Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)

1918-09-15 / 37. szám

XLV1. évfolyam. 37. szdm. Szctszárd. 1918. szeptember 15. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Nyílnak a szivek! Társadalmunk hazafias, nemes jótékony­ságába vetett reménységünkben nemes fo­gunk csalatkozni,, azt mutatja a kezdd. A háború itthoni sebesültjeinek, az árváknak, munkaképtelen özvegyeknek, a megrokkant hősöknek, a tüdővészhalálra eljegyzetteknek további sorsa nem a sze­méten való tengődés lesz, hanem a haza­fias részvét gyöngéd kézzel nyúl a gyá­moltalanoknak hóna alá és felemeli az elhagyottakat magához a krisztusi szeretet melegével és enyhülést nyújtó szanatóriu­mot emel a halál lázas pírjával megjelölt, törött szemeíényü gyenge betegeknek. Ki-ki a saját tehetsége' szerint adjon anyagi javaiból erre a célra minél többet. Apponyi Rezső gróf főispánunk, mint e mozgalom lelkes vezetője, nem süket fülekhez és nem üres szivekhez intézte felhívását. Széchenyi Domonkos gróf nagybirtokos megadta a példát a nagy földek urainak : 50.000 koronát dobott nemes fellángolás­sal a legnyomorultabbak áldozati oltárára. Már az első százezer korona, együtt van. Az egymilliónál sem szabad majd pon­tot tenni. Bács-Bodrog vármegye már a negye­dik milliónál tart. A századik liter borok nemes feláldo­zása tekintélyesen fogja gyarapítani a moz­galom eredményét. Helybeli kereskedőink, pénzintézeteink is készülnek a méltó áldozásra. Meg van hiva erre az áldozásra min­denki ! Batthyány Tivadar gróf nyílt levele megérkezett választókerülete polgáraihoz. Kellő tér mennyiség hiányában, ha csak részletesen és főbb pontozataiban, részünkről is ismertetjük nyilt levelét: A világháború átalakító hatása. Az ötödik évébe nyúló világháború a maga összes kötelességteljesitéseivel, munkái­val, dicsőségeivel és terheivel teljesen átala­kította a népek és az egyedek gondolkozás­módját, vágyait, törekvéseit és követeléseit. Uj világ, uj igényekkel, uj helyzettel követi a háború remélhetőleg mielőbbi befejezését; Aki ennek a ténynek idején való felismerésével egy­idejűleg megteszi a törvényhozás, az államkor­mányzat és a társadalom élén bölcs előrelátással a kezdeményező és irányitó lépeseket, az az ál­lami és társadalmi rendnek nemcsak fölforgatása nélkül, de egyenesen a nemzeti állam megerősö désével viszi át a népek millióit az uj életbe. Aki ellenben nem látja vagy nem akarja látni a rohamos fejlődés törvényszerű szükségét, az vég zetes következményekkel járó helyzetet teremt, örvény felé sodorja az ország hajóját. Választójog, A választójogi küzdelmekből csupán két körülményre kell felhívnom becses figyelmüket^ Támadták az első Wekerle-kormány által beter­jesztett törvényjavaslatot azon a címén, hogy a nemzeti érdekeket veszélyezteti. Óriási appará­tussal tele kiabálták az országot, elsősorban füg­getlenségi és 48 as pártot tamadva, azért, mert állítólag a magyar nyelv érvényesülését a vá­lasztójog terén a nemzet hagy sérelmére megaka Felelős szerkesztő: HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 24 K, ‘/a évre 12 K, V« évre 6*— K Számonként 48 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 16 ko­rona, további sor 60 fillér. — Nyilttér: garmond so­ronként 100 fillér. dályozta volna. S amidőn a képviselőházban a javaslat idevonatkozó^ szakaszait tárgyaltuk, ugyanazon munkapárt^ amely bizottságokban és sajtójában hónapokon .át, mint a magyar nyelv és magyar nemzeti érdekek hősies védője szere­pelt,' leszavazta a magyar nemzeti érdekek va­lóban súlyos sérelmére azon indítványomat, mely­ben kimondatni kértem, hogy minden magyar állampolgár, aki 24 éves korát elérte, minden egyéb jogcím nélkül is választó, ha magyarul írni olvasni tud. Kerületek beosztása. Felemlítem még, hogy a magyarság és a magyar nemzeti érdekek jogosult védelme szem­pontjából a legnagyobb fontossággal bir a kerü­leti beosztások kérdése. Ha igazságosan osztják be a kerületeket, úgy ezzel a magyarságot a Tisza-féle 1913-ik évi törvényben ért óriási sé­relmek orvoslásával —* anélkül, hogy bármely más jogos érdek sérelmet szenvedne, — oly előnybe juttatjuk, amely egymagában ellensúlyoz minden a nemzeti szupremácia szempontjából felmerült komoly vagy vélt aggodalmat. Magától értetődik, hogy a kerületek igazságos beosztása mellett Szekszárd rendezett tanácsú városnak önálló választókerületi jogosultságot kell kapnia, amint ezt annak idején miniszterségem alatt ter­veztük. Ennyit a választójog elejtéséről, amihez csak azt fűzöm hozzá, hogy a magyar nemzeti állam nagy érdekei szempontjából tartom köte­lességünknek, hogy a legmagyarabb függetlenségi párt ál Ijon tovább is az általános, egyenlő, titkos; nőkre is kiterjesztendő választójog küzdőinek élén. Népjóléti, politika Feltétlenül szükséges, hogy alkotmányunk egy oly felelős miniszteri szervvel,, egészittessék. ki, amely az ország egész’ szociálpolitikáját fel­karolva azt egységesen vezesse és. irányítsa, el­kerülhetetlen, hogy az államkormányzatnak oly szerve legyen, amely egyedül és kizárólag min­den kormányzati és törvényhozási akciónál a néptömegeknek érdekeit, az állam rendészeti, pénzügyi és a különböző a kormányzatban saját miniszteriumokual képviselt gazdasági, társadal­mi osztályokkal szemben a néptömegek, a sze­gények, az elnyomottak, az anyagiakban gyen­gék érdekeit folyton szemmel kiséri és képviseli. Épp úgy, mint választójog, a nagy, minden szo­ciális próblémát átfogó népjóléti politika sem nyugodhat soká. A tömegek, a milliók érdekei annyira követelik, de követelik a magyar állam összes dinasztikus, nemzeti és társadalmi érdekei is, hogy meleg szívvel, a legvégsőkig fokozott akaraterővel és áldozatkészséggel karoltassék fel a magyarok legelhanyagoltabb próblémája, a népjólét, hogy egy pillanatig sem kételkedem, miszerint a szakkörök által helyeseknek elismert eszméim és terveim rövidesen életrekelnek. Béke és külpolitika. Kivánjuk a tisztességes, mielőbbi anexió- mentes, kölcsönös megegyezésen alepuló békét, amivel megállapíthatjuk, hogy a magunk részé­ről a háborút kizárólag védelmi szempontokból folytatjuk és sem magunk hódításokat nem ter­vezünk, sem mások hódítási terveiért a háborút nem folytatjuk. A jelenlegi államszövetségi csoportosulások helyébe kívántuk és kivánjuk a népek világszö­vetségét a döntőbíróságok intézményének világ­szerte minél kiterjedettebb hatáskörrel való meg szervezését, ezzel kapcsolatban kivánjuk a lehető általános lefegyverezést, amely nélkül a világhá­ború rettentő anyagi terheit elviselni képtele nek -lennénk és kivánjuk, hogy a leszereléssel kapcsolatosan a nagy, hosszú, tényleges szolgá­lati időre alapított állandó hadseregek helyére a nemzeti milícia lépjen. Magától értetődik, hogy nagy politikai próblémákat csakis olyan férfiak képesek helye­sen megvalósítani, akik annak a politikának alapelveit mély meggyőződésből vallják. Ez az emberi természet logikus folyománya. Ezért sze retném ajánlani és kérni, hogy azok, nkik tisz­teletreméltó meggyőződésből más külpolitikai irá­nyokat követtek, ne állják útját ezen politika érvényesülésének, mert sokkal szentebb és na­gyobb érdekek forognak kockán, semhogy bárki is csak azért, hogy a maga igazát mindvégig reáerőszakolja a nemzetre, soha jóvá nem tehető károkat okozzou az országnak. Gyors, komoly, szilárd, elvhü békepolitika az, ami király és nemzet, szövetségeink érdekében is egyaránt azonnal kezdeményezendő. Jól mondottta Czer- nin gróf nemrégiben, hogy a kettős monarchia van hivatva a békeközvetitő szerepére. Programmja. Ezekután részletesen kifejti programmját, mely az önálló magyar hadseregen, gazdasági önállóságon át állami önállóságunk teljes kiépíté­séhez vezet Nyilatkozik a lengyel kérdésről, kérdésben a IV. Károly királysága alatt létesítendő önálló Lengyelország mellett foglalván állást. Közélelmezési és közellátási bajainkról szólva a mai bajok eredetet a Tisza-féle munka­párti uralom idejében találja meg. E téren a jö­vőre nézve a fölösleges zaklatásokkal járó intéz­kedések mellőzését és a mezőgazdasági munká­sok fejadagjának felemelését ajánlja. Megemlé­kezik a közalkalmazottak nyomoráról, hathatós segítséget kérve számukra, „mert e téren taka­rékoskodnunk igazságtalanság és bűn.“ — A háború konjunktúrájában szer­zett vagyonod egy részét ajánld fel a há­ború nyomorultjainak. A Tolnavúrmegyei Közszolgálati Alkalmazottai Egyesületének megalakulása. A Tolnavármegyei Közszolgálati Alkalmazot­tak Egyesülete ez évi szeptember hó 28 án délután 1 */8 órakor tartja alakuló gyűlését Szekszárdon, a vármegyeháza közgyűlési termében. Az alakuló gyűlés tárgyai: 1. Az alapsza­bályok összeállítása és elfogadása. 2. A közszol­gálati alkalmazottak szükségleteinek ellátása ügyé­ben teendő intézkedések megvitatása. Az érdekeltek előzetes tájékoztatása végett az előkészített alapszabálytervezetből közöljük a következőket: Az egyesület célja : A közszolgálati alkal­mazottak erkölcsi és anyagi érdekeinek összeegyez­tetése, igényeik társadalmi és közgazdasági helyzet­hez mért kielégítésének előmozdítása. E cél szólgáiatában: 1. egységes szellemet, az összetartás és kölcsönös bizalomérzetét tartja ébren és ápolja a különböző közszolgálati ágaza­tok tagjai között; 2. a termelők, fogyasztók és közvetítők között keletkező súrlódásokat elsimítja; 3. a munkaadókkal szemben támadt igények ki­elégítéséért mindig mint az összeség képviselete lép fel; 4. módot és alkalmat keres a szervezet­ben egyesült tagok létfentartási terheinek a köny- nyitésére. Az egyesület tagja lehet a vármegye területén működő állami, törvényhatósági, városi, községi és hitfelekezeii hivatalok, intézetek és vállalatok bár­mely tisztviselője, rendes napidij vagy havibér mel­lett szerződött egyéb alkalmazottja akár tényle­ges, akár nyugdíjas viszonyban van. A tagok kötelességei általában: minden tag­nak kötelessége a névre szóló tagsági igazolvá­nyát kivá tani és annak érvényességét évről évre legkésőbb február hó végéig meghosszabbittatni. Az igazolvány kiállításának és meghosszabbítása nak a dija esrtrol-esetre 2 (kettő) korona. Köteles ezenfelül miud n tag évi jövedelme arányában tagsági dijat is illetni, még pedig az V—VII. fize- tési osztálynak megfelelő jövedelem után 6 koro­nát, a VIII—IX. fizetési osztályban levő 4 koro­nát, a X—XI. fizetési osztályú 2 koronát, ennél kevesebb évi jövedelem után l koronát.. Kötelessége minden tagnak az egyesülésben rejlő közös érdekeket az alapszabály keretén belül támogatni és megvédeni. Az egyesület szervezete : a közgyűlés, — Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos üsszeg mielőbbi beküldésére.

Next

/
Thumbnails
Contents