Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)

1918-09-22 / 38. szám

:\;v. |; J! p i 1918. szeptember 22. — Érdekes, kalandos életű ember halt meg napokban egy budapesti szanatóriumban: Siklőssy Andof, az 1. hon vádhuszárezred főhad- nagy3» kit csibráki birtokos korából nálunk is sokan ismernek. Siklóssy nagyon jó dzsentri-csa­ládból származott. Mint 18 éves önkéntes, részt vet» a boszniai okkupációban. Á magláji-kataszt- rófánál a Paczona-század éljárőrét vezette. A nagy zavarban, mikor mindenki hanyatt-homlok mene­kült, Milinkovics vezérkari kapitány egyszerre csak észrevette, hogy a rekvirálásra szánt'nagy­mennyiségű aranypénzt tartalmazó kocsi vissza­maradt. Tisztet nem tudott elfogni, igy megállí­totta a vi8szaözönlő tömegben vágtató önkéntest és megparancsolta neki, vegyen maga mellé annyi huszárt, amennyit tud és minden áron hozza el c pénzes kocsit. Siklóssy még egy káplárt és két íiuszáit tudott visszafordítani, azokkal visszament és csakhamar rátalált a kocsira, mely a szűk utón nem tudott megfordulni,, de — közönséges parasztszekér lévén — az elleségnek fel sem tűnt. A huszárok segítettek a kocsisnak megfor­dulni és vágtában hozták magukkal a kincset. A kocsi ugyan később Han Maricánál mégis el­veszett,! dé Siklóssy megkapta a nagy ezüst vi- tézségi érmet A hadjárat után aktiváltatta magát és Horvátországba került az ulánusokhoz. Itt meg ismerkedett egy gazdag iöldbirtokos leányával, elvette, kilépett és gazdálkodott. De sokkal kalan­dosabb vére volt, semhogy meg tudott volna maradni a családi tűzhely mellett. Végre is el­vált feleségétől, ami vagyoni romlását okozta. A lovastiszt és földbirtokos után következett a ga­vallérélet harmadik stációja: a kataszter. Mint kataszteri mérnök Siklóssy Andor Pécsre került. Itt, bár már az 5Ö. évhez közeledett, igen regé nyes körülmények közt elvette egy címzetes kúriai bírónak hires szép leányát. A rendkívül boldog, szerelmi házasságból egy leány is szüle­tett. Saját vagyona maradványai és felesége ho­zományával Siklóssy újra földbirtokossá lett, meg­vásárolta báró Jeszenszky László csibráki birto­kát.. Ebből az időből ismerik sokan Tolnamegyé­ben is. A tornyos, ódon csibráki kastélyban azon­ban csakhamar unták magukat és. Dombóvárra költöztek, ahol elég vigan és fényesen éltek. Kandallójuk csak Dőryéknek és Siklóssyéknak volt és náluknál szebb fogatuk csak Dőryéknek! Később 4erre is ráuntak. Eladták Csibrákot és a dombóvári házat és Pestre költöztek, ahol Siklóssy a földinivelésűgyi minisztériumban kapott állást. Mikor kitört a háború, az akkor már a 60 télé járó Siklóssyban felébredt a magláji huszár és szolgálatra jelentkezett. Kora miatt azonban nem akarták elfogadni, mire Siklóssy felségfolyamod­ványt adott be. Az illetékes körök azonban elég hűvösen kezelték az ügyet,. Erre Siklóssy egy egészen ráillő stiklit csinált: Felment;Bécsbe egy herceg testőrtiszthez, aki hadnagy kori pajtása volt és megkérte, hívja meg ebédre a király egy főhadsegédjével együtt. Siklóssy, -aki kitűnő, megnyerő modorú ember volt, csakhamar meg­hódította az öreg kegyelmes urat és ebéd. után, feketénél, két pikáns adoma közt, átadta neki a kérvényt. Harmadnapra a legkedvezőbb megjegy­zéssel Budapesten volt a folyamodvány (az ille­tékes tényezők nagy csodálkozására) ás negyed napra Siklóssy utazott a frontra. Az első idők lovasszolgálatát nagyszerűen bírta, de a lövészárok- életet nem tudta elviselni, betegeskedni kezdett. Később egy szerbiai katonai gazdaság vezetését bízták rá, de nem tudott többe talpra állni, az örökvidám Siklóssy ott maradt a galíciai fede­zékben. Végre is egy budapesti szanatóriumba került, ahol a halál most megváltotta szenvedé­seitől. — Lemondás. Forrai István magyarszéki kántortanitó, lapunk munkatársa, Jakit Siklósra -kántortanitónak választottak meg, ezen állásáról, valamint a „Siklós és Vidéke“ cimü lap szer­kesztéséről -is, az anyagi megélhetés háborús ne hézségei miatt lemondott. — A 34-esek kerti ünnepélye. A Vilmos császár nevét viselő cs. és kir. 34-ik gyalogezred, (amely a háború második évében minalunk tar­tózkodott s itt oly nagy népszerűségre tett szert,) özvegyeinek, árváinak es rokkantainak a felsegé­lyezésére 1918 év] szeptember hó 22 én Kassán, a ■Széchényi ligetben jótékonysági vasárral és teljes népünnepólyi programmal 'kapcsolatos látványos kerti ünnepélyt rendez, erre Szekszárd r. t. város 'közönségét is ezennel meghívja. — A dolog ter­mészeténél fogva, természetesen nem sokan vesz­ne«; személyesen részt az ottani ünnepélyen, de ez nem zárja ki, hogy legalább anyagilag ne se­gélyezzük a nemes hazafias mozgalmat, egész- terjedelmében közöljük tehát az alábbi felhívást. „A Vilmos császár nevét viselő 34 gyalogezred négy év óta titáni küzdelemben vérzik Európa csataterein a haza, az otthon védelmében. Győ­zelmes harcai útját azonban az elesett hősök ezer­nyi sírja szegélyezi- s a megvédett haza ezernyi tűzhelye mellett apát, férjet vesztett árvák és öz­^egyek könnye hull és ajtójukon az inségkopogtát. Az elesett hősök élete az ára annak, hogy békén alhatunk megvédett tűzhelyeink mellett, a mi kötelességünk tehát, hogy árváikról gondoskod­junk. Eddig 567 ezredttnkbeli családot segélyez­tünk összesen 101,840 koronával, mely összegnek több, mint felét maguk a küzdő hősök adták össze. De a háború vérfolyama mindjobban da­gad, bajtársaink százai pusztulnak el, közeleg a tél, hogy növelje az árvák és özvegyek szenve­déseit. Adnunk kell megint. A szeptember 22 én i'endezendő 34-esek kerti "ünnepélye ezensegély- akciót szolgálja. Tisztelettel felkérjük tehát, hogy jótékonycélu törekvésünkben bennünket anyagilag támogatni szíveskedjék. A rendezőség.“ A leg­melegebben ajánljuk a derék célt közönségünk figyelmébe s egyúttal tudatjuk, hogy az ezred kiküldöttjei személyesen is megjelentek váro­sunkban. így Nikán hadnagy több altiszttel az ünnepély vásárjára szőlőt gyűjt- s már többen ajánltak is fel kisebb-nagyobb mennyiséget. Rácz József rendőrkapitány a nála járt küldöttség fel­kérésére késznek nyilatkozott az ilyfajta külde­mények átvételére, miért is kéri, hogy akik a jótékonycélra adományokat szántak, azokat hozzá juttatni kegyeskedjenek s ő a legnagyobb kész séggel fogja azokat a mindnyájunk által jól is­mert és szeretett vitéz ezred árvái részére az illetékes helyre eljuttatni. — A hadiárvákért. A szék szárd alsó városi vakációzó kis diákok szépen sikerült szinielőadást rendeztek 1918 szeptember 8 án és 15 én, a bel városi kath. Olvasókörben. A kis művészek a ,,Falusi élet“-et varázsolták a hallgatóság elé. A tiszta bevételből 210 koronával a hadiárvákat, 100 koronával pedig a vak katonákat segélyez­ték. A szép előadásnak főrendezője Erdélyi Paula •óvónő volt. Felültizettek^ Póri Mihály (Mohács), Mehrwerth Sándor, özv. Békés Ferencné, N. N., N. N. 1—1 koronát. — Dohányosztás. A szekszárdi „Hangya"1 Szövetkezet üzlethelyiségében folyó hó 23-án kez­dik meg a kincstár által küldött dohány kiosz­tását. A kiosztás Molnár József vármegyei gaz­dasági titkár felügyelete alatt történik. Csakis gazdasági munkások kapnak dohányt a kezeik közt levő utalványra, — A tej ára. A vármegye hivatalos lapja közli a közélelmezési miniszter rendeletet a tehén­tejért követelhető legmagasabb árak újbóli meg­állapításáról. E szerint a tej ára literenként, ben­nünket érdeklőleg: 1. kis és nagyközségekben a) a termelő és másfelől a tejkereskedő, tejszövetke­zet feldolgozótelep, vagy tejgyüjtő állomás közötti viszonylatban házhoz szállítva 120 fillér, b) a ter­melő és fogyasztó közötti viszonylatban házhoz szállitve 124 filler, c) a tejkereskedő, tejszövet­kezet, feldolgozótelep, vagy tejgyüjtő állomás és másfelől a fogyasztó közötti viszonylatban 128 fillér, 2. Rendezett tanácsú varosokban : a) ter­melő és másfelől a tejkereskedő tejszövetkezet, feldolgozótelep vagy tejgyüjtő-állomás közötti vi­szonylatban 124 fillér, b) a termelő és fogyasztó közötti viszonylatban házhoz szállítva 128 fillér, c) a tejkereskedő, tejszövetkezet feldolgozótelep, tejgyüjtő állomás és másfelől a fogyasztó közötti viszonylatban 134 fillér. — Magyarosító tanitók meg juta Imazása. Pá dányi Andor kit. tanfelügyelő előterjesztésére a magyarositó alapra felügyelőbizottság a millenná- ris alap kamataiból 6000 koronát szavazott meg a magyarositó tanítók megjutalmazására és 1200 koronát a tanu'ók ösztöndíjára. 250 K kaptak: Kircz István (Teveli). Eberhárdt János (Mucsi), Darányi István (Várdomb), Walter Ádám (Czikó), Reitzi Péter (Tolna), Szám Józséf, (Bátaszék), Bajor Rezső (Tolna). 150—150 K kaptak: Pleí György (Apar), Hafner János (Ladömány), Antal Domokos (Tevel), Braun Erzsébet (Czikó), Neu berger Mária (Hant), Lehner Irma (Nagymá- nyok), Polgár Józsefné (Németkér), Kiss Julia (Alsónána), Gáspár József (Belecska), Halász Árr min (Kalazno), Coriáry István (Kismányok), : Taucher Károly (Mucsfa), Szász Lajos (Mórágy), Nothling Dezső (Mórágy), Gundrum Paula (Bá­taszék), Nagy Erzsébet (Hőgyész), Szanek Iza­bella (Dunakömlőd), Kocsis Margit (Kurd) taní­tók. 100—100 korona jutalomban részesültek: Kocsis Elvira (Apar), Fittler Henrik (Felsőnána), Czironyi Vilmos "(Szálka), Székely Hedvig (Ra­kasd), Eberhardt Jánosné (Mucsi), Pohlinger An­gela (Nagymányok) és Poth Irén (Murga), Pápay Sarolta (Bátaszék), Zengay Mária (Diósberény) tanítók és özv. Döring Frigyesné (Kéty) men- házvezetőnő. — A tolnamegyei tüdőbeteg katonák gyógyítá­sára és üdülésére szánt alap javára újabban a kö­vetkező adományok folytak be a Tolnamegyei Ta­karék és Hitelbankhoz: Fleischmann Adolf Hőgyész 200, Dr. Kramolin Gyula Szekszárd 100 K, mely adományokért hálás köszönetét mond gróf Apponyi Rezsőné. jt $í£ií SCi üli Sláíl’öív'tíSfáSCf Ä1- ?;ÍV4 — A Tolnamegyei Tüdőbeteg Szanatórium és Népsegélyző-Alap. javára a következő adomá nyok folytak be a Tolitamegyei Takarék és HiteL bankhoz: Gróf Széchenyi Domonkos Nagydorog 50.000, Erdélyi Aladár, Mária telep 800, Gyérey Richárd, Ozora 500, ifj. Kovács Sebestény Endre Gyapa 1.300, Kramer József Szekszárd 5.000 K. A kegyes adakozóknak őszinte köszönetét nyilvá­nítja Apponyi Rezső gróf főispán, a végrehajtó­bizottság elnöke. ' — Könyvelő, ki a magyar és német levelezésben teljesen jártas, felvétetik a Molnár­féle műintézet r.-t.-nál, Szekszárdon. — Értesítem a n. é. közönséget, hogy 50 havi orosz fogság után megjöttem és kelmefestő vegytisztító üzletemet újólag megnyitottam. — Molnár József Szekszárd, Simon-festő féle ház. ________TANÖOV. Ta nítói közgyűlés. A Tolnamegyei Általános Tanítóegyesület folyó hó 19 én délután 1 órakor a városháza nagytermében közgyűlést tartott Tihanyi Domokos kir. tanácsos elnöklésével, melyen az egyesületi tagok tekintélyes számbkn jelentek meg. A ven­dégek sorában ott láttuk dr. Fent Ferenc-szek­szárdi apátot, Fekete Ágoston tolnai' prépostot, Dubniczky László párii plébánost és Gödé Lajos Szekszárdi ref. lelkészt. Tihanyi Domokos szeretettel üdvözölte a megjelenteket és a közgyűlést megnyitotta. Afelolvasott jegyzőkönyveket Horváth Ignác és Máté Károly hitelesítették. A titkári jelentés meghallgatása után az uj tagok vétettek fel. A közgyűlésnek fénypontja Padányi Andor kir. tanfelügyelőnek nagyszabású előadása volt az 1868 : XXXVIII. t.-c. 50 éves hatásainak méltatásáról, melyben történelmi hűséggel ismer­tette néhai báró Eötvös József Jánglelkü közok­tatásügyi miniszternek korszakalkotó népoktatási alkotásait és a , népiskolai törvény fejlődését. Mindvégig feszült figyelemmel hallgatott fejtege­téseit a tanítói kar buzdításával fejezte be. A felhangzó éljenzések után Máthé Károly hálás köszönetét mondott Padányi Andor kir. tanfel­ügyelőnek és indítványára elhatározták, hogy fel­olvasását egész terjedelmében közölni fogják a „Tolnamegyei Taniigy“-beu. A pénztárvizsgáló bizottság jelentését tudo­másul vették. Padányi Andor kir. tanfelügyelő részlete­sen ismertette a „Tolnamegyei Tanügy“ cimü lap alapításának történetét és eddigi szerkesztését, majd előterjesztette a választmány által már elő­zőleg elfogadott azon javaslatot, hogy az egyesü­let vegye át a lapot és az előfizetésekből tartsa feDn. Szőke Lajos és Fekete Ágoston hozzászó­lása után a közgyűlés egyhangúlag az indítványt elfogadta, mely szerint a „Tolnamegyei Tanügy* az egyesület tulajdonába megy át s évi előfizetési dija 12 korona lesz. A lap felelős szerkesztője: Máthé Károly. Társszerkesztők: Balassa Sán­dor, Eberhardt János, Knábel Vilmos és Vinek- kér János. Segédszerkesztő: Jártas Róza. Tihanyi Domokos kir. tanácsos hivatkozva meggyengült egészségére és magas korára, az elnökségről leköszönt, és maga helyett Padányi Andor kir. tanfelügyelőt ajánlotta.(Lelkes éljenzés.) Horváth Ignác egyleti alelnök a szeretet és nagyrabecsülés melegével emelte ki Tihanyi Domokos kir. tanácsosnak Tolnavármegye tan- ügyének fejlesztése, felvirágoztatása és az egylet vezetésében hosszú éveken át kifejtett elévülhe­tetlen érdemeit, indítványozta, hogy a választmány­nak javaslata alapján őt az egyesület ' Örökös diszelnökévé válasszák. Még Balassa Sándor, a paksi áll. polg. fiú­iskola igazgatója, szép beszéd keretében hajtotta meg a távozó elnök előtt az elismerés zászlaját, mire a közgyűlés kitörő lelkesedéssel egyhangalág elfogadta az indítványt. Ekkor Padányi Andor kir. tanfelügyelő elfoglalva az elnöki széket, megköszöni a bizal­mat és kijelenti, hogy pemcsak az elnökség dí­szét ölti magára, hanem a kötelesség némek ter­hét is vállalja. Az elnöki tiszt elvállalására kész­teti a megnyilvánult bizalom és elődje iránt ér­zett tisztelete, akinek neve jóhangzásu marad a vármegyében és kívánja, hogy a jó Isten még igen sokáig éltesse! Költői szárnyalásu hangulatba emelkedve, hangsúlyozza, hogy a világot megrázó háború után a mi munkánk által vájt lépcsőkön emel- kedhetik a nemzet. Felsóhajt, hogy lesz-e már vége ennek a vérözönnek, mely minden erőnket felemészti ?! Fogjunk kezet — úgymond — és haza­szeretetből létesítsünk forgóáramot s ebbe kap­csoljunk bele mindenkit. Nagy munkánkhoz első

Next

/
Thumbnails
Contents