Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)

1918-07-21 / 29. szám

1918. Julius 21. KÖZLÖNY 3 — Ml is az a „Hangya** bolt ? Szövetkezeti alapod létesült üzlet, — melyben csak a ta­gok vásárolhatnak. Tag az, aki legalább 1 drb. 100 koronás üzletrészt jígyez és fizet be. „Han­gya“ pedig úgy lesz ez a szövetkezeti boli hogy maga is belép mint olyan, tagul a Hangya nevű országos szövetkezeti egyesülésbe. Ez az országos „Hangya“ tölti meg aztán az itteni helyi szövetkezeti boltot árucikkekkel, melyek mivel nem a láuckereskedelem árdrágításain jutnak el hozzánk, o'csóbbak, jobb minőségűek és a mi fő, — niég a mai áruhiány idején is a Hangya országot behálózó összeköttetései révén mindenkor egész bizonyossággal jsendelkezésünkre állanak, — mig más üzletekbe vagy csak méreg drágán, vagy sehogyan sem, esetleg csere-csaiával tudunk azokhoz hozzájutni. Fontos azonban mi­lyen kötelezettséget s mekkora terhet vállal ma­gára a szövetkezetért a belépett tag ? Csak a jegyzett üzlet rész erejéig, tehát aki egy üzlet- részt jegyez, az csak 100 korona erejéig lesz felelős a Hangya bolt összes üzletei során. A Szövetkezet vezetését a 8 tagú igazgatóság az elnökigazgatóval a 14 tagú felügyelőbizottság ellenőrzése mellett rendszerint díjtalanul látják el egy felfogadott kereskedői szakképzettséggel biró és rendesen fizetett üzletvezető közreműkö­désével. Az igazgatóság és felügyelő bizottság részére utólagosan, a Hangya központ jóváha­gyásától feltételezetten állapíthat meg a közgyű­lés pénzbeli jutalmazást. Hitelt a szövetkezeti bolt nem nyújthat. Nemcsak vásárolni, hanem eladni is‘lehet a szövetkezeti bolt utján a ta­goknak. Például boraikat^ vagy terményeiket zöldségüket stb. Mivel nem nyerészkedésre ala­kul a szövetkezeti bolt, az év végi tiszta nyere­ségből a tagok üzletrészei után 5 százalékot fi­zet, — a nyereség egy részéből tartalékalapot gyűjt. a többi részét pedig a tagok között vá­sárlási visszatérítés cimén osztja ki az évi vá­sárlási számla összegeik arányában. A szövetke­zetből bármely év február 1 ig kji lehet lépni, és belépni is évente lehet a megalakulás után is. Mint értesülünk, a Hangya szekszárdi szövetkéz zetének aiapitói az alakulásnak 21-re tervezett idejét arra való tekintettel, hogy az alapításhoz a Szekszárdon vásárló és árusító közeli falvak közül is többen, ngy Harc, Siqagárd, Várdomb, ‘Öcsény, D%cs is részt vesznek az alakulásban, jövő vasárnapra halasztották, amikorra az összes aláírási ivek baérkeznek. 7*® A Vili. hadikölcsön jegyzési ideje julius 24 én ér véget Szekszárdon a Tolnamegyei Ta­karék és Hitelbanknál 6 és egynegyed millió K, * a Szekszárdi Takarékpénztár 2 és háromnegyed millió kor., a Népbanknál háromnegyed millió kor. a jegyzési eredmény. Egy millió koronát meghaladó jegyzési eredményt jelent a Dunaföid vári Takarékpénztár és a Dombóvári Takarék pénztár is. •*' — .Halálozások. A kegyetlen halál Török 1 Erzsikét, élete tavaszán, 22 „éves korában, folyó hó 17 én elragadta az élők sorából. Az elhunyt kedves leány szorgalmas hivatalnoka volt a Szekszárdi Takarékpénztárnak. Folyó hó 18-án délelőtt 9 órakor temették el általános részvét mellett, melyen a takarékpénztár tisztviselői és igazgatósági tagjai Leicht Lajos vezérigazgató vezetésével testületileg jelentek meg. Az elhunyt­ban Mattioni Jánosné szekszárdi óvónő testvé­rének leányát gyászolja. Bitter Ferencz, a szekszárdi főgyimnázium IV. o. volt példás magaviseletü növendéke, ju­lius hó 14-én Aparon elhunyt, elvitte a tu­berkulózis. Horváth Katinka hosszas szenvedés után ■életének 19-ik évében elhunyt folyó bó 11-én. A korán elköltözöttben özv. Fördös Vilmosné unokáját gyászolja. — Értekezlet. A Szekszárd-Tolnavármegyei közszolgálati alkalmazottaknak Szekszárdon f. é. május hó 12-én tartott nagygyűlésének határoza­tából kifolyólag dr. Pesthíj Pál kir. törvényszéki elnök mint a nagygyűlés elnöke, a tolnavármegyei közszolgálati alkalmazottak egységes szervezkedése céljából az alapszabálytervezet előkészítésére a vármegye területén működő hivatalok, intézetek és egyesületek kiküldött megbízottait értekezletre f. hó 29. napjának délutáni 2 órájára ezúton hívja meg. Az értekezlet ja kir. törvényszék Lem. 22. számú termében lesz. — Honvédnap Szakoson. A 17. honvéd- gyalogezred badiaiva-alapja javára, VitkovitS Ferenc plébános lelkes irányítására és hathatós támogatása mellett, fényes eredménnyel járó jó­tékony ünnepélyt rendezett 1 szak ősi intelligens ifjúság. Első nap színre került egy-egy felvonás­sal a „Hazaárulás“ és a „Muszka vőlegény“. Dobrovoczky Anna, Dobrovoczky Kató, Sza­bados Mariska, Szabó Ilonka meglepő hűséggel alakították a falusi élet néhány tipikus mozza­natát. A harci kitüntetésekkel dekorált Horváth •Árpád zászlós egész lelkét fektette katona szere­rüLN AM KG Y KI pébe. Könnyű, hajlékony mozdulataival, színes hanghordozásával elsőrangút nyújtott. Krémzer József úgy szomorú, mint komikus alakításával mély és zajos hatást ért el. Szabó József külö­nösen a hazájáért rajongó diák megható bemu tatásával aratptt méltó sikert. A darabokat egy- egy szavalat zárta be. Sempthei Maczkó Ilonka, Endrődy „A gyermek“ cirnü költeményében gyö nyörü hanganyag&t művészi fokon csillogtatta; méltó versenytárs volt Tary Kapisztrán, ki Kiss M, „Censztochoi legenda“ jának magas szinvqpakt elszavalásával magával tagadta hallgatóságát. Másnap a két említett darabon kívül, a helyi tanítónők ügyes betanításával kis iskolás gyer­mekek még „Ejsy mesés könyv hősei a háború ban“ cimü színjátékot is eladták. Az erkölcsi siker mellett 1250 korona jött be »jótékony célra. — A beszerzési csoport közgyűlése, A Szek­szárd—Tolnavármegyei közszolgálati alkalmazot­tak beszerzési csoportja folyó bó 24 én délután 3 órakor a kir. törvényszék I emelet 22. számú termében tartja meg az 1917—18. évi rendes közgyűlését, melynek napirendje az elmúlt üzleti év zárszámadásainak megvizsgálása és a tisztikar megválasztása. — A tolnamegyei ,tany$szm£rl^ik védelme. Tolnavármegye marhatenyésztése a fajnemesitós és jó. fejelő tenyészpiarhák tartására irányult mindenkor. Ezt a nagyfoutosságu gazdasági 'és állattenyésztési hivatást veszélyezteti az, hogy vármegyénket is beosztotta a közélelmezési mi­niszter azon kijelölt vármegyék közé, amelyek­ben a vágómarha rekvirálást elrendelte. Jelleg­zetes példa ezen rendelkezés következmé­nyeire, hogy például Szekszárdnak legelője sincs, itt csak tejelő tehenet tartanak istállókban, — és ha Szekszárdon marharekvirálást tartanak — csak az amúgy is gyenge tejellátás kárára és a tény észanyag, veszedelmére történhet, amelynek megóvására maga a miniszteri rendelet is nagy súlyt kivan helyezni Mint halljak, az érdekelt gazdaközönség a legközelebb törvényhatósági bizottsági gyűlésén fogja ezt a kérdést szóvá- tenni, és eredményes akciót kezdeményezni a tolnamegyei, bonyhádi táj fajta tenyészmarhák megvédése érdekében. — Iskolaszéki és hitközségi gyűlés. A szek­szárdi róm. kath. iskolaszék és hitközségi tanács folyó hó 21 én, vasárnap délután 4 órakor gyű­lést tart dr. Fent Ferenc apátplébános elnöklése alatt. Tárgy sorozat: 1. Az 1917. évi hitközségi számadás. 2. Szénbeszerzés. 3. Vizsgabiztosok jelentése a vizsgákról. 4. Hitközségi épületek évi tatarozása, 5. Egri Béla kérvénye szobafestés iránt. 6. Ozv. Kíiqgl Lajosáé helyettes tanítónő kérvénj-e segély iránt. 7 Kérvények. 8. Indít­ványok. — Kitüntetett fogorvos. Ferenc Salvator őfensége, mint a Magyar-Osztrák monarchia vörös­keresztegyletének védnöke, Őfelsége a király által lőgkegyelmesebb átruházott hatáskörében Kovács Ignác szekszárdi fogorvosnak az egészségápolás körül szerzett kiváló érdemeinek elismeréséül a hadi ókitménye8 kereszt ezüst diszérmét díjmen­tesen adományozta. — A rekvirálók élelmezése. A termés biz­tosításánál segédkező csendőrök élelmezéséről a miniszter- úgy gondoskodott, hogy a törvényható­ságok a csendőrség három havi élelmiszerszük- ségletét haladéktalanul jelentsék be. Zsírról min­den hatóság saját területén maga tartozik gon­doskodni, a többi élelmiszert a vármegye számára kiutalt készletekből kell kiszolgáltatniok. — Ruhajegyek. A kereskedők féktelen ruha­uzsorája ellen a kereskedelemügyi minisztérium­ban most dolgoznak a ruhajegy rendszer behoza­• talán. A tervezet szerint őszre már lesznek ruha- jegyek és igy ruházati cikkeket csak ruhajegy ellenében lehet majd vásárolni. — Mikor lehet gabonát vásárolni ? Csak augusztus 5 ike után lehet gabonát vásárolni. A közélelmezési miniszter 15, 10 és 5 koronás pró miumot állapított meg azoknak a gazdáknak, akik gabonájukat Julius 15, 25, illetve augusztus 5-ig vasúti vagy hajóállomásra, illetőleg a ma­lomba beszállítják. A városhoz intézett táviratá­ban azonban arról is intézkedik, hogy. a prémiu- mos gabona terhére beszerzési utalványok nem állíthatók ki. Mivel tehát a gazdáknak érdeke az, hogy gabonájukat prémiummal adják el, nem a Haditermény bizományosához fogják ezt a mennyiséget szállítani, hogy erre a mennyiségre beszerzési utalványokat kaphassanak ygyesek, hanem egyenesen beszállítják az illető malomba. E szerint augusztus 5-ike előtt semmi remény sincs arra, hogy beszerzési utalványok alapján gabonát lehessen vásárolni. Augusztus 1-tol 5-ig tehát még elmélatben sem láthatják el magukat városunk nem termelői. . Tekintve aztán még azt is, hogy városunkban termett gabonára szól­hat csak a bevásárlási engedéfy, itt pedig nálunk még Ádám-Éva idejében is csak bor, nem pe­dig haza termett, mi szekszárdiak augusztus 1-én valamennyien a hőn óhajtott (?) hatósági ellátás böjtjét kezdjük meg, ha a miniszter ki nem ter­jeszti a környékre a vásárlási jogot. Ma még kedélyes ez a dolog, ha elképzeljük, hogy aug. 1-én hogy fognak a^nem termelők ezrei sorfalat állani a városháza előtt helyi nem termelő előkelőségeink és a Haititermény r. t. kiren­deltsége és bizományosai vezetésével (merthogy ezek sem termelők) a lisztjegyekért. Augusztus 1 én már nem lesz olyan kedélyes a dolog. Re­méljük azonban, hogy Forster Zoltán alispá­nunk személyes eljárása a közélelmezési mi­nisztériumban, megfelelő megoldást fog hozni akkorára. — Népirodák. Apponyi Rezső gróf főispán, a törvényhatósági hadigondozóbizottság elnöke, körlevélben tudatta valamennyi járás főszolga- túrájával, Szekszárd r. t. város polgármesterével és valamennyi község elöljáróságával, hogy az illetékes hadigondozó kormánybiztos Szekszárdon, Dombóváron és Pakson hadigondozó népirodát állított fel. A szekszárdi népiroda Szekszárd r. t. város, a központi és völgységi járás , a dom­bóvári népiroda a dombóvári Ó3 tamási járás és a paksi népiroda a dnnaföldvári és Bimontórnyai járásokra kiterjedő hatáskörrel bir. Mind a három népiroda a hadi özvegyek , árvák és rokkantak ügyes bajos dolgait intézi, ezekben nekik tanácsot ad, beadványokat szerkeszt, hatóságoknál tuda­kozódik, ügyeik elintézését sürgeti. A szekszárdi népiroda működését Szekszárdon : Vármegyeház, földszint 12. ajtó -alatt f. hó 18 án kezdte meg; a dombóvári népiroda működését Dombóvárón 1918 junius 20-án, a kir járásbíróság épületében már megkezdette; a paksi népiroda pedig később fogja megkezdeni. — A 47 és 49 éveseket nem küldik a frontra. A Külügy Hadügy értesülése szerint az 1870 és 1871 évben született legénységi állomá­nyú egyéneket, akik jelenleg már mögöttes or­szágrészben vannak épp úgy, mint az 1868. és 1869 években születettek, nem szabad többé *■ hadrakelt .sereg kötelékébe küldeni s e négy év­folyamból tévedésből esetleg kiküldötteket a had­rakelt sereg parancsnokságai azonnal visszakül­dik a mögöttes országbeli parancsnokságokhoz. A jelenleg még hadrakelt sereg körletében lévő, 1868—1871 években született legénységi állo­mányú egyéneket pedig a hadrakelt sereg oly gyorsan, amint lehetséges, iparkodik a mögöttes , országrészbe visszaküldeni. — Az 1869—1871. születési évfolyamokba tartozó egyes egyéneknek azon tartózkodási helyre, ahol katonai szolgáiat- tételre történt bevonulásuk előtt tartósan laktak vagy polgári foglalkozásukat űzték, illetve annak közelébe való áthelyezésüket különös méltánylást érdemlő esetekben, ha szolgálati viszonyok meg­engedik, lehetőleg teljesitik. — A tolnamegyei tüdőbeteg katonák győgyi tására és üdülésére szánt alap javára újabban a következő adományok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz: Kiss Gergely, Őcseny 10 —, Szekszárdi postahivatal személyzete 8.02, báró Fiáth Tibor es neje 300.—, Pirnitzer Antal 60. — koronát. Ezen szives adományokért őszinte köszönetét mond gróf Apponyi Rezsőné. — Színi előadás. A szekszárdi oelv. róm. kath. olvasókör műkedvelői 1918 julius 14 én szépen sikerült szinielőadást rendez’ek. Ezúttal a „Piros buyyelláris1 c. népszínmű előadásával szórakoztatták a közönséget. A darabot 1918 julius 21 én közkívánatra másodszor is előadják. Kezdete d. u 5 órakor. — Nyolc fillér lesz egy skatulya gyufa ára Hallatlan visszaéléseket űznek az utóbbi időben a gyufával is az árdrágítók és a kiskereskedők. Ennek a visszaélésnek fog véget vetni az a leg­közelebbi napokban megjelenő rendelet, amely a kényszertársulás alapján szabályozza a gyufa for galmát. A rendelettel egyidőben újból megálla­pítják a gyufaárakat és úgy a belföldi, mint á külföldi eredetű gyufa számára egyenlő árakat fognak megállapítani. Az egységes ár a kiskeres­kedelemben dobozonkint nyolc fillér lesz. Az egész termelés felett a gyufakartel (Gyufaárusitó. r.-t.) fog rendelkezni, amely az áru elosztását hatósági ellenőrzés melleit végzi. Minthogy az uj rend lehetővé fogja tenni, hogy a gyufakészletek egyenletesen osztassanak el és igy a régi fogyasz­tás arányában minden további árusitó^kap majd gyufát, remélhetőleg megszűnik a zugkereakede lein és ennek következménye: a jogtalan ár­drágítás is. — A cipőrendelet módosítása. A kereske­delemügyi miniszter rendeletet bocsátott ki, mely szerint a cipőgyárak és cipőnagykereskedők ju­lius 31-éig, a cipőkereskedők pedig augusztus 31-éig a birtokukban levő kész cipőket a régi árakon árusíthatják. ' — Adakozzunk a Vöröskereszt Egylet­nek! — {Segítsük a fiadba vonultak családjait és az elesettek hozzátartozóit! . I

Next

/
Thumbnails
Contents