Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)

1918-11-17 / 46. szám

3 — Főlspáni kinevezés. A magyar nemzeti kormény dr. Módig László egri jogakadémiai ^nárt, néhai Módig László vármegyei fópénztárnok fiát Heves vármegye főispánjává nevezte ki. V — Egy HŐS halála. A több mint négy évig pusztító, rettenetes világégésnek immár vége van. Elnémultak a csataszörnyek, nem haHik többet már a harcirivalgás. Mezőink letarolva, erdeink megritkulva állanak. Haza jöttek ..már a véres harcterekről meggyötört fiaink is. Üresek, kopá­rok már a harcterek. Nem látunk ott semmit, •csak elhagyatott sirhalmokat. Egy ilyen sirhalom mellé száll most a lelkem. Heisler Istvánt a 17. h gy. e. zászlósát, volt osztálytársamat akarom megtalálni a rideg sir gödörben. Akit csak a minap taszított az ellenség golyója a halálba. Folyó hó 24_ón érte őt utol a halál, akkor mi­kor már a béke lágy szellője töltött el bennün­ket. Alig volt 20 éves és már is a harcteret járta rettentő bátorsággal. Vitéz magatartásáért arany, nagy ezüst, kis ez*üst, bronz vitézségi ér­meket és a Károly csapat keresztet érdemelte. He ntm csak mint katona tűnt ki, hanem mint még diák, rendkívül rokonszenves egyéniségével úgy tanárainak, mint tanulótársainak szeretetét vívta ki. Tanulmányait itt végzzte a szekszárdi áll főgimnáziumban. Az elesett bőst atyja, Heis- ler Jakab és anyja született Schmideg Lujza, valamint két fiútestvére gyászolják. — Uj plébános. Zichy Gyula gróf, pécsi megyéspüspök Apponyi Sándor gróf kegyur be­mutatása alapján Klein József apari plébánost závodi plébánossá nevezte ki. — A 19 es honvédek Szekszárdon. A nem­zeti kormány a fegyverszüneti feltételek alapján felhívta a pécsi Nemzeti Tanácsot, hogy sürgő­I sen, S nap alatt katonailag ürítse ki Pécs városát. A kiürítés már meg Is történt és igy került a péesi 19-es honvéd pótzászlóalj parancsnoksága Szekszárdra. A pécsi 6, gyalogezred Dombó­várra, a 8. huszárezred pedig Zalaegerszegre ment. — Vármegyei közalkalmazottak országos tanácsa van alakulóban Budapesten, amelynek tárgyában f. hó 16-ikán Budapesten lesz a kon­gresszus, melyre minden vármegye 3 delegátust küld. Tolnavármegye tisztikara, segéd- és kezelő , és szolgaszemélyzete csütörtökön délelőtt 10 órakor Forster Zoltán alispán elnöklóséVel ülést tartott, melyen Éri Márton dr. javaslatára az értekezlet kimondotta a csatlakozást és a megyei tanács tag­jaiul megválasztattak a fogaímazói kar részéről az alispán elnöklete alatt a főjegyző, árvaszéki elnök, tiszti főügyész, tiszti főorvos, a központi főszolgabiró, a főlevéltáros ; a segéd- és kezelő- személyzet részéről az irodaigazgató és Antal Ödön irodatiszt; a dijnokok részéről Linka Károly és Vinkovit8 Katalin, a szolgaszemélyzet részéről az őrmester és káplár. Kongresszusi delegáltak: a főjegyző, az árvaszéki elnök és a központi fő szo'gabiró, akik azonban a nem éppen megbizható vasúti utazási viszonyok miatt nem utazhatok fel az országos kongresszusra. — Az 52-esek Szekszárdon. A fegyverszü neti feltételek szerint Pécset katonailag ki kell ürítenünk. Ennek következtében, az 52. gy. ez­red törzse Szekszárdra helyeztetett át, és itt fegnak katonái leszerelni. Irodájuk a szekszárdi polgári leányiskolában van. — Este 7 órán túl nem szabad az utcán járni. A helybeli Nemzeti Tanács tekintettel a városunkban előfordult éjjeli ablakverósekre, lö­völdözésekre, zavargásokra, elrendelte, hogy szom­baton, vasárnap és ünnepnapokon esti 7 órákor «sak igazolvánnyal szabad az utcán megjelenni. A cirkáló nemzetőrök és csendőrök a rendelet ellen vétőket bekísérik és reggelig fogva tartják — A leszerelő katonák elhelyezése. A Szekszárdra érkeze*! leszerelő katonák részére a városi tanács lefoglalta a szekszárdi polgári leányiskolát, a Béri Balogh Ádám utcai rk. elemi iskolát, a menházakat és az Olvasóköröket. — Közigazgatási bizottsági illés. Tolnavár- nacgye közigazgatási bizottsága szerdán délelőtt tartotta november havi ülését dr. Apponyi Rezső grót főispán elnöklésével. Jelen voltak: Forster Zoltán alispán, Éri Márton dr. főjegyző, báró Fiáth Tibor, Török Béla, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, Major Lajos pénzügyigazgató, dr Drágíts Imre tiszti főügyész, Tóth Henrik műszaki tanácsos, Puly Iván gazdasági felügyelő, Padányi Andor tanfelügyelő, dr. Kozacsek József vezető ügyész, Sigora Lajos állategészségügyi felügyelő, báró Schell József, dr. öiffy Gyula h. tiszti főügyész •és Polgár István mint jegyzőkönyvvezető. E'tna- radásukat igazolták: Kovács-'Sebestény Endre, Kardoss Kálmán 3r., Sztankovánszky Imre dr. és gróf Apponyi Géza. — Az árvaszéki elnök jelen­tésével kapcsolathaD, aki utalt a tisztikar meg­csappant létszámára és a nagy munkahalmazra, ■Schell József báró indítványára, úgy az összes ■vármegyei tisztikprnak, mint a bizottságban mű­ködő előadóknak a háborús időszakban kifejtett önfe áldozó és ernyedetlen buzgalmukért köszönet es elismerés szavaztatott, amit az alispán a tiszti­kar nevében hálás szavakkal köszönt meg. __ Ifj. Leopo'd Lajos a bizottság nevében -dr. Ap­ponyi Rezső gróf főispán működése iránt nyilvá­nította elismerését, aki a vármegye kormányzatát a leg válságosabb napokban is hivatása magaslatán ájlva, mindenkor a leghelyesebb irányban vezette. Általános helyeslés követte e felszólalást, mire a főispán hangsúlyozta, hogy mindenkor legjobb tehetsége szerint igyekezett a vármegye érdekeit előmozdítani és a kormányváltozás folytán lemon dásban lévén, kijelenti, hogy megnyugvással hagyná el helyét, mert látja, hogy a vármegye a mai válságos időkben is konszolidált viszonyok között van, mire Schell József báró azon remé­nyének adott kifejezést, hogy a főispán az uj kormány alatt is meg fog maradni a vármegye kormányzatának élén, mely kijelentés általános helyesléssel fogadtatott. — A spanyol járvány. A hideg beálltával valamivel csökkent Szekszárdon a spanyol járvány terjedése; Az elmúlt héten öten haltak meg spa­nyol betegségben. — Öt korosztályt tart vissza a kormány. A hadügyminiszter rendeletet bocsátott ki, mely szerint az ország rendjének megvédése céljából az öt legfiatalabb évfolyam visszatartandó. Még pedig az 1896—97—98—99 és az 1900 as. Ez évfolyam - katonái napi zsoldjukon kivül 10 ko­rona napidijat kapnak. — Leszerelt cseh katonák. A Magyaror­szágban elhelyezve volt cseh katonák sietve igyekeztek elhagyni hazánkat. Ahonnan kiindul­tak, mindenütt megrakodnak, bőségesen munició- val, élelemmel, sőt élő álatokat is visznek ma­gukkal. Egy ilyen 800 tagból álló cseh katona­csapat érkezett vonaton múlt vasárnap a báta- széki állomásra. Ezt megtudták a bátaszéki nemzetőrök és 30 an Szám József hadnagy, kis- pap és Gesztesi Péter zászlós, tanitó vezetésével megrohanták a vonatot és lefegyvereztók a cse­heket. Óriási hadianyag, élelem, sok ló, tehén, réz, szilva és más egyéb jutott birtokukba. Ezért a hősies, bátor fellépésért hála és köszönet illeti meg a nemzetőröket. A dombóvári vasúti állo­máson is lefegyverezték az átutazó cseheket ób elzsákmányolták tőlük a muníciót és felszerelé­seket. — Halálozások. Fekete Miháiy volt szek­szárdi gőzmalomtulajdonos folyó hó 9 én életének 82 ik évében elhunyt. Múlt hétfőn délután fél 3 órakor temették el általános részvét mellett. — Haláláról kiadott gyászjelentést itt közöljük: „Alulírottak úgy a maguk, mint a kiterjedt ro konság nevében is fájdalomtól megtörve tudatják, hogy a legjobb apa, após, nagyapa és hű rokon: Fekete Mihály volt gőzmalomtulajdonos életének 82. évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után f. hó 9 én délután 5 órakor, hosszú szen­vedés után történt gyászos elhunytét. A boldo­gult hült tetemei folyó hó 11 én délután fél 3 órakor fog a felsővárosi temetőben levő családi sírboltban a róm. katb. szertartás szerint örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise­áldozat pedig f. hó 13 án reggeli 8 órakor fog a szekszárdi belvárosi templomban az egek Urának bemutattatni. Szekszárd, 1918. évi november hó 10. Legyen áldott emléke, nyugodjék békében 1 Özv. Lénáid Jánosné szül. Fekete Emma, Kon- kolyi Gábornó szül. Fekete Erzsébet, Kovács Benőné szül. Fekete Ilona, Ferenc, Andor, István, gyermekei. Mészáros Jolán, Pössnicker Karolina, Scultéty Erzsébet, menyei. Konkolyi Gábor, Ko vács Benő, vejei. Gyula, Ilona, Sára, Anna, Dezső, Bözsi, Laci, Jenő, Ilona, Margit, Magdi, Feri, Stefi, Bözsi, Sári, Márta, Adri, unokái.® Ma temették el itt Szekszárdon Linde Gyula varsádi községi' jegyzőt 67 éves korában. Kitűnő közhivatalnok volt, kiváló tehetségénél nagy képzettségénél, rendkívüli lelkiismeretes munkásságánál fogva egyike — a legjobbaknak. Harmincnégy éven át csak községének élt, igen jó szellemet és rendet tartott. Községe is rajongó tisztelettel csüngött rajta. Nagyszámú család si­ratja és sok jó barátja. Dr. Erreth Lajos Pécs városi közkórházi nyugalmazott igazgató főorvos életének 73-ik évé­ben elhunyt. Temetése f. hó 14-én ment végbe. Läufer Bélát, a Molnár fele ktiDykötészeti osztály vezetőjét, súlyos csapás érte nejének szül. Bencze Katalinnak elhunytéval. Életének 30-ik évében ragadta el a halál szerettei köréből. Múlt hétfőn temették el nagy részvét mellett. Férje és két kis árvája siratják. Slroti Henrikné szül. Erdélyi Erzsébet f. hó 15 én spanyolbetegségben elhunyt. Temetése ma vasárnap délután lesz. Doroghi. István újvárosi templomgondnok, 'iskolaszéki és hitközségi tag, f. hó 15-én meg­halt. Halálát spanyolbetegség okozta. Kinevezés. A magyar minisztertanács Késmárky Dezső ha tárrendőrségi tanácsost, határ­rendőrségi főnök helyettessé nevezte ki az V. fize­tési osztály harmadik fokozatába. — Felhívás! Mi ndazon hazatért legénységi egyének (katonák), kik a m. kir. csendőrséghez belépni óhajtanak, azonnal jelentkezzenek a szek­szárdi csendőr szárnyparancsnokságnál. Altisztek töbsehszörösen kitüntettek előnyben részesülnek. Fegyverzetet, szereléket és lőszert, — amennyi­ben ilyennel rendelkeznének, — magukkal hozni tartoznak. Csakis megbizható, becsületes, magya­rul^ irni-olvasni tudó, 30 éven alóli, nőtlen, erő­teljes, egészséges egyének vétetnek fel. Célszerű lesz ha a jelentkezők, a megbízhatóságukra vo­natkozó erkölcsi bizonyítványt illetékes községi elöljáróságuktól kikérik és mindjárt magukkal is hozzák. Illetékek: A csendőr legénységi ille­tékek és azon felül napi húsz kor. pótdij rend­fokozatra való tekintet nélkül. Katonai szolgálat a szolgálati időbe beszámít tátik. Hamza S. k. őrnagy, a szekszárdi csendőrszárny parancsnoka. — Miért nem szállítják le a húsárakat? Pécsett az ottani mészárosok 14 kor.-ban kérték a húsárak megállapítását, azonban ezt a kérel­müket a hatóság nem teljesítette, hanem az el­sőrendű marhahús kilójának árát 12 koronában, a másodrendűét 11 K ban szabta meg a hatóság. Ná­lunk 18 K a marhahús. A Nemzeti Tanács azért van ellenőrzőként a városi hatóság mellett, hogy egy kis nép iránti érzéket vigyen be az átmeneti időszak adminisztrációjába. Ajánljuk a hús kérdést a Nemzeti Tanács figyelmébe. Úgyszintén hentes honfitársainkat, akik, — igaz drága pénzen, 12 koronáért veszik a hízott sertést és van aztán 18 koronáért árusítani a húst és 40, 44 koronáért a zsirfélét. Hol van az ellenőrzés. Jó lesz egy kicsit rájuk-rezzentem. — Hadseregünk újjászervezése. A népkor - mány a helyzet lelkiismeretes mérlegelése után arra az elhatározásra jutott, hogy az állam, az ország rendjét csak újjászervezett haderővel ké­pes biztosítani. Ezért rendeletet adott ki, amely hadsereg, nemzetőrség és polgárőrség szervezését rendeli el. A hadsereg a hadrakelt seregnek Magyarországból kiegészítést nyert részeiből az öt legfiatalabb évfolyam visszatartása, illetve be­hívása utján alakul. Az 1896, 1897, 1898, 1899 és 1900. évben született katouák rövid idei ka­tonai szolgálatra ott jelentkezzenek, ahol a fen­tinél idősebb évfolyambeli baj társaik leszerelnek, tehát a lakóhelyükhöz legközelebb eső póttestnél, vagy kiegészítő parancsnokságnál, ahol. pedig ilyenek nincsenek, az állomásparancsnokságoknál. Ezt a rendelkezést az elkerülhetetlen szükség szülte. A rendelet felhív mindenkit, hogy köré ben a rendelet végrehajtását ellenőrizze, a be­vonulásra kötelezetteket felvilágosítsa és vissza­élőket bejelentse. Magyarország háláját a birtok- politika megvalósítása alkalmával, vagy állami alkalmazások megteremtése által azokkal szemben rójja le elsősorban, kik a harctér nehéz küzdelmei után is a közérdek szolgálatában álltak. — Akik kötelességükről megfeledkeznek, azok ellen a tör­vény teljes szigorával járnak el és ki fogják őket zárni mindazon kedvezményekből, amelyek csakis becsületes embereket illetnek meg. Min­den közkatona és őrvezető a továbbszolgáiati idő alatt az elhelyezésen s élelmezésen kívül, a napi zsoldot is beleértve, összesen napi 10, tizedes napi 11, szakaszvezető 12, őrmester 14, törzs- őrmester 15,. tiszthelyettes 16 koronát kap. A tisztikar a tényleges tisztikarból és a visszatartott öt legfiata’abb évfolyamból kerül ki. Illetményei­ket később állapítják meg. A nemzetőrség önként jelentkezőkből áll, a szolgálati kötelezettség né­hány hónapra terjed. Ebbe az öt legfiatalabb legénységi évfolyam^nem léphet be. Központjuk : Budapest, Szeged, Kassa, Pozsony, Kolozsvár és Szombathely. A díjazás ugyanaz, mint a hadsereg­nél. A polgárőrség szintén önként jelentkezőkből áll, akik rendes napi munkájuk mellett saját otthonuk^ közvetlen védelmét szolgálják. Ez a szolgálat díjazással nem jár. — A Tolnamegyei Tüdőbeteg Szanatórium és Népsegélyzö Alap javára a következő adomá­nyok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitel­bankhoz: Lágler Sándor, Tengőd 50, Schlesinger Jenő, Szekszárd 100, Bürgner Jakab, Ozsák 40, dr. Holub József, koszorumegváltás címén 20, Tengőd község 268, Hőgyész 1664, Kistormás 76, Kölesd 50, Tolnanémedi 120, Dúís 500, Me­dina 324 50, Felsőnána 65, Diósberény 100, Uzd- borjád 50, Simontornya 5718 40, Kisszékely .580, Póstahivatal személyzete, Szekszárd 26 40, Läufer Béla adománya, felesége elhunyta alkalmából a Molnár-nyomda személyzete által koszorúra gyűj­tött összeg feleslege címén 65, Kistengelic és Vi­déke „Hangya“ fogyasztási szövetk. 100 koronát, Lencz Károly 30 koronát, mely adományokért hálás köszönetét mond gróf Apponyi Rezsőné. Éljen a béke, a belső rend és a nyugalom 1

Next

/
Thumbnails
Contents