Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-11-03 / 44. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1918. november 3. és helyes] őleg tudomásul veszi, hogy a városi tanács a képviselőtestület utólagos jóváhagyásának reményében a Magyar Nemzeti Tanács köz* ponti végreható bizottságához már ily értelemben felteijesztést tett. Indokok : -A négy év óta dúló és óriási véráldozattal járó önvédelmi harcunk immár végbefejezés felé közeledik. Nem a gyengeségünk vagy erőtlenségünk tudata, hanem a szét- málott szövetségünk kényszerit bennünket a mielőbbi békekötésre. Hazafias tűzzel, a megszentelt röghöz való görcsös ragazkodással igyekszünk megalkotni és biztosítani a politikailag teljesen önálló és független Magyarországot, ősi hazánk területi épségét. Hogy ezen nagy éB elhatározó lépésünk eredményes legyen, mindenek előtt a~-belső rend és- nyugalom megóvását kell biztositanunk, ami anyanyelv-, párt- és felekezeti kttlömbség nélkül minden honpolgárnak becsületbeli kötelessége. Ezeknek a magasztos céloknak akar ér vényt szerezni az újonnan alakult Magyar Nem zeti Tanács, mely teljes államjogi önállóságunk mellett a további véráldozat sürgős beszüntető sét és a béke mielőbbi megteremtését igyekszik alkotmányos után megvalósítani. Minthogy a magyar nemzet millióit egyesítő eme szövetkezés még a honpolgári együttérzés és a kölcsönös megértés nemes érzelmeinek is hangsúlyozója, a képviselőtestület az ÖBBzes nemzeti erők egyesítése és a közérzület összeíorraBztása szempontjából a Magyar Nemzeti Tanács támogatását hazafias kötelességének tartja. Szekszárd, 1918. évi november hó 1. Dr. Szentkirályi Mihály polgármester. A képviselőtestület az alábbi .felhívást intézte a polgársághoz: Polgártársak 1 A képviselőtestület hazafias lelkesedéssel adja tudomásotokra, hogy illetékes helyen bejelentettük a Magyar Nemzeti Tanácshoz való csatlakozásunkat. Örömmel és megnyugvással adjuk értéstekre azt is, hogy a Nemzeti Tanács tagjainak sorából kinevezett minisztérium az ügyek vezetését már átvette és igy a közeli béke megteremtése mellett a belső rend és nyugalom mielőbbi visszatérése is remélhető. Polgártársak 1 Négy hosszú éven át álltuk a világot lángbaboritó titáni küzdelmet, mely alatt a nemes magyar vér patakokban ömlött! Mindnyájunknak volt és van gyásza, bánata és keserű fájdalma, amely kínos érzéseket tovább fokozni durva hazafiatlanság és lelketlen embertelenség Volna. Joggal kívánhatunk tehát reLdet és nyu galmat a mi városunkban is 1 A béke hajnalhasadásakor ugyanis a romboló, a pusztító, a személy- éB vagyon-biztonsá- got veszélyeztető elemeket nem tűrhetjük! Velük szemben a legnagyobb szigorral és példás megtorlással fogunk eljárni 1 Polgártársak I Hozzátok szólunk párt-, felekezeti- és nyelv-különbség nélkül, akiknek szive mindig megdobban akkor, amikor ezt a sokat szenvedett magyar nemzetet kell megvédeni. Legyetek tehát segítségünkre a közrend fen tartására irányuló nehéz munkánkban, tegyetek félre min- den személyes érdeket, segítsétek megóvni a fennálló törvényeket és közvetlenül városunk és lakosságának hőn óhajtott nyugalmát ! Ez okból alakítottuk meg a városi polqári őrséget, melynek tagjait társadalmi különbség nélkül az önként jelentkező felnőtt férfiakból állítjuk öBsze. Főfeladatuk a személy és vagyonbiztonság megőrzése lesz, amely célból fegyverrel és je vénnyel ellátva, a m. kir. csendörség sze mélyzetével együtt fogják teljesíteni magasztos hivatásukat. A mielőbbi jelentkezések Szabó János városi főmérnök, polgári őrségi parancsnoknál történnek. Ezzel kapcsolatban fölhívja a képviselőtes tület azokat a hadköteleseket, akik a város területén tartózkodnak, hogy őrségi szolgálatra leendő beosztásuk végett a helybeli polgári őrségi parancsnoknál, Szabó Jánosnál, önként jelentkezni szíveskedjenek. Végül közhírré teszi a képviselőtestület azt is, hogy korcsmákban, vendéglőkben és zárt egyesületekben (körökben és kaszinókban) szeszes italok kimérése további intézkedésig tiltva van. Szekszárd, 1918 november 1. A városi tanács nevében: dr. Szentkirályt Mihály, polgármester. A képviselő testületi gyűlésen a következő táviratot olvasták fel: „A magyar Nemzeti Tanács átvette a kormányhatalmat. Az egész budapesti helyőrség és az egész államrendőrség posta, távírda, táv beszélő nagy lelkesedéssel mellé állott, minden vidéki várost felszólítunk csatlakozzon azonnal az egyedül törvényes, kormányhoz a Nemzeti Tanácshoz. Ez a távirat kiplakátozandó.. A magyar Nemzeti Tanács végrehajtó bizottsága.“ A képviselőtestület megalakította a helybeli Nemzeti Tanácsot, melynek tagjai a következők: Elnök: dr. Szentkirályi Mihály polgármester, titkár : Zsigmond Ferenc dr. ügyvéd, h. főjegyző, Hock István,- Tóth Károly, Mikecz Endre, Szabó János, Vendl István, dr. Káldi Gyula, Mirth László, dr. Mayer Gyula, dr. Albers Rezső, dr. Horvát Jenő, Jakab László, Tóth Henrik, dr. Tanárky Árpád, dr. Fehér Lőrinc, Horváth Ignác, NaSy János Prantner, Majsai István Töttös, Neiner József, Frei János Takler, Steiner Lőrinc, Takler Ferenc Bóvári, André István, Debulay Imre, Székelyi József, Török Pál Majsai, Majsai György. Vármegyei közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottságá október hó 30-án d. e. 9 órakor rendkívül fontos közgyűlést tartott dr. Apponyi Rezső gróf főispán elnöklésével, melyen a bizottsági tagok a járványos betegség és a rossz időjárás miatt csak kevesen jelentek meg. A főispán éljenzés közben elfoglalva az elnöki széket, felolvasta József királyi hercegnek az ország népéhez intézett manifestumát, melyet a közgyűlés állva hallgatott végig. Ezután történelmi pillanat következett. A főispán elmondotta a következő beszédet, melyet többszörös éljenzéssel kisértek : „Tekintetes törv. Bizottság 1 A független, önálló, szabad Magyarország eszméje immár valósággá vált. Egyrészről azáltal, hogy úgy a kormány mint a magyar képviselőbáz a perso- nális-unio alapjára helyezkedett, másrészt ezen imént felolvasott szózat folytán, mely az önállóságnak. nemcsak biztositását, hanem életbelépését is ígéri 5 és itt, tek. törv. hat. bizottság, álljunk meg egy pillanatra, gondoljuk meg, mit jelent számunkra a magyar önállóság. Némelyeknek egész politikai múltját és hitvallását, sokak titkos kívánságát. Nincs labancz, nincs kurucz, nincs aulikus és rebellis, nem kell többé suttogva és visszafojtott önérzettel vallani ami szent egyetlen ideálunkat „Magyarország teljes függetlenségét és önállóságát“. Lelki sze meink előtt látom azokat az ezreket és ezreket, kik Rákóczy Ferenc óta Pro Patria et libertáte elvéreztek, látom azokat, kik bosszú küzdelmes élet után elkeseredett és megtört szívvel szálltak sirba, az élettől letiporva, illúzióiktól megfosztva, hogy Magyarország függetlensége talán csak utópia vo.t és utópia marad. Látom azt a százezer és százezer virágos ragyogó hőst, kik e világháború során énekelve vonultak ki a csata terekre ós vérükkel pecsételték meg a hitüket és meggyőződésüket, mert hisz mindnyájan csak a magyar szabadságért haltak meg . . . S amikor tilalom jött *— felsőbb katonai parancs, — hogy magyar nemzeti zászlót nem szabad a harctérre vinni, akkor derekuk körül csavarták azt a drága, azt a tépett rongyot s úgy mentek a halálba. Nem értem, hogy a harangok nem zugnak, nem értem, hogy a vakok szemében fény nem árad, nem értem, hogy Petőfi, Kossuth és a tizenhárom vértanú sirja meg nem nyílik, hőseink fel nem támadnak, nép nem ujjong az uj, független, a szabad Magyarország megszületésén. Azaz — értem . . . Magyarország függetlensége nem békés evolúció, hanem háborúnak utolsó és legborzasztób tombolása között született meg. Az érett gyümölcs ölünkbe hullott, de talán ép ezért, hogy már oly megérett volt: nemzetiségeink, szomszédjaink irigységét felkeltette a mi szabadságunk, a mi függetlenségünketI A háború hosszú tartama, szövetségeseink kapitulációja, & fokozódó ellenséges túlerő azt eredményezték, hogy Magyarországnak legsürgősebben meg kell kötni a békét és pedig olyan feltételek alapján, a milyeneket az entente hatalmak megszabnak. Bármilyen súlyos és végzetes is ez reánk nézve, annál erősebben, annál egységesebben, annál nyugodtabban és fenségeseb ben kell viselkednünk. Tartson össze mindenki, aki magyar! Ne a gyűlölet, hanem a szeretet legyen a vezéreszménk, ne hallgassunk izgága uszitókra, ne tűrjük egy némely budapesti lapnak lázitó konkolyhintését, omoljanak le a politikai válasz falak ! Első a nemzet, az ország, annak területi integritása. Csak azt a kormányt, csak azt a férfiút szabad támogatnunk — legyen az bárki — aki Magyarországra a legjobb, legelőnyösebb békét tudja hozni. Ez a leglényegesebb, legfontosabb, legégetőbb kérdés ma. E mögött minden másnak háttérbe kell szorulnia. Nekünk egységeseknek, erőtnek kell kifelé mutatkoznunk, befelé pedig mindent elkövetnünk, hogy a társadalmi rendet fenntarthassuk. Ez nem csak az ellenséggel szemben erősít meg, hanem Magyarország fenmaradását is egyedül képes biz- tositani.“ Forster Zoltán alispán indítványára az el- hangzott beszédet jegyzőkönyvben örökítik meg. Dr. J&ri Márton vármegyei főjegyző az alábbi javaslatot terjesztette elő: „Tekintettel arra, hogy az Osztrák örökös tartományokban végbement uj államjogi alakulások folytán az 1876.' YII. te. értelmében a monarchia két állama között eddig fennállott duális- mus teljesen megszűnt, törvényhatósági bizottságunk az országgyűlés képviselőházát, a következők megtételére kéri fel: Késedelem nélkül hozaudó törvényben mon- dassék ki Magyarország teljes önállóság a pedig külün külügyi képviselettel, önálló b 1 iereggel és gazdasági függetlenséggel, vagyis független állam összes ismereteivel. Ennek megtörténte után az ország : itegritá- sának minden alkalmas eszköz igény .’ételével történendő megóvása és biztosiiása melleit azonnal oly irányú intézkedés tétessék, mely nemzetünknek biztosítja a tisztességes és meg nem alázó békét. A belső nyugalom, főleg pedig komolyan veszélyeztetett határaink haza rendelése érdekében a legsürgősebb intézkedés tétessék. Tegyen' az országgyűlés képviselőháza egyértelműig komoly kijelentést, hogy nemzetiségeink kel továbbra is egymást megértő testvéri sze- retetben kívánunk élni, és hogy kulturális és gazdasági fejlődésük tekintetében kifejezett ki vánságaik a magyar nemzeti állam élvének érvényben tartása mellett legmesszebbmenőleg törvényileg és pedig késedelem nélkül biztosíttatni fognak; továbbá ugyancsak egyértelműig jelentse ki a képviselőház, hogy az Osztrák örökös tartományok helyén létrejött vagy létrejövő nemzeti államokkal, valamint többi szomszédjainkkal is a lehető legjobb baráti viszonyt kívánjuk fenntartani és velük benső gazdasági és kereskedelmi kapcsolatot létesíteni. Végül Törvényhatósági bizottságunk amidőn ezen nagy jelentőségű történelmi időben tör hetetlen hűségéről és ragaszkodásáról a koronás királyt és családját biztosítja, mély szomorúsággal látja, hogy ezen sorsdöntő órákban a nemzet képviseletében nincs meg az az egyértelműség, mely egyedüli biztosíték volna, hogy az ország nehéz helyzetéből a lehető legkisebb károsodással keríthessen ki, éppen azért törvény- hatóságunk közönsége, hazafias érzésének egész i elegével és édes hazánk megrendítő sorsára való tekintettel, teljes tisztelettel kéri az országgyűlés képviselőházát, illetve annak minden pártját, hogy amikor országunkat minden irányból megsemmisülés veszélye fenyegeti, tudjanak a nemzet érdekében nagyok lenni, a széthúzásnak, a meg nem értésnek lidérce szálljon el a lelkekről, hogy egymást megértve és minden egyéni sérelmet félretéve, törekedjenek hazánkat, nemzetünket a végpusztulástól megmenteni, mert csak igy háríthatjuk el a késő unokáknak nagy és komoly időkben a haza érdekében lelkileg felemelkedni nem tudott mai nemzedékre méltán szórandó átkát.“ A közgyűlés a javaslatot helyeslőleg elfogadta. Ifj. Leopold Lajos két indítványt tett, melyeket egyhangúlag elfogadtak^ Kovács-Sebestény Endre őszinte részvéttel emlékezett meg dr. Kiss Ernő vármegyei tiszti főügyész haláláról ós a vármegye közönsége nevében indítványozta, hogy a törvényhatósági bizottság részvétiratott intézzen a bánatos özvegy hez. Indítványát helyeslőleg elfogadták. Kovács-Sebestény Endre még sajnálatát fejezte ki a főispánnak bejelentett lemondása fölött, s azon reményének ad kifejezést, hogy Isten segítségével majd úgy fognak alakulni a mai nehéz idők, hogy főispánunk megmaradhat állásában. (Éljenzés és helyeslés.) Titkos szavazással a közigazgatási bizottságba beválasztattak : Kardos Kálmán, Kovács- Sebestény Endre, Fekete Ágoston, dr. Sztanko- vánszky Imre és gróf Apponyi Géza. A közgyűlés tárgysorozatának letárgyalása után a főispán kijelentette, hogy a jegyzőkönyv hitelesítését november 2 ára tűzi ki Hitelesítők: Forster Zoltán &ispán, dr. Éri Márton főjegyző, örffy Gyula h. főügyész, Kurz Vilmos árva- széki elnök és Török Béla tb. tiszti főügyész. — Ä2 tlj kabinet. A király Károlyi Mihály grófot nevezte ki miniszterelnökké, aki a kabi netet a következőkből alakította meg: Vallás- ós közoktatásügyi Lovászy Márton dr., Kereske- reskedelmi Garami Ernő, Belügyi gróf Batthyány Tivadar, Főldmivelésügyi Búza Barna, Közélelmezési tárcanólkül Nagy Ferenc, Népjóléti Kunfí Zsigmond, Tárcanólktili Jászi Oszkár, Honvédelmi Lindner Béla, Igazságügyi Lallosev ch-János. A pénzügyi és a király személye körüli tárcák betöltése iránt még folynak a tanácskozások.
