Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)

1918-10-27 / 43. szám

1918..október 27.

TOLNAMEGYEI KOZLONV

3

— Intézkedések a spanyoljárvány ellen. Városunkban uralkodó spanyoljárvány ellen a hatóság erélyes intézkedéseket tett, amit általános megnyugvással veszünk tudomásul. Sajnos, hogy jnár eddig számos áldozata van a. veszedelmes gpanyolnáthának, de most már nem terjed oly n8gy mértékben, mint ahogy megindult. A megbetegedések ritkábbak, a halálozási arány is csökkent. Csak legyünk elővigyázók és tartsuk meg szigorúan a hatóság rendeletéit, akkor remélhetjük, hogy a járvány nagyobbfoku terjedésének teljesen útját állhatjuk. — Az összes szekszárdi iskolák már négy bét óta zárva vannak, tehát a tanfllók nem terjesztik a betegséget. A szekszárdi Ferenc-közkórházban is fellépett a betegek között a spariyotbetegség, amiért ezt is bezárták. — A moziban betiltották az előadásokat, amit már bizony előbb kellett volna megtenni. Különösen a csoportosulásokat és gyülekezéseket kell kerülni, amiért a rendőri hatóság bezáratta a Kaszinót, Polgári Olvasókört, Kath.. Olvasókört, a Legény- egyletet és az Újvárosi Társaskört, melyekben -csak az étkezési idő alatt és délután 6 órától esti 10 óráig szabad tartózkodni. A vendéglők, korcsmák, kávéházak és szállók látogatását is korlátozták. Ezeken a helyeken különösen ügyelni kell a tisztaságra, a közegészségügyi szabályok betartására. A betegek látogatása tilos. Ahol beteg fekszik, azt a házat piros cédulával látják el.

— Halálozások. Súlyos csapás érte Herte- lendy Ferenc volt szekszárdi csendőrfőhadnagyot fiatal nejének és kis fiának halálával. Spanyolbetegség Tamásiban okozta mind a két elhunytnak halálát.

A , .

Lapti'nk múlt számában már megírtuk, hogy Wéber János volt országgyűlési képviselőt és' nejét szüli Krticska Ilona úrasszonyt mélységes gyász érte kedves leányuknak, a 16 éves Margitkának Tátraszéplakon történt , halálával. A drága halottat Püspöknádasra szállították és folyó hó 17-én d. u. 3 órakor helyezték nyugalomra a családi sírboltban.

Pénzes Laci cs. és kir. hadapród iskolai harmadéves növendék haláláról a gyászbaborult szülők az alábbi gyászjelentést adták ki: Alulírottak mélységes fájdalommal tudatjuk, hogy forrón szeretett felejthetetlen Lacikánk a Budapesti cs. és kir. hadapród iskola harmadéves növendéke folyó hó 14-én pár napi szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után 18 éves korában visszaadta tiszta lelkét Teremtőjének. Kedves halottunkat folyó hó 17-én Budapesten temettük el ideiglenesen a róm. kath. egyház szertartása szerint, mig lelki üdvéért az engesztelő szent mise áldozatot a szekszárdi belvárosi róm. kath. templomban november 4-én reggel fél 8 órakor fogjuk az Urnák bemutattúi. Szekszárd, 1918 október 18. Nyugodjék békében ! Pénzes József és neje, Jadamitzky Mária szülők. Pénzes Margit testvére.

Mann Antal nyugalmazott irodatiszt, hosz- szabb betegség után folyó hó 5-én a szekszárdi Ferenc közkórházban elhunyt. A megboldogultban Mann József tartalékos hadnagy édesatyját gyászolja, aki a kórház céljaira 600 koronát adományozott.

— Egy gyertya, két gyertya. Az ősz már itt van, egyre rövidülnek a napok és igy korán világosságot kell gyújtani. Csak az a bökkenő, hogy nincs petroleum, nincs gyertya. Még azok a legboldogabbak, akik bevezettették a villanyt, ami azonban szintén nagyon megdrágult. A tisztviselői csoportban a múlt kedden volt gyertyakiosztás. De oly kevés gyertya felett rendelkezik a csoport, hogy akiknek villanyuk van,, azok egy, akiknek pedig villanyuk nincs, két gyertyát kaptak. Közegészség! szempontból is rendkívül fontosnak tartjuk', hogy a hosszú téli esték beálltával a hatóság gondoskodjék petróleumról és

gyertyáiul. - v ( >

— Nagy a gyufahiány. Miért nincs ma gyufa ? I Ezt kérdezik az emberek egymástól. Azért nincs I gyufa, ismert; az árát maximálták 10, 11, 1-2 fillérre minőség szerint, Máj1 régóta kevés a gyufa, de most bizony boltból-boltba mehet az ember, mig nagy könyörgésre sikerühjieki egy skatulya gyufához jutnia. . Nemcsak . Szeksgárdon, ,J hanem az egész országban nagy a gyufahiány. A közvetítők nem elégszenek meg a maximális árnál beállt haszonnal és a gyújtót az országból kicsempészik.

A hatóságok most éberen figyelik a határt, hogy

a gyujtócsempészést megakadályozzák.

— Vitézségi érempótdij a hadifogság tartamára. A honvédelmi miniszter intézkedett, hogy vitézségi éremmel biró, hadifogságból hazatért katonák részére a vitézség! érem pótdiját a hadi fogság tartamára is utólag kifizessék. Alapfeltétele ennek az, hogy az említett katonák a hadifogságba jutás tekintetében igazolva legyenek.

— Törökországba és Bulgáriába postacsomagokat, a postaigazgatóság további intézkedéséig mem lehet küldeni.

, — A spanyolnátha áldozutai. Balázs Jenő

budapesti bankhivatalnok életének 26 ik évében folyó hó 24-én spanyolnathában Szekszárdon elhunyt. Balázs. Jenő fia volt Tauszig Adolf “yugshnazott szekszárdi népbanki főkönyvelőnek, aki beteg édesatyja látogatására jött haza. Á gyászoló család a következő jelentést adta ki: Tauazig Adolf és családja úgy a maguk, mint az egész rokonság nevében végtelen fájdalommal tudatják, hogy legidősebb fiuk, reménységük, büszkeségük Balázs Jenő a Magyar bank és kereskedelmi részvénytársaság tisztviselője élete virágában, 26 éves korában e hó 34-én a járvány áldozata lett. Elköltözött Kedvesünket e hó 27-énj délelőtt fél 10 órakor kisérjük a gyász házból a szekszárdi izraelita temetőbe, utolsó útjára. Szekszárd, 1918 október 26. Világitsa felé arcát az Ur ób adjon neki örök békességet!

Alcqcs Ilonka, Alacs Zoltán pécsi műszaki főtanácsos, az államépitészeti hivatal főnökének 18 éves, ,bájo3 leánya /olyó .hó 22 én délután 6 órakor rövid szenvedés után spanyolnáthábun meghalt. A korán elhunyt urleányt múlt csütörtökön temették nagy részvéttel.

1 — Meghosszabbították a katonák szabad

8ágidejét. A vasúti közlekedés csökkenése folytán a hadrakelt seregtől szabadságolt ama katonai egyének részére, akiknek szabadsága október 19-től számított 30-ig jár le, hivatalból a következő szabadság meghosszabbításokat adták : Azok a szabadságoltak, akiknek október ^O-ig kellene bevonulniok a fő szabadságolási helyük Tirolban, Krajnában, Karintiában, Velencében, [Isztriában,. Görzben és Gradiskában, valamint parti tartományokban és a Dunától délre levő országokban fekszik öt napi szabadsághossza- bitást nyernek. Azoknak a szabadságoltaknak, akiknek fő szabadsági helye Magyarországon a Tiszától északra és nyugatra levő területen Salc- burg, Alsó és Felső-Ausztria, Stájerország, Cseh- és.Morvaország, tíz napi szabadságmeghosszab bitásí nyernek. A többi országokba, Ausztria és Magyarország más részébe, továbbá Romániába, Ukrajnába és a lengyel katonai főkor- mányzósági területre szabadságolt egyének húsz napi szabadsághosszabitást kapnak. A fent- emlitett egyének tehát nem a szabadságolási igazolvány 11. pontjában feltüntetett napra, hanem az ezen napot követő, öt, tíz, illetve húsz nap után kell bevonulniok. A szabad- ságmeghosszabbitásban részesült egyéneknek jo- gukvan bevonulásukig minden pénzbeli illetékre, a hadtápváltságot is beleértve. Mindazok azonban kiknek szabadsága szabadsági igazo ványuk szerint okt. 30 után jár le, tartoznak az igazolványukban feltüntetett napon pontosan bevonulni.

— Tanítói személyváltozások. A vall. és közokt. miniszter Róth Irén, a szedresi rk. elemi iskolához beosztott állami tanítónőt a szilfamajori iskolához helyezte át. Bgrányi Margit értényirk. iskolához beosztott államT tanítónő állásáról lemondott, ugyancsak lemondott Schultz Mária hőgyészi urad. óvónő is azzal a megokolással, hogy nem képes megélni jövedelméből. Ugrosdy Jenöné ozorai magán elemi iskoláját elköltözés miatt beszüntette. A felsőnánai ág, h. ev. 11. sorsz. tanítói állásra Purt Lajost választották meg. Bállá Ilona dombóvári magán polgári isk. tanítónő a perjámosi áll. polgárijskolánál nyert alkalmazást. Szekér János alsópél pusztai urad. rk. tanító aug. 15-én meghalt. A bátaszéki közs. elemi iskolánál megüresedett állásra f. évi szeptember hó 1,5,én megtartott választáson egyhangúlag Ligeti István, jelenleg 17 es tart. főhadnagy, volt etyeki rk. tanító nyert alkalmazást; a keszőhi , degkuti 11. számú ág. ev. tanitói állást Molnár Győző oki. tanítóval töltötték be.

— Vesztettünk, de dicsőségesen. Vigyázzunk, meg ne mérgezzék a-nemzet lelkét. Ha Tisza azt mondja, hogy a háborút elvesztettük, tegyük azonnal hozzá: nem Magyarország és nem a magyar katona vesztette el. Ahogyan a francia nemzet örökre i büszke a napóleoni harcokra még Szent Ilona-szigete után is, hasonlóI képen a magyar nemzetnek mindenkor büszkeséggel kell tekintenie arra a világháborúra, amely a nemzet erejét és hősi bátorságát oly párját ritkitó módon revelálta az egész világ előtt. A világháborút,tartjuk a világ legnagyobb .szégyenének, de a benne szerepelt magyar fájt nem (szabad azzal deprimálnunk, - hogy a háborút elijesztette. Meg kell neki magyarázni, kik és (mért vesztették el a háborút. Az p erkölcsi (ereje igenis győzedelmekedett s nem szabad (brutális keménységgel a homlokára sütni: elvesztetted a háborút! Tisza, Lukács László ét társa- jságuk, meg az osztrák kamarilla még eddig élelmen volt vaskalaposai: ezek vesztették el az ál- haluk balgatagul megcsinált háborujokat.

— A háború konjunktúrájában szerzett yagyonod egy részét ajánld fel a há- boru nyomorultjainak.

— A Tolnamegyei Tüdőbeteg-Szanatóriu- es Nepsegélyző-Alap javára a következő adományok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz: Halmos Henrik, Dombóvár 5000, Fusz Ferencz, Szekszárd 50, Dr. Kämmerer Ernő, Koppányszántó 500, Wiíczek Sándor, Tengelicz 50, Decs község 2640, Geresdi János és neje Szekszárd 20, Gödé Lajos és neje Szekszárd 200. Szuprics Vendel, Gerjen 600, Kardoss Kálmán nyug. közig, biró 1000,Tóth Károly. Szekszárd (4°/o-os koronajáradék kötvényben) 2500 kor. mely adományokért hálás köszönetét mond gróf Apponyi Rezsőné.

Spanyol betegség Tevelen, Szinte megdöbbentő, hogy a vidéken is mennyi áldozatot kíván. Tevelen, ahol 9 hónap alatt 26-an haltak el egyéb betegségekben, októberben 33 an haltak el spanyollázban. Volt olyan nap, amikor 9 halott feküdt b voltak olyan családok, amelyek teljesen kihaltak. Úgy látszik a járvány szünőfélben van.

— Alapítvány. Mittermayer Adolf teveli kereskedő 5000 koronás alapítványt tett a teveli népiskola részére azzal a szándékkal, hogy a kamatok 50°/o-a évenkint a két legjobb maga- viseletü es szorgalmú gyermek szociális tárgyú könyvjutalmazására, a másik 50°/o-a pedig szociális tárgyú ifjúsági és tanitói könyvtár részére alkalmas könyv beszerzésére fordittassék.

— Népies ismeretterjesztő előadások rendezésére szólUtotta fel ismét a tauitókat az Orsz. Szabadoktatási Tanács. Az uj társadalmi elhelyezkedés felé irányuló világmozgalmak égető kérdéssé teszik a köznép helyes iráuyitását. Azért fel kell éleszteni újra minden kétségben az ismeretterjesztő előadásokat. Bejelentésekre közelebbi útbaigazítást ad a kir. tanfelügyelő.

— Miért nincs Cipő ? A cipőhiány mind nagyobb arányokat ölt és annak enyhítésére alig történik hivatalos oldalról, megfelelő intézkedés. A belföldön termelt bőrnek 9jio részét ugyanis a hadsereg foglalja le és igy a polgári lakosság részére csak 1|1o rész marad. Ebből, az 1|io-ből 22.5 százalékot a Máv. alkalmazottai kapnak és ugyanannyit a katonai felügyelet alatt álló üzemek. A polgári szükséglet kielégítésére ily körülmények között a termelt bőr 1|,o része marad. —- Ezért uincs cipő.

— Ötkoronás papírpénz. Az Osztrák-Magyar Bank a fizető eszközök forgalmában mutatkozó nehézségek könnyebb elhárítása végett legközelebb ötkoronás papírpénzt fog kibocsájtani. Az uj papírpénz nyomdai előállítására vonatkozó technikai intézkedéseket már megtették. Szó volt arról is, hogy a jegybank tiz ezer koronáról szóló bankjegyeket is ki fog bocsájtani. Ezt a tervet elejtették.

— Amerikai métely. Akik élesebb tekintettel szemlélik a világesemények kapcsolatait, a közeli napokban azt az alapos gondolatot vetették fel, hogy a hazánkban is egyre terjedő in • fiuenzát hibásan nevezik spanyol náthának, mert semmi határozott bizonyíték, nincs arra, hogy e nyavalyát Spanyolország szülte volna. E betegség a nyugati fronton akkor jelent meg először, amikor Amerika tömegesen vetette harctérre a különféle zagyvalék -népségből .verbuvált katonáit. A nyugati harctérről visszatérő katonák aztán behurcolták a központi hatalmak országaiba is az „amerikai mételyt.“ Ennek & véleménynek már a budapesti orvosprofesszorok körében is több bive van s igy valószínű, hogy a spanyolokról már hamarosan leszedik ezen betegség ódiumát s az amerikaikra fogják átszármaztatai,. Reméljük, hogy Wilson nem fog ezért ránk kü lönösebben megharagudni.

— Harminc százalékkal emelik a gyógyszerárakat. Wekerle Sándor miniszterelnök bab ügyminiszteri minőségében leiratot intézett a magyar gyógyszerészek egyesületéhez és közölte, hogy megengedi a gyógyszerárak 30 százalékos pótdijának 60 Bzázalék|rai való fölemelését. A belügyminiszter a gyógyszerárak felemeléséhez az országos közegészségügyi tanács javaslata alapján' járult hozzá. Az áremelés rövid időn belül életbe fog lépni.

— A repülők elleni védekezés. Bogáth altábornagy, hadtestparancsnok megkeresést intézett a város hatóságához, hogy az ellenséges repülőgépek esetleges támadások alkalmára előirt óvrendszabályokat léptessen életbe és hívja fel a lakosságot azokra a teendőkre, amelyek ilyen repjülőtámadás esetére elő vannak írva. Repülő- támadások esetén az utcán tartózkodók kapuk alatt, pincékben és egyéb alkalmas helyeken ke ressenek menedéket.

— Fegyházba kerülnek az árdrágítók. Az

igazságügyminiszt-er uj törvényjavaslattal készült* el, amely az árdrágítást nem kihágásnak) hanem vétségnek, súlyosabb esetben bűntettnek minősiti s amelynek büntetése fogház, esetleg fegyház is lehet.