Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-07-21 / 29. szám
1918. Julius 21. KÖZLÖNY 3 — Ml is az a „Hangya** bolt ? Szövetkezeti alapod létesült üzlet, — melyben csak a tagok vásárolhatnak. Tag az, aki legalább 1 drb. 100 koronás üzletrészt jígyez és fizet be. „Hangya“ pedig úgy lesz ez a szövetkezeti boli hogy maga is belép mint olyan, tagul a Hangya nevű országos szövetkezeti egyesülésbe. Ez az országos „Hangya“ tölti meg aztán az itteni helyi szövetkezeti boltot árucikkekkel, melyek mivel nem a láuckereskedelem árdrágításain jutnak el hozzánk, o'csóbbak, jobb minőségűek és a mi fő, — niég a mai áruhiány idején is a Hangya országot behálózó összeköttetései révén mindenkor egész bizonyossággal jsendelkezésünkre állanak, — mig más üzletekbe vagy csak méreg drágán, vagy sehogyan sem, esetleg csere-csaiával tudunk azokhoz hozzájutni. Fontos azonban milyen kötelezettséget s mekkora terhet vállal magára a szövetkezetért a belépett tag ? Csak a jegyzett üzlet rész erejéig, tehát aki egy üzlet- részt jegyez, az csak 100 korona erejéig lesz felelős a Hangya bolt összes üzletei során. A Szövetkezet vezetését a 8 tagú igazgatóság az elnökigazgatóval a 14 tagú felügyelőbizottság ellenőrzése mellett rendszerint díjtalanul látják el egy felfogadott kereskedői szakképzettséggel biró és rendesen fizetett üzletvezető közreműködésével. Az igazgatóság és felügyelő bizottság részére utólagosan, a Hangya központ jóváhagyásától feltételezetten állapíthat meg a közgyűlés pénzbeli jutalmazást. Hitelt a szövetkezeti bolt nem nyújthat. Nemcsak vásárolni, hanem eladni is‘lehet a szövetkezeti bolt utján a tagoknak. Például boraikat^ vagy terményeiket zöldségüket stb. Mivel nem nyerészkedésre alakul a szövetkezeti bolt, az év végi tiszta nyereségből a tagok üzletrészei után 5 százalékot fizet, — a nyereség egy részéből tartalékalapot gyűjt. a többi részét pedig a tagok között vásárlási visszatérítés cimén osztja ki az évi vásárlási számla összegeik arányában. A szövetkezetből bármely év február 1 ig kji lehet lépni, és belépni is évente lehet a megalakulás után is. Mint értesülünk, a Hangya szekszárdi szövetkéz zetének aiapitói az alakulásnak 21-re tervezett idejét arra való tekintettel, hogy az alapításhoz a Szekszárdon vásárló és árusító közeli falvak közül is többen, ngy Harc, Siqagárd, Várdomb, ‘Öcsény, D%cs is részt vesznek az alakulásban, jövő vasárnapra halasztották, amikorra az összes aláírási ivek baérkeznek. 7*® A Vili. hadikölcsön jegyzési ideje julius 24 én ér véget Szekszárdon a Tolnamegyei Takarék és Hitelbanknál 6 és egynegyed millió K, * a Szekszárdi Takarékpénztár 2 és háromnegyed millió kor., a Népbanknál háromnegyed millió kor. a jegyzési eredmény. Egy millió koronát meghaladó jegyzési eredményt jelent a Dunaföid vári Takarékpénztár és a Dombóvári Takarék pénztár is. •*' — .Halálozások. A kegyetlen halál Török 1 Erzsikét, élete tavaszán, 22 „éves korában, folyó hó 17 én elragadta az élők sorából. Az elhunyt kedves leány szorgalmas hivatalnoka volt a Szekszárdi Takarékpénztárnak. Folyó hó 18-án délelőtt 9 órakor temették el általános részvét mellett, melyen a takarékpénztár tisztviselői és igazgatósági tagjai Leicht Lajos vezérigazgató vezetésével testületileg jelentek meg. Az elhunytban Mattioni Jánosné szekszárdi óvónő testvérének leányát gyászolja. Bitter Ferencz, a szekszárdi főgyimnázium IV. o. volt példás magaviseletü növendéke, julius hó 14-én Aparon elhunyt, elvitte a tuberkulózis. Horváth Katinka hosszas szenvedés után ■életének 19-ik évében elhunyt folyó bó 11-én. A korán elköltözöttben özv. Fördös Vilmosné unokáját gyászolja. — Értekezlet. A Szekszárd-Tolnavármegyei közszolgálati alkalmazottaknak Szekszárdon f. é. május hó 12-én tartott nagygyűlésének határozatából kifolyólag dr. Pesthíj Pál kir. törvényszéki elnök mint a nagygyűlés elnöke, a tolnavármegyei közszolgálati alkalmazottak egységes szervezkedése céljából az alapszabálytervezet előkészítésére a vármegye területén működő hivatalok, intézetek és egyesületek kiküldött megbízottait értekezletre f. hó 29. napjának délutáni 2 órájára ezúton hívja meg. Az értekezlet ja kir. törvényszék Lem. 22. számú termében lesz. — Honvédnap Szakoson. A 17. honvéd- gyalogezred badiaiva-alapja javára, VitkovitS Ferenc plébános lelkes irányítására és hathatós támogatása mellett, fényes eredménnyel járó jótékony ünnepélyt rendezett 1 szak ősi intelligens ifjúság. Első nap színre került egy-egy felvonással a „Hazaárulás“ és a „Muszka vőlegény“. Dobrovoczky Anna, Dobrovoczky Kató, Szabados Mariska, Szabó Ilonka meglepő hűséggel alakították a falusi élet néhány tipikus mozzanatát. A harci kitüntetésekkel dekorált Horváth •Árpád zászlós egész lelkét fektette katona szererüLN AM KG Y KI pébe. Könnyű, hajlékony mozdulataival, színes hanghordozásával elsőrangút nyújtott. Krémzer József úgy szomorú, mint komikus alakításával mély és zajos hatást ért el. Szabó József különösen a hazájáért rajongó diák megható bemu tatásával aratptt méltó sikert. A darabokat egy- egy szavalat zárta be. Sempthei Maczkó Ilonka, Endrődy „A gyermek“ cirnü költeményében gyö nyörü hanganyag&t művészi fokon csillogtatta; méltó versenytárs volt Tary Kapisztrán, ki Kiss M, „Censztochoi legenda“ jának magas szinvqpakt elszavalásával magával tagadta hallgatóságát. Másnap a két említett darabon kívül, a helyi tanítónők ügyes betanításával kis iskolás gyermekek még „Ejsy mesés könyv hősei a háború ban“ cimü színjátékot is eladták. Az erkölcsi siker mellett 1250 korona jött be »jótékony célra. — A beszerzési csoport közgyűlése, A Szekszárd—Tolnavármegyei közszolgálati alkalmazottak beszerzési csoportja folyó bó 24 én délután 3 órakor a kir. törvényszék I emelet 22. számú termében tartja meg az 1917—18. évi rendes közgyűlését, melynek napirendje az elmúlt üzleti év zárszámadásainak megvizsgálása és a tisztikar megválasztása. — A tolnamegyei ,tany$szm£rl^ik védelme. Tolnavármegye marhatenyésztése a fajnemesitós és jó. fejelő tenyészpiarhák tartására irányult mindenkor. Ezt a nagyfoutosságu gazdasági 'és állattenyésztési hivatást veszélyezteti az, hogy vármegyénket is beosztotta a közélelmezési miniszter azon kijelölt vármegyék közé, amelyekben a vágómarha rekvirálást elrendelte. Jellegzetes példa ezen rendelkezés következményeire, hogy például Szekszárdnak legelője sincs, itt csak tejelő tehenet tartanak istállókban, — és ha Szekszárdon marharekvirálást tartanak — csak az amúgy is gyenge tejellátás kárára és a tény észanyag, veszedelmére történhet, amelynek megóvására maga a miniszteri rendelet is nagy súlyt kivan helyezni Mint halljak, az érdekelt gazdaközönség a legközelebb törvényhatósági bizottsági gyűlésén fogja ezt a kérdést szóvá- tenni, és eredményes akciót kezdeményezni a tolnamegyei, bonyhádi táj fajta tenyészmarhák megvédése érdekében. — Iskolaszéki és hitközségi gyűlés. A szekszárdi róm. kath. iskolaszék és hitközségi tanács folyó hó 21 én, vasárnap délután 4 órakor gyűlést tart dr. Fent Ferenc apátplébános elnöklése alatt. Tárgy sorozat: 1. Az 1917. évi hitközségi számadás. 2. Szénbeszerzés. 3. Vizsgabiztosok jelentése a vizsgákról. 4. Hitközségi épületek évi tatarozása, 5. Egri Béla kérvénye szobafestés iránt. 6. Ozv. Kíiqgl Lajosáé helyettes tanítónő kérvénj-e segély iránt. 7 Kérvények. 8. Indítványok. — Kitüntetett fogorvos. Ferenc Salvator őfensége, mint a Magyar-Osztrák monarchia vöröskeresztegyletének védnöke, Őfelsége a király által lőgkegyelmesebb átruházott hatáskörében Kovács Ignác szekszárdi fogorvosnak az egészségápolás körül szerzett kiváló érdemeinek elismeréséül a hadi ókitménye8 kereszt ezüst diszérmét díjmentesen adományozta. — A rekvirálók élelmezése. A termés biztosításánál segédkező csendőrök élelmezéséről a miniszter- úgy gondoskodott, hogy a törvényhatóságok a csendőrség három havi élelmiszerszük- ségletét haladéktalanul jelentsék be. Zsírról minden hatóság saját területén maga tartozik gondoskodni, a többi élelmiszert a vármegye számára kiutalt készletekből kell kiszolgáltatniok. — Ruhajegyek. A kereskedők féktelen ruhauzsorája ellen a kereskedelemügyi minisztériumban most dolgoznak a ruhajegy rendszer behoza• talán. A tervezet szerint őszre már lesznek ruha- jegyek és igy ruházati cikkeket csak ruhajegy ellenében lehet majd vásárolni. — Mikor lehet gabonát vásárolni ? Csak augusztus 5 ike után lehet gabonát vásárolni. A közélelmezési miniszter 15, 10 és 5 koronás pró miumot állapított meg azoknak a gazdáknak, akik gabonájukat Julius 15, 25, illetve augusztus 5-ig vasúti vagy hajóállomásra, illetőleg a malomba beszállítják. A városhoz intézett táviratában azonban arról is intézkedik, hogy. a prémiu- mos gabona terhére beszerzési utalványok nem állíthatók ki. Mivel tehát a gazdáknak érdeke az, hogy gabonájukat prémiummal adják el, nem a Haditermény bizományosához fogják ezt a mennyiséget szállítani, hogy erre a mennyiségre beszerzési utalványokat kaphassanak ygyesek, hanem egyenesen beszállítják az illető malomba. E szerint augusztus 5-ike előtt semmi remény sincs arra, hogy beszerzési utalványok alapján gabonát lehessen vásárolni. Augusztus 1-tol 5-ig tehát még elmélatben sem láthatják el magukat városunk nem termelői. . Tekintve aztán még azt is, hogy városunkban termett gabonára szólhat csak a bevásárlási engedéfy, itt pedig nálunk még Ádám-Éva idejében is csak bor, nem pedig haza termett, mi szekszárdiak augusztus 1-én valamennyien a hőn óhajtott (?) hatósági ellátás böjtjét kezdjük meg, ha a miniszter ki nem terjeszti a környékre a vásárlási jogot. Ma még kedélyes ez a dolog, ha elképzeljük, hogy aug. 1-én hogy fognak a^nem termelők ezrei sorfalat állani a városháza előtt helyi nem termelő előkelőségeink és a Haititermény r. t. kirendeltsége és bizományosai vezetésével (merthogy ezek sem termelők) a lisztjegyekért. Augusztus 1 én már nem lesz olyan kedélyes a dolog. Reméljük azonban, hogy Forster Zoltán alispánunk személyes eljárása a közélelmezési minisztériumban, megfelelő megoldást fog hozni akkorára. — Népirodák. Apponyi Rezső gróf főispán, a törvényhatósági hadigondozóbizottság elnöke, körlevélben tudatta valamennyi járás főszolga- túrájával, Szekszárd r. t. város polgármesterével és valamennyi község elöljáróságával, hogy az illetékes hadigondozó kormánybiztos Szekszárdon, Dombóváron és Pakson hadigondozó népirodát állított fel. A szekszárdi népiroda Szekszárd r. t. város, a központi és völgységi járás , a dombóvári népiroda a dombóvári Ó3 tamási járás és a paksi népiroda a dnnaföldvári és Bimontórnyai járásokra kiterjedő hatáskörrel bir. Mind a három népiroda a hadi özvegyek , árvák és rokkantak ügyes bajos dolgait intézi, ezekben nekik tanácsot ad, beadványokat szerkeszt, hatóságoknál tudakozódik, ügyeik elintézését sürgeti. A szekszárdi népiroda működését Szekszárdon : Vármegyeház, földszint 12. ajtó -alatt f. hó 18 án kezdte meg; a dombóvári népiroda működését Dombóvárón 1918 junius 20-án, a kir járásbíróság épületében már megkezdette; a paksi népiroda pedig később fogja megkezdeni. — A 47 és 49 éveseket nem küldik a frontra. A Külügy Hadügy értesülése szerint az 1870 és 1871 évben született legénységi állományú egyéneket, akik jelenleg már mögöttes országrészben vannak épp úgy, mint az 1868. és 1869 években születettek, nem szabad többé *■ hadrakelt .sereg kötelékébe küldeni s e négy évfolyamból tévedésből esetleg kiküldötteket a hadrakelt sereg parancsnokságai azonnal visszaküldik a mögöttes országbeli parancsnokságokhoz. A jelenleg még hadrakelt sereg körletében lévő, 1868—1871 években született legénységi állományú egyéneket pedig a hadrakelt sereg oly gyorsan, amint lehetséges, iparkodik a mögöttes , országrészbe visszaküldeni. — Az 1869—1871. születési évfolyamokba tartozó egyes egyéneknek azon tartózkodási helyre, ahol katonai szolgáiat- tételre történt bevonulásuk előtt tartósan laktak vagy polgári foglalkozásukat űzték, illetve annak közelébe való áthelyezésüket különös méltánylást érdemlő esetekben, ha szolgálati viszonyok megengedik, lehetőleg teljesitik. — A tolnamegyei tüdőbeteg katonák győgyi tására és üdülésére szánt alap javára újabban a következő adományok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz: Kiss Gergely, Őcseny 10 —, Szekszárdi postahivatal személyzete 8.02, báró Fiáth Tibor es neje 300.—, Pirnitzer Antal 60. — koronát. Ezen szives adományokért őszinte köszönetét mond gróf Apponyi Rezsőné. — Színi előadás. A szekszárdi oelv. róm. kath. olvasókör műkedvelői 1918 julius 14 én szépen sikerült szinielőadást rendez’ek. Ezúttal a „Piros buyyelláris1 c. népszínmű előadásával szórakoztatták a közönséget. A darabot 1918 julius 21 én közkívánatra másodszor is előadják. Kezdete d. u 5 órakor. — Nyolc fillér lesz egy skatulya gyufa ára Hallatlan visszaéléseket űznek az utóbbi időben a gyufával is az árdrágítók és a kiskereskedők. Ennek a visszaélésnek fog véget vetni az a legközelebbi napokban megjelenő rendelet, amely a kényszertársulás alapján szabályozza a gyufa for galmát. A rendelettel egyidőben újból megállapítják a gyufaárakat és úgy a belföldi, mint á külföldi eredetű gyufa számára egyenlő árakat fognak megállapítani. Az egységes ár a kiskereskedelemben dobozonkint nyolc fillér lesz. Az egész termelés felett a gyufakartel (Gyufaárusitó. r.-t.) fog rendelkezni, amely az áru elosztását hatósági ellenőrzés melleit végzi. Minthogy az uj rend lehetővé fogja tenni, hogy a gyufakészletek egyenletesen osztassanak el és igy a régi fogyasztás arányában minden további árusitó^kap majd gyufát, remélhetőleg megszűnik a zugkereakede lein és ennek következménye: a jogtalan árdrágítás is. — A cipőrendelet módosítása. A kereskedelemügyi miniszter rendeletet bocsátott ki, mely szerint a cipőgyárak és cipőnagykereskedők julius 31-éig, a cipőkereskedők pedig augusztus 31-éig a birtokukban levő kész cipőket a régi árakon árusíthatják. ' — Adakozzunk a Vöröskereszt Egyletnek! — {Segítsük a fiadba vonultak családjait és az elesettek hozzátartozóit! . I