Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-11-24 / 47. szám
XLVl. éBfolynm. 41 szőni. SzeKszárd, 1918. november 24. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség: Fürdőház-utca 1129. szám, hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő: HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 24 K, */a évre 12 K, '/4 évre 6’— K Számonként 48 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 16 korona, további sor 60 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 100 fillér. Polgárságunk öntudatra nevelése hiányának szomorú jelenségei—mint sötét bűnei a letűnt rendszernek _ nyomnak fekete foltokat az uj Magyar- ország életkönyvének első lapjaira. Lakosságunk zömét, a magyar föld- mives és napszámos parasztot és kisbirtokos polgárt senki nem nevelte a letűnt korszakban öntudatos és tisztán látó állampolgárrá. A mi kis nevelést a népiskolák szűk és rövid időszaka adott, azt már gyenge csirájában sok helyen a felekezeti türelmetlenség köde megcsapta. Népiskoláink csekély létszáma, a néptanítói pálya mostoha díjazása, a nemzetiségi széthúzások gyöngítő hatása eredményezték, hogy népnevelésünk az állampolgári öntudat legelemibb érzékeit hagyta felköltetlenül polgárságunkban. Az iskola hiányát nem tudta, nem is akarta pótolni a társadalom nevelése. Az osztály-4ársadalom legfelső rétege I nagybirtokosság és a nagytőkések féltve féltették a maguk uralmát az alsóbb rétegektől s kit hogy lehetett, megvásárlás, leköíelezés,. érdekszáiak utján, esetleg elnyomással hajtottak céljaik szolgálatába: az ügyvédekből lett jogtanácsosaik, az általuk teremtett közigazgatás, maguk választotta tisztviselőkkel, a belőlük került kormányok által gondolkodásukban is korlátozott állami tisztviselők koldusserege, ha talán belső lelki érzése súgta volna is ezt: nem tett semmit az alsóbb néprétegek állampolgári öntudatának ébresztgetésében. Nem tett, nem tehetett, mert hűbérese \ volt az ország nyakán élő keveseknek, akik iszonyodtak attól, hogy a magyar paraszt öntudat a megmozduljon. így fejlőd ött ki nálunk az a beteges életfelfogás, amelyik egyfelől sötétségben hagyta a parasztot, másfelől a tájékozatlanságban tartott paraszti nép szidta az urat, szidta a zsidót, egy kalap alá véve e két fogalomban minden hozzá nem tartozó osztálybelit. Bizony az igy neveletlenségben hagyott napszámos és földmives nép egy része inkább hajlik antiszemita ugratásokra, zavargásokra, fosztogatásokra, bolsevizmusra, mint olyan politikai revolucióra, amely a rend és • kötelességtudás korlátái között megteremtse a társadalmi egyenlőség, az állampolgári jogi állapot szabad lehetőségét és állami életünk függetlenségét. Ezt a dicsőséges forradalmat nem is a magyar paraszt csinálta, hanem az a számra nézve jóval kisebb réteg, amely a szervezkedés neyelő hatása, kihasznált osztályhelyzetének felszabadítására irányuló küzdelmeiben már régen öntudatra ébredt: a szervezett ipari munkásság, a szociális tanok neveltjei, a inem régen még „hazátlan bitangok.“ Ezek állottak életük kockáztatásával elsőknek Károlyiék mögé és ezek vigyáztak és vigyáznak országszerte a magán- tulajdon és személybiztonság sértetlenségére a legpéldásabb hazafias öntudatossággal, nem a nemzetőri 20—30 koronás díjazásért, hanem ezek a szervezett munkásokból alakult nemzetőrségek a helyükön maradtak a díjazások . leszállítása után is, mert a haza iránt tartozó kötelességből vállalták hivatásukat,. nem 20—30 koronás napszámért. Ezt teszi az. öntudatos állampolgári érzés és ennek hiányát mutatják az átmenet sötét foltjai, melyek a magyar parasztság itt-ott észlelhető eltévelyedéseit állítják elénk. Annál örvendetesebb és biztatóbb, hogy azonnal megértette elhanyagolt polgárságunk is, hogy milyen értékeket hoz magával az uj rendszer. Megértette, hogy indokolt földéhségét kormányzati utón is, rablás, »osztogatás,, erőszakoskodások nélkül is ki lehet és ki kell a közösség érdekében is elégíteni. És megérezte bizonyára, hogy a ránk virradt köztársasági szabad levegőben osztály- gyűlölködés nélkül, keresve és kívánva az anyagi jólét mellett a szellemi müvelődés- beli gazdagságot, öskzefogva kell a jövőben munkálkodni azokkal, akiknek nem földbirtokban, de iskolázottságban, szellemijókban van a maguk megélhetést adó fek- vösege. Megérezte ezt a jobb, a nagyobb részük. De ebben az érzésben még több az ösztön tisztasága, mint a belátás öntudata. És ennek megérzése sem általános. Ezt az érzést tehát öntudattá fejleszteni és általánossá tenni kell. Erre polgárságunkat nevelni kell! És pedig szeretettel,* megbecsüléssel, még itt-ott kiütközött mai hibáiban is megbecsülve kell nevelni, hogy mai szilaj akaratossága állampolgári öntudattá nemesbüljön a nevelésben, a vele való érintkezésben. Mert az uj Magyarország társadalmából ki kell pusztulnia teljesen minden osztálykülönbségnek, itt nem találkozhatunk még csak a régi értelemben vett urakkal és parasztokkal sem, hanem csak egyforma és egymást megértő szabad, dolgozó honpolgárokkal. e. I. — Gróf Batthyány Tivadar belügyminiszter a következő'levelet intézte dr. Zsigmond Ferenc ügyvédhez, nvnt a szekszárdi függetlenségi és 48 as párt elnökéhez : Budapest, 1918 november hó 15. Igen tisztelt Pártelnök Ur! Hálás szivvel köszönöm azt a megtisztelő figyelmet és nagyon jól eső bizalmat, ameiylyel a szekszárdi választókerület polgársága hivatali állásomban üdvözölni *s a választókerület törvényhozási képviseletét részemre újból felajánlani szives volt. Boldog büszkeséggel tölt el az a tudat, Hogy azok az elvek, amelyeket a szekszárdi Választókerület közönségének ismételten megnyilatkozott bizalma folytán az ország szine előtt oly bosszú időn át képviselhettem, ma már teljes mértékben diadalra jutottak és fáradságos munkámmal hozzájárulhattam ahhoz, hogy a közvéleményt meggyőzzük közös elveink és akaratunk igaz voltáról. Ez a fényes siker uj erőt önt belém, s felfrissíti muDkakedvemet abban a felelősség- teljes működési körben, ahová a nép akarata állított, elém táruló feladataim megoldásánál pedig lelkesedést meritek abból a szeretetből s ragaszkodásból, amelyet a szivemhez nőtt szekszárdi választókerület polgárai részéről élvezni szerencsés lehetek. A Mindenható áldása legyen velünk s kisérje továbbra is becsületes szándéktól át- | hatott törekvéseinket. Fogadják kérem szívből takadó meleg i üdvözlésemet. Batthyány, Tolnavűrim aj főispánja. A magyar népkormány dr. Apponyi Rezső gróf főispánt, saját kérelmére állásától fölmentette és helyébe főispánná és kormánybiztossá dr. Mayer Gyula szekszárdi ügyvédet, a függetlenségi és 48-as párt régi, elvhű oszlopos tagját nevezte ki. Ez a ^kinevezés kétségtelenül honorálása az uj főispán* eddigi törhetetlen, demokra- ' tikus politikai múltjának, puritán jellemé- nek, a nép iránti szeretetének és a közügyek | terén kifejtett munkásságának. A legszélesebb körben általános örömet és megelé- I gedést váltott ki a népkormánynak ez a j szerencsés választása. Mellőzte a régi, j bukott rendszer híveinek ajánlkozását és olyan embert állított Tolnavármegye élére J kormánybiztosi teljhatalommal, aki egyesíti magában mindazon tulajdonságokat és erő- j két, melyek képessé teszik őt, ebben a felette kritikus, történelmi időben várme- I gyénk vezetésére. Mi is feltétlenül helye- ' seljük és teljes megnyugvással üdvözöljük ! őt; mert az ő személyében garanciát látunk ’ arra, hogy mielőbb helyreáll vármegyénk- j ben a rend és közbiztonság és igy békés I fejlődés indulhat meg minden téren. A köte- | lességtudó, zajtalan munka embere, olyan, í amilyenekre ifjú köztársaságunknak szük- I sége van. A szekszárdi Nemzeti Tanács f. hó 23-án d. u. 5 órakor tartott gyűlésében dr. Szentkirályi Mihály polgármester és Horváth Ignác igazgató-tanitó üdvözölté közvetlen melegséggel és szeretettel a jele* I volt uj főispánt és kormánybiztost, aki me | I hatva mondott köszönetét az iránta megnyilatkozó ragaszkodásért és kérte a Nemzg- | Tanács tagjait, hogy nehéz feladata teljeti í sitéséberr támogassák. Lelkes éljenzés utáe- ! mindenki külön is gratulált dr. Mayer Gyun Iának, mint Tolnavármegye első népköztár- j sasági főispánjának és kormánybiztosának- ' Batthyíny elkészült az ni adlasztólojl türoénylnvaslottal. A csütörtök esti miniszteri tanácsnak mutatta be Batthyány belügyminiszter az uj választójogi törvényjavaslatát, melyet a minisztertanács el is fogadott. Ebből a javaslatból tehát a Nemzeti Tanács, illetve a november 16-iki Nemzetgyűlés határozata alapján rendeletileg mihamarább törvény lesz. A választójogi törvény nyolc pontból áll és cime: „Nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójog. “ A nyolc pont a.következőkről rendelkezik: Nemzetgyűlési választójoga van minden férfinek, aki 21. évét betöltötte és hat éve állampolgár. Nemzetgyűlési választójoga van minden nőnek, aki huszonnegyedik életévét betöltötte és bármely hazai élő nyelven Írni és olvasni tud. Választható minden 24 éves férfi és nő. A választójog egyenlő. — Törvényhatósági és községi választójoga van minden 21 éves férfinek és nőnek, aki hat hónapja ugyanabban a községben vagy- ugyanannak a törvényhatóságnak a terű létén lakik.
