Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-01-06 / 1. szám
XUft iBlolyam. • - i nam. Szekszird, 1918. mnndr 6. SíerkMztöség: Fürdfiház-uica 1129. szám, hová a lap! Felelós szerkesztő : | Előfizetési ár: Egész évre 24 K, Va évre 12 K, V* évre 6’— K szellemi részéi illető minden közlemények mtézendfik. HADUÁTH iriuAr7 I Számonként 48 fillér e lap nyomdájában. T*1*,0.D i1/ , Kiadóhivatal Telefon 11.. nUKVAIIi IWIACZ . i Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 16 koIWtaár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű , ------- , róna, további sor 60 fillér. — Nyilltér: garmond 'sóhi rdetések és pénzküldemények íntézendók. i Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. ronként 100 fillér. Béketárgyalás és választójog. Wekerle kormányának már eddig is két monumentális alkotása mind határozottabb körvonalakkal bontakozik ki előttünk. I Mintha csak most törtéfit volna IV. Károly királyunk koronázási kijelentése, hogy első és legfőbb uralkodói célja visz- szavezetni népeit az áldásos béke állapotába ; mintha nem is lett volna ott a koronázási ünnepen az a sötét árnyéku felhő, amit a népkegyelet, megrontására a politikai , széthúzás inscenált a koronázási dombrtt ; mintha kiesett volna a ma kormányom léyő pártoknak, mint akkori ellenzéknek, a világháború kitörése óta nehéz nyomásként ránk nehezedett akkori kormányzati rezsim ellen folytatott ellenzéki küzdelihe; és mintha ifjú királyunk első uralkoc^i ténye a koronázást követően a nevezetes májusi szózat után Tisza menesztésével - kapcsolatban a mai néptritjunok kormányra! hívása lett volna : úgy látszik előttünk taáalmi összefüggésben mintegy természetek következmény a mai kormányzati rendszer és annak kezdő szavunkban jelzett két monumentális ténye: a béke- dőlésre ir.ánjyuló tiszta, égolyjiazafias, mint okos dpbmätikus csSíg£vése és a választó- jogi törvényjavaslat. Két olyan se le nem kicsinyelhető, se félre \ nem magyarázható ténykedése a béketárgyalás és a választói törvényjavaslat a Wékerle-kormánynak, hogy a politikai lesi-puskágük bármilyen fegyvercsettegte- tésekkel lé. nem téríthetik az ország közvéleményét annak a helyes nyomáról, a melyen a kormány a külsß és belső béke felé igyekszik minden energiájával vezetni nenpétünket. / Merthogy Lenin és társai az orosz béKíTTiajlandóságot kinyilatkoztatták volna gróf Tisza István miniszterelnöksége esetében is, azt megengedjük. De hogy az a gróf Tisza-féle politikai rezsim, amelyik külpolitikai zsenialitását a maga valóságában bemutatta már akkor, midőn a világháború csiráját, a szerb hadüzenet elintézését csak olyannak látta balkezes önhit- ségében, mint mikor a patruj bemegy az utszéli csárdába és onnan pár perc alatt kidobálja a verekedő legényeket, — mondjuk, — az ilyen kaliberű diplomáciai bölcsesség és felelősségérzés, hogy nem vezetett volna Breszt-Litovszkba s hogy mindazok eljöveteléhez, amik ma a béke reményeket reálisokká teszik, igenis kellett Eszterházy, Wekerle, Batthyány s a többiek által vallott demokratikus elvek uralomra jutása, sőt kellett a Károlyi maga szélsőséges elveinek illetékes helyeken való hallhatóvá tétele ; azt a leghatározottabban állíthatjuk. És hogy belső politikai békénk és a béke áldásos munkásságának együttes kihasználásához szükséges nemzeti egységünk -megteremtésére elengedhetetlen szükségesség V9it a ..választójog demokratikus reformja, azt beigazolja közel jelenünk. Ezért látjuk mi a mai kormány erősségének két fundamentumául a békét és a választói törvényt.jp e. I. Minden nélkülözhető fehérneműjét adja értünk küzdő hős katonáinknak. A „Szurmay-alap" megkezdi a segélyezést. A Szurmay Sándor-alap segélyezései tárgyéban dr. Apponyi Rezső gróf főispán a következő levelet intézte lapunkhoz: Tekintetes Szerkesztő Ur! A honvédelmi miniszter ür folyó évi novem- berUió 30-án 23759/cln. 28. az. alatt valamennyi törvényhatósághoz rendeletet intézett, mily ben a Szurmay Sándor-alopból történő segélyezések megindítását közli s egyben a segély iránti kérelmezésénél követendő eljárást szabályozza. A nagyérdekü a az igényjogosultakra kiválóan fontos -rendeletből ‘szives közzététel és tájékoztatás végett a következőket van szerencsém közölni: „A társadalom áldozatkészsége immár lehetővé teszi, hogy a Szurmay Sándor-alapbói és a honvédelmi miniszter rendelkezésére álló egyéb pénzekből a segélyezést megkezdhessék. Ennélfogva a m. kir. honvédség, a in. kir. népfelkelés, a m. kir. és a m. kir. horvát-szlavon csendőrség ama tisztjei, lelkészei és tisztviselői, valamint tiszt- és tisztviselő jelöltjei, akik a háborúban rokkantak lettek, vagy hadisérültekké váltak és 'segítségre szorulnak és a ^kérelmezés idejében tényleges katonai szolgálatban nem állanak, továbbá a háborúban hősi halált balt, sebesülés vagy a harctéren szerzett betegségek (sérülések), vagy badifáradalmak következtében elhalt magyar királyi honvéd, m. kir. népfelkelő, m. kir. és m. kir. horvát-szlavon csendőrtisztek, lelkészek, tisztviselők, tiszt- és tisztviselőjelöltek segítségre, rászorult özvegyei és árvái segélyezés iránti kérvényeiket a honvédelmi miniszter úrhoz már benyújthatják. A kérvények szerkesztésének egyszerűsítése és megkönnyítése céljából a rendelethez mellékelt minta szerinti Űrlapok lesznek a* ni. kir. honvédelmi állomásparancsnokságnál (Budapesten a kerületi elöljáróságnál) egyszerű szóbeli vagy levelező-lapon beküldött írásbeli kérelem alapján díj mentesen kiszolgáltatva. TÁRCA. «fc-Xfof Bál után Mágiákkor Szekseárdl Altami Levütór ,'.5S3PB£ ba a bábom remi merülve, dobogtatta valamelyik muszka ür szivét. Parányi, fehér cipőcskéibe, tipegve Kopogott a kéméiig járdán, mellette, lovagja, kitartó táncosa és uitíarlója : Andor. Mögöttük ballagott I papa, egy pityókáé báli hőssel, meglehetős távolságban. A ködös, hideg reggelen, már itt-ott kinyi- lottak az ablakok és szorgos lányok s asszonyok rázogatták a -portörlőket; és rajtuk feledték szemeiket. „Milyea boldogok lehetnek“ — sóhajtottak bele a piráa hideg légbe. ők nem líttak meg senkit és semmit. Lelkűk, szivük még az elmúlt bál éji varázsában, dallamos, illatosdégkörében ringott ... Halkan beszélgettek ; szemükkel inkább, mint ajkukkal... ki tudja mit? —i# miről? ... Egy ház kivilágított, de- függönnyel ejfödött ablaka mögüfvarrógep zakatolása hallatszott ki a néma utcáral ők ép odaértek. A szokatlan zajra mindketten felütötték fejüket s egyszerre mintha kijózanodtok volna . . . Andor nem szólt 5 percig; valami bűvös fuvalom borult rá forró agyái'a és az imént még hevesen dolTogó szivére is. —» Oly megbánás féle érzelem, melytől nem birt beszélni tovább ... — Ej Andor, maga már belül álszik? Szakitja meg a fesiült csendet a'Iány; — s piros üde arcát, csillogó szemeit az ifjú felé fordítja, jrizsgálódva J. , — Én ? . . • neem . . . csak, gondolkodom*, . .*H»ha ! Gondolkodik?! Nagyszerű! Valóban jó bázis -az áttáncoit éj, a gondolkodásra. I S min töri szegény fejét: bál után ?! Csak nem azon, hogy ott túl a Varrónőm elkészült a sárga blouzommal ? Maga szent Diogénes; ki inkább a tele, mint az üres hordó kedvelője.“ Andornak a csípős szavak kis boszuságot okoztak ; 8 gondolta, őszinte lesz, egy kissé.; — büntetésből. —n Ép azon tűnődtem drága tündér, hogy ott, a varrónő egész éjjel hátgörnyesztő munka- ban tölté az éjt . . . mig mi, táncoltunk, mulattunk, és most, nappal aludni térünk . . . Milyen tarka és igazságtalan az élet sokszor . . . Nemde Elírna? .—| Már látom, hogy a pezsgő böleselkedik ki magából Andor . . . Ámbár az iménti pózolása és Tolstoj ifjúkori megtérése közt van valami hasonlóság . . . — Nini Ellica, maga is kezd gondolkodni ?! — Hagyjuk Andor a gondolkodást holnapra, mikor kipiheni magát. Várjuk be apát itt a kapuban; már ott jön. A papa utolérte őket. — Nos ?! — Andor álmos vagy ? Látom a szemeden. Hej, csacsi gyerekek ! Az én időmben három éjjel egyfolytában mulattunk ! Hanem ti, mai ifjak, puhányok vagytok. No eredj Andor, aludd ki magad. Szervusz! Elbúcsúztak. Ella egy kissé hűvösnek találta Andor köszöntését.... * A másnapra várt vizit elmarad*. Pedig remekül állt Ellán‘a sárga blouza. —- De ez az Andor ? Mi lelhette ? tűnődött a tükör előtt Ella. S hiába, nem találta az okot, mely Andort visz- szatartá tőle. * Andor pedig ezalatt gépszerüen végezte dolgait irodájában, mintha megbabonázták volna. — És hiába temetkezett az akták közé, hiába dolgozott kétannyit, mint máskor, — annak a varrógépnek a zakatolása minduntalan -fülébe csen- gett és szivébe kegyetlenül filozofált: a munka és a vidám, könnyű élet egymással . . . S ilyen pillanatokban szegény Ella alakját homály fedte . . hideg, rideg homály ... a feledékenység. Végre ötödnap este mégis elment hozzájuk. Alkor.yodott már, midőn belépett szalonjukba. Élla ledobta hímzését, midőn Andor belépett. :— Andor! maga úgy tesz,, mintha királynak készülna Beotiába; kiáltott feléje. Andor nem érté, vagy nem akarta érteni a célzást, de mégis mosolygó biiabánattal hajtotta le fejét Ella előtt, mellén keresztbe font kafrokkal. Lassan lassan, aztán kissé felmelegedve, beszélgettek a szokásos stílusban, lsfnyhán, köny- nyedén. Beszélgetésük hasonlított a szélnek eresztett pongyolamtypang szellővel kacérkodó pihéi- hez .... A m%yságos mama pedig ezalatt fiait hajtotta a könyvek mellé a szomszéd szobában ; gondolva, most Andor és Ella végre már összekötik ifjú életük aranyszálát egymáséba. — Hogyne 1 a bál után. remélte ezt leginkább; hisz már ideje lenne annak a mamlasznak nyilatkoznia — Béla! a latin menjen ám, mert elveri a papa hátadon a múltkori szekundát! . . . Tanu’j, hogy ember váljék belőled. — Pista, te is, egy! kettő! — Egy szót" se halljak többé.
