasabban adná a búzát átal a malomnak, hogy az liszt formában forgalomba hozza. Tehát ő le nem mondhat erről a 16 K 50 f haszonrészesedésről. A polgármester természetesen ilyen vircsaftba nem mehetett bele, s a miniszté­riumhoz fordult közbelépésért. Tehát a Hadi ter­mény, amely tisztelt társaság se nem szánt, se nem vet, — még ilyen esetben is holdanként 120 3 korona hasznot, — többet mint a föld megmive* lője — vágjon zsebre és ettől tegye függővé ma is, itt Szekszárdon, — mi tudjuk, miről van szó, — az itt szükséges gabona szétosztását, engedőimet kérünk: de ehhez nem tudunk szót találni. — Ugyan mi lehet már a hatósági rummal ? Már egy két hónappal ezelőtt szóvá tettük egy Ízben, hogy a pénzügyminiszter által még a nyá­ron a lakosság részére rumkészités céljára kiutalt szesz nem akar ideérni, pedig a mai spanyolos világban a 13 koronában ígért 60 fokos ható­sági rum nagyon elkelne. Mint értesülünk, mint- egy 20 hl. szesz e célra ott is fekszik már a nyár óta Leopold Mihály pincéjében, de még semmiféle fórum nem intézkedett, hogy abból rum készüljön és azt a kereskedők kimérjék. Hogy mire várnak, nem tudjuk. Talán a szek­szárdi nemzeti tanácsra, amely mint halljuk, lé­péseket tett, hogy a pénzügyminiszter utasítsa a maguktól nem mozduló tényezőket a rumkészi- tésre és azonnali forgalomba hozatalra. — Ha'álozások. Ismét mélységes csapás érte özv. dr. Pápé Dénesné szül. Arlow Mariskát, a szekszárdi polg. leányiskola szeretett tanár­nőjét. A kérlelhetetlen halál elragadta utolsó fiát is: Pápé Lajos főhadnagyot, aki végigküzdötte az egész világháborút. Amint kikerült a Ludo- vikából, mindjárt a harctérre ment, ahol nagy bátorsággal harcolt. Az olasz fronton súlyosan megsebesülve fogságba került, majd mint csere-,, rokkant kiszabadult keserves fogságából és alig pihente ki némileg magát, máris újból bevonult. Ukrániából megtörve, betegen Drezdába került 8 ott tüdőgyuladásban meghalt. Édesanyja eluta­zott, de mire Drezdába ért, egyetlen fiát már elfölderték. A gyászbaborult, kesergő édesanya iránt általános a részvét, mert rövid idő alatt elvesztette 16 éves Marián leányát, Gyula had­nagy fiát, most meg Lajos főhadnagy fia költö­zött a korai sírba. Müller Károly laskafalusi plébános, a „Pécsi Ujlap“ volt felelős szerkesztője, folyó hó 6-án, életének 41-ik évében elhunyt. Halálát agyszél- hüdés okozta. Bacskay Miklós volt szekszárdi pénzügyi számtanácsos, számvevőségi főnök hosszas beteg­ség után Eperjesen elhunyt. Basa János szemcse-pusztai intézőt súlyos csapás érte nejének elhunytával. A megboldogult magyar úrasszonyt folyó hó 6-án temették el nagy részvét mellett. Férje, öt leánya, édesanyja és testvérei gyászolják. ‘ — Büntetik a munkakerülőket. Országszerte általános a panasz, hogy az emberek nem' akarnak dolgozni. A frontról hazajött katonák nem térnek régi foglalkozásukhoz, hanem járnak-kelnek az utcákon és csóportokba verődve, szidják a zsidó­kat és urakat. Pécsett már büntetik a munka­nélküliséget. Ott a szerb csapatok parancsnoká­nak felszólítására a polgármester elrendelte, hogy mindenki, akinek nincs munkája, 24 órán belül munka után lásson, mert aki ezt nem teszi, az 1913: XXI. te. alapján első ízben két hónapig, ismétlődés esetén 3 hónapig teijedhető fogházzal fog bűnhődni és akinek még ez sem használ, bírósági ítélettel vagy dologházba kerül, vagy pedig egy évig terjedhető fogházbüntetést fog. szenvedni. Aki mint munkakerülő az utcán, köz-' tereken ácsorog, séta- és egyéb helyeken tartóz-' kodik és nem tudja igazolni, hogy saját hibáján kívül nem tud munkát szerezni, előállittatik és a fenti módon megbüntettetik. — Menjen min­denki a dolga után a mai nehéz időkben. — Legalább a hordót hozzák vissza. Dr. Szentkirályi Mihály polgármester présházából, eddig ismeretlen utón egy 3 hl. es hordó bor el­veszett, A károsult polgármester arra kérné a becsületes megtalálót, hogy a hordót üresen küldje ▼issza, mert a hordó kölcsön-hordó volt, nem a polgármester tulajdona, a bort ellenben hasz­nálja el egészséggel, amíg teheti. — Tartsunk fegyelmet, mert a munka mel­lett ez lesz boldogulásunk forrása és ettől függ hazánk jövője* A fiatal katonák bevonultak már, de a fegyelmet nem ismerik, rendet kellene tar- taniok és maguk is rendetlenkedők. Beszéljünk a lelkűkre minden alkalommal, ahol 'csak talál­kozunk velük. Magyarázzuk meg, hogy most nem kurtavassal és kikötéssel akarnak fegyelmet tartani, hane u a becsületérzés felkeltésével. Ez azonban nem azt jelenti, hogy most már mindent szabad. A parancsot most is teljesíteni kell, buz­góbban, odaadóbban mint azelőtt, mert amilyen rendet mi tartunk, ahogy most megalapozzuk népköztársaságunkat, úgy fognak boldogulni utó­daink. Fékezzük meg az anarchiát. Az okosab­bak magyarázzák meg, hogy most katonának lenni dicsőség, most nem fekszünk havas, sáros lövészárokba, hanem rendet tartunk, hogy ha­zánk Magyarország maradjon. Ne legyünk önzők, gondoljunk fiainkra, mert ez az ország az övék is, kapjanak ők Bzebb örökséget és ne zúdítsak rájuk az anarchia mindent elpusztító rémségeit.

Next

/
Thumbnails
Contents