Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-02-03 / 5. szám
5. színt. nvi. évlolyam. SzeKszúrü, 1918. február 3. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség: Fürdőház-utca^^9. szám, hová a lap szellemi részét illető minden j^^húnyek intézendők. Telefon 11. Kiadóhitn^K Telefon 11. Kolnár-fále nyomda r.-t., hová a Kareszére mindennemű hirdetések és pénzküldemények fntézendők. Felelős szerkesztő: HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. I Előfizetési ár: Egész évre 24 K, l/a évre 12 K, íl* évre 6'— K Számonként 48 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 16 korona, további sor 60 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 100 fillér. Egységes kormánypárt? A munkapártnak a kormányhatalom paradicsomából való kiűzetése óta harmadszor változott meg részeiben az a kormány, amelyet IV. Károly királyunk, megértve népeinek vágyát és a haladó időknek szavát: a polgárjogok kiterjesztésének és az általános népjólétnek megvalósítására, általános és társadalmi közéletünk demokratizálására meghívott. Azóta lejátszott részleges kormányválságok közepette az uj Magyarország kiépítéséből részt kérő különféle, a kormánytámogatására együttműködést fogadott pártok között a kalei- doszkop-szerü elhelyeződések során egy párt állott mindenkor, mint gerinc, szilárdan a csoportosulások tközepén: az egyesült függ. és 48-as párt, mely Kossuth Ferenc nemes tradícióihoz híven mindenkor reális alapokon, a zökkenés rázkódtatásaitól és az idealismus túlzásaitól léltve a haza- szeretettel istápolt nemzeti kincseket és törekvéseket: Apponyi Albert gróf kipróbált Thadvezéri kormányzásával sohasem tette kockára a holnapután sikerének szép álmáért a mától kiharcolhatott haladást.- . A függetlenségi elvek nemes puritánsága megóvta ezt a pártot a bécsi lakáji szerep lealázó ellenszenvességétől és a sópanamák korrupciójának fertőzéseitől. A magyar nemzet független politikai és gazdasági államiságának lépésről-lépésre való 48-as irányú megvalósításában szilárd következetességgel haladt előre. Útjában óvakodott attól is, hogy a magyar nemzeti szellemre veszedelmes nemzetközi-s'ocializ- mus Jakabjaival a pesti utca kétes hazafi- ságu elemei közé keveredjék, előre fölismerve ennek az irányzatnak nemzeti-erőt bontó hatásait. Az uj politikai aera berendezkedéseiben nem kevesebb bizalommal láttuk az egyesült függetlenségi és 48-as párt mellett az Esterházy-kormány program megvalósítására egyetértő fegyverbarátságban a testvér-függetlenségi pártot, mely Károlyi vezetése alatt külön csoportot alkot s melyet kerületünk országos képviselője higgadt és kipróbált politikai képességekkel képviselt Eszterházy, illetve később Wekerle kormányában. Wekerle most uj pártot létesít a a kormányt támogató pártok egyesítésére. Uj pártalakitásának az egyesült függetlenségi párt a gerince és ez az uj alakulást elvileg feltétlenül rokonszenvessé és biztatóvá teheti. Tisztán állott már a nemzet előtt eddig is 'két dolog. Elsőnek az, hogy a munkapárt, bár mennyire is igyekezett róla lemosni Tisza gróf a Khuen- Lukács-féle korrupcióban fogantatás eredendő és öröklött j elem vonásait: többé vissza nem térhet. A másik: hogy a függetlenségi elvek gyakorlati érvényesülésében a nemzetközi socialisták terrorjának nem lehet helye sem most, sem a jövőben. Ilyen formán bekövetkezhet annak szüksége, hogy bizonyos régi orthodox pártkeretek felszedésével egy olyan uj. párt kötelék létesüljön, mely úgy a Tisza-féle párturalmi konzervativizmus, mint a szélső radikális irányzat között a magyar nemzeti politikai javak befogadására, megőrzésére és fejlesztésére ajtót nyisson mindazok számára, akik uj berendezkedésünk, uj honalapitásunk munkájában részt kérnek. Nagy kérdés azonban, hogy opportuni- tási szempontból alkalmas-e a választói jog kiterjesztése és uj választások ideje előtt uj programmot vállalni azoknak, akiket választóik bizonyos adott programra alapján küldtek az országgyűlésbe? Nagy kérdés, hogy a Károlyi-párt kiválása után fogja-e olyan jóindulattal támogatni Wekerlééket, amilyenre szükségük van a munkapárttal szemben! ?' S bár nem bizalmatlanul, de érthető várakozással nézünk az uj párt programmja elé elsősorban abból a szempontból, hogy az egyesült függetlenségi párt programm- pontjait mennyiben lesz képes realizálni!? A legfőbb pedig, amire különösen kell figyelemmel lennünk, hogy az uj pártalakitás ne sodorja lehetetlen és káros; testvérharcokba a független érzelmű magyarságot. Mindez el fog dőlni az új párt programmjának publikálása után. e> l> Wekerle elmondta az a| párt proárammlát. — Távirati tudósítás. — Wekerle beszéde nagy hatást keltett az egész házban. Általános benyomás szerint ilyen nagy nemzeti programmot 1867 óta nem adott egy kormány sem. Különösen általános helyeslést keltett az önálló és nemzeti hadseregre vonatkozó rész, hol Wekerle nyomatékosan hangoztatta, hogy a kormány ebbeli törekvése a király helyeslésével és legmesszebb menő jóakaratával találkozik az egységesség érdekeinek megóvása mellett. Tetszést keltett a községi közigazgatás egyszerüsitése, a községi intelligens emberekre bízása is. A kormányt támogató összes pártok tapsoltak a birtokpolitikai résznek, a többtermelés hangoztatásának. Egész ház helyeselte a Németországgal való szövetség fentartását, valamint erőteljesen hangoztatott kijelentését annak, hogy a kormány legőszintébben kívánja a békét, de legerélyesebben szembeszáll még csirájukban azoknak a törekvéseknek, amelyek a mai társadalmi rendet fel akarják fordítani és á békét csak azért követelik, hogy háború után a népek harcát felidézzék. Ugyancsak általános tetszést keltett a programúinak a kereskedelempolitikai önállóságunkat hangoztató része, mely szabad kezet ad nekünk arra nézve, hogy Ausztriával milyen szövetséget akarunk és arra nézve, hogy e kérdésben a jövő országgyűlésé legyen a döntő szó. Wekerle általában nagy lendülettel, nyomatékkai beszélt annak jeléül, hogy kormánya élén nem csak gazdasági nemzeti korszerű program mot akar adni, hanem azt meg is akarja valósítani. Beszéde végén e célból felhívást intézett a nemzeti erők tömörülésére. Beszéde nagy hatást keltett, ez megérzett Tisza beszédén is, ki közvetlenül Wekerle után beszélve a mai körülmények közt legfontosabb állami célok elérése érdekében felajánlotta a munkapárt támo gatását, feltételül az egységes együttműködésnek a többi kérdésekben való kölcsönös megértését tűzvén ki. Mai ülés legkiemelőbb mozzanata Wekerle I beszédén kívül ;Apponyi felszólalása volt, ki I gyengélkedő állapota dacára eljött az ülésre és az ülés végén hatalmas tartamú és nagy hatása felszólalásában igazolta csatlakozását az uj megalakuláshoz. Tiszával szemben katonai álláspontját sikeresen védte, mely ma is a régi változatlan. A választójog tekintetébeu Weker- lével egyetértésben nyomatékosan kijelenti, hogy a Tisza által felajánlott kompromisszum terén a kormány nem lehet. A már javaslatban foglalt jogkiterjesztés mértékétől el nem tér hét. Itt oly tilalom fa áll a kormány előtt, melyet átlépni nem fog. Polónyi Gézának válaszolva nem tartja időszerűnek, a rekri • minálást most, mikor háborúnk fájdalmas, de sok tekintetben tisztitó atmoszférájában élünk, amikor annyi mindenféle jelenség van, amely engem arra indít, hogy én egész reputációmmal, hosz- szu politikai életemen át szerzett egész erkölcsi tőkémmel oda állok és jótállást vállalok, hogy az, amit ma csak ígéretnek nevezünk, nem puszta Ígéret, de befezett tény, teljes jelentőséggel bir. A függetlenségi párt megteheti azt a sziszifuszi munkát, amellyel a katonair kérdésnek a kövét annyiszor és annyiszor ipakodtunk a siker magaslatára feltólni és ma, midőn a csúcshoz közel állunk, onnan legurulni engedi, hogy a szoborszerü elvhüség aetiütdjének álljunk a nemzet előtt, de én úgy éreztem, hogy épen ahhoz a múlthoz, hosszú politikai életemen át vallott törekvésemhez, épen ahoz a missióhoz, a mely elvbarátaimra és reám hárul, lennék hütelen: ha ezt az alkalmat, amidőn a nemzetnek egész létére nézve oly kardinális fontosságú kérdésről, mint a hadsereg kérdésének megoldásáról van szó, nem formalisztica, de mindabban, ami a nemzet életére nézve fontos, mindabban, ami a nemzeti egység megalapozására és az állami élet betetőzésére alkalmas, mindabban, ami a nemzetet felemelje a mai méltatlan helyzetéből a valóságos nemzeti élet teljességére, ha ezt az alkalmat, amidőn kezemben van, elmulasztanám, ha visszalökném ezt az alkalmat és oda vinném talán a dolgot, hogy mindebből a haladásból semmi sem lesz, az én hibámból ezt a felelősséget a történet előtt elviselni nem tudnám.u Apponyi szózata zajos tetszésre ragadta különösen a függetlenségi pártiakat, de a kormányt támogató többi pártokat is. KÜLÖNFÉLÉK. — Katonai előléptetések. A király Barthel Rudolf őrnagyot, a szekszárdi hírlapok cenzorát, alezredessé léptette elő. A király Schultz Jenő cs. és kir. 6. vadászezredbeli zászlóst, Schultz Gusztáv szekszárdi órás és ékszerész fiát hadnaggyá léptette elő, — Katonai kitüntetések. A király Kristófok Géza 44-es cs. és kir. gyalogezredbeli századosnak, Geyer Dezső és Biber Mátyás pécsi 19. népfölkelő gyalogezredhez beosztott népfölkelő főhadnagyoknak a 3. osztályú vaskoronkrendet adományozta a hadiékitménnyel és a kardokkal. — Elismerés a .magyar sajtónak Wekerle Sándor miniszterelnök teljes elismerését és köszönetét fejezte ki a magyar sajtónak azon eredményes propagandáért, melyet a VII. hadikölcsön érdekében kifejtett. — Áthelyezés. Zánkai Jenő főhadnagyot Kaposvárról Ujdombovárra az állomásparancsnoksághoz, Szeghalmi Bálint főhadnagyot Ujdom- bovárról kölcsönösen áthelyezték. — Kinevezés. A posta és távirda vezér- igazgató Tóth Anna pincehelyi és Folly Anna szászvári kiadónőket posta és távirdt kezelőnőkké nevezte ki. — Eljegyzések. Székely Zoltán székesfőváros tanító eljegyezte Székely Juliskát, Székely Miksa uradalmi tizzttartó leányát Fürgédén. Waisz Blanka paksi állami elemi isk. tanítónőt eljegyezte Geyer József paksi r. kath, elemi isk. tanító. ,
