Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)

1918-08-04 / 31. szám

2 fOLNAMEGYEi KÖZLÖNY 1948. augusztus 4. Ii qgsúíyozta, mindenki legyen azon, bogy a vár- megyére kivetett gabonakontingens biztosíttassák, m Tt igy elkerülhető lesz a rekvirálás. A köz­gyűlés az alispán válaszát helyeslőleg tudomásai v.-tte. Közállapotaink az elmúlt évnegyedben. Törvényhatósági bizottságunk nyári rendes 1 özgyülésén előterjesztett alispáni időszaki je J- ntéshől közre adjak az alábbi kivonatokat: A trón elten terjesztett ellen­séges rágalmak visszautasítása. ( A tavaszi rendes közgyűlésünk óta léfolyt időszakról jelentésemet megtéve, elsősorban fog inikozom, ha csak röviden is, azon eléggé el nőm Ítélhető jelenséggel, mely az olasz fronton a Piave folyó mentén tett előretörésünk és sajná­latos visszavonulásunk alkalmából mérges csirák rüilliárdjpitól duzzadó pöfetegként keletkezett és árulás vádjának és gyanújának sziszegő fal- lank-jait felcsapdosta egészen a királyi trón zsá: i.olyáig. v Megdöbbentő érzésnek kell elfogni lelkűn w U et, látva, hogy e gyann, melynek ártalmas mag­vait az entente hatalmak kutmérgező kezei hin­tették el, mily pusztító terjedést vett különösen a népesség azon rétegében, hol az iskolázottság ti a tudás fogyatékossága, a .viszonyok ismere­tének hiánya alig képes megkülönböztetni az 1,'azságot a hazugságtól, a lehetőt a lehetetlen­től, a hihetőt a hihetetlentől és a jellem meg­győző erejével nem képes kiszedni és ártalmat tanná tenni a gyann lelket ölő méreg fogát. A most daló világháború folyamán, sajnos, nem «'gyszer megtörtént, hogy egyes megtévelyedett katonák, vagy honfitársunk az ellenséghez pár to't, de azért határtalan korlátoltság azt hinni, hogy a felséges Királyasszonyunk csak azért, mert ősei valamikor a mai Olaszország egy része felett uralkodtak, elárult benuünket az olasznak. Szerencsére: ez ördögi kézzel elhintett gyanú a világosság meggyőző ereje előtt hamar szétfosz­tott, a sötét bűnben fogant vakmerő rágalom megtört népünk királyhüségén és a királyi csa­ládba vetett megingathatatlan bizalmán. Szolgál­jon ez az eset tanulságul és arra indítson ben­nünket, hogy erős hittel és bizalommal álljunk ellent minden törekvésnek, mely nemzetünk és n királyi család közé ékei akar verni, hogy egységünket megosztva, ellenálló erőnket gyön­gítsék és igy elerőtlenitett kezünkből a győze­lem zászlaját kicsavarják. Ezt a győzelmet csak » nemzet és a királyi család egy akaratba ősz szeforrott bzalma vívhatja ki. öltsük magunkra a bizalom e vértjét: elvakult ellenségeink gyű­lölködő aknamunkája csúfos kudarcot vall ! A közigazgatás túlterhelése. Ugyancsak a háborús állapotokkal össze­függőig kell megemlékeznem arról a nagy te- herszapornlatrót, melyei a világháború fejlemű nyei a közigazgatás vattaira hárították. Országi- szérte harsog a panasz a vármegyei, városi, községi, közigazgatási tisztviselők hihetetlen túl­terheltségéről, aminek nyomai vármegyénkben is sajnosán észlelhetők. Örömmel hivatkozhatom azonban azon tényre, hogy a munka tulhalmo- zá*a dacára is a közigazgatás ügymenetében za­var vagy fennakadás hatóságom területén nem észleltetek. Annak bizonyítékául vehetjük ezt ] Tekintetes Törvényhatósági bizottság, hogy a vezetésem alatt álló közigazgatási közegek minden erejüket megfeszítve igyekeznek kötelmeiknek megtelelni. A katonai rekvirálás­Á hadsereg és az ellátatlan polgári lakos­ság ellátására szolgáló készletek kielégítése vé­gett a közélelmezési kormánybiztos ur a lefolyt időszakban egy újabb, úgynevezett katonai rek- virálást rendelt el. A polgári biztosok támogatására három zászlóalj honvédség vezényeltetett ki, de a nagy körültekintéssel és eréllyel lefolytatott .eljárás eredménye nem felelt meg a hozzáfűzött vára­kozásnak, amely körülményben igazolva látom azon meggyőződésemet, hogy a hatóságok vár­megyénkben már előző igénybevételi eljárások­nál is lelkiismeretes pontossággal jártak el. Az uj termés átvétele. Az uj termés feleslegeinek közszükségleti célokra való igénybevételére irányuló eljárás is megindult. A vármegye területére összesen 96 átvevő bizottságot alakítottam, mely 382 albi­zottságban fog működni. Különösed gondot okoz a nem termelő lakosság ellátása, mivel f. évi augusztus l ével csaknem kivétel nélkül minden nem termeld ellátatlanná válik, a gabonabeszer­zés pedig annyira meg van nehezítve, hogy — — legalább egyelőre — alig van remény arra, i hogy az ellátatlanok vásárlás nttján szükségletü­ket biztosíthassák. A termelőktől való közvetlen ! vásárlást ugyanis tiltja * kormányrendelet, a Hadi Termény részvénytársaság bizományosainak átadott és a korai csépléshől származó készletek­ből pedig a vásárlás szintén nincs megengedve. A szénhiány miatt a cséplési munkák nagyon lassan indultak meg, igy a nemtermelők ellátása a legsúlyosabb gondot okozza. Reményiem azon ban, hogy a kormány részéről e tekintetben teendő valamely kedvező intézkedés lényegps javulást fog eredményezni. t A hús és Z8irsziikséglet. A háborús helyzetben mezőgazdaságunkra szakadt nehéz feladatok súlyát most már érzé­kenyen sínyli termésünknek az az ága, amely minden oldalról felélénkült igények ostromát, hírneves produktió képességével eddigelé valahogy még kibírta, de a hadsereg és az ellátatlan la­kosság hús- és zsirszükségletének hatósági utón való biztosítása alakjában jelentkező igénylések révén már komoly veszedelembe került. A vágómarha rekvirálás. Szarvasmarhatenyésztésünk már a háborút megelőző időkben is igen régóta az egész or­szágnak volt beszerzési forrása a tejelésre és ez irányban szánt tenyésztésre alkalmas anyagnak, sőt jelentékeny mennyiséget adott a hizlalóknak is. Az immár négy esztendeje dúló világháború pusztításának .természetes következménye, hogy hiányok pótlására irányuló törekvés figyelmét a mi tenyészetünk jó hire első sorban felénk for­dította és a keresletet annyira megnövelte, amikor lyenre példa nem volt a békés időben. Es ami- a szarvasmarhaállományban már maga a korláto zott forgalom is létszámcsökkenést okozott, akkor jött a kormányrendelet, amely a vármegyét 1214 drb. katonai vágómarhának a beszállítására kötelezte. Ennek a rekvisitónak az előkészítése ügyé­ben a földmivelésügyi miniszter nr által felhívott vármegyék értekezletén reámutattam szarvas- marha tenyésztésünk nagyfontosságu szerepére és megvilágítottam azokat az érdekeket, ame­lyek ennek a beszerzési ‘ országos forrásnak a legmesszebb menő kímélését indokolják. Felszól­alásom nyomán a földmivelésügyi miniszter úr­tól ígéretet is nyertem az iránt, hogy a mi szarvasmarha tenyésztésünk kényszerítő szükség nélkül további rekvirással igénybe nem vétetik. Ha rövid idő múlva mégis 800 drb, majd ismét rövid időre 2000 darab vágómarha, úgy­szintén 1000 drb. 40 kilogrammon felüli sovány sertés beszállítására kaptánk kötelező rendelatet: ez — a földmivelésügyi miniszter urnák a te nyésztésünk kímélése tekintetében adott Ígérete után — annak jeléül vétessék, hogy a kormányra vonatkozólag bekövetkezett a helyzetnek az a kényszerűsége, amely a- mi házasságunktól fo­kozott támogatást vár és követel, hogy köteles Bégünket leróhassnk a Haza iránt és azok iránt, akik a mi érdekeink védelmében a poklok tüze közepette néznek farkasszeraet a halállal. Hadisegélypanaszok. Szükségesnek vélem nehány szóval e helyt megemlékezni a 480.000/1917. H. M. számú uta­sítás értelmében megalakított hadisegély felszólaiű lási bizottság működéséről is. Itt elsősorban rá kell mutatnom arra a nem várt nagy munka szaporalatra, amely a hadisegélyezés njabbi sza­bályozásával előállott. Alig öt hónap leforgása alatt a hivatalomhoz beérkezett felebbezések száma a kétezret már túlhaladta, s a jelekből Ítélve, ez a szám hovatovább növekedni fog. A felebbezések elbírálásánál a bizottság a rászorultság mérvét a legtüzetesebb vizsgálat tár­gyává teszi, s mig egyfelől odatörekszik, hogy az igényjogosultak az őket megillető segélyt meg­kapják, másfelől ügyel arra, hogy indokolatlan segélynyújtással a munkakerülést elő ne segítse, s az államkincstárnak felesleges megterheltetését meggátolja. Cukoréi látás. Sajnálattal kell megállapítanom azt a körül­ményt, hogy a lakosságnak cukorral való ellátá­sában az elmúlt félév alatt is fennakadások mu­tatkoztak, amiket megszüntetnünk a mai napig sem sikerült. Hátralékban vannák ugyanis a tamási tárás és Szekszárd r. t város május, junius és julius havi s a többi járás junius és julius havi cukor- kontingensei. E rendszertelenség aka a közismert szállí­tási nehézségeken kívül a cukorközpont s a cukor­gyárak késedelmes eljárása. A cukorgyár a legtöbbször tetemes kése­delemmel bonyolítja le a szállításokat, a cukor­központ pedig mindaddig nem utalja ki a követ­kező havi cukrot, mig őt a cukorgyár az előző­leg kiutalt contingens beszállításáról nem értesíti.^ Ebbe azután egy hónap is beletelik s igy marad- uak el a cukorszállitraányok. Az elsőfokú hatóságok, .úgy én is a cukor- ellátás megjavulása érdekében állandóan fáradoz­tunk s a-contingcnsek gyors leszállítását minden egyes esetben megsürgettük úgy a cukorgyárnál, mint a cukorközpontnál, ha pedig vaggonhiány volt az oka a fennakadásnak, a kellő szátnu vasúti kocsi rendelkezésre bocsátása iránt az illetékes máv. üzletvezetőséget kerestük meg, sót igen sok­szor közvetlenül a m. kir. közélelmezési miniszter úrhoz fordultam előterjesztéseimmel. Petroleum. A vármegye petróleumeontingense. május és augusztus hónapokra 300 q ban állapíttatott meg, ebből is beszállitatlan még mintegy 130 q. — A szállítással megbízott finomító gyárak a hátralék beszállítása iránt szorgalmazva vanüak. Közegészség A közegészségi állapot ezen időszakban ked­vező volt és az előző időszakitól a kóresetek ke- vesbedése, főkép pedig a hevenyfertőző betegsé­gek számának jelentékeny apadása által külön­bözött. Leggyakoribbak voltak a légzőszervek kedvező lefolyású hevenyhurutos és lobos meg­betegedései. Mezőgazdaságunk állapota. Az időjárás április hóban száraz, szeles, volt, alacsony hőmérséklettel, a hó elsején fagy is vo!t, ami azonban csak kevesebb kárt tett. Májusban kevés csapadék a növényzeten nehi segített sokat, a hűvös időjárás miatt nem fej­lődhetett semmi normálisan. A megye egyes ré­szein jég is volt e hóban, mely azonban csak"' kevesebb kárt tett. A ho vége felé a levegő nagyon lehűlt, junius 5-én pedig az egész megye területén fagy volt, mely különösen a mélyebb fekvésű helyeken, & tengeri, hüvelyesek, burgo­nya, kalászosokban és kerti veteményekben na­gyobb kárt okozott. Az egész junius hó száraz volt ami a növényzet fejlődésére nagyon káro­san hatott. Fentiek alapján, a kora tavasszal oly szép fejlődésnek indult és így nagy remé­nyekre jogosított terményeink a száraz hideg idő­járás következtében fejlődésükben megakadtak/ júniusban elsültek, úgy hogy az egész vármegye területén csak átlagosan közepes, tavaszi gabona­félékből pedig közepesen aluli termés várható. A gabonanemüek becslése után a vármegyében átlag kát. holdanként búzából 7, rozsból 6, ár­pából 5, zabból 4 mm. várható. A tengőr-i, főleg a lapos fekvésű helyeken, sokat szenvedett a junius hó 5-én volt fagytól, a burgonya a szárazságban nem fejlődhetett, a cukorrépavetések közül az ormányosok sokat el­pusztítottak, a második vetés a szárazság követ­keztében nem kelt ki. A takarmányrépa valami­vel jobbnak Ígérkezik, mint a cukorrépa. Tenge­riből, amelyen eső még sokat javíthatna, közepes, ~ burgonyából közepesen alóli, cukorrépából" gyenge termés várható. A hüvelyesek közt is sok kárt tett a fagy, heiyenkint 100% ban tönkre tette, az uj vetés nem kelt ki. Mesterséges takarmá­nyok nagyon megsínylették a szárazságot, nagyon kevés hozamot adtak, a természetes rétek, kaszá­lók közül is csak a mélyebb fekvésüek adtak megfelelő hozamot. A legelők elsültek, alig adtak elegendő legelőt már júniusban, úgy hogy gazdáink már e hóban kényszerülve voltak a télre eltett kevés száraz takarmányuk etetését megkezdeni. A gyümölcsben is sok kárt tett a fagy, csak a megye egyes helyein desz kielégítő termés. A munkásviszonyok ez évben rosszabbaknak mondhatók a tavalyinál, 'a. munkabérek egyes vidékeken a tavalyinál 30—50°/o al magasabbák voltak. A tavaszi és nyári mezőgazdasági munkák biztosítására a munkabizottság rendelkezésére ki­adatott mintegy 100 hadifogoly, hét hadifogoly és 40 katonai arató század, összesen 6000 embér. Ezzel az igényelt munkaerő a lehetőségig min­denütt fedeztetett. A munkabizottság a még egyes munkákra igényelt kézi erőt az egyes gazdasá­goknál itt ott felszabaduló munkások sorából biz­tosítja. A mezőgazdasági termények, állatok és állati termékek értékesítése és szállítása"az érvényben levő rendeletek keretén belül eszközöltetett. Népoktatás. A beérkezett 1917—18. tanévre vonatkozó' stktisztikai kimutatásokból megállapítható, hogy a népiskoláinkban, folyó munka csak védekezés népoktatásunk zuhanó hanyatlása ellen. Mig a békés viszonyok között összes mindennapi tan­köteleseink egy tanéven keresztül 101400 félna­pot mulasztottak igazolatlanul, az elmúlt tanév­ben ezen félnapok száma 356800-at tett ki; mig a békés időben egy-egy tanulóra átlag 3 igazo­latlanul -mulasztott télnap esett, az elmúlt ta­névben voltak iskolák, ahol 10, 18, 20, 26, sőt 35 igazolatlanul mulasztott félnap is esett egy-egy tanulóra. Az igazolt mulasztások száma körülbelül megegyezik a békés években megszokott szám-

Next

/
Thumbnails
Contents