Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-08-11 / 32. szám
Függétlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség: Fürdöház-utca 1129. szám, hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon 1U Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények íntézendők. Felelős szerkesztő! HORVÁTH 1GNÄCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 24 K, Va évre 12 K, V; évre 6'— K Számonként 48 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 16 korona, további sor 60 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 100 fillér. .«•>Nem ablakba való, de.okulásul idekívánkozik. Egy 17res hadifogoly honvedbaka neje betegén, négy gondozást igénylő 9—13 éves csenevész gyermekével nyomorog itt Szekszárdon már a nyár végén. Gyermekei ruhátlanodtak, mert havonta a 118 korona hadisegélyből kellene megélniök, mely összeg, egyéb segélyforrás nélkül, a hadisegély felemelés óta is folyton fokozódott drágaság közepette, éppen csakhogy az-éhenveszés idejének meghosszabbítására elegendő. •> Pedig még hol van énnek az istenítéletnek ötödik tele éhkoppos, csupasz hi- . degségável . . . ,De maradjunk meg csak az ingyen melegítő és világositó nyárban, melynek melegéi és napvilágát, még nem tudta az emberi kapzsiság — bizonyára nagy bánatukra — elközpontositani és eljegyrend- szerezni azoktól, akiknek hadbavonult eltartójuk távozásával éppen mindenüket elvitte a háború. Ennek a 17-es hadifogoly honvédbakának nyomorgó házanépe'a vármegyén nemrégen hazafias lelkesedéssel elhatározott és egy kis szobában szerény irodát talált hadigondozó népirbdához fordult segítségért. A hadigondozó iroda lelkes vezetőigazgatója átérezve a sürgős segítés szükségességét, segítségére .igyekezett lenni a háború hajótöröttjeinek, akik bizonyára nem egyedül ilyenek városunkban és vármegyénkben. Hivatalos anyagi eszközök hiányában azonnali társadalmi segítséget próbált meg mozgósítani. Diákgyerekeket szalasztott végig a főtéri ruha-' és egyéb kereskedőknél, hogy üzletük vagy háztartási készletük foszlányaiból egy-egy rongy takarót heve-^ nyésszenek össze^ ezeknek a háború, ágról szakadóttjainak. És mi lett a szomorúidé jellemző eredmény? A főtér során nyitott emeletes és földszintes sokablakü és Kirakatni a hábofu alatt tulajdonosaiknak békében beraktározott ruhaféléknek hajTÁRCA. A Japán politika. A Kínával létrejött katonai egyezmény után Japán megtagadta az entente-nak azt a felhívását, hogy Szibériában fegyveresen beavatkozzék a nyugalom és rend helyreállitásárá, ami más szavakkal az jelentette, hogy gyűrje le a szav- jet-csapatokat, hogy aztán a öseh tót dandárokkal együtt csapatai előrenyomuljanak nyugat felé, terjnpszejesen a központi hatalmak nyugtalanitása eéij^ból és oly célból, hogy ezek nyugati és délnyugati frontjuk gyengítésével innen Keletre szánt csapaterdsitéseket vonjanak el. Anglia és Északamerika barátságos felhívásának azonban még egymás céljuk, is volt, amelyen a tokioi okos államférfiak csakhamar keresztülpillantottakc Japánnak az a nyilvánvaló szándéka, hogy a Csendes tengeren a hegemóniát biztosítsa magának és Kínát katonai és gazdasági, politikai szempontból igájába hajtsa, erősen keresztezi, a két angolszász nagyhatalom számításait, miért is ezek Japánt katonailag lehetőleg gyengíteni törekszenek. Japánnak, hogy bevonuljon az európai szárazföldnél sokkal nagyobb területű Szibériába, .szárazföldi hadseregémeresztő árak mellett eladott bevételeikkel milliókat jövedelmezett üzletekből nem adtak csak egy röpke rühamaradékot sem. Mindössze 22 korona, szóval is huszonkettő korona koldusfillért vetettek a diák- kalapokba ezek az urak. Nehéz leírni, de igy volt. Egy pár ruhadarabot adott össze á család részére egy-két lateiner, egy-két hivatalnok. Azok, akik súlyos ezreket szereztek és szereznek portékáik" árjegyzékeinek napról-napra való átírása által, akik naponta niár-már kábuló fővel számolják hétvégén, szaporodó bankóhalmazaikat: nyugodtan hajtották álomra fejüket jótékony hazafias kötelességeik ilyetén lerovása után ? .; . . Pedig ilyen segélyre szorulók többéi}* is vannak, félig és egészen elárvultak, s a télre nagyon is meg fognak még szaporodni- . . . A gyakorlati hadigondozás anyagi eszközök nélkül csak kigúnyolása a hadi- gondozás hivatásának. • Megengedjük, sőt hirdetjük, hogy első sorban az államnak kellene ezeket az anyagi eszközöket a hadigóndozó hivatalok rendelkezésére bocsájtani. De az oly sok iránybán igénybe vett állam teljesítőképességét honnan táplálja ? A‘szegény, ezerszer kiuzsorázott fogyasztókra hárított direkt vagy indirekt fogyasztási adók további felsrófoíásából, vagy azokból a hadi egyenes adótérhek- ből, amelyek alól a háborúban milliókat keresett tehetősek, hadigazdagok igyekeznek mindenféle rafinériával kibújni ? — A Helyi társadalomnak az erkölcsi erők legnyilvánosabb, legmesszebb menő f egyverbe állításával kell ifi elsősorban kikényszeríteni azt, amit a vastag bőrbe bujtatott haza- fiatlanság és érzéketlenség nem átall megtagadni. Ilyen értelmű, gyakorlati hasznú hadi- gondozás megszervezésére van szükség és ebben álljanak az elsősorba azok is, akik eddig hagy szerényen a pultok mögött és egyéb helyeken — meglapultak. e* !■ nek legalább felét kellene talpra állítania, s noha az u n. pacifikálás előreláthatólag csak csekély véres veszteségbe kerülne, betegségek annál veszedelmesebben meggyéritenek csapatait, ííem szabad ugyanis feledni, hogy a japánok nem igen képesek más kiimát elviselni, mint amely az ő szigetekéihez legalább is hasonló. Ezért az Egyesült-Államokban is csupán Kaliforniában telepedtek le. Szibériában zord éghajlata alatt egyenesen a megsemmisülés Birjába rohannának, ami világosán kitűnik Oroszországgal viselt hábörujok tapasztalataiból is, amikor 47,396 emberük közül csak' 10 970 halt bele háborús sebekbe, ellenben 15.300 az ellenséges földön szerzett betegségekbe. Azonkívül Japánnak erős hadsereget kellene Szibéria megszállására fordítania, tehát ily körülmények közt csak gyengített haderővel szállhatna szembe két veté'ytársával | Csendes- óceánon. Az angol-amerikai politika azonban már is számol e .szembeszallással, mert világosan látja, hogy Japán csak addig marad meg az entete kötelékében, amíg a világháború likvidálva lesz. Vezető japán államférfiak elég világosan nyilatkoztak már ily értelemben: sőt Te- raucsi gróf, a jelenlegi japán miniszterelnök, angol ujságirónak egészen nyíltan mondotta, 1 hogy Japánnak mégis csak számolnia kell- NéI Jíőjjőn a béke! Milliók ajkáról száll naponkint föl az óhaj, az ima, hogy jöjjön már el egyszer u világbéke 1 Ennek az eszméje mindenütt tért hódit, ámbár I móg egyre folyik a csatatereken az öldöklés, a rettenetes vérontás. A világháború ötödik évében itt is, ott is megvillan a béke reménysugara, A hadviselő államférfiak békenyilatkozataiból megállapítható, hogy a világbókét reménnyel, várhatjuk. A hazáért elesettek véröntötte földjéből ki kell virulni a békevirágnak, mely illatával be fogja tölteni az egész föld kerekségét. Megszűnik ekkor a vérzivat: r, mely pusztításával annyi nyomort, fájdalmat és nélkülözést zúdított ránk. A világháborúban részt vett nemzetek nemícsak embervérben, hanem kultúrában és erkölcsösségben is sokat vesztettek. Amint a háború megszűnik-, kezdetét veszi a világbéke uralma, Ekkor uj küzdelem vár reánk, hogy a majdnem pótolhatatlan veszteséget kiegyenlítsük, a vérfolyamokat felszántsuk, a rombadölt városokat és falvakat felépíthessük. Újra a szivekbe ültessük a szeretetet, a különös megértés és egymás megbecsülését. A vérnélküli küzdelem egész erőnket kívánja, hq°y póíolhas suk erkölcsökben, kultúrában és anyagiakban a háború alatt szenvedett veszteségeinket Uj állami és társadalmi intézményekre |ész szükség a nemzeteket gyilkoló erkölcstelenségek és egyéb rossz szenvedélyek elfojtására. Ki kell tépni az emberek szivéből azt a sók veszedelembe vivő hajlamot és szokást, amelyeket a világháború teremtett. A pénz értéké. Pénzünk értéké hihetetlenül alacsony. De nemcsak nálunk, hanem Ausztriában és a külföldön is. A külföldi devizák például a mi értékeinkhez viszonyítva oly drágák, hogy minden képzeletet felülmúltak. A romlás rohamos és mint Bécsből jelentik, ma olyan kurzusokat jegyeztek, amilyeneket álmodni sem mertek. Míg például Bécsben 1918 elején száz márkának az ára 155 korona volt, ma 162 korona, viszont Berlinben az év elején száz koronáért adtak 64 márkát, ma csak '63-at. Zürichben száz márkáért adtak januárban 89 frankot, ma csak 66-ot, száz korpnáért 66 koronát, ma 38-at, a londoni font sterling’értéke volt az év elején Svájcban 22 frank, ma pedig 18, a newyorki dollár értéke 4 frank 50 centimről félév alatt 3 frank 95 centimre esett. A metországgal kötendő szövetség eshetőségével is* nehogy adott esetben elszigetelve maradjon. Az, hogy Japán nem engeaett annak a felhívásnak, hogy Szibériába bevonuljon matatja, mekkora elővigyázatossággal jár el ez a hatalom, imperialisztikus céljainak követésében és menynyire t^yol van attól, hogy bizonytalan kimenetelű kalandba sodortassa magát. A felkelő nap birodalmának egyébiránt semmi szüksége sincs arr,», hogy Szibériát birtokába vegye, mert hiszen Kína úgyis már jóformán -a zsebében van és ez az óriási terület a japán vállalkozó szellemnek egészen más kilátásokat tár fel, mint Szibéria', amelyért előbb-utóbb mégis csak ismét harcba kellene száílánia az oroszokkal, akiknek terjeszkedési ösztöne most, hogy nyugat felől retesz tolódott eléjük, ismét Kelet felé irányul majd. Ha azonban Japán egyszer feltétlenül uralkodó hatalom lett l^inábaD, akkor egy másik, óriási területtömb kapuja előtt áll : India kapuja előtt! Hogy mennyire kellemetlenné válhatnék az ily szomszédság Nagybritanniára nézve, az magától értetődik és igy felfogható, miért ragaszkodnak a St. Jamos-palota államférfiam olyan görcsösen ahhoz a politikájukhoz, hogy sárga szövetsé- gesök elé más csalétket táláljau&k, mint Kínát.
