Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-11-24 / 47. szám
2 1918. november 24 A Tolnamesyel Általános Tanítóegyesület választmánya folyó hó 21*én délelőtt 11 órakor Szekszárdon gyűlést tartott Paddnyi Andor tanfelügyelő elnöklésével, aki melegen üdvözölte a megjelenteket és felolvasta az aláhb következő nagyfontossága indítványát: 1. A Tolnamegyei Általános TanitóegyesUlet választmánya örömmel üdvözli Magyarország fel szabadulását az erejének javát felemésztő katonai uralom alól és lelkesedéssel csatlakozik a nép uralom megszervezésére alakult Magyar Nemzeti Tanács törekvéseihez ; teljes bíza|ommal ajánlja fel szolgálatait ezen üdvös átalakulások végrehajtására hivatott nópuralmi kormánynak. 2. Mint a legközvetlenebb tapasztalatokra hivatkozható szervei a népoktatásnak, kívánjuk a népoktatási törvénynek teljesen uj, a népurslmi államszervezetnek megfelelő alapokra való helyezését, hol az elemi iskola álltiása és fenntartása nem jog, hanem kötelességként szerepel s a tankötelezettség végrehajtásának legyenek legalább olyan biztosítékai, mint a katonai uralom állam formája mellett a véderő törvénynek voltak. 3. A tanügyi közigazgatás teendőit lássák el egész vonalon az erre hivatott és képzett szakegyének. 4. A tanítók egyetemesen beleolvasztandók az állami tanügyi tisztviselők státusába és be bizonyított arravalóságuk, képzettségük szerint nyíljék terük tehetségeik szabad kifejlesztésére, értékesítésére s a tisztességes előremenetelük kivivására. 5« Szükségesnek tartjuk ezért, hogy eddigi egyesületi szervezetünk keretén túl keressünk érintkezést az ország többi tanügyi munkásaival s azokkal együtt készítetik elő elhelyezkedésünket az uj demokratikus államban. Ezután pontról-pontra behatóan tárgyalta előterjesztését és élénken megrajzolta a független, szabad, demokratikus Magyarország jövő tanügyének alapját, irányát és fejlődését. A választmány nagy figyelemmel hallgatta meg elnökének mélyen járó fejtegetéseit és lelkes éljenzéssel egyhangúlag elfogadta indítványát, melyet a Magyar Nemzeti Tanácsnak küldenek meg. Padányi Andor elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg az egylet nagyérdemű dísz- elnökének, Tihanyi Domokos nyug. tanfelügyelőnek haláláról és méltatta elévülhetetlen érdemeit, kinek haláláról az egyesület külön gyászjelentést adott ki és ravatalára koszorút helyezett. Reitzi Péter egyesületi pénztárnok a pénztár állapotáról, a tagok számáról és a *Tolnamegyei Tanügyiről tett jelentést, melynek kap csán azon általános óhaj nyert kifejezést, hogy minden tolnamegyei tanitónak erkölcsi kötelessége az egyesületbe belépni és az egyesület lapjára előfizetni, mert csak igy küzdhetünk egyesített, erős táborban sikerrel azokért a nagy célokért, amelyeknek kivívását a haza minden magyar tanitónak Bzent kötelességévé tess. A háborúitól visszatért szellemi munkások sorsa. Az ország kormányának most egyik legfontosabb teendője, hogy nyugodt, békés, meg elégedett otthont teremtsen azoknak, kiket a háború kiszakított pelgári foglalkozásukból s most százezer számmal térnek haza a harcterek hontalanságából vagy a hadifogság száműzetéséből. Munkát, otthont, megélhetést a hazatérőknek l Ez a nagy jeUzó, melyet valóra kell váltani, A földm.vesek számára földet, az iparosoknak munkát, a .szellemi munkásoknak , állást és hivatalt! Örömmel értesülünk, hogy az utóbbiak megalakították Budapesten a Tartalékos és Népfelkelő Tisztek, Tisztjelöltek és Szellemi Munkás Katonák Országos Egyesületet. (VIII. József u. 48.) A leszereléssel megbízott hadügyi államtitkár a népkormány nevében megígérte, hogy a hadviselt szellemi munkások érdekeit a legmesszebbmenő módon támogatni fogja. Ez a támogatás annyit is jelent, hogy a népkormánynak le kell rázni magáról azokat a kullancsokat, akik most minden .helyet, minden zsíros állást rohammal akarnak elfoglalni a hazatért katonák elől. Jól írja erre nézve az egyik fővárosi lap: „A hazajöttek érdekeinek megvédéséért kell rámutatnunk arra, hogy lehetetlen alakok, akiket a forrod ilom vetett felszínre s kik kullancsként kapaszkodnak az uj kormány szekerébe, azzal a jelszóval, hogy „mi csináltuk a forradalmat11, egy offenzivával el akarták a különböző foglalkozási ágakban torlaszolni a hadviselt szellemi munkások boldogulásának útját. Ezeket a törtetőket félre kell toll ni az útból i ULNA MEGY Ki KÜLLŐN) s ha akad köztük, aki a forradalom babérjára akarja ráíratni az előléptetését vagy k'nevezésót, le kell róluk tépni a stróberségre szánt babérokat. Hálával elsősorban azoknak tartozunk, akik életük, egészségük, polgári exisztenciájuk koc káztatásával védték meg az országot s nem szabad megengedni, hogy a militarizmus ellen való harc ürügye alatt gyáva bujkálók, élelmes alakok, csatornából kibújt sötét exisztenciák a harctéren mindnyájunkért áldozatokat hozó véreinket fürgén legázolják a polgári élet te rén. Ezek a hadviselt szellemi munkások a militarizmus igazi áldozatai őket kell elsősorban támogatnunk s nem az öblöshangu tolakodókat, akik a militarizmus idején lapultak és polgári jólétben éltek'“ KÜLÖNFÉLÉK. — Gróf Apponyi Rezső főispán távozása. Appönyi Rezső gróf főispán — mint már megírtuk — még a Wekerle-kormány másodszori megbízásakor a munkapárt és a Wekerle-párt fuziótervei idején, benyújtotta állásáról való lemondását. Mint értesülünk, lemondása most nyert elintézést és állásától a kormány felmentette. A távozó főispán őszinte rokonszenvét és megbecsülő szere- tetét viszi magával az egész vármegyének, mert tagadhatatlan, hogy Apponyi Rezső gróf a szívnek és egyenességnek embere volt és a vármegyeházára tényleg bevitte a demokrácia levegőjét. -- Ez jellemezte az ügyes-bajos közönséggel való érintkezésben is, kiknek egész napon át fáradtságot nem ismerve rendelkezésére állott. Részt vett — nemcsak érdeklődött — maga is tevékenykedve minden társadaimi jótékonysági akcióban lelkes buzgalommal, s igy méltán hagyja maga után az egész vármegye közönségében a legmaradandóbb jó emlékeket. Vármegyénk és hazánk jövő életében még számítunk Apponyi Rezső gróf munkásságára. — Katonai kinevezés. A hadügyminiszter Marxreiter Alajos szekszárdi ügyvédet és Dancz Ferenc szekszárdi anyakönyvvezetőt, tartalékos honvédhadnagyokat, főhadnagyokká nevezte ki. — Nemzeti ünnep. A Magyar Nemzeti Tanács kimondotta, hogy október 31 ikét, a forradalom győzelmi napját és november 16 ikát, a köztársaság kikiáltási napját nemzeti ünnepnapokká avatta. — A somogyi kormánybiztos. A magyar nemzeti kormány gróf Széchenyi Aladár somogy- megyei főispánt ugyanezen vármegye területére kormánybiztossá nevezte ki. — Ezredesi kinevezés. A magyar hadügyminiszter aldobolyi Rákossy Gyula csendőrségi alezredest ezredessé nevezte ki. — Jegyzőválasztás.1 Körtvélyessy László görbő-beiecskai községi körjegyző Decs községbe adóügyi jegyzővé választatott meg. — A!C8llth József. Hahsburg József, amikor felesküdött a köztársaságra, azt az óhaját is kifejezte, hogy családi nevét megmagyarositani szándékozik. Még ugyanazon napon szabályszerűen kiállított és mellékletekkel felszerelt kérvényt nyújtott be a belügyminisztériumhoz, amelyben Habsburg-Lotharingiai előnevének „Alcsuth* ra való átváltoztatását kéri. Habsburg József előbb kistapolcsányi Tapolcsányira akarta nevét változtatni, de később az Alcsuth nevet választotta, mert családjának ősi birtokai Alcsuthon vannak. — Kinevezések a 19 es honvéd tisztikarban. A hadügyminiszter Tróber Márton, Számpl Pál, Ungár Zoltán, Bartel -István, Brunner András, Földváry Aurél, Herceg Dániel, Jahoda József, Bitkovits Lajos, Keinrath Péter, Stromayer János, Singer Ferenc, Vámos Béla, Schobert József, Váczi Ferenc, Metz Lajos 19-es h. gy. e.-beli tartaléko- hadnagyokat főhadnaggyá nevezte ki. — Püspöki biztos Zichy Gyula gróf megyés- püspök Késmárky István dr. c. apátot, a pécsi püspöki jogakadémia igazgatóját, a pécsi állami főreáliskolai római katholikus hitoktatás püspöki biztosává nevezte ki. — Tanári áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi magyar miniszter Gábor Áron állami főgimnáziumi rendes tanárt a szekszárdi állami főgimnáziumhoz helyezte át. — Ügyvédi iroda megnyitás. Dr. Pártos Gyula Ügyvéd leszerelvén, irodáját Szekszárdon, a Bezerédj utca 9. sz. házban (régi postaépület) újból megnyitotta. — Katonatiszti előléptetések. A 'hadügyminiszter Berényi Lóránt, Komra Kálmán, Sipos Béla, Tavaszy Lnjos, Molnár Káztnér, Bátor János 19. h. gy. e. beli hadnagyokat, Háidekker Károly és Kölesei István 8. honv huszárezredbeli hadnagyokat a háború tartamára ténylegesitett nyug. dijállományu tisztek csoportjában főhadnagyokká kinevezte. — A tartalékosoknál Probszt Ferenc Pinthoffer Károly, Baán András 19 h, gy. e.-beli hadnagyokat főhadnagyokká, Lengyel Lajos dr. Gondos József, Stubnya Győző, Mérei Andor, Halmos Árpád, Peinhoffer József és Dorsich György 19 honvéd gy. e.-beli zászlósokat hadnagyokká nevezték ki. — A bezárt iskolák megnyitása. A szekszárdi állami főgimnáziumban, á polgári fiú- és leányiskolában, a magán elemi, ref. és izr. népiskolákban újra megkezdették az előadásokat. Csupán a róm. kath. iskolákban szüneteinek még az előadások, mivel nincs fűtőanyaguk. — A nemzetőrség létszámának leszállítása. A szekszárdi Nemzeti Tanács tekintve á városra háruló nagy költségeket, elhatározta, hogy a nemzetőrség létszámát 150 tagra szállítja le. A kormány csak részben fedezi a nemzetőrség kiadásait és így a hiányzó összeget a városnak kell előlegezni, aminek eddig meg is felelt igy, hogy a két helybeli pénzintézetnél vett fel erre a célra kölcsönt. Nagyon valószínű, hogy Szekszárdon a közbiztonsági szolgálatot teljesen a megerősített csendőrség és a helyben állomásozó 52 es és 19-es katonák veszik át. — A villanyáram drágulása. A városi villa- mosmü vezetősége ezúton értesíti a város villanyvilágítással biró közönségét, hogy á' villamasmü munkásainak megadott bérkövetelése folytán az áramdijat f. évi november hó 1 tői felemelte. E szerint a világítási áram dija wattóránként 220, az ipari célokat szolgáló áram dija pedig wattóránként 180 fillér. — Az átaiányvilágitások dija 40°/o-kal emeltetett. — A szekszárdi polg. leányiskola megnyitása. A szekszárdi polg. leányiskolát pár nap múlva, valószínűleg már folyó hó 27 én megnyitják a főgimnázium épületében. Mivel csak 3 tanterem áll rendelkezésükre, a tanulókat két csoportra osztva felváltva fogják tanitani. — Munkásközvetités szervezése. A földmivelésügyi miniszter rendeletére vármegyénkben is újra szervezték a munkásközvetitő irodát, melynek vezetésére az alispán Földvári Mihály fő- levéltárnokot, helyetteséül pedig Dorn Zsigmond vármegyei irodaigazgatót nevezte ki. — Halá|0Zá80k, Néhai Várkonyi Sándor szekszárdi tanító és hírlapírónak neje, szül. Fülöph Erzsébet hosszas szenvedés után folyó hó 18-án elhunyt.' A szelidlelkü, müveit úrasszonyt múlt szerdán d. u. 2 órakor temették el általános részvét mellett. A gyászoló család jelentése igy szól: Várkonyi Margit férj. Ketskés Elekné, Várkonyi István, Várkonyi Jolán férj. Tóth Józsefnó, úgy a maguk, mint az egész rokonság nevében, legmélyebb fájdalommal tudatják, hogy a forrón szeretett édesanya, testvér és rokon: özv. Várkonyi Sándorné szül. Fülöph Erzsébet hosszú, kínos szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, 1918 november 18-án éjiéi 11 óra kor, életének 64. évében, csendesen elhunyt. Drága halottunk hült tetemeit f. é. november hó 20 án délután 2 órakor fogjuk az alsóvárosi sirkertben örök nyugalomra helyezni. Az engesztelő szentmiseáldozat folyó hó 20-án délelőtt 8 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Kelt Szekszárdon, 1918 november hó 19 én. Áldás és béke jó anyánk hamvaira ! Teéry Margit, Ketskés Elek, Tóth József menye, illetve veje. Fülöph Ödön és neje, Hornicsek Gyuláné és férje testvérei, sógorai. Várkonyi Iván és neje, Várkonyi Ferenc és neje, Várkonyi Imre és neje, Korniss Istvánné és férje sógorai, illetve sógornői. KetB- kés Margit, Ketskés Ilona, Ketskés Erzsi, Ketskés Márthá, Ketskés Pista, Ketskés Laci. Ketskés Jolánk , Tóth Margit, Tóth Pál unokái." Spitzer Gyula zombai nagybirtokos vármegyei bizottsági tag, folyó hó 16 án életének 45 ik évében Budapesten spanyoljárványban elhunyt. Halálát özvegye és rokonsága gyászolják. IdŐBb Schmidt Boldizsár, a Dunagőzhajózási Társaság nyugalmazott iskolaigazgatója, életének 73 ik évében Pécsett elhunyt. A megboldogult a függetlenségi pártnak oszlopos tagja volt. özv. Moizes Sándorné szekszárdi vendéglős .3 napi betegség után spanyol betegségben elhunyt 47 éves korában. A szorgalmas és szolid üzleti alapon dolgozó vendéglős Szekszárd legjobb éa leglátogatottabb éttermét tartotta fönn. — Be kell szolgáltatni a fegyvereket. A Nemzeti Tanács falragaszokon hívja fel a közön- séget, hogy f. hó 25 ig mindenki a katonai fegyvereket szolgáltassa be. Aki ezt nem teljesíti, annál a csendőrség házkutatást tart és elkobozza az elrejett fegyvereket.