Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)

1918-08-25 / 34. szám

1918. augusztus 25.

vagy legalább jó és tisztviselők gyermekei, ha legalább elégséges előmenetelt tanúsítottak, a tandíj elengedéséért folyamodhatnak. Az iskolai 6

b szegénységi bizonyítvánnyal fölszerelt folyamodványók az intézeti igazgatóhoz cimzendők és nála adandók be. Folyamodni minden tanóvbes <csak kétszer lehet: az év első felében szeptember 15 ig, a második felében február hó 15-ig. A vidéki szülők helyesen cselekszenek, ha gyermekeik szálláshelyének megválasztásában az igazgató útmutatását veszik igénybe, aki szívesen ajánl megfelelő szállást nyújtó családokat.

— Ismét tdlvajlás volt a szék szárd-belvárosi templomban. Még élénk emlékezetben van az a vakmerő és megdöbbentő szentségrablás melyet husvét előtt követett el egy elvetemült katona a szék szárd-belvárosi templomban. Mpst ismét megtóvedt kezek működtek az Isten há zában. Múlt szombaton az uj szentsir kápolnából elloptak 2 oltárteritőt és gyertyákat. Ezen szomorú jelenségek arfa únditották az apátplebáuost hogy ezután a templom ajtókat szt. misék és litániák után bezáratja.

— Egy vitéz kézigránátvető. Az olaszok ez év junius 10-én éjjel a. 86 gyalogezred állásait heves, pergő tűz állá vették. A tűz alatt Bonger népfelkelő őrvezető vonalunk előtt a drótsövó- nyek között figyelte az ellenséget; hirtelen egy olasz járőrt vett észre állásunktól mintegy 80 lépésnyire. Nyomban felriasztotta az árok legénységét és közben maga szakadatlanul haji gálta a kézi gránátokat az ellenséges járóidé, noha egy olasz gránát lábán súlyosan megsebesítette. Hősies és hidegvérű viselkedésével nem •csak az ellenséges járőrt, de előtörésre készenlétbe helyezett ellenséges sorokat is feltartóztatta. Amikor Bonger ereje fogytán összeroskadt,a mi védőink már a helyükön voltak és az ellenséget hevei puska- és kézigránát-tűzzel fogadták, úgy hogy a tervbe vett támadása meghiúsult. Ha Bonger nem avat ' kozik bele idejében, a támadás minden valószínűség szerint eljutott volna vonalainkig.

— Iskola megnyitás Tisztelettel értesítem az érdeklődő szülőket, hogy magán elemi iskolámat szeptember 1 én, a íátann féle házban megnyitom. Beiratásokat ugyanott szeptember 2., 3. és 4 én délelőtt.9—12 óráig eszközlöm. Az évi tandíj 100 korona, mely 10 havi egyenlő részletben fize+hető. Beiratási dij 3 korona. Kayos Erzsé • ■bet tanítónő.

— Beiratások. A szekszárdi polg. leány iskolában-szeptember hó 2 án, 3 án és 4-ón fogjuk a beiratásokat tartani d. e. 9 órától 12 ig a polg. leányiskola épületében. A Továbbképzőben is szeptember. 4 én lesz a behatás. A polgári leányiskola I osztályába felvehető minden ta nuló, aki legalább 10. évében van és az elemi iskola negyedik osztályát jó sikerrel végezte. •Az elemi iskola V, osztályából a polg. iskola II. osztályáéba, valamint az elemi isk. VI. osztá lyából a polg. isk. III. osztályába rendes tanulóul felvehető olyan tanuló, aki a megfelelő életkorral bir s az elemi iskola V., illetve VI. osztályáról jó bizonyítványt tud felmutatni és az elemi isk. Y.. illetve VI. osztálya és a polg. iskola illetve II. osztálya között levő tantárgy és. tananyagkülönbözetből a tanév elején a különbözeti vizsgálatot -jó sikerrel leteszi. A növendékek csak szüleik vagy azok helyettesei kíséretében jelentkezhetnek behatásra. A behatásnál bemutatandó: az iskolai , születési bizo nyitvány. (áll. anyakönyvi kivonat) és ujraol- tási bizonyítvány. Beiratási dij : 3 kor.^ tandíj: 16 korona ; fizetendő ezenkívül: nyomtatványok •dija 1 kor , könyvtári illeték 1 korona. .Kirándulási alapra 1 korona. Ezen illetmények két részletben fizetendők, 14 koronh a beiratáskor és 8 kor, február hó első napján. Tandi^elen- gedésben azon szegénysorsu, jéviseletü Ós az előbbi osztályt jó eredménnyel végzett növen- -dékek részesülhetnek, kik szegénységüket községi bizonyítvánnyal igazolják. A táüdijelengedés iránti kérvények Tolnavármegye kir. tanfelügyelőjéhez eimezve beiratás alkalmával adandók be az igaz gatósághoz.

A szekszárdi polgári fiúiskolában a ha- iratások az 1918/9. tanévre folyó évi szeptember hó H 2., 3. és 4 ik napjain mindig délelőtt 9—12 óráig fognak megtartás ni.

— Válópörök tömegesen. A háború romboló hatása a házaséletre Arad vármegyében nagy mértékben mutatkozott abban, hogy a hadifogságból ’hazatért katonák 1 legtöbb esetben bírói eljárási kénvtelenek igénybervenni. feldúlt családi tűzhelyeikért.. A katonai panaszbizottságok előtt tett' vallomások alapján az ügyvéd röv;d időn mintegy háromszáz válópert tett folyamatba és •ezenkívül tömeges n érkeznek a válóperek az aradi'tör vény székhez. A’ig van nap, hogy egykét újabb váiokere^eiet ne -nyújtanának be a

3)ii*óságko?.

iQiQ , ^ Pak« állami polgári fiúiskolában az »iö—iy. tanévi beiratásokéorrendje : I. osztály beírása szeptember 2 án délelőtt 9 12 óráig ; déU TT órakor a javitó és fölvételi vizsgálatok: ív 0S®, y boiráfla 3-án,.a III. osztályé 4-én, a

IV. osztályé 5-én mindenkor délelőtt 9—12 óráig.

í«|]?7Ay ,V,Í1Z8.gálati engedélyt iskolánk tanári testületétől kell kérvényezni a javitaudó bizonyítvány mellékelésével augusztus 25 ig. __ A beha

táskor a tanulók szüleikkel vagy azok helyet*

ti a Jelenjene.k meg I hozzák magukkal az utolsó tanévi bizonyítványukat, születési anya- onyvi kivonatot s ujraoltási bizonyítványukat. A po gén iskola I. osztályába olyan tauulók vehetők e, akik az elemi iskola IV osztályát sikeresen végezték és 12 évnél nem idősebbek. Tandíj és i etékek egész évre 18 K 50 f. Az Igazgatóság.

— Koronázási sapka jelvény akció. Az Országos Hadigondozó Hivatal jelvényösztálya a koronázás évfordulójára egy kedves emléket hozott forgalomba sapkajelvény alakjában, amelynek jövedelme a háborúban elesett vitéz katobák özvegyeinek és árváinak segélyalapját van hivatva gyarapítani és dicsőségesen uralkodó ifjú királyuna megkoronáztatását és a kardvágás felejthetetlen jelenetét örökíti meg. Ezen sapkajelvényeket 2 koronáért árusítják.

— Fejórmegyel Napió írja: Szegény' tanítók számára kedves örömöt jelent budapesti tudósítónk. Ruhát kapnak potom áron. Mi az, hogy potom ár? Ma annyira nagy' összeg, amelyért békeidőben á kockás 'báró, vagy Hatvani- Deutsch vett egy ancugot. De ma ez is boldog ság. A Hangya ugyanis 4 millió koronáért szövetet szerzett be és azzal ellátja a tanítókat a legszükségesebb ruházattal. Beleértve családjaikat is. Mar a tanfelügyelők is érintkezésbe lép tek a derék é3 szorgalmas Hangyával, amelynél a legrágább ruha 450 korona ifiz, fiú és leányruha 129—295 K ig, női kabát 360—420 koro náig, férfi felöltő 450—500 koronáig és egy- zakóöhörty 175 korona Ezzel szemben csak azt köti ki a Hangya, hogy legalább 5 klg. rongyot adjon az illető ruha ellenében, újabb szövet gyártásához. A szegény., lerongyolódó . és fényes könyökű tanítóság hálát adhat a Hangyának, hogy az árdrágító és milliomos hadi tücskökkel szemben védelmezőként melléje szegődik.

* — Egy kereskedő tanonc felvétetik. Mehr-, werth -Lajos szekszárdi vegyes kereskedő üzletében egy tanonc felvétetik.

— A Nyomorék Gyermekek Országos Otthonában hadiárvák és eltűntek gyermekei, akik ipari kiképzésre fogyatkozásuk mellett alkalmasak, még mindig felvétetnek azon ingyenés he lyekre,melyeket az Országos Hadigondozó Hivatal ott részükre biztosított. A felvétel módozataira, a felvételi kérvéuy kiállítására és egyéb tudnivalókra útbaigazítást ad s e közleménynek a többi vármegyei lapokba való átvételét kéri a Szekszárdi Hadigond ázó Népiroda-.

CSARNOK.

Hoíyan kaptam én állami ruhát?

TárCaféle cikknek írom meg az én államilag való felrubáztatásom hiteles históriáját. Lesz benne egy kis háborús korrajz, lesz benne egy csomó, keserű valóság, de a fix fizetést? társadalmi osztálynak kijáró fix nyomorúságra a sors iróniája némi kis keserű kumorszószt is löttyin- tett, sőt nem minden tanulság nélkül való história is az én esetem, — mriy elvégre mással is megeshetett vagy megeshet még.

Tehát kezdjük az elején. Vármegyénk duna- földvári járásában fekvő csendes falumban terti- vevényes, nagy kupertás levelet hozott a postás asszony a tanító urnák. Ez vagyok én, már t. i. a tanító, az ur titulus csak úgy rajtam máradt a háború előtti időkből, bár magamban akkor is többször merült fel kétség az ur szó fogalombeli tartalmának valódi jeleutését, illetőleg, érezvén magamat már akkor is inkább tanítónak, mint olyan urnák, aki tanít. Épén a cséplőgép körül voltam elfoglalva, á gabona lemórése- ket ellenőriztem, el elmélázván magamban, hogy a tanítóság hadikeuyere helyett 12 esztendei tanulgatásom ideje alatt miért is nem adtam a fejemet inkább a cséplőgépószi, vagy legalább fűtői pályákra, mert akkor ma itt a perzselő napon nem a sóhivatal által utalandó napi 10 kor. díjazás ígérvényéért izzadnék, hanem napi 30—50 kor. becsületes keresetért, mely fizettetik nem bankóban, nem is pengőben, hanem az aranynál „is többet érő jó faj^a magyar acélos

búzában. '

De hát az embert vágyai vezérlik, mint Petőfi Sándor megírta, s az én vágyaimnak is sólyomszárnya támadt, ur akartain lenni, még hozzá tanító ur. Maradjunk azonban a postás- • asszonynál, aki lelkendezve hozza a nagy Írást:

njajjj talán csak nem kell berukkolni megint a tanító urnák!“ /

Annál nagyobb volt az örömöm a kuperta felbontásakor Az Országos Népruházati Bizottság tolnamegyei ruhaszétoszó. bizottsága által kiállított Utalvány esett ki belőle, mely X . . . Y . . . tanitó urat (már mint engem) feljogosít egy rend in. kir. állami II. osztályú kész öltönynek 170 K azáz Százhetven koronáért való megvásárolhatására. Nagyszerű! Éljen 1 Tehát mégis okosabban tettem ón, hogy nem a fűtői hanem a tanitó úri pályára léptem.

íme, ez az Országos Népruházati Bizottság tolnamegyei ruhaszétosztó Bizottsága kabát albizottságának mellény főbizottsága stb. . . szinte belezavarodtam az örömbe, ime • nem Kupicza Péter fűtőnek,, hanem nekem, a tanitó urnák utalt egy valódi második klasszisu úri ruházatot.

Örömömben mindjárt hangulatosabban ellenőriztem a csépiést is, s mert hogy az örömöm teljessé tételéhez a ruházatot mielőbb megsze rezni óhajtottam, hozzá fogtam az útiterv kidolgozásához, mivel, a ruhát az utalvány szerint Szekszárdon Mutsenbacher Lipót és Fia cégnél lehet átvenni, és pedig minél-előbb, mert 8 hétig érvényes csak az utalvány.

Másnap tehát végleg elszántam magamat az utazásra, hogy még a világháború befejezése előtt Szekszárdra érhessek.

Elég körülményes előkészületeket kellett tennem. Falunkból tengelyen, a paksi vasúti állomásra, onnan a hajnali vonattal föl Adony- pusztaszabolcsra, onnan vonattal le Sárbogárdra, onnan pedig kávémasinán le vármegyénk székes- fővárosába Szekszárdra. Előbb azonban még, feleségem unszolására be kellett küldenem a nyolcadik hadikölcsön alkalmával kötött 5000 koronás hadikölcsönjegyzéses életbiztosításomnak azóta hátralékban maradt négy havi biztosítási diját, 80 kor. körüli összegben, s elragadóan előrelátó nőm megnyugtatása érdekében egy nappal előbb Paksra bemennem külön baleset elleni biztositást kötni, tekintettel a mai utazás gyönyöreire-.

Nem untatok senkit az utazás leírásával, hétfőn indultam hazulról, és kedden este a 9 óra után befutó félnyoleas vonattal Szekszárdon voltam. Ott megszállottam a Szekszárd Szállónak egy éjszakán is elég népes és épen nem unalmas szobájában-, s az izgatottan átvirrasztott éjszaka után szerdán délelőtt jelentkeztem az utalványban megjelölt cégnél, hogy sok lustább kartársamat megelőzve kiválasszam az éü uj ruhámat, melynek előre is úgy örültem, mint a gyermek, nem látván magamon már 7 esztendeje uj ruhát, akkor is egy überziehert, mely még ma is az egyetlen nri ruhadarabja szerény gardróbomnak, s mélyet szinte kedvem volna értékesíteni, felmenvén régi 72 koronás ára ma már 1200—1400 koronára.

Azonban keserű csalódás ért a Mütschtn- bacher szabócégnél. Lesújtva tudtam meg a sivár valót: még nem jöttek meg a kész öltönyök. Borzasztó! Hát csak hiú káprázat volt korai örömöm. Sietve, összetört reményeim terhével rohantam vissza a Szállóba, karomra vetem überzieheremet, kifizetem a borsos számlát, s ebéd nélkül rohanok a fél tizenkettes vonathoz.

Azonban itt is pechem volt, az egyébkor 12 óra utánig is várakozó déli vonat ez egyszer pontosan indult, 1 lekéstem. Megnyúlt orral baktattam vissza' a Szállodába, mert másnap délig nem volt akkor még vonat fölfelé. Még egy bünbánatos vezeklő éjszaka gyötrődései titán csütörtökön a déli vonattal, (mely ekkor meg késett) elindultam hazámba vissza.

Szerencséssen felértem délutánra Sárbogár- dig, esté felé tovább vitt a masina Adonyaza- bolcsíg, de itt — óh néptanító sors — a paksi vonatnak már hire hamva sem volt. Leszállottam hát elkeseredve a pesti vonatról, és egy halálra ítélt hangulatával helyezkedtem be az I. bszt. váróterembe. Itt majd reggel 9 óráig alszom, gondoltam. Magamra terítem jó überrockom. Igen, de hol az üherzieherem 1 ? A lázas sietség ben fönn felejtettem a pesti vonaton. Mintha az égő házam tüzébe bámultam volna, úgy néztem az elrobogott pesti vonat után. Telegrafáltatta t Érdre, onnan tovább, überzieherem végleg el tűnt. Pénteken este végre otthon voltam, leégve, pénz és posztó nélkül. ; . . m

Feleségem sirt mint a gyermek, gyermekeim szepegtek, én a falon lóggó revolverem felé pislogottam lelki gyötrelmembe^. . . .

„Hol lp! az az átkozott ruha-utalvány, hadd tépjem «ét, és küldjem vissza annak a hossza nevű oizottságuak“ rikoltja tragikának díszére váló érzéssel feleségem őnagysága. Én csüggedten keresem ki a ruhautalványt, nem találom, nem találom. Majd bambán suttogom Évámnak: „a ruhautalvány ott maradt az elveszett überzieheteín belső zsebében.“

Közli: e. I.